Érdujhelyi Menyhért: Ujvidék története (Ujvidék, 1894)
ELŐSZÖ. — X- - -idén Újvidék szab. bír. város törvényhatósági bizottsága 1892. , évi ápr. hó 7-én tartott közgyűlésének 67/6378. sz. határolzatával megbízott a város monográfiájának megírásával, ezen megtisztelő megbízás folytán oly feladat hárult reám, mely bár nem utalt ismeretlen térre, mindazáltal éppen bizalmi jellegénél fogva nagy súlyú kötelességet involvált. — Mércsikéltem erőimet s az előkelő város tiszteletreméltó polgárságának bizalmától lelkesítve, hozzá láttam feladatom megoldásához. Anyagom volt bőven, mert a hely hol ma Újvidék elterül, mindenkor fontos szerepet játszott a történelemben: mint határ, átkelő és a vidék empóriuma réges-régi időktől fogva egyike volt a déli Duna-mellék legkiválóbb pontjainak. Az ősi hajdanban nomád népek viaskodásának színtere, a középkorban egy országos drámának emlékével fűződik együvé; hazánk múltjának legszomorúbb emlékű korszakában itt dől el az ország sorsa. Az enyészet után üde ébredés, párját ritkító gyors fejlődés keletkezik. Újvidék főhelye lesz a granicsároknak, vármegyei székváros, a Bácska első szab. kir. városa. A mint a nemzetiségi ellentétek kiélesedtek hazánkban, Újvidék felé irányul az ország figyelme, hol az izgalmak tűzlángja először csap fel és elárad a déli részeken. A legújabb korban az ipar, kereskedelem és kultúra életerős fejlődését szemléljük itt: erő és tevékenység tárul a figyelő szemek elé. — Megannyi tanulságos momentum, mely a historikusnak töméntelen anyagot szolgáltat. A könyvtárak és levéltárak érdemes tulajdonosai és tudós őrei szives készségei megnyitották számomra szellemi kincsesházaikat, hogy azokból a város históriájának megírásához szükséges