Családi Kör, Ismeretterjesztő Füzetek, 1993 (2-5. szám)
1993-12-23 / 5. szám
Történelem II. 30 Ismeretterjesztő füzetek (3.) 1993. XII. 23. • Családi Kör 51. szám meggyilkoltatta férjét. Lajos királynak ez adott okot a bosszúhadjárat megindítására. Első hadjáratait 1347 végén indította meg Nápoly ellen. Célja a Nápolyi Királyság elfoglalása volt. A hadjáratban résztvevő magyar főurak és zsoldosok elfoglalták ugyan Nápolyt, de nem tudták megtörni azt az ellenpártot, amely megakadályozta Endre trónra lépését és előkészítette meggyilkolását. Nagy Lajos nem tudta megtartani a meghódított területeket Dél-Itáliában, mert nápolyi uralmát a pápa és Velence is ellenezte. Két költséges hadjárat után (1347-ben és 1350-ben) lemondott terveiről, bár összesen 17 alkalommal küldött vagy vezetett katonaságot Itáliába. Itáliában tűnt fel zsoldosvezérként Arany János irodalmi hőse, Toldi Miklós. A történelmi Toldi (13207-1390?) pályája elején művelt tisztviselő volt, később, 1352-től 1369-ig, katona. Itáliában is járt. Hazakerülve királyi lovag, majd a megyei ispán tisztségét töltötte be. Zsigmond királytól földbirtokot kapott, Lajos király sok háborút vezetett. Uralkodása 40 évének midössze három békés esztendeje volt (1342, 1375 és 1376). A keresztény hit védelmében északon a még pogány litvánok ellen vezetett hadat, délen pedig a bogumil eretnekek ellen. NAGY LAJOS KIRÁLY BALKÁNI POLITIKÁJA A dalmáciai városok miatt Magyarország és Velence között már Nagy Lajos király előtt is voltak viszályok. A legtöbb bonyodalmat Zadar (Zára) városa idézte elő. Lajos király legyőzte Velencét, és az 1358-ban megkötött zadari békével arra kényszerítette, hogy lemondjon az Adriai-tenger keleti partján levő birtokairól. Ezek a birtokok a Kramerói-öböltől a durresi (Drac) kikötőig húzódtak. A béke értelmében tehát az egész tengerpart, így Dubrovnik is Lajos uralma alá került. A zadari békét 1381-ben Torinóban megerősítették. Bosznia, amely időközben megszabadult a Subicok fennhatóságától, állandóan erősödött. II. Kotromanic Stevan elismerte Magyarország uralmát. Lányát, Erzsébetet Nagy Lajos király vette feleségül. Boszniában azonban a Kotromanicoknak önkormányzatuk volt. I. Tvrtko idejében háborúra került sor Magyarország és Bosznia között, de hamarosan helyreállították a régi viszonyokat, amelyeket egészen Lajos király 1382-ben bekövetkezett haláláig fenntartottak. Az Anjou-kori Magyarország és Szerbia között, ahol Dusán volt az uralkodó, a viszonyok nem voltak rendezettek. Mindkét feudális állam erősödött és hódított. Szerbia el akarta érni a Duna-Száva vonalat, ahol a macsói bánság, Belgrád és Galambóc (Golubac) magyar kézen volt. Ezt a célját azonban nem érte el, mint ahogyan Lajos sem azt, hogy a bányakincseiről ismert Rudnikot elfoglalja. A két ország többször harcolt egymás ellen (1334,1354,1355). Tartós eredményeket azonban egyik sem ért el. Dusán halála után azonban néhány szerb főúr elismerte a magyar fennhatóságot. Lajos király ideiglenesen Észak-Bolgárországot is hatalmába kerítette. NAGY LAJOS ÉS LENGYELORSZÁG Nagy Lajos király külpolitikai sikerének csúcspontja, amikor 1370-ben elismerték Lengyelország királyává. A király keveset tartózkodott Lengyelországban, s az országot az általa kinevezett kormányzókra bízta. A lengyel rendekkel szemben engedékeny politikát folytatott. 1374-ben a lengyel országgyűlésen elismerte a lengyel urak kiváltságait, azok pedig viszonzásul elismerték leánya trónöröklési jogát. Halála után (1382) nagy országa, amelyet csak személye fűzött össze, szétbomlott, és mindkét állam súlyos válságba jutott. A lengyel trónt Nagy Lajos másodszülött leánya, Hedvig kapta, aki férjhez ment Jagelló litván fejedelemhez. A két országot egyesítették s így megalakult a lengyel-litván állam. ***** Lajos király belpolitikájának fontos intézkedése volt az Aranybulla 1351-ben történt módosítása, amely kimondja a nemesi birtok sérthetetlenségét. A nemesi birtokot a tulajdonos leszármazottai örökölték, s ha ilyen nem volt, akkor a királyra szállt. Eladni nem lehetett. Ez az úgynevezett ősiség törvénye, amely a nemesi jogok fontos eleme lesz. A király a nemesség alsóbb rétegének jogait kiegyenlítette a nagynemesek jogaival. Ez meggyorsította a köznemesi rend fejlődését. MAGYARORSZÁG A XIV SZÁZAD VÉGÉN ÉS A XV SZÁZAD ELEJÉN Nagy Lajos királyt leánya, Mária (1382-1387) követte a trónon. Az alig 14 éves királylány helyett édesanyja, Erzsébet uralkodott. A királynők gyenge kezű uralmát kihasználva fellázadtak a horvát főurak Ivan Palizna vezetésével. A királynők személyesen mentek el Horvátországba, hogy lecsillapítsák a lázadókat, de ott Erzsébetet megfojtották, Máriát pedig börtönbe vetették, ahonnan csak vőlegénye, Luxemburgi Zsigmond szabadította ki. 1385-ben feleségül vette Máriát, s annak 1387-ben bekövetkezett halála után átvette a hatalmat és 1437- ig Magyarország királya lesz. Zsigmond korában a főúri ligák állandóan harcoltak a hatalomért. Ezek a harcok alaposan legyengítették az országot. Csak Hunyadi Jánosnak volt köszönhető, hogy a délről jövő török veszedelmet egy időre sikerült elhárítani. Hunyadi János Zsigmond király vitéze volt. Apja talán Serba fia Vajk, Havasalföldről menekült román bojár lehetett. Zsigmond az erdélyi Hunyad várát ajándékozta neki vitézi tetteinek jutalmául, innen a Hunyadi név. A család a vár körüli birtokokat is megkapta 1409-ben. Hunyadi szláv neve, amely a népi énekekben gyakran előfordul, Ugrin Jankó (Magyar János) vagy Sibinjanin Jankó (Szebeni János). Ő magyar nemesnek és magyar főúrnak tartotta magát. Zsigmondot veje, Habsburg Albert követte a trónon (1437— 1439), utána pedig egy főúri párt Albert csecsemő fiát, Lászlót, V László néven Magyarország királyává kiáltotta ki. A török mind gyakrabban tört be az országba. Hunyadi az Al-Duna vaskapui szakaszát védte. Sikereinek elismeréseként Szörényi bán lett. A későbbi birtokadományokból 4 milllió hold, 28 vár, 57 város és ezernél több falu ura volt. Javait a nagy célra: a török visszaverésére fordította, annál inkább, mert a kiskorú, tehetségtelen és Cilley Ulrich által befolyásolt V. Lászlótól segítségre aligha számíthatott. Katonáit saját költségén szerelte fel. _ Át kell tekintenünk, hogyan jöttek a törökök a Balkán-félszigetre és innen Magyarországra. DUSÁN CSÁSZÁRSÁGÁNAK FELBOMLÁSA A MARICAI ÉS A KOSOVÓI CSATA A törökök a XIV. század közepén, 1352-ben, illetve 1354- ben a Gallipoli-félszigeten léptek Európa földjére. A következő