Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870)
Békés vármegye egyes helyei, városok, faluk, puszták
Sz.-Katharina. Az 1560 észt. öszveirásban mint falu fordul elő. Még pedig meglehetős község lehetett, mert az öszveirás szerént 75 nádori kapuból állott, melyeknek birtokos urai voltak : Papy Lajos, Ujlaky István, Ujlaky György özvegye és Glesán Miklós. Az 1728 észt. még elője mint puszta. Most már ily nevü hely vármegyénk területén nincs. Kerekegyháza. Csaba határának egy része, Kigyós felől, melyen jelenleg a csabaiak szántóföldjei vannak. A mint neve is mutatja, hajdan egyházzal, azaz templommal ellátott falu volt. Ezen templomnak alapfalai még most is meglátszanak csabai polgár Gajdács János tanyáján s körülötte nem egyszer régi pénzeket, sarkantyúkat, cserépedényeket ásnak ki, mi azt mutatja, hogy a falu is valaha azon a helyen feküdt. 1463 észt. Mátyás király Kerekegyházának felét, azután Dombegyházát, Kupát, Battonyát, Donáttornyát, Szenttornyát és Nagyfalut édesanyjának Szilágyi Erzsébetnek adományozta udvartartásra. Szenttornyát már 1471 őszte vallásos nő a szűz Máriához czimzett budai prépostságnak adta; a többi birtok, és így Kerekegyháza is megmaradt a Hunyadi család kezén egész Corvin János herczeg haláláig. Ekkor ez is a brandenburgi őrgrófra szálott. De ennek Németországba való elköltözése után a kir. fiskus rátette kezét. A liber regiusban olvasom, hogy I. Ferdinand 1557 észt. Kerekegyházát Gyula városának adományozta, de hogy a város csakugyan birtokába jutott volna, annak nyoma nincs. Később Kerekegyházának a Hunyadiak által birt részét a gyulai Gál család kezén találjuk. 1562 észt. birták azt gyulai Gál András, Gergely, István és Bertalan. A falu, úgy látszik, még a török hódoltság előtt elpusztult. Kereki. Most Mező-Berénynek határrésze. Fekszik a Büngösdere és az egyesült fehér és fekete Kőrös között. Nevezte