Csongrád Megyei Hirlap, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-23 / 251. szám
* A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYE LAPJA XVII. évfolyam, 251. szám Ara: 70 fillér Vasárnap, 1960. október 23. Összesebb pémiumrendszert (K. 1.) Az utóbbi hónapokban helytelen nézet kapott lábra megyénk üzemeiben és egyéb munkaterületein. Az irodai és műszaki személyzet bármilyen munkátvégez is, számot tart a negyedévenkénti prémiumra. Úgy tekinti ezt a jutalmazási formát, mint fizetéskiegészítést, melyre minden körülmények között építhet, ennek arányában oszthatja be otthoni viszonylatú kiadásait. Nemrégiben hallottuk, hogy az egyik üzemben megegyeztek az irodai és műszaki alkalmazottak a felosztás módjára. Mivel annyi pénzt nem biztosít a prémiumkeret, hogy valamennyien részesülhetnének belőle, úgy döntöttek, felváltva osztják ki. E szerint tehát félévenként, vagy háromnegyedévenként akár megérdemli az illető, akár nem, felveszi a ráeső prémiumösszegek Ez számára biztos pénzforrás. Mondanunk sem kell, hogy az ilyen gyakorlat a prémiumrendszer megcsúfolása. Megcsúfolása annak a pártos kormánytörekvésnek, hogy a dolgozók tehetsége, erőfeszítése által termelt értékből érdem szerint jutalmazhassák a legjobbakat. A prémium latin szó (prameium), ami annyit jelent: jutalom. Az erre szánt összeget tehát természeténél fogva sem szabad úgy tekinteni, mint ami fizetéskiegészítés, mint ami értelmiségi kiváltság, s vagy megdolgoztunk érte, vagy sem, az nekünk jár. Csupán azokat illeti meg, akik a termelés, az alkotás terén kiválót nyújtanak, s a jutalmat számukra a vállalat vezetője a munkások érdekvédelmi szervének, a szakszervezetnek a javaslatára megszavazza. . Egész újságot írhatnánk arról, hogy a megalkuvás, a nemtörődömség hányféle megnyilvánulása vezetett a prémiumosztás helytelen értelmezésére. Nagy szerepet játszik ebben a kispolgári gondolkodás, a nép vagyonának a pazarlása, olyan helyekre való juttatása, ahol nem érdem szerint részesülnek belőle. Véleményünk szerint sokat elvesz az ösztönzés erejéből az osztás túlzott rendszeressége is. ■ Mivel rendszeresen »jár« a prémium, így rendszeresen is számítanak rá. Van olyan üzem, ahol az igazgatótól a portásig minden alkalmazott részére akarnak juttatni pré- miumot. A legutóbbi területi szakszervezeti értekezleten elmondta egy sz. b.-titkár, hogy náluk a terves és a munkaügyes túl magas ju talomösszeget kap azért, hogy a vállalati tervteljesí- tést és alaprentabilitást min- den körülmények között biztosítsák. Ezzel a »befektetés- sel« akarják az ottani veze- tők elérni, hogy maguk is prémiumhoz juthassanak. Nem új dolog ipari éle- tünkben a műszaki színvo- nal emelésére való mozgó- sítás. De különösen fon tos ma, amikor ötéves tervünk sikere függ attól, sikerül-e a kívánt termelékenységi színvonalat elérnünk. A Csongrád me-gyei pártbizottság április 20-i határozata nyomatéko-san kihangsúlyozza a mű- ] szaki színvonal emelésének ] szükségességét. »Megyénk- ben a munka termelékeny-sége nem alakult a szocia- ] lizmus gyorsabb építése kö- vetelményeinek, valamint adott lehetőségeinek megfelelően ... — olvashatjuk a Csongrád megyei pártbizottság kibővített ülésének beszámolójából — ... A termelékenység nem elég kedvező alakulásához nagyban hozzájárult az, hogy nem foglalkoztunk elég következetesen a műszaki színvonal emelésével, a műszaki fejlesztéssel, a korszerű gyártástechnológiával, az üzemszervezéssel, a belső tartalékok feltárásával... Megszokottságból, s a technológiai módszerek tökéletesítésével járó nehézségektől való tartózkodásból a gyártás ma is egy sor termelési ágban alapjában a régi »hagyományos módszerekkel történik«. Azért idézünk ilyen részletesen a megyei pártbizottság április 20-i beszámolójából, hogy újból lássuk, mire kell serkenteniök az igazgatóknak a beosztott műszakiakat De ugyanezt mondhatjuk a minisztériumok és vállalatvezetők viszonylatában is. A premizálási rendszer, mint a termelési színvonal növelésének egyik leghatásosabb formája, sajnos, nem szolgálja kielégítően ezt a törekvést. Több üzemet megvizsgáltak ezekben a hetekben a prémium elosztását illetően. Megállapították a vizsgálatot folytató szakemberek, hogy kevés kivétellel az üzemek zömében nem fordítanak külön célprémiumot a műszaki fejlesztésre. Ilyen üzem többek között a Szegedi Ecsetgyára A műszaki színvonal fejlesztését nem építik be a prémiumfeltételekbe, s ahol a műszaki fejlesztési terv teljesítése meg van ugyan szabila feltételként, ezt csak globálisan értelmezik, s nem bontják le személyekre, hogy kinek milyen feladata van, s milyen eredményt kell elérnie ahhoz, hogy jutalmat kaphasson. A mindenáron való prémiumosztás úgy tünteti fel ezt a jutalmazási rendszert műszakiak és adminisztratív dolgozók körében, mintha a fizetés csak jelenléti díj volna, s a prémium az, amelyért érdemes dolgozni. Ez a felfogás elevenen hat egtöbb munkaterületen. Sülleszti a munkafegyelmet, helytelen például a már emitett hatásköri feladatokért oltalmazni. Egy anyagbeszerzőnek például azt a célt tűzeli ki prémiumfeladatként, hogy szerezzen be olyan myagot, amelyet a vállalat eddig nehezen tudott megkapni. Az anyagbeszerzők azért kapják a fizetésüket, hogy kielégítően lássák el eladatukat, minden körülmények között megszerezzék az üzem részére a szükséges myagmennyiséget. De soroltatnánk ehhez hasonlóest többet. Az ilyen hatásköri jutalmazások azután leompítják a prémium öszönző erejét, mert azt láták belőle, hogy elég csak a fzetésért járó kötelezettségüket teljesíteni, máris prémiumban részesülnek. A termelés színvonalának ■melése, a termelékenység és műszaki fejlesztés előbevitele érdekében fontos volna, hogy a termelésben közvetlen résztvevő műszakiak, mint például művezeők, főművezetők nagyobb irányokban részesüljenek a kémiumokból. Hasznos lenne például egy-egy műszaki dolgozó, vagy műszaki csoport részére jelentősebb öszszeget megszavazni prémiumként, amennyiben azok a műszaki fejlesztés, vagy a munkaszervezés korszerűsítésére nagyobb termelékenységet biztosító módszert dolgoznak ki. Olyan feladatok lennének ezek, amelyek a napi feladatokból a hatásköri tevékenységből kiemelkedők. Ahelyett tehát, hogy a prémiumkeretet szétapróznák, szélesítsék a célprémium-rendszert, s az erre fordított összeg tegye ki a keret nagyobb hányadát. Tudott dolog, hogy a prémium lényegében a vállalati terv túlteljesítését, s az alaprentabilitás biztosítását szolgálja. A prémiumrendelet után azonban megjelent a nyereségrészesedési rendelet, amely tulajdonképpen már eleve arra épül, hogy a vállalat rentábilis legyen. •Enélkül nem kaphatnak a dolgozók nyereségrészesedést. Kormányzatunknak tehát feltétlen , felül kellene bírálnia a jelenlegi prémiumrendeletet és úgy megváltoztatni, hogy rendszeres prémium helyett célprémiumokat vezessenek be és a termelékenység, a műszaki fejlesztés szolgálatában álljon. Nemcsak a minisztériumoknak, de a vállalatvezetőknek is elsőrendű feladatuk a közeljövőben, hogy a látszatprémiumokat felszámolják. Ne adjanak ki a napi munkába tartozó feladatok elvégzéséért jutalmakat. A beosztott műszakiak között szétosztandó prémiumösszegek odaítélése az igazgatók hatáskörébe tartozik. Az igazgatók túlzottan is élnek ezzel a jogukkal, mert elfeledkeznek arról, hogy az üzemi szakszervezeti bizottságoknak joguk van javaslatot tenni. Legtöbbször meg sem hallgatják a prémium elosztása előtt a dolgozókat képviselő sz.b. titkárokat. Emiatt fordul elő, hogy olyan dolgozók is prémiumhoz jutnak, akik nem jogosultak erre, munkájuk eredményeit tekintve. Az üzemek párt- és szakszervezetei az igazgatókkal egyetértésben vizsgálják felül vállalatuknál a prémium elosztásának módszerét. Pártunk és kormányunk határozatainak megfelelően módosítsák azt, hogy valóban a termelékenység, a műszaki fejlesztés szolgálatába állítsák a prémiumra szánt összeget. Ha a dolgozók látják, hogy valóban a legjobbak kapnak jutalmakat nagyszerű alkotásaikért, kezdeményezéseikért, akkor érdemesnek tartják, hogy minél több kezdeményezéssel, újítással, ésszerűsítéssel gazdagítsák üzemüket. Lemondott az osztrák kormány Megkezdődött a MEDOSZ kongresszusa Viharsarki vasárnapok — iroda mi melékletünk Szombati labdarúgóeredmények Ebédlőbővítés • • * Minden esztendőben növekszik a Csongrád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat termelési terve. Ez azzal jár — többek között —, hogy kényelmesebbé kell tenni az ebédlőt, a mosdót, az öltözőt. Most az ebédlő bővítésére került sor. Az építkezéssel a régi ebédlő befogadóképessége 10 százalékkal bővül. Ezzel egy időben a konyha 300 literes, modern gőzüstöt kapott. (Enyedi felv.) Ünnepélyesen felavatták a korszerűsített szeged—bajai főközlekedési utat Apró Antal és Kossa István az avatóünnepségen — Útépítő munkások kitüntetése A Szeged—Baja közötti korszerűsített főközlekedési utat szombaton ünnepélyesen átadták rendeltetésének. Az út által érintett számos Csongrád és Bács megyei helységben rendeztek avatóünnepségeket Ezeken részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Kossa István közlekedés- és postaügyi miniszter, Csongrád megye vezetői közül Siklós János, a megyei pártbizottság titkára, Csakmay György, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Rózsa István, a szegedi járási pártbizottság titkára, Kovács Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, továbbá a MÁV és a közlekedési vállalatok számos vezetője. Az út Csongrád megyei szakaszának avató-ünnepségét délelőtt Mórahalom községben tartották. A község határában már a reggeli órákban népes küldöttség várta a kormány tagjait, az avató-ünnepség részvevőit. Szinte a falu apraja, nagyja tanúja akart lenni ennek a közlekedés szempontjából oly fontos eseménynek. Az országúton összegyűlt nagyszámú közönség előtt Apró Antal elvtárs mondott rövid avatóbeszédet. A többi között elmondotta, hogy pártunk hetedik kongresszusa jó határozatokat hozott a szocializmus építésének meggyorsítására. Ennek megvalósítására pártunk és kormányunk igyekszik minden eszközzel megteremteni a lehető legjobb feltételeket is. Ezek a feltételek egyre kedvezőbbek hazánkban és nemzetközi vonatkozásban egyaránt. Ez az útszakasz fontos része annak az úthálózatnak, amelynek megépítését a közlekedéspolitikai irányelvekben meghatároztuk. Apró elvtárs ezután elvágta az úttest fölött kifeszített szalagot, s ezzel jelképesen szabaddá tette a közlekedést a szeged—bajai úton. A község úttörői tarka virágcsokrok átnyújtásával emelték az ünnepélyes percek hangulatát. Végül a község művelődési házában Apró elvtárs és Kossa elvtárs kitüntetéseket nyújtottak át az útépítésben kiváló eredményt elért dolgozóknak. A Hódmezővásárhelyi Közúti Üzemi Vállalat dolgozói közül Gábor Mihály kubikos, Debreceni István főmérnök és Lengyel Zoltán főépítésvezető Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetésben, Fodor Sándor hengergépész, Horkai Béla munkavezető és Nyíri András útőr Munkaérdemérem kitüntetésben részesült. Számosan kaptak kiváló dolgozó kitüntetést, illetve pénzjutalmat. Az útavatáson résztvevő vezetőkkel ezután a hosszú gépkocsisor tovább folytatta útját Baja felé. A 103 kilométeres kitűnő új úton gyorsan suhanhatnak már a járművek, autók. A személygépkocsik menetideje például a korábbi 2,65 óráról 1,6 órára csökken. Az út a régi, kátyúszakadára helyett bitumenes, aszfaltos burkolatot kapott, s ki is szélesítették 6 méterre. Az útépítéshez összesen 192 ezer tonna kavicsot, követ, bitument és egyéb anyagot használtak fel, a korszerűsítési költségekre mintegy 51 millió forintot fordítottak. Az építési költség — az Autóközlekedési Tudományos Intézet és az Útügyi Kutató Intézet vizsgálatai szerint — négy év alatt megtérül a jobb közlekedés révén, s legalább ekkora gazdasági eredményt hoznak az egyéb, közvetett előnyök. Ez az útvonal folytatása a már korszerűsített Miskolc — Debrecen — Békéscsaba— Hódmezővásárhely— Szeged útvonalnak. A következő években elkészül a Baja—Kaposvár— Nagykanizsa—Zalaegerszeg —Szombathely—Győr útvonal még hiányzó része. Ezzel a Budapestről sugár irányban kiinduló, úgynevezett egyszámjegyű főközlekedési utak között — a központtól 150—200 kilométer távolságra — korszerű úttal kiépített körgyűrű alakul ki, s szinte az ország minden részébe megkönnyíti a közlekedést. Kállai Gyula elvtárs látogatása Vásárhelyen Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese szombaton délután Hódmezővásárhelyre látogatott. Megtekintette a VII. őszi tárlatot, Kovács Mária kiállítását, a Tornyai—Medgyessy-kiállítást, valamint a múzeum raktárában lévő Tornyai-gyűjteményt. Utána részt vett a múzeumban a képzőművészek megyei csoportjának alakuló ülésén, ahol elbeszélgetett a művészekkel. Ezután sétát tett a városban, betért a Béke Szálló épületében lévő új fűszerüzletbe, majd megtekintette az újjáépített Béke Szállót r u.ili.1 elvtars Kiserexepen volt Sajti Imre elvtárs, a városi pártbizottság titkára, Vass Imre elvtárs, a városi tanács v. b. elnöke, Szabó István elvtárs, a megyei pártbizottság agit.-prop. osztályának helyettes vezetője , és Döme Mihály elvtárs, a megyei tanács v. b. művelődési osztályának vezetője. I Tanácskozik a nyomdászszakszervezet kongresszusa Szombaton megkezdte kétnapos tanácskozását a Nyomda-, Papíripar és Sajtó Dolgozói Szakszervezetének 36. kongresszusa. A 280 küldöttön kívül részt vett a kongresszuson Brutyó János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Bugár Jánosné, a SZOT titkára, Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter. A szakszervezetek központi vezetőségének beszámolóját Terényi László főtitkár ismertette.