Csongrád Megyei Hirlap, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-01 / 256. szám
Péntek, 1957. november 1. Ne nézzük tétlenül felvelet kapott szerkesztőségünk Derekegyházáról, Kósa Antalné lakostól. Ezt írja: „... A nagymágocsi földművesszövetkezet ótompaháti boltjába tértem be vásárolni. S igen meglepődtem, amikor az elárusító — aki a szabadságon levő boltvezetőt helyettesítette — 1 darab téli fagylaltért 1.20 forintot kért (ára 1 forint). 5 deka töltetlen, savanyú cukorért 1.40 forintot kért (ára 1 forint), és 31—80-as szegért 13.60 forintot kért (máshol 12.60 forintért kaptam)”. A levél olvasása közben mi is meglepődtünk. Hogyan lehetséges, hogy egyes árueladók nyíltan emelik az árakat? Honnan veszik ezt a bátorságot? Ki jogosította fel őket ilyen gyalázatos lépések megtételére? A levél alapján a vizsgálat is megállapította a tényt Az elárusító ellen a kivizsgálás folyamatban van. Több emberrel beszélünk. Így a megye több helyéről hallottunk már burkolt áremelésről, de találkoztunk olyan jelenséggel is, hogy az olcsóbb árukból az arra illetékes szervek nem gyártanak eleget. — Ráfizetünk — mondják érdeklődésünkre. Többen felteszik azt a kérdést: a Hódmezővásárhelyi Vágóhíd miért nem készít több 2,20 forintos kolbászt? Miért tűnt el az üzletekből a disznósajt? A Vágóhídtól azt a felvilágosítást kaptuk, mihelyt több jószágot tudnak vásárolni, ez a probléma is megoldódik. Reméljük. Egy másik eset: A Makói Szabóipari Ksz férfi kamgánaöltönyt eddig 1180 forintért készített, most ..más anyagra való hivatkozással — lehet, hogy nekik van igazuk, bár a fazon ugyanaz — 1230 forintért adják. A Szegedi Háziipari Szövetkezet 21,28 forintért adta a parasztkosarakat, amelyek fehér, gömbölyű vesszőből készültek, ma pedig ennek az ára 45,30 forint. A kereskedelem a nyár folyamán forgalomba hozott nyugágyakat 157 forintért. Most más színben, más név alatt 174 forintért kaphatók, és mindezek az Országos Árhivatal jóváhagyásával történtek. Akkor történnek, amikor kormányzatunk harcot folytat a burkolt árak megállapítása, illetve létrejötte ellen. Mert az is érthetetlen, hogy míg eddig a MO—25-ös típusú motorkapcsolót 190 forintért árusították, és most MO—26- os név alatt — védőlemezpótlással, amelynek ára kb. 5—6 forint — 312,90 forintba kerül. Úgy gondoljuk, alapos háztáji söprésre lenne szükség sok helyt, főleg az Országos Árhivatal segítségével. » Kósáné leveléből nem érződik harcos kiállás, a jogtalanság elleni felháborodás, de érzi, hogy ez így nem mehet tovább, s hiszi, hogy panasza elintézést nyer. Úgy véljük, sokaknak kell tanulni Kósáné leveléből. Ma már nem vallhatjuk azt az elvet. ..ne szólj szám, nem fáj fejem”. Szóljunk igazat, és olyan hangosan, hogy azt mindenki meghallja. Mindenki tiszta, nyitott szemmel járjon. Vajon nyitott szem kell-e az alábbi eset meglátásához? Érvényben levő rendelet értelmében a kisiparosok csak magánmegrendelők részére készíthetnek például konfekciós árukat, s piaci árusítással nem foglalkozhatnak. Ezzel szemben az a helyzet, hogy minden piaci napon nem is egy elárusítóval találkozunk. Erről sokan tudnak, dehát még nincs lerögzítve, még nem döntöttek az illetékesek ebben a kérdésben — mondják. Milyen illetékesek döntése kell ehhez? Van városi és megyei szervünk, amely jogosult ilyen kérdésekben dönteni. Ide valóban kell a nyitott szem, és a sürgős intézkedés, mert a burkolt árdrágítást nem engedhetjük meg, minden erővel harcolnunk kell a legkisebb megnyilvánulása ellen is, mert ez ellentétes a párt és a kormány politikájával. Ne mi, becsületes emberek forraljunk mérget magunknak, hanem törjük le azok szarvait, akik rajtunk akarnak nyerészkedni. Erélyes intézkedéseket kell hoznunk a burkolt árdrágítók elleni harc sikere érdekében. Mindehhez azonban a lakosság segítsége is szükséges. Ne nézzük tétlenül, ne intézzük el a jogtalan áremeléseket egy kézlegyintéssel. Bordás Péter Alacsony, fehér falu házban lakik K. Szabó Mihály, az egykori makói vöröskatona. Varrógépe mellett ül, hiszen szabómester, bár nincs rászorulva a munkára, mert nyugdíjat kap a párttól a sok-sok évi áldozatos munkáért, a nehéz küzdelmekért, amelyeket mind a népért, a hozzá hasonló proletárok jobb életéért, az igazságosabb világért vívott. K. Szabó Mihály Lenintől, az orosz bolsevikoktól tanulta a forradalmiságot... 1916-ban, mint, fiatal katona, az orosz frontra került. Nem nagyon tetszett neki a háború, ösztönösen érezte, hogy neki és a magyar parasztoknak, munkásoknak egy csepp hasznuk sem lesz belőle, annál inkább a hadseregszállítóknak, kapitalistáknak, kereskedőknek és bankároknak. Ezért nem is nagyon lepődött meg, mikor az oroszok fogságába került. Örült, hogy megszabadult az értelmetlen öldökléstől: 130 ezer magyar katonával a kijevi hadifogoly-gyűjtőtáborba került. Különböző kisipari szakmákhoz értőket keresnek. K. Szabó Mihály ért a szabómesterséghez. Jelentkezik. Egyik Moszkva melletti városba viszik, a Morazov gyárba osztják be munkára. A gyárban kozák őrség vigyáz a hadifoglyokra és a munkásokra. 1917 februárjában a kozák parancsnok azt mondja a hadifoglyoknak, hogy nem hadifoglyok többé, ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint az orosz munkások. A kozák őrség funkciója tehát megcsappant, de a létszámot, az az ellenőrzést nem csökkentik, mert nőttön nő a »rendbontó« bolsevikok befolyása a gyárban. A gyár főgépésze bolsevik. Kapcsolatot teremt a gyárban dolgozó magyar hadifoglyokkal, s azt ajánlja nekik, hogy ők is szervezkedjenek. A gyárban egyelőre a kozákok a mindenható urak, de a munkások is fegyverkeznek. A gyár melletti erdőben a bolsevikok rendszeresen gyűléseket rendeznek. Több hadifogoly-társával K. Szabó is részt vesz ilyen gyűlésen. Csak úgy isz Aki Lenin sza az orosz munkások szájából elhangzó, szíve szerinti igazságot. A hadifoglyok az üzemben nagy műsoros előadást rendeznek. A gyár tulajdonosának, Morozovnak annyira megtetszik a magyarok játéka, hogy hat hízott sertést ajándékoz a hadifoglyoknak. Ez olyan csalétek, mézesmadzag akar lenni, de a magyarok átlátnak a szitán. Nem a gyárost, hanem orosz munkástestvéreiket támogatják. Az orosz felfegyverzett munkások nemsokára elkergetik a kozákokat. Moszkvában is győz a forradalom. A hadifoglyok igazolást kapnak, teljesen szabadok most már, ha akarják, tovább dolgozhatnak a gyárban, ha akarják, hazamehetnek. Otthon azonban még dúl a háború. A magyarok maradnak. J egyszer híre jön, hogy a hadifoglyok részére nagygyűlést, rendeznek Moszkvában a Kadetszkij Korpuszban, a moszkvai kadetiskolában, ahol Lenin is beszélni fog. K. Szabó ebben az időben már rendszeresen bejár Moszkvába figyelni az eseményeket. A hírre, hogy Lenin is beszédet mond, ottterem a gyűlésen. Körülbelül 3000 hadifogoly zsúfolódott össze, hogy Lenint meghallgassa. Lenin egyenesen, egyszerűen, cikornyák nélkül beszél. Elsősorban a hadifoglyok tudatába hatolnak szavai. — Minden hadifogoly szabad — mondja. — Szabad elhatározásában senkit sem gátolunk meg. A világ első munkás-paraszt állama, amely nemcsak az orosz munkásoké és parasztoké, hanem az egész világ proletáriátusáé, veszélyben van. Ezért minden hadifoglyot hívunk, hogy lépjen be a Vörös Hadseregbe. K. Szabó Mihály társaival örömmel jelentkezik vöröskatonának. A moszkvai városparancsnokságra osztják be őket. K. Szabó Mihály sajtat tanult testvéreitől, az orosz vöröskatonáktól. Tudja, hogy Magyarországon is csak akkor lehet jobb világ, ha a nép ellenségeit, a nagybirtokosokat, a gyárosokat és bankárokat elkergetik. Mérhetetlenné fokozódik benne a gyűlölet a magyar nép elnyomói ellen. 1918 tavaszán, mikor a szovjethatalom lélegzetvételi szünethez jut, Lenin azt tanácsolja a magyar hadifoglyoknak, hogy menjenek haza és kövessék az orosz munkások példáját. Leninnek ez a mondása, ez az üzenete szabja meg K. Szabó Mihály minden lépését, minden cselekedetét. Kijevben német és osztrák—magyar megszálló csapatokkal találkozik, de nem retten vissza. Tudja, hogy Magyarországon még nem érett meg a helyzet a forradalomra, tudja, hogy mint bolsevizmussal fertőzött egyénre megaláztatás és talán még üldözés is vár, mégis hazajön. Hazajön, mert a forradalmat a magyar nép érdekében szervezni kell, tanítani kell a magyar munkásokat, parasztokat az orosz példán. 1918 nyarán a volt hadifogolytársak, Rózsa Ferenc, Tokaji Péter, Szoboszlai Imre összegyűlnek Makón K. Szabó Mihályéknál, hogy megbeszéljék a teendőket. Terveiket egyelőre nem tudják megvalósítani, mert mint megbízhatatlanokat, front mögötti szolgálatra hívják be őket. K. Szabó Mihály Stájerországba kerül. Mikor azonban egyre érkeznek a hírek az olasz front összeomlásáról, K. Szabó Mihály Makón terem, hogy Lenin tanácsát megvalósítsa. A viharsarki szegény nép elkeseredése ekkorra már óriásivá nőtt. A volt orosz hadifoglyok igéi termékeny talajra hullanak. 1918 októberében Makón is forradalmi megmozdulásokra ragadtatja magát a nép. Itt már az októberi forradalomban a szegény, proletárrétegeket képviselő, radikális, baloldali emberek veszik át a vezetést. 1918 decemberében a püspöki rezidenciában (a mostani diákotthonban) az Oroszországból hazajött hadifoglyok megalakítják a szociáldemokrata pártot. Ez azonban nem régi, hanem új típusú szociáldemokrata párt, tagjai főleg Oroszországból hazajött vöröskatonák, forradalmi munkások és szegényparasztok. A párt titkárául Rózsa Ferencet választják meg. (Rózsa Ferenc most Bukarestben él.) A forradalmaskodó makói munkás- és szegényparaszti tömegek a maguk forradalmát akarták megcsinálni. Ezért még a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt elzavartáka csendőrséget a városból és megalakították forradalmi karhatalmukat, a Lajtos-brigádot. K. Szabó Mihály elsőként lépett a Lajtoskülönítménybe, ahol századparancsnok-helyettessé választották. Az úri hatalom képviselői feneketlen gyűlölettel acsarkodtak a forradalmi Makóra és a rebellis, bolsevik Lajtos-különítményre. Hallatlan szentségtörésnek tartották, hogy a Károlyi Mihály vezette Köztársaságban, ahol még a volt uralkodó osztályok erősen tartották hatalmukat, legyen egy bolsevik sziget, ahol nem ők, hanem a munkásság és szegény parasztság forradalmi képviselői parancsolnak, ahol a fegyver is a kommunisták kezében van. Ezért Mezőhegyesről két szakasz csendőrt küldtek Makóra, hogy zavarja szét a Lajtos-különítményt. A két szakasz csendőr azonban megadja magát. Ezután a Lajtos-különítmény lendül támadásba. Battonyára mennek, ahonnan elzavarják a csendőröket, majd a Viharsarok sanyargatott népének támogatásától kísérve a békéscsabai csendőrség ellen vonulnak. Időközben kikiáltják a Tanácsköztársaságot, így az az ügy, amelynek K. Szabó Mihály és társai élharcosai voltak, az egész országban győzelmet arat. A Lajtos-brigád visszatér Makóra. It előbb, mikor a proletárhatalmat a külső ellenség megtámadta, a Lajtos-különítmény mindig a front legnehezebb szakaszán harcolt. K. Szabó Mihály is végigjárta az összes frontokat. Ott volt a salgótarjáni harcokban, ott Kassa bevételénél, ott volt a tiszai harcoknál. A székely hadosztály árulása után azonban felbomlott az egység, K. Szabó Mihály a rábízott két lóval és szekérrel együtt az üldöző román csapatok előtt visszavonult egészen Pestig. Itt átadja a rábízott értékeket a pesti proletároknak és átöltözik civil ruhába. Az osztrák határ felé veszi útját, de Szentgotthárdnál elfogják. Hazahozzák Szegedre. Mikor ezt meghallották hű társai, Rózsa Imre, meg a többiek, beálltak a nemzeti hadseregbe, hogy kiszabadítsák. Mikor azonban Horthyék megtudták, hogy kicsodák, elzavarták őket. K. Szabó Mihályt később kiengedték a fogságból, de állandó üldöztetés az osztályrésze. 1922-ben a párt segítségével kijut Bécsbe, ahol derekasan kiveszi részét a párt munkájából. 1925-ben hazajön és részt vesz a makói kommunisták illegális tevékenységében, munkájában. A Horthy-rendszer, mint megbízhatatlan személyt állandóan figyeli, többször internálja. A felszabadulás után K. Szabó Mihály elsőként vesz részt a párt újjászervezésében, fáradhatatlanul dolgozik, mert most már a magyar dolgozók Lenin tanácsát valósítják meg — véglegesen. Tamási Mihály tanácsa szerint járt el Mégis lesz művlődési otthon Rákoson ! Évek óta sürgető problémaként jelentkezett községünkben a művelődési otthon hiánya. A helyi tanács már megalakulása óta foglalkozott ezzel a kérdéssel, azonban a művelődési otthon megépítését csakis az idei községfejlesztési terv készítésekor vehettük tervbe. Persze nem mindenki helyeselte, mert úgy látták, hogy új művelődési otthon létesítése községfejlesztési alapból, lehetetlen. A végrehajtó bizottság azonban egységesen foglalt állást ebben a kérdésben és bízva a lakosság hozzájárulásában, a tanácsülés elé terjesztette javaslatát. Akkor a tanácsülés nem fogadta el, de nemcsak a v. b., hanem a pártszervezet és a lakosság véleménye is az volt, hogy az otthonra szükség van és meg is építhető. Így jutottunk el odáig, hogy a község területén levő épület átalakítását megterveztettük és a tanácsülés által megállapított százalékos hozzájárulás befizetésének megkezdésével az építkezés is elkezdődött. Természetesen voltak és még ma is vannak nehézség ,80 ezer darab különböző nagyságú füstcsövet készítenek ebben a negyedévben a vásárhelyi szegkovácsok. Megkezdték a francia könyökcsövek gyártását is, amelyből 25 ezret adnak át a kereskedelemnek. Ezenkívül 4500 garnitúra alumínium ételhordót készítenek szintén a kereskedelem részére. Nek Azonban az már bizonyos, hogy november 10-én Rákoson új művelődési otthont avatunk. Hatása túlterjedt a község határain is, hiszen példánkat más községek is követhetik. Ugyanis több évszázados múlttal rendelkező községek még ma is azon vitatkoznak, hogy lehet-e községfejlesztési alap terhére ilyen nagyarányú építkezésbe kezdeni. Rákos község lakossága bebizonyította, hogy lehet! Igaz, hogy az építkezés közben akadtak komoly nehézségeink, mert például a megtervezett 162 ezer forint, közben 291 ezer forintra emelkedett az építkezési anyagok árának és a munkabérek emelkedésének következtében. Ez meghaladta saját erőnket és úgy látszott, hogy már-már abba kell hagynunk a munkát. A lakosság köréből érkezett javaslatok azonban arra hívták fel figyelmünket, hogy a község érdeke ezt nem engedi meg. Gyűjtést indítottunk. A község lakosságának 95 százaléka anyagi erejéhez mérten hozzájárult ennek sikeréhez. Összesen 30 ezer forintot gyűjtöttek össze ilyen módon és ezért köszönet diet minden tanácstagot és minden dolgozót, akik ebben részt vettek. Vjz művelődési otthon S aPT nem volt könnyű feladat, de most már nem‘■f®. a-??k. büszkék rá, akik elkészítését elősegítették, hanem azok is, akik eleinte helytelenítették. Kozsuch István Rákos v. b.elnöke Továbbra is enyhe marad az idő Egy hét óta tart a vénasszonyok nyarának harmadik szakasza, az ajándékráadás. A hőmérsékleti maximumok állandóan tizenöt fok körül ingadoznak. Az éjszakai lehűlés csupán helyenként okozott kisebb talajszinti fagyokat. A reggelek ősziesen párásak, ködösek, a nappalok derültek és az évszakhoz, képest szokatlanul melegek. A Meteorológiai Intézet távprognózis osztálya tájékoztatásában közli, hogy csaknem egész Közép-Európában rendkívül enyhe, szép idő uralkodik, amit a magas légnyomásnak és a felhőképződést gátló leszálló légáramlásnak köszönhetünk. Észak-Európában viszont változékony jellegű, hűvös az idő, tehát az enyhe, szép idő nálunk, előreláthatólag tovább tart. Mérsékelt déli, délnyugati szél várható ugyan az elkövetkező napokban, s a borulás így gyakoribb lesz, sőt a jövő hét első fele valószínűleg már esőt is hoz, jelentősebb lehűléstől azonban egyelőre nem kell tartanunk. 3 Két új szovjet film Megkezdődött a szovjet film ügye városaiban tegnap három írt ünnepi hete. Ennek során a me-1 filmet mutatták be. A legnagyobb érdeklődést Gorkij: Az anya című regényének új filmváltozata keltette. Az anyát Vera Mareckája, Pável szerepét pedig Alekszej Batalov alakítja. Mareckája csodálatos hitelességgel és finoman rajzolt*, másik kitűnő szovjet film I címe a »Halhatatlan garnizon«, amely a breszti erőd védőinek hősi harcát örökíti meg. Baturin őrnagyot Makarov, Kondraja meg az anyának, ennek az egyszerű asszony lelkében vég*bemenő változásokat, azt, hogy miként válik forradalmárrá. A filmet a vásárhelyi Béke-mozikban díszelőadás keretében már látták be. Ivevet Viktor Jemoljanov, Kuharkov őrmestert pedig Nyikolaj Krjucskov alakítja. A filmet Kosztantyin Szimonov, a világhírű szovjet író írta. Tovább épülnek a gépállomások A 3 éves terv során több millió forintos beruházással korszerűen berendezett új gépállomási épületeket létesítenek Székkutas és Csanádpalota községekben. Csanádpalotára a Nagykirályhesgyesi Gépállomás költözik majd át, mivel ennek területi adottságai nem megfelelőek.