Csongrád Megyei Hírlap, 1975. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-28 / 23. szám
GILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!! CSOMORÍD MEGYEI * MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA M MEDOSZ-hoz tartoznak majd Szakszervezeti szervek alakulnak a tsz-ekben A SZOT Elnökségének állásfoglalása A SZOT Elnöksége hétfői ülésén megvitatta a gazdasági vezetők munkájának véleményezésével kapcsolatos szakszervezeti jogkör kérdéseit. A továbbiakban a SZOT Elnöksége a termelőszövetkezetekben és társulásaikban dolgozó alkalmazottak szakszervezeti érdekvédelmével foglalkozott. Megállapította, hogy a mezőgazdasági tsz-ekben és társulásaikban az utóbbi tíz évben gyors ütemben nőtt az alkalmazottak száma, amely már 1973-ban elérte a 160 000-et. A termelőszövetkezetekben eddig szakszervezeti szerv nem működött, így érdekvédelmüket sem tudta ellátni. A SZOT Elnöksége indokoltnak tartja a termelőszövetkezetekben dolgozó alkalmazottak szervezését, e helyeken a szakszervezeti szervek létrehozását. E szakszervezeti szervek feladata, hogy szervezzék és mozgósítsák a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alkalmazottait a szövetkezetek társadalompolitikai és gazdasági céljainak megvalósítására, segítsék elő az alkalmazottak szocialista tudatának fejlesztését, körükben a szocialista kultúra terjesztését, képviseljék, védjék érdekeiket, érvényesítsék a jogszabályokban, az alapszabályban és a termelőszövetkezetek belső szabályzataiban biztosított jogaikat. A szakszervezeti szervek alakítsanak ki szoros kapcsolatot a szövetkezet vezetőségével és a közgyűlés által választott, létrehozott bizottságokkal. A SZOT Elnökségének állásfoglalása szerint a termelőszövetkezetekben megalakuló szakszervezeti szervek a MEDOSZ- hoz tartoznak majd. A SZOT Elnöksége ajánlja, hogy a MEDOSZ és a TOT kössön együttműködési megállapodást. A MEDOSZ a szervezeti rendezést 1975. második félévétől folyamatosan hajtja végre. (MTI) " Ünnepi egységgyűlés i tér járási-városimunkásőr-zászlóaljnál Makón, a József Attila Művelődési Központ nagytermében a napokban ünnepi egységgyűlést tartott a makói járási-városi munkásőrzászlóalj. A résztvevőket — közöttük dr. Szániel Imrét, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagját, Szőnyi Ferencet, a makói , járási pártbizottság első titkárát, dr. Vezér Károlyt, a makói városi pártbizottság első titkárát, dr. Forgó Istvánt, a makói városi tanács elnökét, Huszka Mártont, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettesét , Hegyi György köszöntötte. A munkásőrök elmúlt évi munkájáról Fekete Sándor parancsnok számolt be. Beszédében hangsúlyozta: A kiképzési és szolgálati feladatok végrehajtása során jelentős mértékben gyarapították politikai és szakmai ismereteiket, tökéletesítették harci, technikai tudásukat, erősödött a kollektívák öszszeforrottsága. Önként vállalt kötelezettségeiket példamutatóan, áldozatkészséggel teljesítették. Munkahelyeiken élen járnak a kongreszszusi és felszabadulási munkaversenyekben. Értékelik, megbecsülik munkájukat. Az 1974. évi munka részletes értékelése után az országos parancsnok napiparancsának megfelelően — melyet Tóth József, a zászlóalj parancsnokhelyettese ismertetett *— kitüntetéseket adtak át. Ezt követően Szőnyi Ferenc méltatta a munkásőrzászlóalj eredményeit, sikereit, és további sikereket, eredményes munkát kívánt a zászlóalj valamennyi tagjának. Az ünnepi egységgyűlésen vettek búcsút a leszerelőktől, a tartalékállományba vonulóktól. Az új, fiatal munkásőrök a csapatzászló előtt tettek ünnepélyes esküt arra, hogy mindenkor becsülettel, hűséggel teljesítik a reájuk háruló feladatokat. Készülnek a porcelán szigetelők Pécsett, a Zsolnai Porcelángyárban, a szovjet—magyar és a csehszlovák - magyar villamos távvezetékhez készítik a porcelán szigetelőket. Képünk a gyár csiszolóüzemében készült. J MTI- frotó: Baztray Sárolyn .A Taurus Gumigyár szegedi dolgozói az idén is sok millió méter szállítóhevedert, gumiszőnyeget, víz- és olajvezeték tömlőt, olajbányászati mélyfúrótömlőt és más hasonló ipari és háztartási cikket gyártanak, amelyekhez nagy mennyiségű nyugati importanyagot használnak fel. Elsősorban ezek arányának csökkentésére irányul a gyár takarékossági tervezete, amelyet a műszakiak dolgoztak ki a szocialista brigádokkal együttműködve. A tervezett intézkedések nyomán az idén mintegy 6 millió forint értékű devizamegtakarítást érnek el. Sok területen vezetnek be anyag- és energiamegtakarítást eredményező módszereket. A szocialista brigádok új versenyformát kezdeményeztek: „Ki tesz többet az anyagtakarékosságért” címmel. Minden egyes brigádba „energiaőrt” választanak, akik rendszeresen ellenőrzik az anyag- és energiatakarékossági vállalások teljesítését. Az év végéig 11 millió forint értékű anyag- és energiamegtakarítást vállaltak a gumigyár dolgozói. SZEGEDEM: Hatmillió devizaforint megtakarítása a cél Ú mozgalom indult a Taurus Gumigyárban Pártbizottsági ülések Tegnap, hétfőn Csongrád megyében három helyen került sor fontos párttanácskozásra. Ülést tartott a hódmezővásárhelyi városi, a szegedi járási, valamint a szentesi járási pártbizottság. Az alábbiakban ezekről az eseményekről adunk rövid tudósítást., Hódmezővásárhely Hétfőn délelőtt Dobai József titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP hódmezővásárhelyi városi bizottsága. A tanácskozáson — melyen megjelent és felszólalt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője is — megvitatták az alapszervezeti taggyűléseken elhangzott, a kongresszusi irányelvekkel és a párt szervezeti szabályzatának módosítását célzó tervezettel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat, s a vita alapján rögzítették a testület állásfoglalását. Ezt követően jóváhagyták a pártbizottság és a párt végrehajtó bizottság idei munkaprogramjára, illetőleg a két testület első félévi üléstervére tett javaslatot. Az első napirendi pont előadója dr. Sza- lontai József, a városi pártbizottság első titkára volt. Szóbeli előterjesztésében részletesen ismertette a vásárhelyi kommunistáknak a két pártdokumentumról alkotott véleményét. Egyebek között hangsúlyozta: a párttagság a taggyűléseken és azokat megelőzően pártcsoport-értekezleteken egyértelműen helyeselte aKözponti Bizottság által megfogalmazott irányelveket, s kinyilvánította elhatározását, hogy aktív részese kíván lenni azok gyakorlati végrehajtásának. Ugyanez a megállapítás vonatkozik a szervezeti szabályzattervezetre is. A városi pártbizottság első titkárának referátumát a pártbizottság tagjai igen sokrétű vitával támasztotta alá. Sorrendben Bodré József, Nyámádi Gábor, Mayer Gyuláné, dr. Csatordai Antal, dr. Rozsnyai Mihály, Csehó Péter, dr. Nagy Lajos, Oláh Mihály, Fótos József és dr. Koncz János mondott véleményt, illetőleg tett kiegészítő indítványt. Ezután a testület tagjai a jelentést, a vitában elhangzottakkal kibővítve, elfogadták, és úgy döntöttek, hogy azt a városi pártértekezlet elé terjesztik. Szegedi járás Tegnap, hétfőn kibővített ülést tartott az MSZMP szegedi járási bizottsága. A testület tanácskozásán a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a községi pártbizottságok és pártvezetőségek titkárai is. Jelen volt a tanácskozáson dr. Szániel Imre, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja is. A járási pártbizottság tagjait Jáhni László első titkár tájékoztatta az alapszervezetek és községi pártbizottságok, valamint pártvezetőségek tanácskozásain elhangzott vitákról, amely alkalmakkor az MSZMP Központi Bizottságának a párt XI. kongresszusára megfogalmazott irányelveihez, a szervezeti szabályzat módosításához fűztek észrevételeket, javaslatokat. A szegedi járás 127 pártalapszervezetében a vezetőségválasztó taggyűléseken tanulmányozták át részleteiben is a kongresszusi irányelveket, s sok hasznos észrevétellel és javaslattal bővítették az ajánlásokat. A járási pártbizottság tagjai ugyancsak több értékes észrevétellel és javaslattal járultak hozzá az irányelvek vitájához. A tanácskozáson felszólalt: dr. Vrátán György (Bordány), Niesner Ferenc (Tiszasziget), Kálmán Ferenc (Zsombó), Tanács Imre (Röszke), Simon Lajos (Szeged), Gulácsi János (Újszentiván) és Vőneki János (Rózsa). A vitát Jáhni László foglalta össze, majd a testület tagjai elfogadták a járási pártszervezetek elmúlt esztendő második félévi munkájáról készített jelentést, s az idei első félév munkatervét, valamint az alapszervezeti vezetőségválasztásokról előterjesztett összesítő jelentést. Szentesi járás Tegnap délelőtt kibővített ülést tartott az MSZMP szentesi járási bizottsága. Az eseményen jelen volt és felszólalt Rózsa István, a megyei párt-vb tagja is. Puskás Lászlónak, a járási pártbizottság titkárának megnyitó szavai után került sor az első napirendi pont megtárgyalására, amelynek előadója dr. Szucsán Sándor, a járási pártbizottság első titkára volt. Ennek keretében az ülés állást foglalt a kongresszusi irányelvekkel és a szervezeti szabályzat módosításával kapcsolatban. Megvitatták és összegezték az alapszervezetek javaslatait is. A vitában felszólalt: dr. Molnár László, Garai-Szabó Bálint, Bagi István, Vígh Sándor, Menyhárt Antal, Pálos János, Antal József, Diószegi János, Kurucz Márton és Bába István. A felszólalásokat követően elfogadták és jóváhagyták az első napirendi pontot, valamint a járási pártbizottság, a munkabizottságok és a végrehajtó bizottság 1975. első félévi munkatervét. Focsó Jenő, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Johannes Kneppelhoutot, a Holland Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, valamint Fernando Delfim Maria Lopes Vieirát, a Portugál Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Közéleti hírek Paja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere fogadta Nguyen Manh Camot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Nguyen Phu Soait, a Délvietnami Köztársaság nagykövetét. A KGST Villamosenergia Állandó Bizottsága 43. ülésére Moszkvába utazott a magyar küldöttség, Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes vezetésével. Az ülésen az érdekelt európai tagországok egységes villamos energia rendszerének létrehozására kidolgozott koncepciótervezetet vitatják meg (MTI) Vásárhelyi kiadás 32. ÉVFOLYAM 23. SZÁM 1975. január 28., kedd Ara: 80 fillér MAI TÉMÁNK Ki kér szót? Az egyik munkás ezt mondja: — Én naponta negyven darab alkatrészt esztergálok. A műveletet úgy hívják: nagyolás. Néha sikerül negyvenötöt megcsinálnom, de van úgy, hogy csak harmincnyolcat. Olykor azt mondják, állásidőt adnak, mert nincs anyag. Ilyenkor mérgelődöm, mert kevesebb a pénzem. Hogy megkérdeztem-e már brigádgyűlésen, termelési tanácskozáson, mitől van az akadozás? Kérem, én nem vagyok beszédes ember. Meg aztán, úgy is tudom a választ, mindig azt mondják: szűk a kapacitás. Megbeszélések, tanácskozások, összejövetelek. Unalmas beszámolók, érdektelen hozzászólások?! Az értekezlet után viszont heves vita, zajlik az öltözőben, az utcán, a kisvendéglőben. Mindenkinek van valami ötlete, elképzelése, hogyan kellent jobban, okosabban csinálni a dolgokat. Miért nem a nyilvánosság előtt hangzanak el ezek? — kérdezhetnénk. Napjaink sokat vitatott témája az üzemi demokrácia, annak szélesítése, térhódítása. Gyárigazgatók, főmérnökök, üzemvezetők százai, ezrei jönnek rá, hogy tervet készíteni, végrehajtani, nyereséget elérni, korszerű módon termelni nem lehet másként, mint azoknak tevékeny részvételével, közreműködésével, bevonásával, akik — közgazdasági nyelven szólva — a termelési javakat létrehozzák. . . Hiszen a munkásosztály érzi a problémákat, érzi a felelősséget. S azok az üzemi vezetők, akik erre nem támaszkodnak, akik őszinte szó helyett a problémák bagatellizálásával, ez eredmények titkolgatásával „operálnak”, előbb-utóbb magukra maradnak, kudarcot vallanak. A népgazdasági problémák megoldásának másik kulcsa a meglevő tartalék — belső tartalékok — feltárása. Amikor munkás is hozzá tud tenni a maga erejéből, elképzeléséből, fantáziájából. Nagy szükség van erre minden üzemben, vállalatnál. A vezetőnek viszont tudomásul kell vennie, hogy nemcsak kérniekell, hanem adni is. És nemcsak jutalmat adni, hanem őszinte szót, a valóság hű ismertetését. Bizalomért — bizalom. Enélkül minden formálissá válik, amit az üzemi demokráciáról hangoztatunk. Az üzemi demokrácia nem lehet jelszó, nem szerepelhet csak papíron. Nélküle tartós sikert elérni nem lehet. Ki kér szót? Ha ez a kérdés brigádgyűlésen, termelési tanácskozáson, s bárhol másutt a gyárban elhangzik, ez anynyit kell, hogy jelentsen, ki akar tevékenyen részt venni napjaink hétköznapi küzdelmeiben. De nemcsak beszélni kell róla, hanem tenni is azért, hogy a szót kérők száma egyre több legyen. BERBE IBOLYA