Csongrád Megyei Hírlap, 1969. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

Tavalyen mikor szílt uruig, vesztergén koccintottunk — emlékezzenek csak! — mit is mondtunk egymásnak? Azt mondtuk, hogy BUM!, vagyis Boldog Új Mechanizmust ... Eltelt egy esztendő, ismét pohár a kezünkben, de mielőtt bármit bárhova kívánnánk, valljuk meg igaz lelkünkre: a BUM bevált, az új mechanizmus első esztendeje nem okozott csalódást. Legfeljebb azok csalódtak, akik azt hitték: munkanélküliség lesz. Hát, nem lett munkanélküliség! Azt mondták ezek (az aggodalmaskodók), hogy a mechanizmus óhatatlanul munkaerő-fölösleget, hoz létre, ahol tényleg fölösleg van, s ez nem is baj. És mi történt? Olyasformán jártak, mint a bűvész, aki bekonferálja, hogy eltünteti a nyuszit a cilinder mélyén, hókusz-pókusz, amikor felemeli a cilindert nem is egy nyuszi van ott, hanem tizenkettő... Azonban, ha jobban megnézzük ezeket a tapsifüleseket, mit látunk? Azt, hogy csaknem mindicike-picike, beéri egy szál káposztalevéllel. Jól megtermett nagy nyulat alig látni közöttük ... Vagyis sok kis nyuszit kell elővarázsolni ahhoz, hogy néhány nagy nyuszi nagyobb káposztát kaphasson... Sok-sok kis gépírónőt, takarítónőt, segédmunkást kell felvenni ahhoz, hogy — az átlagbér szabályai szerint — a főelőadó, meg az osztályvezető nyúlak is jóllakhassanak... Nos, ha a „nyúltenyésztés” divatba jött az iparban, a mezőgazdaságban az ellenkező folyamat játszódott le. Van nekem egy régi festőművész barátom, aki évtizedek óta festeget falusi életképeket, ilyeneket mint: „A nyáját terelgető pásztor’’, „Markot szedő menyecske", „Traktorista éjszakai szántáson’”, „Fejőnő a Riskával"... A napokban meghívott a műtermébe, nézném meg az idén pingált képeit. Ilyeneket láttam: „A bérmunkában ablaktisztító pásztor", „Az exportcsomagoló fejenc”, „Tsz-gulyás kefét köt”, „Traktorista tyúkszemvágás közben”. Félreértés ne essék, nem a saját tyúkszemét vágja, hanem a vendégekét a fürdőben, amit a nagyobb jövedelem kedvéért a tsz üzemeltet. Hogy ki, mivel és hol kereskedik, miképp akar pénzt szerezni — feltéve, hogy törvényes úton — nem az én gondom, ezért az vesse az első követ az ügyeskedő tsz-ekre, aki maga nem ügyeskedik. Mert azért így is megtermett minden az idén a földeken, pedig akkora szárazság volt, hogy már azt hittük semmi sem lesz és mindennek felmegy az ára. És mégis szinte minden volt: zöldség, gyümölcs, paprika, burgonya. Pedig a növények, a fák ugyancsak sorvadoztak, fel is ment az ára a levélnek, s vele együtt a levelezőlapnak, a táviratnak, meg a különleges postai szolgáltatásoknak. Ez nem sokkal azután volt, hogy véget ért az olimpia, így aztán kutya se törődött vele, hiszen örömmámorban úsztunk, sportolóink nagyszerűen helytálltak odakint, egy csomó aranyat szereztek, egyedül valami labdarúgó akadt, aki — nem ismervén a valutakrízist — az arany helyett inkább a dollárt választotta. És, míg fiaink 15 ezer kilométerre tőlünk az aranyakért harcoltak, addig mi idehaza ugyanezt tettük az ezüstökért. A különbség csak annyi, hogy mi nem kapni, hanem eladni akartunk. Micsoda nagyszerű sport volt! Bodicsek, kettős járomfogás, balegyenesek, kemény — de férfias küzdelem a nyílt utcán! Hiába nyugtatták az illetékesek a közönséget, népünk nem hallgatott a jó szónak, csak törte magát a tört ezüsttel, mert hát mit lehessen tudni, hátha leszállítják az árát. Hogy le is szállították?! No igen, de csak azért, mert leesett az ezüst világipaci ára. Aki nem hiszi, menjen ki a világpacra és járjon utána. Azután elmúlt a nyár, elmúlt az olimpia, beköszöntött a hűvösebb idő. A nagy divatszalonok bemutatták téli kollekciójukat, ugyanezt tették a labdarúgó csapatok is: a bundabemutatóknak a Népstadionban és a többi pályán nem volt nagy közönségsikere. A közönség ugyanis kezdett eltünedezni és maradtak a bundák. Divatos, alkalmi, két részes kis bunda, közben tíz perc szünet, részletre — tavaszi visszafizetésre. Nagy bunda, két pont díszítéssel, potom néhány ezer forintért. Milyen igaz is a mondás: a győzelmet a sportban sem adják ingyen! Nézzük, mi is történt még 1968-ban. Sok minden... Végre valahára megindult egy kormánylap, a Magyar Hírlap, legfőbb ideje volt, mert eddig csupa ellenzéki lap működött az országban. Egy csomó iparvállalat megkapta az önálló exportjogot — erre is szükség volt, legalább több 70 dolláros útlevél jut azoknak, akiknek nincs exportjoguk. A televízóból eltűnt az Angyal — helyette megjelent egy detektívpapa a kisfiával, aki állandóan bebizonyítja, hogy az apukája szenilis nélküle semmit sem tudna kinyomozni. Felépült a rádió nagy adója, most már kitűnően foghatnánk a Kossuthot, ha parányi elemet is lehetne kapni az óriásadó mellé. De hiánycikk lett a kispéldányszámú Kortárs című folyóirat is, egyszerűen nem lehetett hozzájutni, mióta egy nagy kétszázezer példányos újság megírta, hogy mit nem lett volna szabad közölnie. Amerikában megbukott Johnson, Magyarországon győzött a Coca Cola. Teljes sikert aratott a „Napóleon konyakot a dolgozóknak” akció (600 forintért). Szerencsésen lezajlott a Budapesti Nemzetközi Vásár, majd a Budapesti Őszi Vásár is, az előbbin mindenki tetszés szerint kiválaszthatta azt, amit nem árulnak az utóbbin. Bevezették az ötnapos munkahetet, egyelőre csak az iparban, a hivatalokban nem, mert ott , mint közölték „még nem érett meg” rá. Túl kevés a hivatalnok. Egy gyorsmérleg még 1968-ban nem volt elég sör, lastex-nadrág, gépkocsi, és — időnként — só, viszont túl sok volt a cukrászati bemutató, a meghibásodott lift, a marketing és az ígymulat egybites magyar úr. S hogy szilveszterkor mégse legyünk ünneprontók ismerjük el: egyre több pezsgőfélét gyártunk. Nincs messze az idő, amikor elegendő pezsgő is lesz. Addig azonban a feleséggel koccintva mondjuk, hogy: Boldog új évet! NOVOBACZKY SÁNDOR így éltünk 93-ban... 2 MOCSÁR GÁBOR: KEREK EGYMILLIÓ ■é-* .■•••».' ,*• -yl SZATIRIKUS KIS REGÉNY „UGYE, FELVESZED ÖT, HAVI KÉTEZERÉRT?” !k A tündöklő ügyintéző radikális módszere miatt nem volt szükség harminchárom napra a kirendeltség begerjesztéséhez. Menyus szívesen használta azt a kifejezést: „Begerjesztem a kirendeltséget.” Harminc nap alatt sikerült. Nehéz és felejthetetlen harminc nap volt ez. Harmincnapos száguldás — versenyfutás a rohanó idővel. Harmicnapos éber készenlét az akadályok felismerésére, leküzdésére. Koncentrált erőfeszítés, HÍRLAP amely méltó a dicső célhoz, a kerek egymillióhoz. Egy sudár egyes és hat szép nulla. Menyusnak valósággal szárnyakat adott ez a magasztos látvány. Szívesen emlékezett vissza a leküzdött akadályokra, az elvégzett munkára, amikor egyszeregyszer megpihenni székhelyére fáradtan visszatért. — Nem hajszolod te túlságosan magad? — kérdezte aggódón az özvegy, mert tapasztalnia kellett, hogy Menyusban valami érthetetlen láz lobog, valami vibrálóan zakatol benne, a feszültség szikrái szinte láthatóan pattognak belőle, viszont az özvegy nem sok hasznát vette ennek a felajzott idegi állapotnak, sőt. Békétlenkedve törleszkedett Menyushoz. — Minik annyira strapálni magad ezért a nyavalyás kirendeltségért... hazajössz, mint a kicsavart citrom, hát megéri ez neked? Ki fizeti ezt meg neked?És... nekem? Manyus a sudár egyesre és a hat nullára gondolt, s elnézően mosolygott az özvegy csacska beszédén. Próbálta vigasztalni az özvegyet, amennyire csak tudta, de ő maga is érezte, hogy ez a vibráló lobogás, ami most fejebúbjától a talpáig valóban betölti nem az özvegyi gödrecskék irányába feszíti ki energiáit Igaza van az özvegynek: az aranyhalacskák nem ficánkolnak olyan virgoncán, mint azelőtt Sőt! Ha Menyes belenézett az özvegyi gödröcskékbe, be kel PÉNTEK, 1009. JANUÁR 3. lett vallania, hogy nem aranyhalacskákat lát bennük, hanem egy élemedett korú postást, amint bejön a szobába a degeszre tömött pénzestáskával. — Nem, ez így nem mehet tovább, hiszen belerokkansz ebbe az őrületes hajszába — kesergett az özvegy, amikor másodszor tért vissza támaszpontjára a kirendeltség lestrapált vezetője. — Tisztára lelketlenség, amit tőled kívánnak. És te is hülye vagy, mi a fenének kell enynyire lelkiismeretesnek lenned. — De értsd meg, aranyhalacskám — magyarázta Menyus — a kirendeltséget be kell gerjeszteni és fel kell állítani, mire bejön a fő szezon ... — Begerjeszteni... felállítani ... — s az Özvegy lemondóan legyintett — Megígérem neked, hogy július elsejétől kezdve szinte ki sem lépek a szobából. Minden délelőtt itt ülök az asztalnál és... A postásra gondolt. Amint megnyomja a csengő gombját és belép a szobába drága terhével. Miért nem csinálnak szobrot a pénzes postásoknak? — Kell temelled valaki — állapította meg az özvegy. — Van egy unokaöcsém. Éppen állást keres. Belevaló srác. Azt'tr majd leveszi a válladról a terheket Legalábbis egy ré-Menyus egyáltalán nem lelkesedett a gondolatért, hogy levegyék a válláról a terheket. És egyáltalán: miféle terheket kellene levenni? Az aztán nem lesz teher, ülni a szobában és várni, hogy a postás becsenget, kinyitni előtte az ajtót, és... — Sajnos, nincs keret új munkaerő beállítására. Elhiszed, hogy szívesen megtenném, pláne, ha neked unokaöcséd ... — És ráadásul milyen belevaló srác! Hogyhogynincs rá keret? — Jópofa vagy! Máris le kellett adni tíz százalékot a kofára ..., ha most még ráadásul beállítok egy munkaerőt, az annyi mint havi másfélezer ... — De édesem, Menyusom! — Az özvegy értetlenül öszszecsapta a kezét — úgy beszélsz, mintha a saját pénzedről lenne szó. Hát mit fáj neked az, hogy beállítasz még egy munkaerőt. És hova beszélsz: másfélezer... Kétezer, édesem. Meg a prémium, meg a napi díj, kiszállás, ez az... — De Ellám! — Menyus valósággal felhördült a méltatlankodástól — te azt hiszed, hogy... — azt akarta mondani: „lopom én a pénzt?”, de csak nézte értetlenül az özvegyet: mit tudjon neki mondani? — Hogy te milyen élhetetlen vagy! — s Menus tehetetlenül felnyögött ő, aki a legjobb úton van a felé, hogy kerek egymillió részletekben begördül a kirendeltségre... ő lenne az élhetetlen? (Folytatása következik.) ■ al'*A if _____MOZAIK 1969-ben: 26 MILLIÁRD FORINT TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI * szolgáltatásokra jóváhagyták a társadalombiztosítás 1969. évi költségvetését, amely lényegesen nagyobb az 1968. évinél. A növekedést mindenekelőtt a munkavállalók számának és az átlagkereseteknek egyaránt mintegy 2,2 százalékos várható emelkedése indokolja. A Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1968-ban 18 058 millió forintot fordított, 1969-ben 19 389 millió forintot kíván fordítani a különböző szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásokra. Ehhez hozzászámítva a kórházi, rendelőintézeti és körzeti orvosi ellátás várható kiadásait is, idén összesen 26 milliárd forint kiadással lehet számolni. ■i A terhességi-gyermekágyi segély 1968-hoz képest 60 millió forinttal emelkedik. A gyermekgondozási segély előirányzata az 1968. évinek a kétszerese. A családi pótlékelőirányzat 120 millió forinttal több, mint 1968-ban volt. Nyugdíjak, járadékok folyósítására 770 millió forinttal terveznek többet, ez az összeg 8,8 százalékos növekedésnek felel meg. . . SZERDÁN ESTE egy szakadékban megtalálták I Hans Habe magyar származású amerikai író 17 éves lányának, Marina Elizabethnek a holttestét. A lány hétfőn tűnt el otthonából. Attól tartottak, hogy valaki elrabolta. A rendőrség a halál okát nem volt hajlandó közölni az újságírókkal.A fiatal lány anyjával élt, aki korábban elvált férjétől. — HÁRMAS NÍVÓDÍJ. A Művelődésügyi Minisztérium nívódíjjal tüntette ki Latabár Kálmánt, az idei szezonban nyújtott kimagasló alakításaiért, Seregi László rendezőt a „Víg özvegy” színpadra állításáért, a Fővárosi Operettszínház egész ,táncbarát magas színvonalú művészi produkcióiért. H új karalábe-faj-TAT nemesítettek a Kertészeti Kutatóintézet, szentesi kísérleti állomásán. A szentesi hajtatott karalábé, amely az idén nyert fajtaelismerést az eddigi fajtáknál kevésbé fényigényes, ezért üvegházi és fólia, alatti termesztésre a legalkalmasabb, de szabadföldi korai termesztésre is megfelel. EGY MAROKKÓ falucskában meghalt egy 136 esztendős arab asszony. Hat marokkói király uralkodását élte meg. ÜNNEPSÉGEK PETŐFI SZÜLETÉSNAPJÁN Az év utolsó napján, Petőfi Sándor születésének 146. évfordulóján a költőre emlékeztek mindazokon a helyeken, ahol a poéta egykor hosszabb ideig tartózkodott, vagy gyakran megfordult: Kiskunfélegyházán, Dunavecsén, Szalkszentmártonban és másutt. Dunavecsén gyertyát égettek abban a régi épületben - most is eredeti formájában áll —, ahol 1844- ben Petőfi Sándor hosszabb ideig vendégeskedett. Bensőséges ünnepség volt — ez immár hagyomány — Kiskőrösön: éjfélkor kiürültek a szórakozóhelyek, s a költő tisztelői, a község fiataljai fáklyás menetben vonultak a kis nádfedeles szülői házhoz, ahol felidézték verseit, s koszorút helyeztek el az emléktáblán. KAIRÓTÓL 120 kilométerre keletre, a Szuezi-csatorna közelében (Zagazignál) öszszeütközött egy zsúfolt autóbusz egy tehergépkocsival. Tizennégy személy meghalt, 35-en megsebesültek. PRIMŐR ÚJDONSÁG: A SZENTESI ÜVEGHÁZI KARALÁBÉ Új karalábé-fajtát nemesítettek a Kertészeti Kutatóintézet szentesi kísérleti állomásán. A szentesi hajtatott karalábé, amely az idén nyert fajtaelismerést, az eddigi fajtáknál kevésbé fényigényes, ezért üvegházi és fólia alatti termesztésre a legalkalmasabb. Kevés napfény esetén sem nyurgul fel és nem magvasodik. A termése tetszetős alakú és nagyon ízletes. A primőr újdonság nemcsak üvegházi, hanem szabadföldi, korai termesztésre is alkalmas. Az elmúlt hetekben több mint 300 holdra elegendő hajtatott karalábé vetőmagot adott át a kísérleti állomás a vetőmagtermeltető vállalatnak. REPÜLŐ CSÉSZEALJ? Nem, úszó angol csészealj. A műanyagból készült minimotorcsónak óceán szelésre ugyan aligha alkalmas, de állítólag könnyen és gyorsan siklik a habokon. DICSÉRET A VASKAPU UTCAI TŰZVÉSZ MEGFÉKEZŐINEK Az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat tűzvésztől sújtott Vaskapu utcai üzemében szerdán folytatták a tűz okának felderítését A fővárosi gyár telepén egész napon át helyszíni ügyeletet tartott a tűzoltóság, mert még a délutáni órákban is fölparázslottak az épület faszerkezetének csonkja. Szerdára már értékelték a tűzoltási műveleteket. A tűzjelzés kedden 16.04 órakor érkezett és nem sokkal rá már 14 tűzoltó-gépkocsi robogott a helyszínre. A már lángokban álló régi faszerkezetű épületre 14 sugárban lövellték a vizet és a fáradozásukat 18 óra 35 perckor siker koronázta. Addigra lokalizálták a tüzet és elhárították a veszélyt a szomszédos malomról is. Ennek ellenére a kárt több millió forintra becsülik. A nehéz örülmények között helytálló, a tűz továbbharaozását bravúros gyorsizeat megakadályozó tűz, a parancsnokság di■szesítette. (MTI)