Csongrád Megyei Hirlap, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-01 / 178. szám
HATÉKONYABB PIACELLENŐRZÉST (K. I.) Az elmúlt hetekben több városban és községben tartottak piacellenőrzést a kereskedelmi szervek. Az ellenőrzések újból igazolták azt az állítást, hogy az ellenforradalom erkölcsbomlasztó hatására nagymértékben lábrakapott a spekuláció. Odáig merészkednek a dolgozók filléreire éhes spekulánsok, hogy ha másként nem megy, iparigazolványokat, megbízóleveleket hamisítanak, s ezzel próbálják félrevezetni a hatósági szerveket. A fővárosból és a nagyobb ipari városokból kocsikkal, teherautókkal érkező kufárok mellett, a helybeli kofák és a jogosítvány nélküli viszonteladók lepik el a piacokat, s nem törődve a korlátozás alá eső idővel, megrohanják a kistermelőket, csaknem kitépve kezükből árujukat. Súlyos összegekkel károsítják meg a piaci spekulánsok a dolgozókat. A kistermelők,től felvásárolt árut ugyanis 100—150 százalékos haszonnal adják tovább a vevőknek. A mindszenti piacon például megfigyelték az ellenőrök, hogy az egyik spekuláns az 1 forintért vásárolt uborkát, tíz méterrel arrébb két forintért adta el. De nemcsak az uborkával, hanem egyéb zöldség- és gabonafélével, valamint baromfi-, tojás és más élelmicikkel is spekulálnak. Úgy felverik az árakat, hogy a földművesszövetkezetek felvásárlói alig tudnak valami áruhoz jutni. Jórészt emiatt szegények a földművesszövetkezeti zöldségesboltok választéka. A piac hiénái tehát két irányban is ártalmasak a társadalomra: egyrészt, mert felverik az árakat, becsapják, megkárosítják az őstermelőket és a vásárlókat egyaránt, másrészt pedig akadályozzák a lakosság ellátását, mivel a parasztság termelvényeit elszedik a városok, a falvak boltjai elől. A piaci spekulációt elsősorban a szigorúbb és tervszerűbb ellenőrzéssel lehetne felszámolni. A múlt hetekben tartott széleskörű ellenőrzés során megállapították a felsőbb szervek, hogy a városi és különösen a községi tanácsok még mindig engedékenyek a helyi spekulánsokkal szemben, s egyoldalú a piacellenőrző munkájuk. Ez annyiból is káros, hiszen a felvásárlási kampány most kihúzódott a városokból a falvakba. A Budapestről, Pécsről, Miskolcról és más ipari városból érkező spekulánsok és magánkereskedők kora reggel megszállják a községek piacát és mire a hatósági szervek észbekapnak, már megrakott kocsikkal, teherautókkal viszik haza a felvásárolt árut. A felsőbb szervek szigorú rendelkezést hoztak ugyan arra, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően csak reggel 9 vagy 10 órától vásárolhatnak fel a piacokon magánkereskedők, sajnos a helyi tanácsok erre kevés gondot fordítanak. Van olyan község, ahol a tanács nem szabja meg a vásárlási korlátozás idejét, vagy ha megszabja, nem ellenőrzi a betartását. Ezzel szabad teret ad a spekulációnak. A kereskedelmi, de a tanácsszerveknek is egyik legsúlyosabb gondja, mikéntien válassza le a piacon a magánkereskedőt, a viszonteladót az őstermelőtől. A legtöbb viszonteladó ugyanis azt állítja, hogy van egy kis parcellája, s azon termett az általa árusított zöldség, vagy gombaféle. Bizonyítékul mutatja az adókönyvét. Azon viszont nincs feltüntetve, hogy mit termel. Előfordult, hogy az egyik áléstermelő háromszor annyi gabonát eladott, mint amennyi az általa bemondott földjén teremhetett volna. Legcélravezetőbb lenne, ha a községi tanács kereskedelmi állandó bizottsága aktívái bevonásával megszervezné a társadalmi ellenőrzést. Elnézi a városi és a községi tanácsok egy része azt is, hogy a kisiparosok és kiskereskedők cégtábla nélkül árusítanak, s az árakat sem tüntetik fel. Erre pedig rendelet van, s a megszegőit bírságolni kellene. Legutóbb például Csongrádon a magániparos szabók — bár rendelet van rá, hogy raktárra nem dolgozhatnak — készruhákat adtak el a piacon. A tanácsok ipari osztályai figyeljék az ilyen jelenségeket és vonják felelősségre a rendelkezések megszegőit. A spekuláció visszaszorításáért sokat tehetnek a földművesszövetkezetek felvásárlói is. Ha nem sajnálják a fáradságot és helyébe mennek az őstermelőnek, eredményesebb a munkájuk, nagyobb mennyiségű, jobb minőségű árut tudnak vásárolni. De legtöbb földművesszövetkezeti felvásárló nem ezt csinálja. Illésen például megfigyelték, hogy kiült egy ilyen felvásárló a piac sarkára és anélkül, hogy kitette volna a cégtáblát és a felvásárlási árakat, várta helyébe az eladókat. Amint így üldögélt, a spekulánsok egymásután vették meg az orra elől a jobbnál jobb árut. A földművesszövetkezeti felvásárlók egy része azt hiszi, hogy az áru lemérésével és fizetésével feladata lezárult, holott ez koránt sincs így. Az ő feladatuk a rugalmas, a gyors felvásárlás konkurrálva ebben a magánkereskedőkkel. Ugyanakkor a piacon megjelenő parasztsággal is beszélgetniük kell, s győzzék meg őket, milyen előnye van, ha a szövetkezeti felvásárlóknak adják el termelvényeiket. Az őstermelők között ugyanis sok olyan földművesszövetkezeti tag van, aki eladja áruját magánkereskedőnek, mert nem számol azzal, hogy a magánkereskedőnek eladott árujáért kapott érték nem számít bele a szövetkezeti visszatérítésbe. Tehát mint tag károsul. Pártunk és kormányunk állandó harcot vív a dolgozók életszínvonalának emeléséért. A spekuláció leverése is ezt a célt szolgálja. A tanácsok tehát, mint államhatalmunk végrehajtó szervei fejtsenek ki az eddiginél sokkal alaposabb munkát a piaci árak megfelelő szinten tartásáért, az árakat felhajtó spekulánsok leleplezéséért. Ne terjenek meg semmiféle szabálytalanságot a piaci árusításnál, még akkor sem ha azt a helybeli ismerős magsamárosok, vagy kereskedők követik el Következetesen tartsák be az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket, s a legnagyobb szigorral alkalmazzák senekuánsok és egyéb szabálysértők ellen. Szervezzék meg a társadalmi ellenőrzést a városok és a kö-cégek becsületes dolgozóiból, hiszen mindenkinek érdeke, hogy a piacokon kisebb legyen az áru és a társértelom nyakán élősködő szekullasak minél több jél megérdemelt, helyükre kerüljenek. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csmgléd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA II. évfolyam, 178. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1957. augusztus 1. Útnak indul a marosi homok A fokozódó építkezéshez hatalmas mennyiségben szállítják a marosi homokot. A Maros mentén hatalmas gálák állnak a kitermelt homokból és várnak a szállításra. A folyó partjánál a homokot teherautókon szállítják az állomásra, hogy onnan irányítsák tovább rendeltetési helyükre. A nyári mezőgazdasági munkák helyzete, a felvásárlás a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén elsőnek a mezőgazdasági kérdéseket, az aratás-cséplés, a tar- lóbontás-másodvetés helyzetét vitatta meg Bognár József, a v. b. mezőgazdasági osztálya vezetőjének előterjesztése alapján, az egyénieknél, mind a szövetkezetekben. A szövetkezetekben például Szentesen, a szentesi járásban, Makón és a makói járásban találtak jelentősebb gümőkóros fejőstehenet, viszont Csongrádon egyet sem. A mezőgazdasági osztály javasolta a szövetkezeteknek, hogy ezeket tíz állatokat több szövetkezet egy külön istállóban vonja össze, s ott felügyelet mellett gondozzák, a tehenek tejét viszont többszöri forralás után hozzák forgalomba. Ezzel kapcsolatban a megyei tanács végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy felterjesztést tesz a Minisztertanácshoz és javasolja, hogy országosan egységesen jelöljék meg a gümőkóros teheneket (a jobb fül átlyukasztásával), ily módon az állatok értékesítés, vagy eladás esetén is nyomon követhetők. A gabonafelvásárlásról , a raktárakról A gabona- és állat-, valamint a zöldség- és gyümölcsfelvásárlásról szóló beszámolót Deák Ferenc, a v. b. kereskedelmi osztályának vezetője terjesztette a végrehajtó bizottságbé. Megyénkben július 21-ig 1173 vagon gabonát vásároltak meg az állami szervek. A tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva ez kevesebb, de figyelembe kell venni azt is, hogy az időjárás változékonysága miatt később kezdődött meg a cséplés és csak most folyik teljes ütemben. A felvásárló szervek szerződéskötés útján is biztosítják az ellátatlan városi lakosság részére a kenyérnek valót. Ilyen módon a termelőszövetkezetek és az egyéniek 65 vagon búza, rozs, valamint árpa eladására szerződtek le. A szerződéskötés legeredményesebb a szentesi járásban, s leggyengébb a szegedijárásban Kistelek kivételével. A végrehajtó bizottság foglalkozott a gabona raktározásával is. Megyénkben e téren nem kielégítő a helyzet. Kevés a raktárhelyiség, mégis az tapasztalható, hogy jelenleg az aprómagvakat — mint például Hódmezővásárhelyen a Lippaiféle malomban cirkot — tárolnak gabona helyett. A végrehajtó bizottság elhatározta, hogy az illetékes szerveknek felül kell vizsgálatok a raktárakat, s a különféle magvak helyett elsősorban gabonát kell tárolni a raktárakban. A cséplés előrehaladtával mind több gabona jelenik meg a piacon is. A szabadpiaci árak a tavalyi hasonló időszak szabadpiaci áraihoz viszonyítva 50—200 forinttal kevesebb. Különösen az árpa és a búza ára csökkent. Egyesek megpróbálkoznak a spekulációval is. A rendőrség a napokban leplezett le egy spekulánst, egy zákányszéki egyéni parasztot, aki megvett 15 mázsa árpát és azt a szegedi piacon akarta értékesíteni. Beszámoló a mezőgazdasági munkákról Csongrád megyében az aratás lényegében július 26-án befejeződött. Az idén a gépállomások gépeit kevésbé vették igénybe a szövetkezetek. A gépállomások közül a Kisteleki Gépállomás 150 százalékra teljesítette aratási tervét, viszont egyesek kevésbé, míg a Makói Gépállomás csak 64 százalékos tervteljesítést ért el. Ennek oka részben az, hogy a szövetkezetek a tulajdonukban lévő mintegy 90 aratógépet is munkába állították. Az idén a szemveszteség kevesebb volt, mint tavaly. Amíg például az elmúlt évben 38,79 kiló szemveszteség esett átlagosan egy holdra, addig az idén ez csak 15—47 kiló között mozgott. A végrehajtó bizottság értékelte a tarlóhántás és a másodvetés helyzetét is. A beszámoló alapján megállapította, hogy a tarlóhántás különösen a szegedi és a szentesi járás területén haladt kielégítő ipadon. A megyében 35 ezer holdon hántottak tarlót, s ebből 18—20 ezer holdat másodnövénnyel bevetettek. A v. b. úgy határozott, hogy ma már nem a tarlóhántást kell sürgetni, mert ennek ideje lejárt, hanem a talaj előkészítés szempontjából igen fontos nyári mélyszántást. A termésátlagok A cséplés helyzetét a végrehajtó bizottság július 21-i adatok szerint értékelte. Megyénkben lényegében július 15-én kezdődött meg a cséplés. Július 21-ig a gépállomások 250 ezer mázsa gabonát csépeltek el, ebből kombájnnal 40 500 mázsát. A termelőszövetkezetek, s a lakosság általában elégedett a gépállomások munkájával. A kisteleki ellen azonban panasz merült fel, mivel ott a 25 százalékot is eléri a szemveszteség, s különösen az eladásnál tűnik ki, hogy töröttek a gabonaszemek. Csépelik az aprómagvakat is: a borsót és a különféle fűféleségeket. A lucernacséplés azonban még nem kezdődött meg. Szóba került a terméseredmény is. A korábbi becslések szerint búzából 9,3, rozsból 6,5, őszi árpából 10,3, tavaszi árpából 9 mázsás átlagtermést vártak megyeszerte. A tényleges terméseredmények — a cséplés jelenlegi adatai szerint — megközelítik a becslést, mert eddig ténylegesen a megyében átlagban búzából 8,9—9, rozsból 6, őszi árpából 9—10, míg tavaszi árpából 9 mázsát takarítottak be egy holdról. Országosan egységesen védekezzünk a gümőkóros szarvasmarhák ellen A beszámolóban szerepelt a megye állategészségügyi helyzete is. Megállapították: megyénk az elmúlt évhez viszonyítva az elsők között áll a fertőző állatbetegségek leküzdésében. Baromfipestis például 2 járás 3 községének 5 udvarában fordult elő. Azonnal lezárták e területeket és, a baromfipestis nem terjedt tovább. Sertéspestis csak Szentesen 1 helyen és Nagymágocs községben fordult elő. Nagymágocs területét is lezárták. A sertésorbánc megyénkben csak szórványosan lépett fel, s elsősorban a szegedi járásban. Itt is idejében megtették a szükséges intézkedéseket. Ugyanakkor megyénkben igen elterjedt a szarvasmarhák gümőkóros megbetegedésre. A megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztálya felmérte a gümőkóros szarvasmarhák számát mind .ír. Szentes felkészülten várja a vasárnapi repülőnap résztvevőit Ellenforradalmi csoportot lepleztek le Budapesten • Egy nap Szatymazon, az őszibarack hazájában Kisorsolták az HB iI! déli csoportjának mérkőzéseit A Vöröskereszt újabb ajándéka: Hatezer pelenkát osztanak szét a terhes anyák között A Vöröskereszt megyei szervezetének tájékoztatása szerint a külföldi segélyadományokból újabban 15 ezer darab pelenkát juttattak Csongrád megyének. Ebből 9 ezer darabot a kórházak és az egészségügyi intézmények kapnak meg, míg hatezer darabot a terhes anyák között osztanak szét. A Vöröskereszt ajándékából — rendelkezés szerint — csakis azok az édesanyák részesülhetnek, akik a terhesség 8. hónapjában, vagy ennél előrehaladottabb állapotban vannak. Egy-egy ilyen terhes édesanya 12 darab pelenkát és 6 darab biztosítótűt kap. A Vöröskereszt a pelenkák szétosztását a terhes tanácsadásokon és egészségvédelmi körökön keresztül bonyolítja le. Zárt körzet legyen a zöldpaprikát termelő Szentes és környéke Az állatfelvásárlásról szólva megállapították, hogy megközelíti a tavalyi hasonló időszak eredményét. A tejfelvásárlás kevesebb, viszont a zöld- és gyümölcsfelvásárlás még a korábbi évek eredményeit is meghaladja. Az idén nőtt a baromfiállomány és ennek tudható be, hogy baromfiból majdnem annyit, tojásból sokkal többet felvásároltak, mint amennyit tavaly a begyűjtésből biztosítottak. A v, b, e napirendi ponttal kapcsolatban is több határozatot hozott. Például határozott arról, hogy a városokban az átvevőhelyeket úgy kell nyitvatartani, hogy a termelők kora reggeltől késő estig eladhassák gabonájukat. A v. b. elhatározta azt is, hogy felterjesztést tesz a Minisztertanácshoz Szentes, Magyartés és Szegvár zárt körzetté nyilvánítására, ugyanis e helyeken termelik az úgynevezett cecei zöldpaprikát. A v. b. ezenkívül még több előterjesztést is jóváhagyott és személyi kérdésekben is döntött.