Családi Kör, Ismeretterjesztő Füzetek, 1993 (2-5. szám)

1993-12-23 / 5. szám

Történelem II. 30 Ismeretterjesztő füzetek (3.) 1993. XII. 23. • Családi Kör 51. szám meggyilkoltatta férjét. Lajos királynak ez adott okot a bosszú­­hadjárat megindítására. Első hadjáratait 1347 végén indította meg Nápoly ellen. Cél­ja a Nápolyi Királyság elfoglalása volt. A hadjáratban résztvevő magyar főurak és zsoldosok elfoglalták ugyan Nápolyt, de nem tudták megtörni azt az ellenpártot, amely megakadályozta End­re trónra lépését és előkészítette meggyilkolását. Nagy Lajos nem tudta megtartani a meghódított területeket Dél-Itáliában, mert nápolyi uralmát a pápa és Velence is ellenezte. Két költ­séges hadjárat után (1347-ben és 1350-ben) lemondott tervei­ről, bár összesen 17 alkalommal küldött vagy vezetett katonaságot Itáliába. Itáliában tűnt fel zsoldosvezérként Arany János irodalmi hőse, Toldi Miklós. A történelmi Toldi (13207-1390?) pályája elején művelt tisztviselő volt, később, 1352-től 1369-ig, katona. Itáliában is járt. Hazakerülve királyi lovag, majd a megyei ispán tisztségét töltötte be. Zsigmond királytól földbirtokot kapott, Lajos király sok háborút vezetett. Uralkodása 40 évének midössze három békés esztendeje volt (1342, 1375 és 1376). A keresztény hit védelmében északon a még pogány litvánok ellen vezetett hadat, délen pedig a bogumil eretnekek ellen. NAGY LAJOS KIRÁLY BALKÁNI POLITIKÁJA A dalmáciai városok miatt Magyarország és Velence között már Nagy Lajos király előtt is voltak viszályok. A legtöbb bo­nyodalmat Zadar (Zára) városa idézte elő. Lajos király legyőzte Velencét, és az 1358-ban megkötött zadari békével arra kény­szerítette, hogy lemondjon az Adriai-tenger keleti partján levő birtokairól. Ezek a birtokok a Kramerói-öböltől a durresi (Drac) kikötőig húzódtak. A béke értelmében tehát az egész tengerpart, így Dubrovnik is Lajos uralma alá került. A zadari békét 1381-ben Torinóban megerősítették. Bosznia, amely időközben megszabadult a Subicok fennha­tóságától, állandóan erősödött. II. Kotromanic Stevan elismerte Magyarország uralmát. Lányát, Erzsébetet Nagy Lajos király vette feleségül. Boszniában azonban a Kotromanicoknak ön­­kormányzatuk volt. I. Tvrtko idejében háborúra került sor Ma­gyarország és Bosznia között, de hamarosan helyreállították a régi viszonyokat, amelyeket egészen Lajos király 1382-ben be­következett haláláig fenntartottak. Az Anjou-kori Magyarország és Szerbia között, ahol Dusán volt az uralkodó, a viszonyok nem voltak rendezettek. Mindkét feudális állam erősödött és hódított. Szerbia el akarta érni a Duna-Száva vonalat, ahol a macsói bánság, Belgrád és Galam­­bóc (Golubac) magyar kézen volt. Ezt a célját azonban nem érte el, mint ahogyan Lajos sem azt, hogy a bányakincseiről ismert Rudnikot elfoglalja. A két ország többször harcolt egymás ellen (1334,1354,1355). Tartós eredményeket azonban egyik sem ért el. Dusán halála után azonban néhány szerb főúr elismerte a magyar fennhatóságot. Lajos király ideiglenesen Észak-Bolgár­­országot is hatalmába kerítette. NAGY LAJOS ÉS LENGYELORSZÁG Nagy Lajos király külpolitikai sikerének csúcspontja, amikor 1370-ben elismerték Lengyelország királyává. A király keveset tartózkodott Lengyelországban, s az országot az általa kineve­zett kormányzókra bízta. A lengyel rendekkel szemben engedé­keny politikát folytatott. 1374-ben a lengyel országgyűlésen elismerte a lengyel urak kiváltságait, azok pedig viszonzásul elismerték leánya trónöröklési jogát. Halála után (1382) nagy országa, amelyet csak személye fűzött össze, szétbomlott, és mindkét állam súlyos válságba jutott. A lengyel trónt Nagy Lajos másodszülött leánya, Hedvig kapta, aki férjhez ment Jagelló litván fejedelemhez. A két or­szágot egyesítették s így megalakult a lengyel-litván állam. ***** Lajos király belpolitikájának fontos intézkedése volt az Aranybulla 1351-ben történt módosítása, amely kimondja a ne­mesi birtok sérthetetlenségét. A nemesi birtokot a tulajdonos leszármazottai örökölték, s ha ilyen nem volt, akkor a királyra szállt. Eladni nem lehetett. Ez az úgynevezett ősiség törvénye, amely a nemesi jogok fontos eleme lesz. A király a nemesség alsóbb rétegének jogait kiegyenlítette a nagynemesek jogaival. Ez meggyorsította a köznemesi rend fej­lődését. MAGYARORSZÁG A XIV SZÁZAD VÉGÉN ÉS A XV SZÁZAD ELEJÉN Nagy Lajos királyt leánya, Mária (1382-1387) követte a tró­non. Az alig 14 éves királylány helyett édesanyja, Erzsébet ural­kodott. A királynők gyenge kezű uralmát kihasználva fellázadtak a horvát főurak Ivan Palizna vezetésével. A király­nők személyesen mentek el Horvátországba, hogy lecsillapítsák a lázadókat, de ott Erzsébetet megfojtották, Máriát pedig bör­tönbe vetették, ahonnan csak vőlegénye, Luxemburgi Zsig­mond szabadította ki. 1385-ben feleségül vette Máriát, s annak 1387-ben bekövetkezett halála után átvette a hatalmat és 1437- ig Magyarország királya lesz. Zsigmond korában a főúri ligák állandóan harcoltak a hata­lomért. Ezek a harcok alaposan legyengítették az országot. Csak Hunyadi Jánosnak volt köszönhető, hogy a délről jövő török veszedelmet egy időre sikerült elhárítani. Hunyadi János Zsigmond király vitéze volt. Apja talán Serba fia Vajk, Havasalföldről menekült román bojár lehetett. Zsig­mond az erdélyi Hunyad várát ajándékozta neki vitézi tetteinek jutalmául, innen a Hunyadi név. A család a vár körüli birtoko­kat is megkapta 1409-ben. Hunyadi szláv neve, amely a népi énekekben gyakran előfordul, Ugrin Jankó (Magyar János) vagy Sibinjanin Jankó (Szebeni János). Ő magyar nemesnek és magyar főúrnak tartotta magát. Zsigmondot veje, Habsburg Albert követte a trónon (1437— 1439), utána pedig egy főúri párt Albert csecsemő fiát, Lászlót, V László néven Magyarország királyává kiáltotta ki. A török mind gyakrabban tört be az országba. Hunyadi az Al-Duna vaskapui szakaszát védte. Sikereinek elismeréseként Szörényi bán lett. A későbbi birtokadományokból 4 milllió hold, 28 vár, 57 város és ezernél több falu ura volt. Javait a nagy célra: a török visszaverésére fordította, annál inkább, mert a kiskorú, tehetségtelen és Cilley Ulrich által befolyásolt V. Lászlótól se­gítségre aligha számíthatott. Katonáit saját költségén szerelte fel. _ Át kell tekintenünk, hogyan jöttek a törökök a Balkán-fél­szigetre és innen Magyarországra. DUSÁN CSÁSZÁRSÁGÁNAK FELBOMLÁSA A MARICAI ÉS A KOSOVÓI CSATA A törökök a XIV. század közepén, 1352-ben, illetve 1354- ben a Gallipoli-félszigeten léptek Európa földjére. A következő

Next