Csongrád Megyei Hírlap, 1971. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-03 / 129. szám
Mai számnál! tartalmából: MOSZKVÁBA ÉRKEZETT A CIPRUSI ELNÖK MA NATO-ÉRTEKEZLET KEZDŐDIK LISSZABONBAN NIXON NEM SOK ÚJAT MONDOTT KEDDI SAJTÓÉRTEKEZLETEN A FIATALSÁG ÜGYE A KÖZÜGY IGÉNYESEBB CSINOSÍTÁSRA VÁR A CSONGRÁDI VASÚTÁLLOMÁS KÉT HÍD ÉPÜL SZEGVÁRON TURISTATANÁCSADÓ Értekezlet a Parlamentben Szerdán a Parlamentben értekezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, valamint a megyei képviselőcsoportok vezetői. A tanácskozáson Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a parlament soron következő ülésszakának programjáról, a bizottságok és a képviselőcsoportok ezzel kapcsolatos teendőiről. A tanácskozás második napirendi pontjaként Madarász Attila pénzügyminiszterhelyettes adott számot az 1970-es állami költségvetés végrehajtásának főbb tapasztalatairól, gazdasági helyzetünk elmúlt évi alakulásáról. Áruszállítás — gondokkal (K. M.) Egy francia közgazdász mondta — az áruszállítás szervezete akkor jó, ha észrevehetetlen. Ha olyan zökkenőmentes, hogy szinte észrevétlenül jut el az áru a fogyasztóhoz, a felhasznai ohoz. Ha pontosan követik egymást a teli vagonok, teherautók, ha mindig idejében érkezik meg az építőanyag, a mezőgazdasági termék, a nyersanyag. Ez lenne az ideális. De hiába áll az áruszállítás rendelkezésére a vasúti, az országúti, a vízi és a légi utak sokasága, hiába járják óriási teherautók az utakat, teli vagonok a síneket — még korántsem bonyolódik zavartalanul az áruszállítás. Gyakori a kocsihiány, a teli vagonok vesztegelnek. S ezen túl még a belső körülmények — a vártnál bővebb termés, vagy az építőanyagok átmeneti hiánya, árvíz vagy más természeti csapás, súlyosan nehezítik az áruszállítás ütemét, zavarhatják méreteit. Tavaly az árvíz, a hosszan tartó téli időjárás, a feszített tüzelőhelyzet komoly megpróbáltatást jelentett a fuvarozási igények kielégítésében. Az azt megelőző évekhez hasonlítva tizenkét százalékkal volt több az elszállítandó áruk mennyisége. Az idén — várhatóan a korábbi évek átlagának megfelelően — négy százalék körüli teljesítménynövelést kívánnak a közlekedéstől. És ez nem kevés. A szakemberek szerint a vasút — az őszi csúcsforgalomban úgyszólván elkerülhetetlen zökkenőket kivéve — várhatóan eleget tesz majd feladatainak. Erre enged következtetni az a tény, hogy 1971. első negyedében 900 ezer tonnával több árut szállítottak vasúton, mint egy évvel ezelőtt. Építőanyagokból például kereken egymillió tonnával többet, mint tavaly. A közúti szállítás jóval nagyobb problémákkal küzd. Ha csak a tavalyival azonos termés várható a mezőgazdaságban, máris zavarok adódnak aszállításban. A fuvarozó vállalatok, a VOLÁN, az ÉPFU, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat, a SZÖVAUTA kapacitását szerződésileg szinte teljesen lekötötték. S bár a VOLÁN a szokásos év végi selejtezéskor alig adott le járművet, az idén kevés gépkocsit szerezhet be — járműhiánnyal küzd Az építőipar máris 713 gépkocsit hiányol — kiemelt építkezésekről, lakásépítkezésről. Annak ellenére, hogy a közúti fuvarozó vállalatok teljesítménye az év elején máris tíz százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor, a gépkocsival rendelkező vállalatok fuvarhiány miatt álló gépjárműveinek száma mégis több, mint a megelőző években. S míg a VOLÁN- nál és a nagy szállítási vállalatoknál a gépkocsi-kihasználás általában 11 óra, az országos átlag a teherszállító gépjárművek kihasználtságában alig hét óra! A szállítási helyzet alakulása szorosan összefügg a mezőgazdasági terméseredményekkel. Ezt most még pontosan nem lehet megállapítani. Ebből következően meglehetősen nagy változások adódhatnak, az előirányzathoz képest, változhatnak az export- és az importszállítások. Növekedhetnek a tranzitszállítások. Mindez azonban növeli a kocsiigényeket is. Ugyanúgy a soronkívüli mezőgazdasági üzemanyag- vagy alkatrészszállítások, az építési anyagok hiánya is okozhat sürgős szállítási igényt. A napokban tanácskozott a Központi Szállítási Tanács. A minisztériumok, az egyes ágazatok, tárcák képviselői vázolták, hogy máris nagyobb szállítási kapacitásra lenne szükségük, mint amennyi rendelkezésükre áll. Különösen az építőipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem igényel több szállítóeszközt. A jelenlegi helyzetet mérlegelve megállapították, hogy növelni kell a vasúton a tömegáruk szállítását, addig, míg az őszi csúcsforgalomban a cukorrépa-szállításra nem kerül sor. Építési anyagokat, követ, kavicsot, téglát, cserepet, beton- és cementórut, szenet szállíthat most nagyobb mértékben a vasút. De ugyancsak fontos az is, hogy a fuvaroztatók gyorsítsák a vasúti rakodást, a munkaszüneti napokon is rakodjanak. A közúti szállítások lebonyolításában azzal kívánják javítani a helyzetet, hogy szorgalmazzák a saját járművekkel történő szállítást. Különösen a mezőgazdaságban fontos, hogy a tehergépkocsival rendelkező gazdaságok a felvásárlásra kerülő termékeiket a feldolgozó, vagy tranzitraktárakba lehetőleg saját, vagy az érdekelt üzem (konzervgyár) gépjárművével szállítsák. a Munkánk alapja a pártkongresszus határozatainak megvalósítása Dr. Orbán László beszélt a szentesi Kontaktában UECSOOól tartott pártnapon Szerdán délután pártnapot tartottak a Kontakta szentesi gyáregységében. Az üzem emeleti nagytermét megtöltő munkásnőket és munkásokat, valamint a szabadpártnap előadóját, dr. Orbán Lászlót, az MSZMP KB tagját, a művelődésügyi miniszter első helyettesét Bajomi György, a gyáregység párttitkára üdvözölte. Az elnökségben helyet foglalt Csorba György, a városi tanács elnöke, Mészáros Júlia, a városi pártbizottság tagja, Öreglaki József, a Kontakta szentesi gyáregységének vezetője. Dr. Orbán László bevezetőjében arról beszélt, hogy a választások befejezésével kezdődött meg csak igazán a munka a tanácsokba és a parlamentbe megválasztott tisztségviselők számára. Nemcsak a nép érdekeit, hanem a nép véleményét is ismerniök és képviselniök kell, szoros kapcsolatot tartva a választókerületek polgáraival, és folyamatosan szemmel tartva az egyes emberek ügyesbajos dolgait. Az ügyek intézésében nem kis feladat jut a megnövekedett önállósággal rendelkező tanácsapparátusra, hivatali dolgozókra, akik nem uralmat gyakorolnak a nép felett, hanem szolgálják a népet, a közjót, a néphatalmat. A szocialista fejlődésben a demokratizmuson kívül fő helyen áll a gazdasági, politikai, társadalmi előrehaladás, ahogyan az ehhez kapcsolódó tennivalókat és célokat a párt X. kongresszusa kijelölte. Most a X. pártkongresszus határozatainak megvalósításán dolgozunk, ez egész népünk érdeke. A határozatok megvalósításában máris történtek fontos lépések: többek között hamarosan az országgyűlésbe kerül az ifjúsági törvény, folyik a közoktatás rendszerének felülvizsgálata, intézkedés született a pedagógusok fizetésének emelésére. Dr. Orbán László felhívta ezután a figyelmet arra, hogy egyre nagyobb teret kell biztosítani a szocialista közerkölcsnek és közgondolkodásnak. Aki becsületesen dolgozik, az emelje fel szavát a szocializmussal szemben álló, vagy azt torzító jelenségek és nézetek ellen, és ne várja a külső fórumoktól annak megoldását, ami a münkünyi kollektívára tartozik. Az előadó szentesi példák megemlítésével is bizonyította a párt politikájának érvényesülését, amely az elkövetkezendő időszakban a szocializmus magasabb szinten való építésére irányul. A továbbiakban dr. Orbán László elemezte a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának nemzetközi jelentőségét a szocialista gazdaság fejlesztésében, a béke védelmében, a szabadságukért küzdő népek támogatásában. A XXIV. kongresszus széles kaput nyitott a szovjet nép anyagi és kulturális felemelkedésének, az életszínvonal növekedésének — mondotta. — A magyar nép megbonthatatlan egységben halad a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országával együtt a közös úton, a közös célok megvalósításáért. Az előadó végül beszélt az időszerű nemzetközi eseményekről, a csehszlovák kommunisták kongresszusáról, a közelkeleti helyzetről, az Amerikában megerősödő békemozgalomról, a vietnami háborús tűzfészekről. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Bajomi György szavai zárták a Kontaktában tartott pártnapot. Korszerűbben kell oktatni a mezőgazdasági szakismereteket A Hazafias Népfront elnökségének mezőgazdasági bizottsága szerdán Egerben kerekasztal-beszélgetést tartott a tanárképző főiskolák mezőgazdasági tanszékvezetőinek és más szakembereknek részvételével az általános iskolákban rendszeresített mezőgazdasági oktatás helyzetéről és feladatairól. Részt vett az ülésen Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. Megállapították, hogy a mezőgazdasági ismeretek oktatása az elmúlt évtizedben jelentős előrehaladást ért el, de sok tekintetben nem tart lépést a gazdasági és társadalmi fejlődés igényeivel. A mezőgazdasági tanterv tartalmát az általános iskolákban olyan termesztéstechnikai műveletek alkotják, amelyeket a tanulók kézi termelési, illetve anyagmegmunkáló eszközökkel végezhetnek el. A gyakorló kertek berendezéséhez tartozik a melegágy, a hajtatóház, a fólia, a növényház és az öntözőrendszer. Az általános iskolák A gyakorlókértnak — mondotta — azonban — mint olyan ismereteket hangsúlyozzák — kell adnia, amelytől nem lekicsinyített a tanulók kedvet nagyüzem, nem házi kapnak a mezőgazdákért, hanem a térsági pályára és ermesztés iskolai szintű feklődnek a szakma, oktatásának színtere, a szakiskolák iránt. Hazánkban a me- Hangsúlyozta: a mzőgazdasági ismeretekhoz, hogy szeressük, és tanítására négy ismernünk kell a tanárképző főiskolán mezőgazdaságot. Ki— Pécsett, Szegeden, emelte, hogy a me- Nyíregyházán észögazdasági ismeretek Egerben — 1960 óta bonyolult feladataiképeznek tanárokat, nak megoldásához Bencsik István fel- alapvető feltétel az szólalásában a mező- ... ,, gazdasági ismeretek iyen irányu. A kioktatásának jelentőnárok színvonalasségét hangsúlyozta, képzése. Emléktábla-avatás Tegnap délelőtt Szegeden, a Széchenyi téren Vásárhelyi Pál szobrának talpazatánál ünnepélyes keretek között emléktáblát avattak. Erre az ünnepélyes megemlékezésre abból az alkalomból került sor, hogy éppen egy évvel ezelőtt, 1970. június 2-án a Tisza 961 cm-es rekordvízállásával a legjobban veszélyeztette a várost, s ennek a sikeres védekezésnek emlékére helyezték el a márványtáblát. Avató beszédet Dévény István, a Magyar Hidrológiai Társaság Csongrád megyei csoportjának elnöke mondott. Megemlékezett: a Tisza egykori szabályozómérnökéről, Vásárhelyi Pálról, s részletesen szólt a tavalyi erőfeszítésekről, a párt-, állami szervek és a lakosság áldozatkész munkájáról, amelyek meghiúsították, hogy az 1879-es nagy árvíz megismétlődjön. Hangsúlyozta, hogy ez a tábla nemcsak a Tisza vízügyi történelmének dátumát, hanem az emberi küzdés, összefogás ésakarat nagyszerűségét jelzi. 28. évfolyam, 129. szám 1971. JÚNIUS 3., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon ARA: 80 FILLÉR Magyar felszólalás Második napja tanácskozott szerdán Bécsben az ENSZ iparfejlesztési szervezetének, az UNIDO-nak rendkívüli konferenciája. Felszólalt a vitában dr. Szita János miniszterhelyettes, a magyar delegáció vezetője is, aki rámutatott arra, hogy hazánk azért szentel különleges figyelmet az iparosítás kérdéseinek az ENSZ iparfejlesztési szervezetében, mert a magyar gazdasági életben a felszabadulás óta az ipari termelés növekedése rendkívül gyors volt és a fejlődő országok számára igen fontos tapasztalatot jelenthetnek a magyar fejlődés eredményei, amelyek révén az egyes fejlődő országok sajátos viszonyaiknak megfelelően meggyorsíthatják ipari fejlődésüket. A magyar kormány — mondotta — támogatja a fejlődő országok iparfejlesztési törekvéseit Ezért olyan politikát folytat, amellyel növelni igyekszik a fejlődő országokból származó ipari termékek importját. Szita János hangsúlyozta, hogy az UNIDO-nak, az ENSZ iparfejlesztési szervezetének minél nagyobb gyakorlati segítséget kell nyújtania a fejlődő országok iparosításához. Szita János végül szükségesnek tartotta, hogy az UNIDO tevékenysége a jövőben ne csak a feldolgozóipar, hanem a bányászat, nyersanyag-kitermelés és energiatermelés kérdéseire is kiterjedjen. A konferencia ma, csütörtökön is plenáris ülésekkel folytatja munkáját. Érkeznek a kombainok Országszerte megkezdődtek a mezőgazdasági nagyüzemekben az aratási előkészületek. A legnagyobb „érdeklődés” azonban most még nem a gazdaságok szakm ■embereinek munkáját, hanem a mezőgép- és alkatrész-kereskedelem tevékenységét kíséri. Az Agratröszt legfrissebb jelentése szerint megfelelő ütemben érkeznek a külföldön megrendelt arató-cséplőgépek. Eddig hozzávetőleg 1700—1750 kombájnt igényeltek a gazdaságok. Az Agrotröszt 1850-et rendelt az illetékes szovjet külkereskedelmi vállalattól, amely eddig 1425-öt le is szállított. A még hiányzó gépek ezekben a napokban folyamatosan érkeznek a záhonyi határállomásra, ahonnan már közvetlenül a megrendelő gazdaságokba kerülnek. Az elmúlt két hónapban több száz pótkocsit vásároltak a gazdaságok az aratáshoz, és sorra érkeznek a bálázó- és a rendrearató gépek is araktárakba.