Szabó Ferenc (szerk.): Mezőberény története 2. (Mezőberény, 1973)

Fejezetek Mezőberény művelődéstörténetéből - II. Irányi István: Petőfi Mezőberényben, egykorú adatok és a szájhagyomány tükrében

én kötött házasságot Mezőberényben Pethies Sámuellel. Salkovics Karolin apja, Salkovics Péter (1770) aszódi születésű ember volt,16 testvére Petrovics Tamás második feleségének, Salkovics (Ramhall) Zsuzsannának.17 Már az irodalomból ismert tény, hogy Petrovics Tamásnak 3 felesége is volt. Salkovics Péternek két feleségéről tudunk: Szakáts Karolinról és Pálinkás Máriáról. Mindketten mező­­berényiek voltak.18 A nevezetes Salkovicsok Szakáts Karolintól származnak: Salkovics Karolin, Orlai édesanyja (1802), Salkovics Zsuzsanna 19 (1804), ifj. Sal­kovics Péter, az ostffyasszonyfai tagosító főmérnök (1807), Salkovics Mihály, a székesfehérvári gazdálkodó (1809). Ez utóbbi volt javarészben Petrovics István anyagi romlásának okozója. Salkovics Péter és Mihály Petrovics Istvánt „bá­tyámnak” nevezte, akiktől összesen 5000 váltó Ft-ról szóló adósságlevelet kapott jószívűségéért. Korban a következő testvér Salkovics Johanna volt (1812), aki Minich Dániellel kötött házasságot 1828-ban. Ezután ismét egy ismert alak neve tűnik fel az anyakönyvben: Salkovics Dánielé (1814), őt vitte el idősb Salkovics Pétert (1770) Petrovics Istvánhoz mészárosmesterséget tanulni. — A mezőberényi Petrics-ház és Petrovicsék között tehát már 1827-ben is közvetlen kapcsolat volt. Dániel akkor 13—14. évét töltötte. (A születési okmány alátámasztja Orlai ada­tait Petőfi „első becsi­pásé­vel” kapcsolatban.) A következő testvér személye, Salkovics Erzsébeté (1818) eddig nem volt ismeretes míg Salkovics Károlyé (1824) azonban annál inkább. Egy esztendővel , pontosan egy év 2 hónap és 13 nap­pal volt rokonánál és barátjánál idősebb a költő a mezőberényi egyházi bejegy­zés szerint.20 Tehát a Petőfivel csaknem egyidős fiú nagybátyja volt Orlainak. 3. Salkovics Pál Mezőberényben maradt rokonságával kapcsolatosan is sok tisztáznivaló akad még.21 Pál (nős volt Karl Zsófiával) családja nem állott köz­vetlen kapcsolatban az Orlai-Petricsekkel, de Petőfiékkel tartották a közeli 16­16. Salkovics Péter (1770. febr. 18.) adatai az aszódi ev. egyházközség keresz­telési anyakönyve szerint a következők: I. kötet, 1770. Szül. év és keresztelési idő: 1770. febr. 18. A megkeresztelt neve: Petrus. A szülők neve: Petrus Schalkowicz — Susanna Pastoralis. Lakhely: Aszód. Az olvashatóan írt keresztszülők neve: Paulus Febri, Anna Rischay, Mathias Sztraka, Andr. Blezak, stb. Az anyakönyvi kivonatot részemre Bogya Géza ev. lelkész állította ki 1960. június 16-án 103/1960. sz. alatt, egy földből előkotort sárga anyakönyv alapján. Fenti adatok hitelesen bizonyít­ják, hogy Orlai Petrics Soma anyai nagyapja és dédapja is Salkovics Péter volt. Új­abban Salkovics (Ramhall) Zsuzsannához (Petrovics Tamásnéhoz) való kapcsola­tát is sikerült kimutatni. (Jakus Lajos: Petőfi ősei Aszódon és Pest megyében.­­ Múzeumi füzetek, Aszód 3. szám 33. 1. — Aszód, 1967.) 17. Jakus Lajos: Apai­, anyai ősök és leszármazók Petőfi családjában. Irodalom­történeti Közlemények 1971. 5. sz. 18. Szakáts Karolin és Pálinkás Mária házassági anyakönyvi bejegyzéseit már Berényben találtam meg. Pl. Salkovics Mihály (1809. aug. 31.) későbbi székesfehér­vári gazdálkodó anyakönyvi bejegyzésében az anya: Szakáts Karolin, tanúk Major Johanna és Major Pál. 19. Ez a Salkovics Zsuzsanna (1804) 20 év múlva kötött házasságot Posch­e-mel. (Nem azonos személye a nála jóval idősebb Salkovics (Ramhall) Zsuzsannával, Pe­tőfi nagyanyjával!) 20. Ev. esk. ak. 1824. évf. 120. rovat. 21. A Békési Élet 1970. 3. sz. 402. 1. közlése szerint a szerző Orlai édesanyját Salkovics Páltól származtatja. E megállapítás téves. Salkovics Karolin (Orlai édes­anyja) Salkovics Péter (1770. Aszód) leánya volt. Édesanyja: Szakáts Karolin, Sat- 38

Next