Csongrád Megyei Hírlap, 1969. augusztus (14. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-12 / 185. szám
A Jó munkajutalma a MÁV Szegedi Igazgatóságának kitüntetése A MÁV igazgatóságok között folyó munkaversenyben két év után ismét első helyezést szereztek a szegedi igazgatóság dolgozói, s ezzel elnyerték a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, és a Vasutasok Szakszervezete Központi Vezetőségének Vörös Vándorzászlaját, amelyet fél évenként ítélnek oda. A vándorzászló elnyerése alkalmából rendezett ünnepséget hétfőn délután Szegeden, a MÁV Petőfi Sándor Művelődési Otthonban tartották meg. Ezen megjelent többek között dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, Berta István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa, néphadseregünk, valamint a társvállalatok és intézmények képviselői. Acsai Mihálynak, a Vasutasok Szakszervezete területi bizottsága titkárának megnyitó szavai után Kiss Károly, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője mondott ünnepi beszédet. Részletesen elemezte azokat az eredményeket, amelyekkel az igazgatóság dolgozói biztosították maguknak a magas kitüntetést. — Legfontosabb feladatunknak a kormány új közlekedéspolitikai irányelveinek gyakorlati megvalósítását tekintettük. Ennek megfelelően 34 állomáson és 7 mellékvonalon egyszerűsítettük a szolgálat ellátását, 3 rendes és 11 keskenynyomtávú vonalon megszüntettük a vonatközlekedést, a forgalmat közútra tereltük át. A verseny időszakában 28 állomás és megállóhely rakodóhelyét körzetesítettük, 8 állomáson pedig idényjellegű rakodóhelyet alakítottunk ki. Ezen intézkedések, valamint a munka jobb szervezése, az eddiginél körültekintőbb állóeszközgazdálkodás eredményeként fél év alatt több mint 80 millió forint megtakarítást értünk el — mondotta többek között. Ezt követően részletesen ismertette a második félévben az igazgatóság dolgozóira váró feladatokat, amelyek közül legfontosabb a 3 millió 410 ezer tonna árú fuvarozása, valamint a több mint 16 millió utas zavartalan elszállítása. Ezután Harmati Sándor, a MÁV vezérigazgatóhelyettese és Gulyás János, a Vasutas Szakszervezet központi vezetőségének titkára átadták a Vörös Vándorzászlót Kiss Károlynak. Az igazgatóság több, mint 120 dolgozója kapott munkája elismeréseként Kiváló Dolgozó kitüntetést. Igen sokan részesültek a 600 ezer forintot kitevő pénzjutalomból is. Kenderipari kiállítás Szegeden Szemléltetni mindazt, amit az elmúlt száz év hozott a magyar kenderipar fejlődésében a kézi tálolástól, fonástól a fejlett nagyiparig —érre vállalkozott a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat a magyar kenderipar kiállításának megrendezésével. Szegeden, a Juhász Gyula Művelődési Otthonban hétfőn délelőtt 11 órakor a kikészítő és feldolgozó ipar szakembereinek jelenlétében dr. Lehr Ferenc, a könnyűipari miniszter helyettese nyitotta meg a kiállítást. Az érdekes és tanulságos kiállítás méltó módon reprezentálja a magyar, s ezen belül a Csongrád megyei kenderipar fejlődését. Láthatnak itt az érdeklődők kézi tilót, gerebent, rokkát, motollát, mángorlót, s a ma használatos korszerű kenderkikészítő és feldolgozó gépeket, cérnázókat, fonókat, szövőket. Igaz, hogy egy kicsinyített másai az üzemben használtaknak, de szemléltetően mutatják a fejlett technikát, amely levette a kendergyári munkások válláról a nehéz fizikai munka terhét. A régi, kezdetleges eszközöket, gépeket az ózdi honismereti szakcsoport bocsátotta a kiállítás rendelkezésére. A kenderrostból szőtt vásznak, font kötelek mellett ott láthatók a szintetikus alapanyagból készült termékek is. Bemutatnak olyan új termékeket, amelyekhez polipropilén, poliamid szálakat használtak. Több divatcikket, lakberendezési kelléket, szőnyegeket, függönyöket is. A kiállítást augusztus 20- ig mindennap, délelőtt 10 órától 18 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. Dr. Lehr Ferenc miniszterhez ttzes mondott megnyitó beszédet Rendezik a zártkerttulajdont A földtörvény gyakorlati végrehajtása az év második felében új szakaszba lép: megkezdődött a zártkertek, a személyi földtulajdon rendezése. Azok a — községek és városok határában vagy belterületén — levő földek kerülnek sorra, amelyek csak kisüzemi művelésre alkalmasak. Rendezik a használati és tulajdoni viszonyokat, hogy megszűnjenek az indokolatlan előnyökkel járó földhasználatok, hogy ne maradjanak műveletlen területek, állandósuljon a személyi tulajdon és a föld- használat. A rendezés több évig tart. A zártkertek személyi tulajdonba mennek át. A személyi földtulajdonban levő zártkert legfeljebb 1600 négyszögöl, ezen belül szőlőből vagy gyümölcsösből legfeljebb 800 négyszögöl lehet. 177 millió forint kedvezményes hiteligény A Magyar Beruházási Bank és a Magyar Nemzeti Bank erre az évre 250 millió forint hitelt nyújt állami vállalatoknak, illetve szövetkezeteknek a szolgáltatóhálózat fejlesztésére. Nemcsak közép-, hanem hosszúlejáratú hitelt is folyósítanak mosodák, vegytisztítók, háztartási gépjavítók, ruha- és cipőjavítók, gépkocsiszervizek létesítésére, bővítésére. Ezeknél a hitelkérelmeknél nemcsak a megtérülés és a visszafizetés gyorsaságát veszik figyelembe, hanem azt is, hogy az adott vidéken milyen szükség van a szolgáltatás színvonalának fejlesztésére. A hosszúlejáratú hitelek után kedvezményes hatszázalékos kamatot számítanak fel. A bankok a megyei tanácsokkal közösen ez év januárjában felmérték a szolgáltatások javítását célzó hiteligényeket. Az akkori tájékozódó vizsgálódás szerint erre az évre 216 millió, a jövő évre áthúzódó beruházásokkal együtt pedig mintegy 300 millió forintra tartottak igényt a vállalatok és a szövetkezetek. Az eddig beérkezett konkrét hitelkérelem azonban ennél kevesebb, az 1969-re előrejelzett 216 millió helyett eddig csak 177 millió forintot igényeltek. A kérelmeknek körülbelül a felét már engedélyezték, s a további döntések is folyamatban vannak. Mint a Magyar Beruházási Bankban elmondották, újabb hitelkérelmek engedélyezésére is lehetőség van. Egy-egy megye eredetileg becsült igényét sem tekintik zárt keretnek, indokolt esetben annál nagyobb összegeket is lehet kérni. Az engedélyezhető hitel összegét végső fokon az országos keret szabja meg, amelyet még nem merítettek ki. (MTI) KEDD, 1969. AUGUSZTUS 17. Viharos eseményeket érlel az idő Röszkén, amelynek alapja az a felismerés, hogy az erők szétaprózottsága lehetetlenné teszi a lehetőségek megfelelő kihasználását. Alapos gazdasági számvetés, a helyi viszonyok részletes elemzése után — amelyet a kommunisták kezdeményeztek — a helyi pártszervezetek, a tanács, s a tsz-ek vezető képviselőiből, szakembereiből alakult bizottság tervezetet készített a község egységes fejlesztésére. A községi pártház a fejlesztési bizottság főhadiszállásává változott. Itt tanácskoznak szinte minden nap a bizottság tagjai: Kéri Márton, Terhes Dezső meg Tombácz Vince, a három tsz-párttitkár, Márki Vincéné tanácselnökasszony, a tszelnökök: Forró László, Tanács Imre és ifj. Varga József, a főagronómusok: Daróczi Bálint, Fehér Sándor, Kéri János, no és egy üzemgazdász: Ördögh Károly. Ez a vezérkar vette kézbe most a község sorsát. S a termerést, noha az előkészítést tevőlegesen segítő megyei és járási szervek, a pártbizottság, a tanács, s a területi tsz-szövetség illetékesei szerint is reális, elérhető. Mit akarnak a röszkeiek? Mindenekelőtt egyesíteni az eszközöket és az erőket. A domaszéki Rákóczi Tsz 795, valamint a három röszkei, a Kossuth Tsz 3037, a Petőfi Tsz 1623, az Aranykalász Tsz 943 holddal egyesülne. Ily módon a fejlesztési bizottság programja szerint létrehoznak egy 6398 hold összterületű nagyüzemet, amelyben rövid idő alatt megvalósítható a mai értelemben vett modern gazdálkodás és a velejáró magasabb jövedelem, az, hogy a tsz-gazdák jobb, emberibb körülmények között végezzék munkájukat és a városias élethez közelebb kerüljenek. Csak néhány főbb célt ismertetünk a tervből, amelyet három éven belül kívánnak megvalósítani. Közös erővel, igénybevéve az állam segítségét is (ismeretes, hogy a mezőgazdasági beruházásokhoz jelenleg igen nagymértékű az állami hozzájárulás), a fejlesztési bizottság tervezete szerint 3 éven belül megvalósítható, a község egész területének vízrendezése; a tehenészet kibővítése; nagy, modern sertéstelep építése; az öntözés kiterjesztése; a termálüzemű kertészeti bázis létesítése (amelyhez később községi fürdő is csatlakozhat);mellé zöldséggyümölcsfeldolgozó üzem és hűtőtároló építése, a termelés megfelelő gépesítése. Kéri János, a fejlesztési bizottság elnöke elmondotta: " Több munkaalkalmat, jobb körül- Nagy változás előtt Röszkén Fejlesztési bizottság alakult menyeket és magasabb jövedelmet a mai, szétaprózottság mellett, aligha képzelhetünk el, míg az említett terv, a beruházások megvalósításával három év alatt ez is elérhető. Számításaink szerint a dolgozó tagok évi átlagos jövedelme a jelenlegi 13 ezer forintról 3 év alatt 13 ezerre emelhető, ha egyesülünk. Említi az egyesítést indokló érveket: — Elaprózottság, a gépesítés alacsony foka, az állattenyésztés korszerűtlensége, a növényféleségek jobb területi elhelyezésének lehetősége, a takarmánytermesztés kibővítése. Ez mind az összefogást sürgeti. A kis tsz-ek ugyanis külön nem vállalkozhatnak nagyobb beruházásokra. A leendő nagyüzem, ahol termálenergia szolgálja az embert megfelelően elősegíti a község egész fejlődését. De hát mit szólnak mindehhez a legérintettebbek, a tsz-tagok? Beszélgetnek már róla és jól ítélik meg a fejlesztési bizottság ténykedéseit. Hiszen alapjában véve jó a helyzet Röszkén, s ez bizalmat kölcsönöz a falu vezetésének a tagság, a lakosság részéről. A Petőfi Tsz-ben már összvezetőségi ülésen is ismertették a terveket és amit ifj. Varga József elnök mondotta: — Volt némi kételkedés, hiszen az újtól, a változástól néha idegenkedik az ember, kivált, ha nyugodtan él. Viszont mindenki láthatja, hogy a fejlesztési program reális, az egyesülés előnyei vonzóak. Támogatják az emberek a kezdeményezést, mert látják, hogy a saját ügyükről van szó, így mondták azok a tsz-tagok is, akikkel ezügyben szót váltottam. Jellemzésül írom ide Farkas József növénytermesztő véleményét: — A nép helyzete most jó, de csak előbbre akarunk lépni, ha elérkezik az idő. A fejlesztési bizottság álláspontja szerint az idő elérkezett. Van hozzá helyi erő, ki lehet használni az állami támogatás jelenleg igen nagy lehetőségeit is. Röszke közös erővel ismét előbbre léphet. KACZOR ISTVÁN Felkészülés a VII. magyar békekongresszusra A magyar békemozgalom VII. kongresszusát az idén október 4 és 5 között tartja. A kongresszus egybeesik a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő nemzetközi és magyar békemozgalom jubileumi ünnepségsorozatának lezárásával is. A kongreszszuson újjáválasztják az Országos Béketanács tisztségviselőit, s megvitatják a világbéke időszerű kérdéseit is. Még a kongresszus előtt négy munkabizottság alakul, melyek több fontos problémát dolgoznak ki, így foglalkoznak a magyar békemozgalom helyzetével és feladataival, az európai biztonság kérdésével, a vietnami szolidaritással, a békés egymás mellett élés politikájával — a jelenlegi , nemzetközi helyzetben. Az említett témák a kongresszus plenáris és munkabizottsági ülésein is szerepelnek. A Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának elnöksége és a megyei békemozgalomi operatív bizottság a kongresszusra történő felkészülést, annak előkészítését vitatta meg tegnapi ülésén. A kongresszusra való felkészülés helyi feladatairól Katona Sándor országgyűlési képviselő, a népfront megyei titkára tájékoztatta a megjelenteket. Előreláthatólag a Csongrád megyei békeaktíva ülést szeptember 25-én, Szegeden rendezik meg. A békeaktíva ülésen választják majd meg a kongresszus 18 megyei küldöttét. Az Országos Béketanács közelmúltban alapított új, kitüntető jelvényét ekkor adják majd át először a békemozgalom arra legérdemesebb, legjobb aktivistáinak. A VII. magyar békekongresszust Budapesten, a Parlamentben rendezik meg, ahol tehát a 600 résztvevő között 18 Csongrád megyei is lesz. I HÍRLAP Megkezdődött a Csongrádi Napok eseménysorozata A negyedik Csongrádi Napok eseménysorozatát dr. Varga József, a csongrádi tanács vb elnöke nyitottameg vasárnap délelőtt 9 órakor a városi tanács dísztermében. A megnyitón jelen volt Góg Mihály, a városi pártbizottság titkára, Hantos Mihály, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Balogh László, Csongrád országgyűlési képviselője, valamint a kiállító cégek vezető is. Dr. Varga József megnyitó beszédében röviden felidézte a Csongrádi Napok eddigi történetét és ismertette az ünnepségsorozat célját, amely a város gazdasági és kulturális értékeinek jobb megismerését, s ezen túlmenően az idegenforgalom gyorsabb kibontakozását egyaránt szolgálja. Majd dicsérettel szólott az ipari és kereskedelmi kiállításon résztvevő cégekről, amelyek mind igényesebben, kulturáltabban mutatják be termékeiket, áruikat. Mint mondotta: a rendezvények színvonala, az ünnepségsorozat minden mozzanata, a város élni akarását bizonyítja, s hűen tükrözi a lehetőségek kihasználásának eddigi sikereit. A vb-elnök azzal fejezte be beszédét, hogy köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal, szorgalmukkal és elképzeléseikkel hozzájárultak a Csongrádi Napok sikeréhez, az ünnepi légkör megteremtéséhez. Dr. Hantos Mihály a város vezetőinek társaságában megtekintette a kiállítást és kifejezte örömét, hogy a város évről évre szebben mutatja be eredményeit és a dicséret ürügyén néhány javaslattal hozzájárult a továbblépés megkönnyítéséhez. Új színt és igényességet hozott termékeinek bemutatásával a MIRKÖZ Ktsz és a Csongrád megyei Vegyesipari Vállalat, a Tisza Bútoripari Vállalat, a FŰTOBER és a Csongrádi Háziipari Szövetkezet pedig a tavalyi színvonalat túllépve rendezte meg kiállításait. a Csongrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a termékek ötletes reklámozásával tűnt ki. HÓDIKÖT szép termékeinek már az első napon nagy sikere volt. Vasárnap délután a Tiszán az arra sétálók víziparádét láthattak, este pedig több ezren gyönyörködhettek a kivilágított csónakok felvonulásában. Hétfőn, tegnap délelőtt a csongrádi ünnepségsorozat keretében Vecseri József, a Csongrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójaátadta a vevőknek a vállalat legnagyobb, korszerűen felszerelt Marx téri önkiszolgáló élelmiszerüzletét, dr. Paczuk Istvánnak, a megyei tanács vb elnökhelyettesének és a város vezetőinek jelenlétében. Ezután dr. Paczuk István megtekintette a kiállítást és az alakuló üzletsort, s mindkettőről dicsérőleg szólott. BÁLINT GYULA Rév Zseván, a rtuuKOr Kiszomoló a secesSMI kiállító termében fogadta a város vezetőit és a vendégeket, s röviderg tájékoztatta őket a kiállított termékekről. Képünkön a tájékoztató résztvevőinek egy csoportja, közüük Góg Mihály és Hantos Mihály (Fotó: Bálint) 3