Kiszely Gyula (szerk.): Debrecen sz. kir. város - Magyar városok fejlődése 1. (Budapest, 1931)
Első könyv. Debrecen sz. kir. város múltja - 2. Csobán Endre, városi főlevéltárnok: Debrecen sz. kir. város története 1693-1848
ipar, kereskedelem önálló egyéneinek számát az összes lakosság számával, azt találjuk, hogy feltűnően nagy százalék foglalkozik iparral és kereskedelemmel. Az egész XVI-ik, XVII-ik és XVIII-ik század folyamán az ipar, kereskedelem és az értelmi foglalkozások körébe tartozó népesség száma sohasem került kisebbségbe Debrecenben az őstermelők számával szemben. Azok a köztudatba is bekerült ítéletek, amelyek Debrecenről, mint par excellence parasztvárosról beszéltek, tévedésen alapulnak. A tévedés legfőbb oka a nagyobb magánépületek kevés számában s abban keresendő, hogy a XVII-ik század végétől kezdve a gazdasági leromlás miatt sok iparos és kereskedő is szerzett magának annyi földet, amennyin a saját háztartása számára a szükséges gabonaneműeket, stb. termelhette. Ha a részletekre térünk, azt mondhatjuk, hogy Debrecenben az iparnak minden ága él s az ország akkori viszonyaihoz képest virágzik. A pangó gazdasági élet mellett Debrecen város ipara még mindig a legtekintélyesebb maradt a magyar városok között egész a XIX-ik század elejéig. Csak ekkor kezdi felülmúlni Pest, amely a hétéves háború után és a francia háborúk alatt indult hatalmas fejlődésnek. A debreceni iparosok nemcsak a napi használatra szánt közönséges árukat állítják elő, hanem a luxusigényeket is teljes mértékben ki tudják elégíteni. A különböző iparágak közül első helyen kell megemlítenünk a ruházati ipart. A szűr- és guba féle ruhaneműeket Debrecenből hordják szét távoli vidékekre. A süvegesek, kalaposok, csizmadiák, szabók, szűcsök, stb. árui is nagy kelendőségnek és jó hírnek örvendtek messze földön. A ruházati iparágakban dolgozó mesterek száma körülbelül fele az összes iparosok számának. Bizonyos szövetárukat, pl. a kendőfélét, zsákot Felső-Magyarország iparűző városaiból szállítják Debrecenbe. Hasonlóképen a kalapot is, míg Debrecenben ez az ipar ki nem fejlődik, százhordós tételekben Besztercebányáról és Radványból. A selymet nyit- Az 1839—42-ben épült debreceni városháza. 1900 körüli felvétel.