Csongrád Megyei Hírlap, 1975. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-28 / 23. szám

GILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!! CSOMORÍD MEGYEI * MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA M MEDOSZ-hoz tartoznak majd Szakszervezeti szervek alakulnak a tsz-ekben A SZOT Elnökségének állásfoglalása A SZOT Elnöksége hétfői ülésén megvitatta a gaz­dasági vezetők munkájának véleményezésével kapcsolatos szakszervezeti jogkör kérdéseit. A továbbiakban a SZOT Elnöksége a termelőszövet­kezetekben és társulásaikban dolgozó alkalmazottak szak­­szervezeti érdekvédelmével foglalkozott. Megállapította, hogy a mezőgazdasági tsz-ekben és tár­sulásaikban az utóbbi tíz évben gyors ütemben nőtt az al­kalmazottak száma, amely már 1973-ban elérte a 160 000-et. A termelőszövetkezetekben eddig szakszervezeti szerv nem működött, így érdekvédelmüket sem tudta ellátni. A SZOT Elnöksége indokoltnak tartja a termelőszövetkezetekben dolgozó alkalmazottak szervezését, e helyeken a szakszer­vezeti szervek létrehozását. E szakszervezeti szervek felada­ta, hogy szervezzék és mozgósítsák a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek alkalmazottait a szövetkezetek társa­dalompolitikai és gazdasági céljainak megvalósítására, se­gítsék elő az alkalmazottak szocialista tudatának fejlesz­tését, körükben a szocialista kultúra terjesztését, képvisel­jék, védjék érdekeiket, érvényesítsék a jogszabályokban, az alapszabályban és a termelőszövetkezetek belső szabály­zataiban biztosított jogaikat. A szakszervezeti szervek ala­kítsanak ki szoros kapcsolatot a szövetkezet vezetőségével és a közgyűlés által választott, létrehozott bizottságokkal. A SZOT Elnökségének állásfoglalása szerint a termelőszövet­kezetekben megalakuló szakszervezeti szervek a MEDOSZ- hoz tartoznak majd. A SZOT Elnöksége ajánlja, hogy a MEDOSZ és a TOT kössön együttműködési megállapodást. A MEDOSZ a szer­vezeti rendezést 1975. második félévétől folyamatosan hajt­ja végre. (MTI) " Ünnepi egységg­yűlés­ i tér járási-városi­­munkásőr-zászlóaljnál Makón, a József Attila Művelődési Központ nagy­termében a napokban ünnepi egységgyűlést tartott a ma­kói járási-városi munkásőr­­zászlóalj. A résztvevőket — közöttük dr. Szániel Imrét, a megyei párt-végrehaj­tó bi­zottság tagját, Szőnyi Fe­rencet, a makói , járási párt­­bizottság első titkárát, dr. Vezér Károlyt, a makói vá­rosi pártbizottság első titká­rát, dr. Forgó­ Istvánt, a ma­kói városi tanács elnökét, Huszka Mártont, a munkás­őrség megyei parancsnok­­helyettesét , Hegyi György köszöntötte. A munkásőrök elmúlt évi munkájáról Fekete Sándor parancsnok számolt be. Be­szédében hangsúlyozta: A kiképzési és szolgálati fel­adatok végrehajtása során jelentős mértékben gyarapí­tották politikai és szakmai ismereteiket, tökéletesítették harci, technikai tudásukat, erősödött a kollektívák ösz­­szeforrottsága. Önként vál­lalt kötelezettségeiket példa­mutatóan, áldozatkészséggel teljesítették. Munkahelyei­ken élen járnak a kongresz­­szusi és felszabadulási mun­kaversenyekben. Értékelik, megbecsülik munkájukat. Az 1974. évi munka rész­letes értékelése után az or­szágos parancsnok napipa­rancsának megfelelően — melyet Tóth József, a zászló­alj parancsnokhelyettese is­mertetett *— kitüntetéseket adtak át. Ezt követően Szőnyi Fe­renc méltatta a munkásőr­­zászlóalj eredményeit, sike­reit, és további sikereket, eredményes munkát kívánt a zászlóalj valamennyi tagjá­nak. Az ünnepi egységgyűlésen vettek búcsút a leszerelőktől, a tartalékállományba vonu­lóktól. Az új, fiatal munkás­őrök a csapatzászló előtt tet­tek ünnepélyes esküt arra, hogy mindenkor becsülettel, hűséggel teljesítik a reájuk háruló feladatokat. Készülnek a porcelán szigetelők Pécsett, a Zsolnai Porcelángyárban, a szovjet—magyar és a csehszlovák - magyar villamos távvezetékhez készítik a porcelán szigetelőket. Képünk a gyár csiszolóüzemében­ készült. J MTI- frotó: Baz­tray S­árolyn .A Taurus Gumigyár szege­di dolgozói az idén is sok millió méter szállítóhevedert, gumiszőnyeget, víz- és olajve­zeték tömlőt, olajbányászati mélyfúrótömlőt és más ha­sonló ipari és háztartási cik­ket gyártanak, amelyekhez nagy mennyiségű nyugati importanyagot használnak fel. Elsősorban ezek arányá­nak csökkentésére irányul a gyár takarékossági tervezete, amelyet a műszakiak dolgoz­tak ki a szocialista brigá­dokkal együttműködve. A tervezett intézkedések nyo­mán az idén mintegy 6 mil­lió forint értékű devizameg­takarítást érnek el. Sok területen vezetnek be anyag- és energiamegtakarí­tást eredményező módszere­ket. A szocialista brigádok új versenyformát kezdeményez­tek: „Ki tesz többet az anyagtakarékosságért” cím­mel. Minden egyes brigádba „energiaőrt” választanak, akik rendszeresen ellenőrzik az anyag- és energiatakaré­kossági vállalások teljesíté­sét. Az év végéig 11 millió forint értékű anyag- és energiamegtakarítást vállal­tak a gumigyár dolgozói. SZEGEDEM: Hatmillió devizaforint megtakarítása a cél Ú­ mozgalom indult a Taurus Gumigyárban ­ Pártbizottsági ülések Tegnap, hétfőn Csongrád megyében há­rom helyen került sor fontos párttanács­kozásra. Ülést tartott a hódmezővásárhe­lyi városi, a szegedi járási, valamint a szentesi járási pártbizottság. Az alábbiak­ban ezekről az eseményekről adunk rö­vid tudósítást., Hódmezővásárhely Hétfőn délelőtt Dobai József titkár el­nökletével ülést tartott az MSZMP hód­mezővásárhelyi városi bizottsága. A ta­nácskozáson — melyen megjelent és fel­szólalt dr. Koncz János, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője is — megvitatták az alapszervezeti taggyűléseken elhangzott, a kongresszusi irányelvekkel és a párt szervezeti szabályzatának módosítását célzó tervezettel kapcsolatos észrevétele­ket, javaslatokat, s a vita alapján rögzí­tették a testület állásfoglalását. Ezt köve­tően jóváhagyták a pártbizottság és a párt­ végrehajtó bizottság idei munkaprog­ramjára, illetőleg a két testület első félévi üléstervére tett javaslatot. Az első n­apirendi pont előadója dr. Sza-­ lontai József, a városi pártbizottság első titkára volt. Szóbeli előterjesztésében rész­letesen ismertette a vásárhelyi kommunis­táknak a két pártdokumentumról alkotott véleményét. Egyebek között hangsúlyozta: a párttagság a taggyűléseken és azokat megelőzően pártcsoport-értekezleteken egyértelműen helyeselte a­­Központi Bi­zottság által megfogalmazott irányelveket, s kinyilvánította elhatározását, hogy aktív részese kíván lenni azok gyakorlati vég­rehajtásának. Ugyanez a megállapítás vo­natkozik a szervezeti szabályzattervezet­re is. A városi pártbizottság első titkárának referátumát a pártbizottság tagjai igen sokrétű vitával támasztotta alá. Sorrend­ben Bodré József, Nyámádi Gábor, Mayer Gyuláné, dr. Csatordai Antal, dr. Rozsnyai Mihály, Csehó Péter, dr. Nagy Lajos, Oláh Mihály, Fótos József és dr. Koncz János mondott véleményt, illetőleg tett kiegé­szítő indítványt. Ezután a testület tagjai a jelentést, a vitában elhangzottakkal ki­bővítve, elfogadták, és úgy döntöttek, hogy azt a városi pártértekezlet elé ter­jesztik. Szegedi járás Tegnap, hétfőn kibővített ülést tartott az MSZMP szegedi járási bizottsága. A testület tanácskozásán a pártbizottság tag­jain kívül részt vettek a községi pártbi­zottságok és pártvezetőségek titkárai is. Je­len volt a tanácskozáson dr. Szániel Imre, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja is. A járási pártbizottság tagjait Jáhni László első titkár tájékoztatta az alapszer­vezetek és községi pártbizottságok, vala­mint pártvezetőségek tanácskozásain el­hangzott vitákról, amely alkalmakkor az MSZMP Központi Bizottságának a párt XI. kongresszusára megfogalmazott irány­elveihez, a szervezeti szabályzat módosí­tásához fűztek észrevételeket, javaslatokat. A szegedi járás 127 pártalapszervezeté­­ben a vezetőségválasztó taggyűléseken ta­nulmányozták át részleteiben is a kong­resszusi irányelveket, s sok hasznos észre­vétellel és javaslattal bővítették az ajánlá­sokat. A járási pártbizottság tagjai ugyancsak több értékes észrevétellel és javaslattal járultak hozzá az irányelvek vitájához. A tanácskozáson felszólalt: dr. V­rátán György (Bordány), Niesner Ferenc (Tisza­­sziget), Kálmán Ferenc (Zsombó), Tanács Imre (Röszke), Simon Lajos (Szeged), Gu­­lácsi János (Újszentiván) és Vőneki János (Rózsa). A vitát Jáhni László foglalta össze, majd a testület tagjai elfogadták a járási párt­­szervezetek elmúlt esztendő második fél­évi munkájáról készített jelentést, s az idei első félév munkatervét, valamint az alap­szervezeti vezetőségválasztásokról előter­jesztett összesítő jelentést. Szentesi járás Tegnap délelőtt kibővített ülést tartott az MSZMP szentesi járási bizottsága. Az eseményen jelen volt és felszólalt Rózsa István, a megyei párt-vb tagja is. Puskás Lászlónak, a járási pártbizott­ság titkárának megnyitó szavai után ke­rült sor az első napirendi pont megtárgya­lására, amelynek előadója dr. Szucsán Sándor, a járási pártbizottság első titkára volt. Ennek keretében az ülés állást foglalt a kongresszusi irányelvekkel és a szerve­zeti szabályzat módosításával kapcsolat­ban. Megvitatták és összegezték az alap­szervezetek javaslatait is. A vitában felszólalt: dr. Molnár László, Garai-Szabó Bálint, Bagi István, Vígh Sándor, Menyhárt Antal, Pálos János, Antal József, Diószegi János, Kurucz Márton és Bába István. A felszólalásokat követően elfogadták és jóváhagyták az első napirendi pontot, va­lamint a­ járási pártbizottság, a munkabi­zottságok és a végrehajtó bizottság 1975. első félévi munkatervét. Focsó Jenő, a Miniszterta­nács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke be­mutatkozó látogatáson fo­gadta Johannes Kneppelhout­­ot, a Holland Királyság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, valamint Fernando Delfim Maria Lo­pes Vieirát, a Portugál Köz­társaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét. Közéleti hírek Paja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere fogadta Nguyen Manh Camot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Nguyen Phu Soait, a Dél­vietnami Köztársaság nagy­követét. A KGST Villamosenergia Állandó Bizottsága 43. ülé­sére Moszkvába utazott a magyar küldöttség, Szili Gé­za nehézipari miniszterhe­lyettes vezetésével. Az ülésen az érdekelt európai tagor­szágok egységes villamos energia rendszerének létre­hozására kidolgozott koncep­ciótervezetet vitatják meg (MTI) Vásárhelyi kiadás 32. ÉVFOLYAM 23. SZÁM 1975. január 28., kedd Ara: 80 fillér MAI TÉMÁNK Ki kér szót? Az egyik munkás ezt mondja: — Én na­ponta negyven darab alkatrészt­­ esztergálok. A műveletet úgy hívják: na­gyolás. Néha sikerül negy­venötöt megcsinálnom, de van úgy, hogy csak har­mincnyolcat. Olykor azt mondják, állásidőt adnak, mert nincs anyag. Ilyenkor mérgelődöm, mert kevesebb a pénzem. Hogy megkérdez­tem-e már brigádgyűlésen, termelési tanácskozáson, mi­től van az akadozás? Kérem, én nem vagyok beszédes em­ber.­ Meg aztán, úgy is tu­dom a választ, mindig azt mondják: szűk a kapacitás. Megbeszélések, tanácsko­zások, összejövetelek. Unal­mas beszámolók, érdektelen hozzászólások?! Az értekez­let után viszont heves vita, zajlik az öltözőben, az ut­cán, a kisvendéglőben. Min­­den­kinek van valami ötlete, elképzelése, hogyan kellent­ jobban, okosabban csinálni a dolgokat. Miért nem a nyilvánosság előtt hangza­nak el ezek? — kérdezhet­nénk. Napjaink sokat vitatott témája az üzemi de­mokrácia, annak szé­lesítése, térhódítása. Gyár­igazgatók, főmérnökök, üzemvezetők százai, ezrei jönnek rá, hogy tervet készí­teni, végrehajtani, nyeresé­get elérni, korszerű módon termelni nem lehet másként, mint azoknak tevékeny rész­vételével, közreműködésével, bevonásával, akik — közgaz­dasági nyelven szólva — a termelési javakat létrehoz­zák. . . Hiszen a munkásosztály érzi a problémákat, érzi a felelősséget. S azok az üzemi vezetők, akik erre nem támaszkodnak, akik őszinte szó helyett a problé­mák­ bagatellizálásával, ez eredmények titkolgatásával „operálnak”, előbb-utóbb magukra maradnak, kudar­cot vallanak. A népgazdasági problémák megoldásának másik kulcsa a meglevő tartalék — belső tartalékok — feltárása. Ami­kor munkás is hozzá tud tenni a maga erejéből, el­képzeléséből, fantáziájából. Nagy szükség van erre min­den üzemben, vállalatnál. A vezetőnek viszont tudomásul kell vennie, hogy nemcsak kérnie­­kell, hanem adni is. És nemcsak jutalmat adni, hanem őszinte szót, a való­ság hű ismertetését. Biza­lomért — bizalom. Enélkül m­inden formálissá válik, amit az üzemi demokráciá­ról hangoztatunk. Az üzemi demokrácia nem lehet jel­szó, nem szerepelhet csak papíron. Nélküle tartós si­kert elérni nem lehet. K­i kér szót? Ha ez a kérdés brigádgyűlé­sen, termelési tanács­kozáson, s bárhol másutt a gyárban elhangzik, ez any­­nyit kell, hogy jelentsen, ki akar tevékenyen részt venni napjaink hétköznapi küzdel­meiben. De nemcsak beszélni kell róla, hanem tenni is azért, hogy a szót kérők száma egyre több legyen. BERBE IBOLYA

Next