Csongrád Megyei Hírlap, 1971. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

Kádár János befejezte ! _ . Tolna megyei látogatását (Folytatás az 1. oldalról.) fezte ki, hogy közvetlenül is megismerkedhetett a szövet­kezet eredményeivel, elisme­rését nyilvánította a csak­nem két évtizede végzett szép és eredményes munká­jáért és sok sikert kívánt további tevékenységéhez. A Központi Bizottság első titkára ezt követően visz­­szautazott Szekszárdra, ahol a város nevezetességeivel is­merkedett. A Bakta-hegyről Szekszárd panorámájában gyönyörködött, majd rövid sétát tett a városközpont­ban a Babits Mihály Műve­lődési Központ impozáns épületéig, ahol dr. Vadas Fe­renc igazgató fogadta és tá­jékoztatta az intézmény munkájáról. A művelődési központ a felszabadulás 25. évfordulójára készült el, s egyrészt Szekszárd művelő­dési igényeit elégíti ki, másrészt mint módszertani, hálózati központ irányítja a megye művelődési otthonai­nak munkáját. Negyvennél több szakkör, klub és művészeti csoport működik a központban, s az első évben 300 000 látogatója volt. Kádár János a műve­lődési központban megtekin­tette a kiállításokat, a mű­vészeti csoportok próbáit, szakköri foglalkozásokat, az új panorámamoziban meg­nézte a művelődési központ filmklubja által — Kiss Ist­ván vezetésével — Tolna megyéről készített dokumen­tumfilmet. A művelődési központban szerzett tapasz­talatait a vendégkönyvben úgy összegezte, hogy eleven, sokoldalú kulturális munka folyik az intézményben, gra­tulált eredményeihez és to­vábbi sikereket kívánt te­vékenységéhez. A látogatás befejezése­képpen az MSZMP Tolna megyei bizottsága, a me­gyei tanács, s a Hazafias Népfront megyei bizottsága Kádár János tiszteletére va­csorát adott a szekszárdi Gemenc Szállóban. Szovjet-amerikai egyezmény Gromiko szovjet és Rogers védés folytán keletkező пик-1 amerikai külügyminiszter b­áris balesetből származó­­ csütörtökön az amerikai kül­­veszélyt csökkenti, a másik­­ ügyminisztérium tanácstér­ pedig a Moszkvát Washing-­ mében ünnepélyesen aláírta tonnát összekötő „forró drót” a SALT-tárgyalások eddigi távközlési műholdrendszer eredményeként létrejött két útján történő korszerűsítését egyezményt. Az első a té­ irányozza elő. Páratlan provokáció a diplomácia történetében A nemzetközi sajtó az angol kormány szovjetellenes hisztériájáról Az angol hatóságok — szítva a kémhisztéria lég­körét — indítványozták, hogy hívják össze a NATO- országok valamennyi titkos­­szolgálata képviselőinek ta­nácskozását. Ezt a javasla­tot — amely kapcsolatban van a Londonban működő szovjet intézmények mun­katársai ellen emelt koholt „vádakkal” — a francia la­pok úgy értékkelik, mint ar­ra irányuló "kísérletet, hogy bevonjanak más európai or­szágokat is a Heath-kormány által kitervelt provokációba. Jurij Kornyilov, a TASZSZ hírmagyarázója ezzel kap­csolatban a következőket ír­ja: A párizsi jelentés azt ta­núsítja, hogy Angliában megkezdődik a szovjetelle­nes színjáték új felvonása, amelynek kezdetét az angol külügyminsztérium emlék­irata jelezte. Mint a Rudé Právo című csehszlovák lap írja, az angol hatóságok ál­tal indított szovjetellenes korrmpányra — méreteit te­kintve — „még nem volt precedens a diplomácia tör­ténetében és a legnagyobb ilyenfajta provokáció az utóbbi évtizedekben’’. Az angol lapok is felhív­ják a figyelmet arra a kö­rülményre, hogy London a szovjetellenes lármát olyan időszakban robbantotta ki, amikor Európában nyilván­­­valóan érzékelhető a fordu­lat a nemzetközi enyhülés irányába. A Politiken című dán lap véleménye szerint a londoni szovjetellenes kampány cél­ja: „Brandt kancellár keleti politikájának aláaknázása”. „Az atlanti tömbhöz tar­tozó titkos­szolgálatok ta­nácskozásának összehívására vonatkozó javaslat, a szov­jet diplomaták ellen emelt vádak arra vallanak, hogy átfogó kampány kezdődött a feszültség enyhülésének megtorpedózására” — álla­pítja meg a Voix-Ouvriére című svájci lap. A tények azt tanúsítják, hogy a konzervatív kor­mány, amely kivonja magát az európai feszültség továb­bi útjainak együttes­­keresé­séből, a rágalmak mérgezett nyilait használja fel, hogy­­ megakadályozza a további­­ enyhülést. Az ilyenfajta­­ provokációs akció pedig —­­ mint a Paris-Jour című francia lap megállapítja —, rendkívül súlyos következ­ményekkel járhat. Megalakul­ az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) Ker. Munkálkodjunk tehát együtt Földünk, kontinen­sünk és hazánk békéjének, és biztonságának javára! Kállai Gyula nagy tapssal fogadott beszéde után felszó­lalások következtek. Virsz­­lay Gyula, a SZOT titkára, dr. Bartha Tibor, Kőhalmi Ferencné, a Kispesti Textil­­gyár KISZ-bizottságának tit­kára, dr. Brezanóczy Pál, Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek szer­számgépgyár fogaskeréküze­me „Hanoi” szocialista bri­gádjának vezetője, Árendás József, a szegedi Új Élet Tsz párttitkára és Erdey-Grúz Tibor méltatta a magyar A tanácskozáson egyhan­gúlag elfogadták a „Felhí­vás a magyar néphez” című alábbi dokumentumot: „Felhívással fordulunk munkásosztályunkhoz, pa­rasztságunkhoz, értelmisé­günkhöz, egész dolgozó né­pünkhöz: tegyünk újabb és hatékonyabb erőfeszítéseket az európai biztonság, az al­kotó béke és a gyümölcsöző együttműködés megteremté­sére. Két világháború pusztító vihara után negyedszázada béke van Európában. Föld­részünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fennmaradjon, s Európa ne válhasson többé az egész vi­lágot lángba borító pusztí­tás kiindulópontjává. A bé­kére azonban napjainkban még ezer veszély leselke­dik, hiszen a világ helyi há­borúktól és feszültségektől terhes. A kontinensen és azon kívül erős még az im­perialista reakció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az államközi kap­csolatokat, agresszív terve­ket, revansista vágyálmokat melenget. Ahhoz, hogy tö­rekvésüket meghiúsítsuk, szükség van az európai kol­lektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szocialista országok az európai biztonság és együtt­működés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kezdeményezték a különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett nemzeti bizottság életrehí­­vásának és küldetésének je­lentőségét, fejtette ki gon­dolatait a kontinensünk biz­tonságát szorgalmazó társa­dalmi összefogással, a nem­zetek együttmunkálkodásá­­val kapcsolatos gondolatait. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottság tagjai kö­zött találjuk Árendás Józse­fet, a szegedi Új Élet Tsz párttitkárát, kiváló tsz-ta­­got, dr. Mártha Ferencet, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem rektorát, az Akadémia levelező tagját és dr. Siklós Jánost, a Nép­szava főszerkesztőjét, élésének politikáját, és az e politikán alapuló kollektív európai biztonsági rendszer megteremtését. A kitartó harcnak olyan eredményei vannak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársa­ság szerződései a Német Szö­vetségi Köztársasággal, a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen tár­gyalásai, a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás. A szerződések érvénybe lépése, az NDK nemzetközi jogi el­ismerése, valamint a fegyve­res erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósulása tovább javí­taná az európai béke és biztonság megszilárdulásá­nak feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért folytatott közös harcban hazánk tevé­kenyen részt vesz, hiszen szocialista építőmunkánk el­engedhetetlen feltétele a bé­ke és a biztonság. A Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseit, szocialista tár­sadalmunk érdekeit híven fejezte ki a Varsói Szerző­dés tagállamainak főváro­sunkban megfogalmazott fel­hívása: legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyü­mölcsöző együttműködésének kontinense! Földrészünk valóban tar­tós békéjéért, a népek nyu­godt biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormá­nyok ügye. Ez a mindenki sorsát alapvetően érintő ügy a társadalom legszélesebb köreinek cselekvő részvéte­lét igényli. Megköveteli, hogy az európai népek szé­les körű, demokratikus ta­nácskozáson együttesen vi­tassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő kö­zös feladataikat, és segítsék elő, hogy mielőbb sor kerül­jön az európai kormányok biztonsági értekezletére. Népünk akaratát kifejezve alakítottuk meg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságát. Célunk: összefogni hazánk minden jóakaratú emberének békeakartát és tettrekészsé­­gét az európai biztonság és együttműködés megvalósítá­sára. Egész társadalmunk erejével kívánjuk támogatni mindazoknak az erőfeszíté­sét, akik a béke, a biztonság és az együttműködés megszi­lárdítását tartják szem előtt. Felhívjuk egész dolgozó népünket, munkásosztályun­kat, parasztságunkat, értel­miségünket, a magyar nőket és férfiakat, ifjúságunkat, minden békeszerető állam­polgárunkat, hogy erősítse és gyarapítsa szocializmust épí­tő hazánkat, vegye ki haté­konyan részét az európai biztonság és együttműködés megteremtéséért, földrészünk népeinek biztonságos és bé­kés jövőjéért folyó küzdel­méből. Meggyőződésünk, hogy tö­rekvéseink kifejezik népünk akaratát, hazánk minden ál­lampolgárának javát szol­gálják. Hozzájárulnak az európai béke és biztonság megteremtéséhez, az államok és népek közötti gyümölcsö­ző együttműködés kibonta­kozásához. Munkálkodjunk együtt Földünk, kontinensünk és hazánk békéjének, biztonsá­gának javára! AZ EURÓPAI BIZTONSÁG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA” * A felhívás elfogadását kö­vetően az elnöklő Erdei Lászlóné rekesztette be az ülést, miután kifejezést adott annak a meggyőződés­nek, hogy a magyar nemze­ti bizottság itthon és külföl­dön egyaránt ösztönzője le­het az európai béke biztosí­tásának. Egyúttal felajánlot­ta a magyar nőtársadalom, az MNOT aktív részvételét a bizottság munkájában. Felhívás a magyar néphez Gromiko és Nixon megbeszélése Mint jelentettük, Nixon amerikai elnök szerdán este fogadta Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert. Nixon és Gromiko másfél órán át folytatott megbe­széléseket tanácsadók társa­ságában, majd ezután az amerikai elnök és a szovjet külügyminiszter félórás négyszemközti beszélgetésre vonult vissza, amelyen tol­mácsok sem voltak jelen. Az összesen kétórás esz­mecsere folyamán áttekin­tették az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsola­tainak alakulását és a fon­tos nemzetközi kérdéseket. Nixon el­­ik elégedettsé­gének adott kifejezést azzal kapcsolatban, hogy a szovjet­ külügyminiszterrel való ta-­­valyi találkozója óta négy-­­ hatalmi megállapodás jött létre Berlin státusáról és hangsúlyozta, hogy a tár­gyalások sikeres befejezésé­re számít. A SALT-megbeszél­ések fő elemeit illetően „folyamatos haladást” állapítottak meg és reményüket fejezték ki, hogy a Bécsben sorra kerülő következő ülésszakon továb­bi érdemi haladás érhető el — mondotta Ziegler, az el­nök sajtótitkára újságírók­nak. Nixon és Gromiko átte­kintette a közel-keleti hely­zet, a vietnami háború és az európai kérdések téma­körét és a tárgyalások kilá­tásait. A szovjet—amerikai kétol­dalú kapcsolatokat illetően Nixon elnök készségét fejez­te fel a kereskedelmi kap­csolatok és a műszaki együttműködés fejlesztésére. Gromiko a maga részéről ,,átfogónak és tárgyszerű­nek” írta le az amerikai el­nökkel­­tartott megbeszélé­sét. „Szeretném kifejezésre juttatni azt a reményemet, hogy ennek az eszmecseré­nek pozitív hatása lesz a szovjet—amerikai kapcsola­tok javulására és a nemzet­közi problémák megoldásá­ra, minden ország és vala­mennyi nép érdekében” — hangoztatta a szovjet kül­ügyminiszter. ­­Tu Kínai NX nemze­t alkalmából CSOU EN■ a Kínai­­ Államtanácsa elnökének PEKING ■ír Az évforduló alkalmával Péter János külügyminiszter táviratban üdvözölte a Kínai Népköztársaság megbízott külügyminiszterét, Csi Peng-fejt. A Magyar kormánya, a n­­em és jókíván társaság Állami Népköztársaság Meggyőződés proletár nemzeti elősegítheti a szó Budapest, 1971, A forradalmi munkás-paraszt a magam nevében üdvözle­­töm Önnek, a Kínai Népköz­­is a kínai népnek, a Kínai .­ 22. évfordulója alkalmából, a két ország kapcsolatainak n­evei alapján történő fejlesztése , a béke és a haladás ügyét. FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Imi munkás-paraszt kormányának elnöke ptember 30. ” 1949. október 1-én a Kínai Népköztársaság kikiáltása jelezte, hogy a világ legné­pesebb országa felszabadult, kiszakadt az imperializmus befolyási övezetéből. A for­radalom győzelme megnyi­totta az utat a hatalmas or­szág társadalmi átalakulásá­hoz. A forradalom győzelme utáni első évtizedben olyan jelentős fejlődés történt Kí­nában, amelyre felfigyelt a világ. Siker­siker után szü­letett a felszabadult nép munkája és a szocialista or­szágok — elsősorban a Szov­jetunió segítsége nyomán. Az internacionalista szel­lemben történő szovjet segít­ség tette lehetővé, hogy fel­épüljön több mint száz ipa­ri vállalat a népi Kínában. A Kínai Népköztársaság megszületéséhez vezető har­cok, majd a győzelem, a nemzetközi osztályharc egyik legfontosabb sikerét is jelentette az imperializmus és a vele szövetkezett kínai reakció fölött. A kínai nép­hadsereg mindig maga mö­gött tudhatta a szocialista népek közösségének, elsősor­ban a Szovjetunió erkölcsi és anyagi támogatását. A világ szocialista erőinek összefogásával szemben, a reakciós imperialista erők képtelenek voltak ellenáll­ni. A kínai forradalom győ­zelme viszont újabb lendü­letet adott a világ haladó, antiimperialista, antikolo­­nialista és szocialista erői harcának. Nem a kínai nép, hanem egyes kínai vezetők voltak azok, akik erről megfeled­keztek. A megromlott kap­csolatok legválságosabb sza­kaszában is mindig remél­tük, hogy a sötét, felhők csak ideiglenesen árnyékol­hatják be népeink kapcso­latait. A Szovjetunió, a szo­cialista országok mindent megtettek azért, hogy hely­reálljon a szocialista közös­ség, a nemzetközi kommu­nista mozgalom egysége. Bár az eddigi fáradozások még nem hozták meg a kí­vánt eredményt, mégis el­mondhatjuk, hogy az erő­feszítések nem maradtak eredmény nélkül. Egy idő óta valamit norm­alizálódott Kína és a szocialista orszá­gok, köztük hazánk állam­közi kapcsolata. Kereskedel­mi delegációk keresik fel egymást, és sikeresen meg­kezdődött az elsorvasztott gazdasági szálak újjáéleszté­se is. A kapcsolatok javításában elért eredmények örvendete­sek, de egyáltalán nem ki­­elégítőek. Sok még a tenni­való Kína és a szocialista országok kapcsolatainak tel­jes normalizálásáig, vala­mennyi szocialista ország összefogásáig, amely elen­gedhetetlen az antiimperia­lista harc eredményesebb folytatásához. Különösen fontos lenne az összefogás az amerik­ai agresszió meg­fékezésére Indokínában. Eh­hez szükség van valamennyi szocialista ország, vala­mennyi kommunista és mun­kásmozgalomhoz tartozó és békeszerető erő akcióegysé­gének kialakítására. A kínai nép forradalma­s győzelmére emlékeztető internacionalista ünnepen azt a reményünket fejezzük ki, hogy a nemzetközi kom­munista mozgalom egysége minden megpróbáltatás el­lenére helyreáll és a szo­cializmust építő népek kö­zös ügye győzedelmeskedik. A f. Podgornij elindult délkelet-ázsiai körútjára Nyikolaj Podgornij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke szovjet párt- és kormányküldöttség élén csütörtökön Moszkvából Hanoiba utazott. A küldöttség látogatást tesz Delhiben, az indiai és Rangoonban, a burmai fővárosban is. A küldöttségnek tagja Kirill Mazurov, az SZKP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese, Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Vlagyimir Novikov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese is. Az elutazás előtti pillanatok. Ki­pfunk a moszkvai repülőtéri búcsúztatáson készült. Pol­gorni­jjal (jobbról) szemben balról jobbra: Szolomencov, Gris­in, Brezsnyev és Szuszlov 1971. OKTÓBER 1.– PÉNTEK.

Next