Csongrád Megyei Hírlap, 1966. március (11. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-18 / 65. szám
WM, MÁRCIUS 1fj., PÉNTEK HÍRLAP Megkezdik a nyereségrészesedés kifizetését A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége 1964 decemberében újabb határozattal módosította a vállalati nyereségrészesedés elosztásával kapcsolatos feladatokat. A Csongrád megyei üzemekben egységesen e határozat alapján osztják fel nyereségüket. Valamenynyi üzemben számfejtették a felosztásra jutó nyereségrészesedést, s néhány nap múlva megkezdik kifizetését. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat megyénk egyik legnagyobb üzeme az idén több, mint három heti keresetnek megfelelő összeget fizet dolgozóinak. Tavaly ennél lényegesen kevesebb volt a kifizetésre kerülő öszszeg. Az elmúlt évi jó munka eredményeként kifizethető három heti keresetnek megfelelő nyereségrészesedésből 17,5 napnak megfelelő összeg az exportterv túlteljesítéséből származott, 3,8 napot hozott a gazdaságosság javítása. Egy évvel korábban 15 millió forinttal maradt el a vállalat a nyereségi terve teljesítésében. Tavaly ezt a tervet hétmillió forinttal teljesítette túl. A SZOT határozata értelmében a nyereségrészesedés elosztásánál is alkalmazzák a munka szerinti elosztás elvét. A vállalat gyárai olyan mértékben részesülnek a nyereségből, amilyennel annak megteremtését elősegítették. A Jutaárugyár dolgozói több mint 25 napi keresetüknek megfelelő összeget kapnak. A kenderfonógyárban három hétnél kevesebbet és a központi gyárban pedig a három heti keresetnél nagyobb összeget kapnak a dolgozók. A Szegedi Ecset- és Seprűgyárban is számfejtették a nyereségrészesedést. Az elmúlt évi 105,3 százalékos termelési tervteljesítés és az egy főre eső termelési érték , 5,3 százalékkal való túlteljesítése, valamint az alaprentabilitás 2,5 százalékkal való túlteljesítése eredményeként 29-én 15 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizetnek ki a dolgozóknak. A Hódmezővásárhelyi Fém-ipari Vállalatnál ma kerül sor a nyereségrészesedés kifizetésére. Míg tavaly 12 napi, az idén 24 napi keresetnek megfelelő összeget fizetnek ki. A duplájára növekedett nyereségrészesedést az eredményezte, hogy a múlt esztendőben minden területen szem előtt tartották a takarékosság elvét, nagy menynyiségű hulladékanyagot használtak fel és csökkentették az önköltséget. A Hódmezővásárhelyi Szandálgyárban szintén az anyagtakarékosságnak, valamint a minőség nagyarányú javulásának köszönhető, hogy egy hónapi fizetésnek megfelelő összeget fizetnek ki a dolgozóknak nyereségrészesedés címén. A fejlődés útján a szentesi meg Úgy tűnik, hogy a szentesi megyei kórház a fejlődésben most akarná behozni a legutóbbi évek késedelmét. Korábban a kórház valahogy kiesett a folyamatos „beruházási szórásból” és az egyébként nagy költséggel megvalósított termálkút és izotóp laboratórium mellé nem sorakoztak fel a kisebb, de fontos és a munkához jelentős segítséget nyújtó létesítmények és berendezések. Ma is több technikai feladat és az egyes osztályok bővítésével kapcsolatos tennivaló vár még megoldásra. Viszont örömmel tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt évben és az idén számos létesítmény átadására került sor a kórházban. • Már közlekednek a járművek az új K u r ca-hídon, amely elősegíti a kórházon belüli szállítások gépesítését, és általában a forgalmi kapcsolatot a külvilággal. • A lakásuzsorától és a kényelmetlen életmódtól mentesíti az elsősorban vidékről származó női egészségügyi dolgozókat az elmúlt hetekben átadott emeletes, szépen berendezett új nővérotthon. • Nyugodtan mondhatjuk, hogy a kórház területén nyílt meg nemrégiben a város legmodernebb élelmiszer üzlete, illetőleg üzemi boltja. Nemcsak az utcáról megközelíthető raktár, hanem tágas eladói tér, a dolgozókat szolgáló szociális helyiség, a korszerű belső berendezés is bizonyítja állításunkat. A fejlődés jelét mutatja — társadalmi munkával is támogatva — a kórház közvilágításának modernizálása. Szinte fényárban úsznak esténként a kórház közlekedési útjai. A kórház gazdasági, adminisztratív és politikai vezetésén kívül a szakszervezeti bizottságot kell megemlíteni, mint az események egyik egfőbb „mozgatóját”. A bizttság éppen a legutóbbi vezetőségi ülésén tárgyalt meg több fontos kérdést a dolgozók munka- és szociális körülményeiről. Itt adták át — kiemelkedő munkájánakismeréseként — Vass Imrénének, az intézet vezető fenővérének az „Egészségügy kiváló dolgozója” kitüntetést. A szakszervezeti bizottság átkára Virágos László elvtáró kérésünkre elmondta, hogy milyen problémák fogalkoztatják jelenleg a kórház dolgozóit. A megyei kórházban is gondoskodni kell a védő- és munkaruhaellátásról. Az egy főre eső védő- és munkaruhakészlet értéke közel 500 forint, viszont egyes munkakörökben a kihordási idő hosszúnak bizonyult. Az elmúlt három évben csaknem százezer forint üzemi segélyt osztottak ki és 40 ezer forintért vásároltak berendezési tárgyakat a nővérotthon részére. Sikerült eredményeket elérni az üzemi balesetek csökkentésében: ezeknek a száma például 1962-ben 13 volt, 1964- ben pedig 2. Az idei statisztikát rontja, hogy az egyik — gyógyszervizsga előtt álló — ápolónő gyógyszerrel öngyilkosságot kísérelt meg. Tettének elkövetéséhez nagyban hozzájárult az a körülmény, hogy Felsőpárton olyan szobában él, ahol a többi lakó száma meghaladja a tízet. És ezzel kapcsolatban eljutottunk a legfőbb kérdéshez, ami a legjobban foglakoztatja a kórház dolgozóit: a társas lakóházak építése. Sajnos a telekárakkal játszadozó bürokratikus huzavona már több érdeklődőt eltérített építési szándékától, és egyre nehezebbé válik az építési kapacitás megszerzése. Nem véletlenül látott napvilágot a hirdetés éppen a Hírlapban, hogy a kórház szomszédságában történő építkezésekhez jelentkezőket elfogadnak. Remélhetőleg rövid időn belül elintéződik a közel 50 fős lakóháztársulás ügye, és akkor a legnagyobb gondtól szabadul meg a kórházi közvélemény. Mivel a fejlődés jeleivel kezdtük a kórházi tudósításunkat, illő, hogy a befejezés is erről szóljon. Megszüntették a csontbc gyógyítását és kezelését — más intézményhez tartozik ezután — és helyette új osztályt, úgynevezett baleset-sebészeti osztályt szerveznek a kórházban. Ennek a megvalósítása kedvező mederben halad és rövidesen újabb osztállyal gyarapodhat a megyei kórház, ahol százak és százak állnak a gyógyító munka posztján. SZABÓ RÓBERT Új nővérotthon Modern üzemi bolt Korszerű közvilágítás Viedrászok a visegrádi Tamás-hegy oldala Ötven családot kiköltöztetnek otthonukból tett. Veszélybe kerültek a pincék elé épített házak is. A hét elején hat lakás olyan állapotba került, hogy veszélyessé vált a benttartózkodás, ezért a családokat ideiglenesen a visegrádi üdülőkbe költöztették. A szakemberek vizsgálata szerint még 44 családot kell biztonságosabb helyre költöztetni. Megállapították azt is, hogy a Tamás-hegynek ez a pince beomlott, s csaknem része lakóház építésére alvalamennyi fala megrepedő- halmatlan. A visegrádi belterületen levő Tamás-hegy partoldala a sok esőzés következtében megcsúszott. A Mátyás király út felöli részen évtizedekkel ezelőtt több pincét vágtak a hegy oldalába, majd később, főleg nyugdíjasok, szerény otthonokat építettek eléjük, sőt a tágasabb pincékbe be is költöztek. Az elmúlt hetekben a partoldal több helyen beszakadt, két lakatlan Pártmunkások tapasztalatcseréje Politikai munka az állami gazdaságban AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK párt-alapszervezetei üzemi jellegűek, tehát feladataik sok tekintetben megegyeznek az ipari üzemek párt-alapszervezeteinek feladataival. Munkájuk azonban jóval bonyolultabb a nagy területek, a mezőgazdaságra jellemző szétszórtság, a közlekedési nehézség és még egy sor egyéb tényező miatt. Ez érvényes gazdaságunk öt különböző létszámú, 15—60 fővel rendelkező alapszervezetére is. Alapszervezeteinknek igen sok nehézséggel kellett megbirkózniuk, miközbena gazdaság évek óta teljesíti a népgazdasági tervből reá háruló feladatokat. A gazdaságok összevonása után az alapszervezetekben az egyik legfontosabb feladat volt a munka felosztása a pártvezetőség tagjai között. .Szakítani kellett azzal a helytelen korábbi gyakorlattal, hogy csak az alapszervezet titkára végezze a pártmunkát. Ezt szükségessé tette egyrészt az alapszervi titkárok meghatározott gazdasági munkaterülete, másrészt a kollektív vezetés elvének az érvényesítése. Ezzel a vezetőség tagjait is aktív részeseivé tettük a pártmunkának, s megszüntettük egyes elvtársak túlterheltségét. A következőkben a pártcsoportok területenkénti, egyes helyeken pedig ágazatonkénti megszervezésével készítettük elő a feladatok végrehajtását. IGEN SOKRÉTŰEK a tennivalók. Az alapszervezeteknek , sajátos eszközeikkel elő kellett segíteniök a termelés növelését. Biztosítanni kellett és kell ma is, hogy az alapszervezetekhez tartozó kerületek példát mutassanak a gazdaságos és korszerű termelési, tenyésztési eljárások alkalmazásában. Támogatni a szakemberek gyakorlati képzését, a gaz-dálkodási fegyelem és a munkafegyelem megszilárdítását, az önköltség csökkentését, a munka termelékenységének fokozását, a belső erőforrások feltárását és maximális kihasználását. A szakszervezettel együtt szervezni a szocialista munkaversenyt, annak rendszeres értékelését. Ezeket a feladatokat alapszervezeteink általában jól megoldották, ami segítette az eredményes gazdálkodást. ALAPSZERVEZETEINK tennivalóit jelenleg a Politikai Bizottság 1965. február 16-i, az állami gazdaságokra vonatkozó határozata szabja meg. Ez a határozat megállapítja, hogy az állami gazdaságok szerepe a mezőgazdaság szocialista rendszerében a jövőben még fokozódik a gazdálkodás színvonalának emelése és a központi árualapok növelése tekintetében. Ezeket figyelembe véve az idei termelést megfelelő módon elő kell készítenünk, ami részben már megtörtént. Az előkészítés egyik fázisa a dolgozók nevelése, amit részint a szervezett pártoktatásban és a tömegoktatásban valósítanak meg alapszervezeteink. Az elmúlttéli oktatást az állategészségügyi zárlat meghiúsította, ezért az ez évi oktatást különös gonddalszervezték meg. Közeledik a tanév vége és az eredmény jónak értékelhető. Az oktatásban 334-en vesznek részt. Az ez évi előkészítés más sík fázisa az 1965. évi gazdálkodás tapasztalatainak elemzése, s az 1966-os évi feladatok megtárgyalása, elosztása. Gazdaságunk múlt évi tervét a sok nehézség ellenére is túlteljesítette. Ez sokszor emberfeletti munkát kívánt a párt-, a gazdasági és a tömegszervezeti vezetőktől, valamint a gazdaság dolgozóitól is. Dolgozóink a vezetőkkel együtt, becsülettel megállták helyüket aermelés különböző területein. Azonban e tényből helytelen volna azt a következtetést levonni, hogy minden a legteljesebb rendben van, hogy nincs semmi tartanivaló gazdaságunkban. Ezért szükséges, hogy alapos nemzés alá vegyük a terv ,s tény alakulását, a tapasztalatokat. A közelmúltban a központban tartott műszakianácskozáson, ahol részt vettek alapszervi titkáraink, napirendre kerültek a főbb tapasztalatok. A közejövőben pedig a kerületekben fogják elemezni a tapasztalatokat előbb párttaggyűlésen, majd termelési találkozáson. Ezeken a rendezvényeken őszinte légkörben megtárgyaljuk majd, hol követett el hibát a gazdaság vezetősége a szervezésben, s 1tl követtek el hibát a dolgozók a munkafegyelemben, vagy más vonatkozásban. Ezt követően az 1966. évi feladatok kerülnek megtárgyalásra. Alapszerveink igyekeznek a gazdasági tervet minél apróbb részletekre bontva megismertetni a dolgozókkal, hogy mindenki tudja, milyen feladat hárul rá ebben az évben a szocializmus építéséből. Ezek ismeretében tudják vállalásaikat is megtenni szocialista brigádjaink, ily módon hívhatják fel a dolgozók, a vezetők figyelmét a teljesítést gátló tényezők megszüntetésére. Csak néhány fontosabb feladatot, eredményt említettem az alapszervezetek munkájából. Ezek mellett önállóan kell megoldanuok igen sok helyi jellegű problémát, amelyek a dolgozókat közvetlenül érintik, önállóan kell kidolgozniuk az általános politika helyi alkalmazását és konkrét végrehajtását. Mindehhez jól kell ismerniük területük politikai, gazdasági, szociális és kulturális helyzetét, az emberek gondolkodását, s a helyi szokásokat. JELENTŐS ELŐNY, hogy ebben az évben tovább nő a kerületek és a pártalapszervezetek önállósága, ami természetesen a gondok egy részét is növeli. Gazdaságunk kommunistáinak a jövőben nagyobb felelősséggel kell dolgozniuk az eredményes gazdálkodás elősegítése érdekében. SZÉCSÉNYI LAJOS, a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság pártbizottságának titkára Molnár Sándor szeret beszélni. De kell is, hogy sokat beszéljen. Egy tsz-elnöknek mindent meg kell tudni magyaráznia. Mert most is milyen nagy gond van a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag Tsz-ben. Hetven új embert vettek fel tagnak. Míg ezek az emberek a közösség életébe beleilleszkednek, bizony eltelik egy pár hónap. De a régi tagokkal is min miről tárgyalni. Most, hogy a tagság megszaporodott, ügyelni kell arra, hogy az emberek jövedelme ne csökkenjen. Ez kulcskérdés minden jó szövetkezetben. Bár ezentúl az egy tagra eső földterület kevesebb lesz, de van lehetőség az összbevételek növelésére. Tavaly a kendert például idegen munkaerővel takaríttatták be. Ezért a munkáért elég nagy összeget fizettek. Aztán idegen munkacsapat végezte a cséplést és 420 hold kukoricát is idegenek törtek le. Az idén ezeket a munkákat a tagoknak kell elvégezni. Csak így lesz meg a jövedelmük. És ha lehet a tavalyinál többet kell termelni, különösen kukoricából. Persze a közösben. Mert a múlt esztendőben nagy különbség volt a közös és a háztáji kukorica között. Hát ezért beszélt több mint két óra hosszáig az elnök. Aprólékosan, mindent megmagyarázott. Most kellett ezt megtenni, mert „novemberben késő lesz”. Aztán néhány más problémát is megvitattak, hogy „mindenki tisztán lásson”. Ebben a gazdaságban ez a szokás. Így jutnak el a közös nevezőig. A vezetőség például a munkacsapat-vezetőket anyagilag is érdekeltté tette abban, hogy beosztottaik rendszeresen dolgozzanak. Vagyis, hogy mindig ki legyen a létszám. Aztán a kukorica,tőállomány tekintetében is megállapod-ttak. Sűrűn kell meghagyni a kukoricát, 18—20 ezer tövet holdanként. Voltak, akik azt állították, jobb termést ad a ritka vetés. Hivatkoztak a régi módszerre. De az elnök a tapasztalatokat sorolta fel, s végül a többség a nagy tőszám mellett foglalt állást. Ugyanis, ha 20 ezres a tőállomány, legyen a cső csak 30 dekás, a termés 60 mázsa lesz. A cukorrépánál is a tőállományt vitatták. A 65—70 ezer mellett döntöttek. S ha a répák egyenként csak 40 dekát nyomnak, egy hold föld körülbelül 250 mázsa termést hoz. Szó esett a vegyszerezésről. Mert egyesek azt beszélték, minek az. Tavaly ugyanis nem sikerült, ahogy tervezték. Persze nem azért, mintha a vegyszer nem lenne hasznos, hanem mert egyesek, nem, tartót-:ítik hetszetrisztást. S erre az elnök azt kérdezte: ,J emberek hát minek tartunk mi agronómust? Csak azért mert ez a szokás? Vagy pedig azért, mert szükségünk van rá? Arról talán már mindenki meggyősződött, hogy többezer holdas gazdaságban nem lehet szakemberek nélkül eredményesen gazdálkodni. De ha nem, úgy csináljuk, ahogy a szakember mondja, csak pénzt dobálunk ki az ablakon.” A munkafegyelem is napirendre került. Meg a felelősség. Kicsit jobban, kicsit becsületesebben dolgozzék mindenki. És ha valahol hibát tapasztalnak rögtön szóljanak. Ne utólag keressék a felelősöket, Eső után leéső a köpönyeg. Az összejövetelen tehát sok mindent megvitattak. És nem hiába beszélt sokat az elnök. Akik ott voltak azt mondják, jó kis brigádgyűlés volt__ »-Hl Jó kis brigádgyűlés volt... 3 Szolidaritási röpgyűlés Hódmezővásárhelyen, a Megyei Könyvtár szakszervezeti tagsága szolidaritási röpgyűlést tartott, amelyen mélységesen elítélte az Egyesült Államok dél-vietnami agresszióját és egyöntetűen tiltakozott az agreszszió folytatása ellen. „A hős vietnami nép nincs egyedül, a magunk lehetőségei közt mi is harcolunk igazságos ügyük diadaláért” — írják a táviratukban. A távirat szövegét eljuttatták a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front Irodájának. A Megyei Könyvtár dolgozói együttérzésének ad kifejezést az a vietnami kiállítás is, amely szerdán nyílt a Megyei Könyvtár kölcsönzőjében. Megérkezett a jelvény A Szentesi Gépjavító Állomás 13 szocialista munkabrigádjának egyike négy évvel ezelőtt alakult és azóta kiválóan meg is állja helyét. A Bozó András vezette traktoros brigád méltóvá vált arra, hogy megkapja az oklevelek után a Szocialista Munkabrigád cím bronz fokozatát a jelvénnyel együtt. A kitüntetés külsőleg is szép, aranykoszorú övezi, a csillagban levő nemzeti címert és az arra érdemes brigádtagok egy kisebb és egy nagyobb jelvényt kapnak. A mindszenti traktorosbrigád a jelvénnyel együtt kiérdemelte a gépállomási kitüntetést is; azok a dolgozók, akik már négy éve tagjai a brigádnak megkapják a „Kiváló Dolgozó”jelvényt és hozzá a kétheti fizetésüket. A jelvények már megérkeztek Budapestről a gépállomásra és most bírálják el, hogy a dolgozók közül kik részesüljenek ajó munkát jutalmazó kitüntetésiben. Új büfé kifiit Szentesen Szentesen az autóbuszálllomáson a napokban adták át rendeltetésének a jól felszerelt büfét A vendéglátó vállalat gondoskodott a létesítmény megépítéséről és a hónapokkal ezelőtt megkezdett munka ebben a hónapban ért véget A büfében süteményt, szendvicset, feketekávét és palackozott italárut szolgálnak fel az utasok, illetve a vásárlóközönség részére.