Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870)
Békés vármegye egyes helyei, városok, faluk, puszták
Marony, Orosháza közelében fekvő puszta. A régi okiratokban Murony és Monor név alatt fordul elő. Ezen utolsó néven már a nyáradi regestrum 45. elője és igy már a XIII. század első felében falu volt. Murony a vegyesházi királyok korában a vármegyénkben sokat birt muronyi Veer családé volt. Később ezen család Kőröstartsát, azután Doboznak egy részét szerezte meg, a honnan a Vérek a „kőröstartsai“ és „dobozi“ előnevet vették fel. Amazok a mohácsi vész után Erdélybe költözködvén, még most is e testvérházának legtekintélyesebb családjai közé tartoznak.*) Az 1560 észt. öszveírás szerént Maronynak birtokosai voltak: a királyi felség, Kis Tamás és Banoviczi György. Állott pedig akkor a község 22 kapuból. A török hadjáratok alatt elpusztult. Rákóczy György, már mint pusztát, adományozta azt 1649 észt. Baka Ferencz borosjenői alvárnagynak és Szél Pál ottani zsoldos lovaskatonának, azon hű szolgálataikért, melyeket még boldogult atyja életében a borosjenői vár megtartása körül tettek. Hogy ezek valósággal bevezettettek-e törvényesen a birtokba vagy nem? annak nyoma nincs. Máskép Mezőmegyer, így neveztetik Csaba határának Berény felé eső része s rajta a csabaiaknak részint szőllőskertjeik, részint szántóföldjeik vannak. Másik része Doboz községének birtoka s ez Dobozmegyernek neveztetik. Jényi Ferencz nádor által, több birtokokkal együtt, békésvármegyei Maráz is Krechich Györgynek, Szalatnay Györgynek és Tanturich Istvánnak adományoztatott. *) A békési köznép még most is emlegeti, hogy mikor Gyula vára a töröknek feladatott, ott vitézkedett többek közt Monornak földesura „borzas bajuszé“ Monory István is. Várjon ez a borzas bajuszó vitéz valóban történeti személy-e ? Azon történetírók könyveiben, kik Gyula vára veszedelmét leírták, sehol róla említés nincs.