Csongrád Megyei Hirlap, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-01 / 179. szám
A Honnan a zt hiszem, viták, társalgások közben mindannyian találkoztunk azzal a mondattal, hogy »ugyan kérlek, ezt a fejlődés hozza magával!« Leggyakrabban akkor hangzik el a népi demokráciával kevésbé szimpatizáló emberek szájából, amikor mindenféle ravasz okoskodásuk erejét veszti az érvek súlya alatt, és mindenfajta mellébeszélésük megdől mai életünk kézzelfogható igazi tényéitől. Ők azok, akik a vásárhelyi főtér korszerű világítását vagy a szentesi szélesvásznú mozi építését a »►fejlődéssel« magyarázzák, mert úgymond: »az hozza magával« többek között azt is, hogy az üzletek tömve vannak áruval, a munkásasszonyok háztartási gépeket vásárolnak és Magyarországon már nem gyártanak többé gőzhajót. Szóval minek a kommunisták «dicsekvése«, hogy a ►►múlt rendszerben ez nem volt, a népi demokrácia viszont megteremtette«? Minek az ismételgetés, a »szimpla« összehasonlítás, s amikor a »világban minden rohamléptekkel halad és jó, hogy már nem tartunk ott, mint évekkel ezelőtt«. Ezt mondják azok, akik ennek az országnak, a párt és a kormány politikájának az eredményeit nem akarják elismerni, mert nem tetszik nekik a kubikosból lett tanácselnök, a szegedi szabadtéri játékokra szóló jegy a szőregi parasztemberek kezében és nem tetszik, hogy a munkásosztály vezetésével érnek el sikereket ebben az országban. És mindezt megoldják azzal a nagyvonalú semmitmondással, hogy »ugyan kérlek, ezt a fejlődés hozza magával!« Kedvelt módszere ez a velünk békétlenkedőknek, “az intellektuális magasságban« szemlélődőknek: a nagy és általános “fejlődésre« fogni a midennapi életben tapasztalható javulást, haladást és nem a népi demokráciának tulajdonítani azokat a vívmányokat, amelyek körülöttünk születtek és születnek. A fejlődésnek ilyen téren és időn kívül való helyezése, a politikai, társadalmi és gazdasági valóságtól való független beállítása logikailag értelmetlen, politikailag pedig reakciós. Mert azt hinni, hogy “önmaguktól a világot átfogó érvénnyel« szolgálják a technika felfedezései a politika és a gazdaság javai a társadalom, a dolgozó osztályok, a munkások, parasztok, értelmiségiek érdekét — nagyon súlyos tévedés. A Horthy-rendszerben miért nem villamosították Csongrád megye községeit? Pedig Edison rég feltalálta az első villanyégőt és az általános »fejlődés» megkövetelte volna, hogy a falusi földszintes házakba is bevezessék az áramot. Vagy miért nem voltak olyan fejlett parasztgazdaságok az úri Magyarország idején, mint az ugyancsak tőkés Hollandiában vagy Dániában? Pedig »a világ már a mezőgazdaság gépesítésénél tartott« — és ha kapitalista módon is — a nagyüzemek kialakulása felé törtek. Fordítsuk meg az érvelést: vajon miért van már villany a megye valamennyi községében, az egy Bokros kivételével, ahová jövőre mennek a szerelők? Miért éppen most? És vajon miért működik a népi demokrácia éveiben — és nem máskor — a seregnyi gépállomás, a szegedi, a szentesi és a makói járásban, korszerű gépekkel segítve a termelőszövetkezeteket? Honnan a fejlődés, az élet szüntelen javulása, a mindenkit megelégedéssel eltöltő gazdasági, társadalmi eredmények sokasága? Onnan, hogy Magyarországon a nép kezében vannak a földek, a bányák, a gyárak, a bankok, a munkás-paraszt szövetség alapjaira épült a társadalmi rend, onnan, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikája érvényesül hazánkban! Ezért van a haladás, nemzeti fejlődés Magyarországon. És ez nem »az általános haladás« viszszatükrözése, hanem olyan sodró fejlődés, ellenállhatatlan folyamat, mely elszakíthatatlanul és magától értetődően a proletárdiktatúra viszonyaiból következik. Nem igaz tehát azoknak a véleménye, akik a sterilizált, mindenek felett álló »fejlődésre» hivatkoznak, amikor a népi demokrácia sikereiről van szó. A fejlődést nem lehet önmagával magyarázni, mint ahogyan a repülőgép sebességét sem a gyorsasággal mérik, hanem az időegység alatt megtett távolsággal. Ugyanígy a népi demokráciák társadalmi, gazdasági eredményeit ■ sem lehet úgy felfogni, hogy azokat »a fejlődés hozza magával.« Ellenben lehetúgy mérni, hogy milyen politika folyik, kik és hogyan cselekednek ebben az országban Egyes egyedül csak így látjuk és tapasztaljuk, milyen sebességgel haladunk a szocializmus, a kommünizminc felé! Szabó Róbert Lottósorsolás — Már reggel nyolc órakor elindultak az első csoportok a hídon át Újszegedre, hogy tanúi legyenek a lottósorsolásnak. Háromnegyed tízre, mire a hivatalos aktus elkezdődött, több mint háromezer ember szorongott a szabadtéri színház nézőterén, dacélba a forró napsütéssel. Nagy sikert aratott a Tisza Állami Áruház rendezte divatbemutatón Lakatos Géza zenekara, különösen akkor, amikor a sorsolás kezdete előtt, stílusosan, a »Nincsen pénzem, de majd lesz« csárdásra zendített rá. Ahogy a hivatalos sorsolási bizottság elfoglalta a helyét, a belépéskor kiosztott számok alapján, kisorsolták a nézők közül azt az öt személyt, akinek szerep jutott a sorsolásnál. Vecsernyés János szegedi nyugdíjasra, Pázmányi Mária csinos nyíregyházi fiatal lányra, Szarka Gyula dorozsmai lakikosra, Csikós Ferenc gépkomcsivezetőre és Szobota Józsefné szegedi háziasszonyra esett a sor. A bizottsággal együtt közösen megvizsgál-ták, megvan-e mind a kilencven lottószámot tartal mazó gömb, majd, miután a gömböcskéket elhelyezték a nagyobb sorsolási üveg- gömbbe, egymás után húzák ki az öt számot. Vecsernyés bácsi a 81-es, Páz-5mányi Mária a 48-as, Szarka Gyula a 28-as, Csi-kós Ferenc a 17-es és Szó-Ibota Józsefné pedig az 54- es számot vette ki az üveg- a gömbből a nézőtérről hal- 3 látszó szakmai tanácsok. (Bal kézzel húzza!... »Hét-szer forgassa meg a göm-1 bőt!« stb.) között Pázmányi Mária sorsolta ki, hogy a július hónapi öt játékheti szelvények közül, a tárgynyeremény sorsolá- son a 29-es szelvények vesz- nek részt. A közönség tü relmesen megvárta, míg el- dől, hogy a kiosztott belépő- számok tulajdonosai közül kis nyeri azokat az ajándékokat, amelyekkel az Állami Áruház kedveskedett néhány résztvevőknek. Sokan azon-ban nem kockáztatták meg divatbemutatóval hogy mindjárt visszamenjenek a forróságot árasztó hídon Szegedre, hanem azonnal lefordultak a partfürdőbe, vagy a versenyuszodába. Mások viszont a liget árnyas fái alatt kerestek menedéket. A 31. játékhéten egyébként országosan némileg esett az eladott lottószelvények száma, Szegeden azonban — a sorsolásra tekintettel — megnőtt. A szegedi lottó körzeti fiókok területén 404 ezer szelvényt adtak el a héten 3____ Szombat, 1959. augusztus . Két kiállítás ra délután két kiállítás nyílik. A vásárhelyi Tornyai Múzeumban délután 5 órai kezdettel a Képzőművészeti Főiskola hallgatóinak itt készült vázlataiból rendezett kiállítást nyitják meg. Szentesen pedig »Hal- és halgazdálkodás« címmel a Koszta Múzeum József Attila utcai helyiségében délután 6 órai kezdettel nyitják meg az Országos Természettudományi Múzeum által rendezett kiállítást. Részleges tanácstag-választás megyénkben Az elköltözött, visszahívott, lemondott, vagy elhalálozot községi tanácstagok helyének betöltésére részleges tanácstag-választást írt ki a szegedi és 3 makói járási tanács a két járás 17 községében. A választások augusztus 30-án lesznek a következő községekben: a szegedi járásban Domaszéken, Zákányszéken, Kisteleken, Kübekházán, Mórahalmon, Rúzsán, Sövényházán, Tiszaszigeten és Szatymazon, a makói járásban Ambrózfalván, Apátfalván, Csanádpalotán, Ferencszálláson, Kiszomboron, Magyarcsanádon, Nagyéren és Pitvaroson. A Hazafias Népfront a 17 község, összesen 21 választókerületében állít községi tanácstag-jelöltet. Egyenletesen fejlődik Hódmezővásárhely A községfejlesztési terv végrehajtásáról tárgyalt a városi tanács A végrehajtó bizottságnak félévenként számot kell adnia a községfejlesztési terv végrehajtásának állásáról a városi tanácsnak. Tegnap a Deák Lajos tanácstag elnökletével tartott tanácsülésen Vass Imre, v. b.-elnök számolt be az első fél év eredményéről. Hangsúlyozta, hogy minden biztosíték adva van ahhoz, hogy az 1959. évi tervet teljesítsék. Eddig több mint 8 millió forint felhasználásával az eredmény közel 60 százalékos. Ismét bebizonyosodott, hogy a város lakossága helyesen ítélte meg és a városi tanács is helyesen határozott, amikor határozottan kiállt a derítő és csatorna megépítése mellett, mert ez előfeltétele a város további nagyobb arányú fejlesztésének. A továbbiakban a v. b.-elnök részletesen beszámolt az egyes építkezések állásáról. Megemlítette hogy ebben az évben megjavul a VIII. kerület vízellátása, új kút fúrásával és mintegy 2 kilométer hoszszú vízvezeték építésével. Ez a Majolikagyár vízellátását is megoldja, s ez a vízrendszer később bekapcsolódhat a város egységes vízrendszerébe. Szólt a beszámoló az óvoda- és iskolaépítkezésekről is. Jelentős összegeket fordítanak az óvodák, külterületi iskolák felújítására. A kútvölgyi tanyaközpontban épülő iskola csak 1960-ra lesz kész, de feresyesével meggyorsul a tanyaközpont fejlődése. Elkészült az Erzsébeti tanyaközponton épülő új iskola terve, s az iskola építéséhez 1960-ban kezdenek hozzá. A felsőbb szervek nagyobb támogatásával, a környékbeli tsz-ek és egyéni gazdák társadalmi munkájával azonban elérhető, hogy már jövőre tanítani lehessen az iskolában. Igen jelentős, hogy 13 külterületi iskolában szétválasztják a tantermeket, ez is mutatja, hogy a városi tanács különösen nagy gondot fordít a külterületi általános iskolákra. A tantermek szétválasztásával egyrészt szertárak létesíthetők, másrészt alkalmas helyiségek az úttörő foglalkozásokhoz. A vasházi iskola villamosítása is megvalósul ebben az évben. A munka eddig azért húzódott, mert a szerelő vállalat nem tudta vállalni. Korszerűsítik a Petőfi Művelődési Ház világítását is. Foglalkozott a beszámoló a társadalmi munkával is. Az első fél évben a város, lakói 59 000forint értékben végeztek társadalmi munkát, s a legjobb eredményt a III. kerületben érték el. Az eredmény nem kielégítő. Lehetőség van a járdák felújításánál, különösen a VIII. kerület vízellátásának megjavítását szolgáló építkezés megkezdésekor arra,, hogy a lakosság társadalmi , munkában fokozottabban részt vegyen a saját érdekét közvetlenül szolgáló vállosfejlesztési «■ munkákon. z Felhívta a beszámoló a várrosi tanács figyelmét arra, a hogy az állandó bizottságoknak gondosabban ellenőrizniük kell az egyes községfejlesztési tervfeladatok végrehajtását, s felkérte a Hazafias Népfrontot, segítse elő a tanácstagokat a társadalmi munka szervezésében. Az első napirendi ponthoz számos tanácstag hozzászólt, többen a tanács egyes hivatalainak merev és késedelmes intézkedéseit bírálták. Ezután Kardos János á. b.-elnök számolt be a mezőgazdasági állandó bizottság eddig végzett munkájáról. Hangsúlyozta a beszámoló, hogy a jövőben a tanács mezőgazdasági osztályának több segítséget kell nyújtania az állandó bizottság munkájához, elő kell segíteni, hogy az á. b. javaslatai, határozatai megvalósításra kerüljenek. Az állandó bizottságnak több gondot kell fordítania a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére, a tsz-ek eredményeinek széleskörű ismertetésére és többet kell foglalkoznia ■ a minőségileg jobb és alicsőbbi termelés érdekében termelési kérdésekkel. A vásárhelyi városi tanács a továbbiak során több előterjesztéssel kapcsolatoban határozatokat fogadott ■ el. Az egyik határozat szerint is jóváhagyta az új állatvá-sártér létesítésének tervét, az úgynevezett serháztéri kertben. Ez látszik legalkalmasabbnak takarmány-, termény- és állatpiac céljára. Az állatvásártér létesítésének munkálatait megkezdték, és 6000 négyzetméteres területen a teret terméskővel burkolják ki. Egy másik határozat megbízta a v. b.-t, hogy mintegy félmillió fo♦ rintos ♦ bankhitelt vegyen igénybe a batidai tanyaközpont villamosítására. Jelentős összeget szavazott meg a tanács az Autó- és Gépjavító Vállalat üzemi ♦ épületeinek kibővítésére. A községfejlesztési alapon belül néhány tervfeladatot módosított a városi tanács. ♦ Eszerint, a Vörösmarty ut♦ cában fúrandó kút vizét , a Délibáb utca és a makói országút kereszteződéséhez * vezetik el, valamint az ] Achim András utcában víz] vezetéket és kifolyót létesítenek. A Szeremlei és Bajcsy utca sarkán levő sütöde szennyvizének levezetésére fedett csatorna létesül. A Görbe utcai kút vizét el► vezetik a Tornyai, Rostély ► és Levél utca sarkáig, s két ► kifolyót létesítenek. Kiszélesítik a népkerti állomás előtti utat, hogy az autóbusz könnyebben forrdulhasson. S jelentős összeg felhasználásával megjavítják Simonyi, Klauzál és Tornyai János utcák tégla kocsiútburkolatát. A zárszó során Vass Imre , v. b.-elnök hangsúlyozta, hogy egyenletesen fejlődik Hódmezővásárhely, s a fejlődés üteme az elkövetkezendő években gyorsulni fog, olyan mértékben, ahogyan teljesítjük ipari és mezőgazdasági célkitűzéseinket. II I A nehezebbet vállalta... ZÖLDZOMBÚ NAGY FÁK között nagy sárga ház, oszlopos verandával. Széles, lépcsős bejárata dél felé néz, előtte fügefák, távolabb orgonabokrok s körötte féltörzsű gyümölcsfák. Hajdanában úri kastély volt, most a csanádalberti Kossuth Termelőszövetkezet központja. Távolabb egy raktárféleség eresze alatt bárányt nyúznak, két kutya kilógó nyelvvel nézi a rózsás, véres húst. Egy másik épület előtt piros robogó, az elnök Pionírja. Az épületből libavágogás hullik. Ajtó nyílik s akkor asszonyokat látni, ahogy kis sámlin egymással szembeülve, lábuk között egy-egy libát tartva tépik le róluk a tollat. Az elnök Dovalovszki János mellettük. Magas, derék ember, szürke nadrágban, szürkésbarna ingben. Arca, keze, nyakbőre is hasonló, kifújta a szél, megbarnította a nap. Mintha a haja sem akarna különbözni, az ősz szálak azt is szürkésbarnává eszik. Évekig pártmunkás volt, március elsejével lett tsz-elnök. Ismerte a területet, tudta, hogy ez az egyik leggyengébb tsz a járásban, mégis válalta a vezetését, rendbehozását. Mosolyogva nézi az asszonyokat, bal szenével erősen hunyorít. Az előtte való lap szervezte be őket, összesen huszonhármat. Közülük csak néhány agja a tsz-nek, a többiek társadalmi munkában lépnek, azaz hogy nem egészen társadalmi munkában, mert mindnyájukat meghívta ebédhez, leáánypörköltre. Kilenc órára már■ végeztek is a lépéssel s amikor a borsócsépelő embereknek e Mondtuk, el sem akarták hinni. Tisztelettel nézték az elnököt, aki csendesen, szerényen beszélgetett s ilyen csendesen sok probémát megoldott már. Nem nagy a Kossuth Termelőszövetkezet, taglétszáma is csak 53. S az emberek mégsem tudták egymást megérteni, pedig ha nem is mindnyáan, de akik megalapították, 11 éve dolgoznak együtt. Nem volt jó a vezetés. A korábbi elnök egy jóindulaú, becsületes ember volt, de a vezetéshez nem értett, az agronómus egy fiatal lányka, meg minden tapasztalat nélkül került oda, egyenesen az iskolából. Csináltak is olyan dolgokat, hogy még most is nyögik a következményeit. A télen például összevásároltak 80 hívónak való süldőt, olyanokat, amelyek már senkinek sem kellettek. Rájuk pazarolták a sok kukoricát, de nem híztak. Még most is van belőlük egy, az elnök szerint egy szemet se hízott tavasz óta. Volt egy néhány darab, amelyik 15—20 kilóval volt könnyebb, amikor eladták, mint amikor megvették. Ugyanígy jártak a marhahízlalással, mert arra is csak ráfizettek. A TAVASSZAL már nem volt egy szem kukoricájuk. Még szerencse, hogy a járási tanács segítette őket s közbenjárására a legeltetési bizottságoktól kaptak azután 200 forintos áron. Most már úgy dolgoznak, hogy takarmányhiányuk sohse legyen. Van vagy ezer mázsa széna, kazalokba rakva, több hold silónak való kukorica, tíz hold borsóból 110 mázsát csépeltek. Árpatermésük holdankénti átlaga több mint 18 mázsa. A tavalyihoz képest nőtt az állatállományuk is. Fejőstehénből van 13, növendékmarhából 16. Az anyakocák száma 10-ről 17-re emelkedett. 73 süldőt tartanak őszi hizlalásra, kétszázötvenöt libát tömésre. Van 1150 baromfijuk és most kapnak 1500 naposcsibét nevelésre. De ez az 527 hold földhöz nagyon kevés. S amikor azt kérdem, miért nem fejlesztik az állatállományt gyorsabban, az elnök azt mondja, hogy nem lehet. Nem lehet, mert még most is a régi tartozást kell törlesztenie a tsz-nek. Az volt itt a szokás, hogy a borjú még meg sem volt, máris leszerződtek, mert kellett a pénz. A múltkor is leadtak az Állatforgalminak hét darabot, három üszőt és négy birkát. Általában az volt a szokás, hogy mindent elosztottak. A tsz vagyona nemigen gyarapodott. Az idén már van valami fejlődés. Bevezetik a villanyt és egy baromfiólat is építenek. Nagy feladatot vállalt Dovalovszk elvtárs. Mondták is neki a csanádalberti egyéni parasztok, hogy minél kellett ez neki. Ő mosolyogva válaszolt: »Azért, hogy mielőbb tsz-község legyen Csanádalberti és hogy majd maguk is jobban éljenek.« Ő azt hiszem nem gondolt olyan nagy rendetlenségre, mint amilyet talált, a volt könyvelő például hónapokig név könyvelt. Ha valamilyen aktát kértek tőle, órákig kereste asztalfiókjában Úgy turkált ott, mint a szemétkosárban. Egyesek meg még a közgyűlés határozatát se tartották be, azaz hogy most sem akarják betartani. Egy aszszonynak például saját bemondása szerint háztáji gazdaságában 15 birka van. A közgyűlés felhívta figyelmét arra, hogy nyolc napon belü vagy adja át a termelőszövetkezetnek, vagy adja el, s az eladás ár 20 százalékát az alapszabály szerint fizesse be a közös alapba. A nyolc nap letelt, az asszony nem hajtota végre a közgyűlés határozatát. Pedig ő, ahogy mondják, nagyon szeret bírálni s főleg a vezetőket bírálja ét nem is mindig helytállóan. SOK TEHÁT ITT A TENNIVALÓ de az elnök nem csügged. Fáradhatatlanul dolgozik, az a terve, hogy először rendet, fegyelmet teremt. Ezzel egyidőben gazdaságilag erősíti a termelőszövetkezetet, hogy vonzó legyen az egyéni parasztok szemében Lassan, sokoldalúan végzi munkáját, építve a legjobb tagokra: Zsidó Jánosra, Mészáros Jánosra, Tóth Jánosra, Igaz Istvánnéra, Bakacsi Annára, Kovács Andrásra, Bucskó Istvánra, mindazokra, akik követik. Sokat vár az új agronómustól is, aki a jövő hónapban érkezik hozzájuk. De persze az egész tagságtól is, hiszen a termelőszövetkezet megerősítése nemcsak az ő ügye, hanem valamennyiőjüké. Csendes természete, erős akarata és tapasztalatai, biztosíték arra, hogy amit vállalt, végre is fogja hajtani. Beraula Mihály