Csongrád Megyei Hírlap, 1978. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

Hazánk vendége Samora Moises Machel Samora Moises Machel 1933- ben szegényparaszt családban született, a Limpopo folyó völgyében fekvő Xilemberie­­ben. A család jelentős szere­pet vállalt a gyarmati el­nyomás elleni különböző megmozdulásokban. Az ötve­nes évek elején a fasiszta gyarmatosítók elkobozták a Machel család földjét, házu­kat pedig lerombolták. Samora Moises Machel ka­tolikus iskolában kezdte ta­nulmányait, ahol a tanulás­sal párhuzamosan nehéz me­zőgazdasági munkára is kény­­szerí­tették a gyermekeket. Az általános iskola elvégzése után az egészségügyben vál­lalt munkát, és ezzel párhu­zamosan esti iskolában szer­zett középfokú képesítést. Közvetlenül 1962-es meg­alakulása után csatlakozott a Mozambiki Felszabadítási Fronthoz (FRELIMO), és 1963-ban tagja lett a kato­nai kiképzésre Algériába kül­dött csoportnak. Aktív szere­pet játszott 1964-ben a fegy­veres felszabadító harc ki­­robbantásában, és hamarosan a katonai vonal irányítójává vált. 1966-ban a FRELIMO KB tagjává választották és kinevezték a védelmi osztály titkárává. Vezetése alatt szer­veződött és formálódott a felszabadítási front hadsere­ge, és kezdte meg a felsza­baduló területek társadalmi életének átalakítását. Erre a reakciós erők és a kizsák­mányoló körök féktelen meg­torlással válaszoltak. 1969-ben a Központi Bi­zottság az egység jegyében létrehozta az Elnöki Taná­csot, amelynek tagja lett. 1970 májusában, a reakció­sok dezertálását követően a Központi Bizottság Samora Moises Machelt a FRELIMO elnökévé választotta. Vezeté­se alatt a nemzeti felszaba­dító harc demokratikus és népi forradalommá fejlődött. A FRELIMO Központi Bi­zottsága 1975 júniusában a függetlenné vált Mozambiki Népi Köztársaság első elnö­kévé nevezte ki. Samora Moi­ses Machel irányításával kez­dődött a fiatal, független ál­lam szocialista orientációjú fejlődése. 1977 februárban a FRELI­MO III. kongresszusán meg­alakult a mozambiki munkás­osztály és parasztság marxis­ta-leninista élcsapatpártja, amely Samora Moises Ma­chelt választotta elnökének. Samora Moises Machel a mozambiki forradalom gya­korlati irányítása mellett je­lentős elméleti tevékenységet is kifejt. A mozambiki dol­gozó osztályok történelmi küzdelmének tapasztalatait általánosító munkássága je­lentős hozzájárulás a mozam­biki forradalom ideológiai megalapozásához. Elméleti és gyakorlati tevékenységében mindvégig az internacionaliz­mus elveinek alapján áll, fáradhatatlanul munkálkodik a Mozambiki Népi Köztársa­ság és a szocialista országok, valamint a világ valameny­­nyi haladó és demokratikus erői közötti együttműködés fejlesztésén, és küzd az afri­kai egység megszilárdításá­ért, a kontinens népei antiim­­perialista harcának sikeré­ért. Mozambikról — röviden Mozambik — 1975. június óta független — afrikai ál­lam. Területe 785 ezer­ négy­zetkilométer, lakossága 9,5 millió. A népesség namakua (47 százalék), vatszongo (22 százalék), malavi (13 száza­lék), matszona (10 százalék), mulatt és portugál nemzeti­ségű. A portugálok 1498-ban szálltak partra az ország te­rületén. A meghódított part­vidék 1609-től portugál gyar­mattá vált. Az ország belső területeinek gyarmatosítását csak a 20. század elején fe­jezték be. 1951-ben Portu­gália tengerentúli tartomá­nya lett az ország. 1972-től Mozambik állami státust ka­pott, az úgynevezett törvény­hozó gyűlés a portugál fő­kormányzó igazgatása alatt állt. 1964-ben a Mozambiki Fel­szabadítási Front (FRELI­MO) által megkezdett fegy­veres harc, a portugál fa­siszta rendszer 1974. áprilisi bukása, lehetőséget terem­tett a mozambiki nép szá­mára függetlenségének el­nyerésére. Mozambik elmaradott ag­rárország. A nagy munka­­nélküliség miatt százezrek vállalnak munkát a szomszé­dos országokban. Területé­nek 1 százaléka áll művelés alatt. A gazdaságoknak há­rom típusa terjedt el, a kül­földi társaságok tulajdoná­ban levő nagyüzemi ültetvé­nyek, a portugál telepesek farmergazdaságai, valamint az afrikai lakosság naturális gazdasága. Legfontosbb ter­mékei : a kukorica, gyapot (fontos exportcikk), cukor­nád, tea, rizs. Állattenyészté­se nem jelentős. Ipara fej­letlen. Szén-, bauxit- és be­rli­­bányászat mellett, az or­szág északi részén hatalmas vasérctelepek kitermelését készítik elő. Áramot ad a nemzetközi konzorcium által finanszírozott Gabora Bassa vízi erőmű. Külkereskedelmi forgalmát főleg " a tőkés országokkal bonyolítja, de a szocialista országok részesedése egyre növekszik. Exportja jórészt mezőgazdasági termékekből áll, az importot pedig gépek, elektromos berendezések, textíliák, élelmiszerek teszik ki. (TERRA) Döntő fontosságú feladat a fegyverkezési hajsza megállítása Leonyid Brezsnyev beszédet mondott a prágai ünnepi gyűlésen Kedden délelőtt a prágai várban ünnepi gyűlést rendeztek a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A Hrad­­zsín spanyoltermében, amely sokszor színhelye a legfontosabb tanácskozá­soknak, legrangosabb rendezvényeknek, a csehszlovák dolgozók Több száz képviselője és a közélet ismert személyiségei gyűltek össze, hogy kö­szöntsék az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnökét és a többi szovjet vendéget, méltassák az egyre erősödő csehszlovák—szovjet barátságot. Az ünnepi gyűlést Lubomír Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, miniszterelnök nyitotta meg, majd a csehszlovák társadalom legkülönbö­zőbb rétegeinek képviselői — munkások, szövetkezeti parasztok, értelmisé­giek, a fiatalok — sorra üdvözölték a körükben megjelent kedves szovjet vendégeket, meleg szavakkal fejtették ki, hogy mit jelent a csehszlovák nép mindennapi életében, békés, alkotó munkájában a Szovjetunió hathatós és önzetlen támogatása, testvéri barátsága. Ezután Gustáv Husák mondott be­szédet, majd a jelenlevők lelkes tapsa közepette Leonyid Brezsnyev lépett a szónoki emelvényre. Leonyid Brezsnyev méltatta Cseh­szlovákia elért eredményeit. Beszédében a továbbiakban megál­lapította : — Az elmúlt években nem kevés történt a nemzetközi helyzet megja­vítására, különösen Európában. Az európai házban lakó szomszédok ma már nemcsak köszönnek egymásnak, hanem békésen el is beszélgetnek egymással, s nem egy téren azt is ta­nulták, hogy jól együtt is működje­nek. Ez kézzelfoghatóan nyilvánult meg az NSZK-ban nemrég tett uta­zásom során. Véleményünk szerint szilárd programot dolgoztunk ki köl­csönös kapcsolataink színvonalának és minőségének emelésére. — Európa szilárd békéje kétségkí­vül az egyik legdöntőbb feltétele an­nak, hogy ne engedjük meg egy új világháború kirobbanását. Három év­vel ezelőtt a Helsinkiben megtartott tanácskozás minden feltételt megte­remtett ahhoz, hogy az európai föld­részen fejleszthessük a jó viszonyt. Úgy tűnt, hogy szilárd politikai ala­pot teremtettünk az enyhüléshez. Akadtak azonban olyan politikai kö­rök, amelyek nyíltan arra törekednek, hogy megsemmisítsék az enyhülés folyamatát — ráadásul nemcsak Euró­pában —, s visszatérjenek, ha nem is a „hideg”, de legalább is a „langyos” háborúhoz. — Ebben az irányban hatnak, ért­hető módon, az olyan akciók, mint a NATO tagállamainak véres beavatko­zása Zaire-ban. Ennek a beavatkozás­nak cinikus jellegét a közvélemény félrevezetésére olyan hangos propa­gandakampánnyal akarták leplezni, amely szerint hol a „szovjeteknek”, hol a „kubaiaknak” közük van ezek­hez az eseményekhez.­­ A tények azt mutatják, hogy a szocialista országok számos olyan kezdeményezése, amely kétségkívül megfelel az európai, s nemcsak az európai népek érdekeinek, nem kap megfelelő visszhangot, holott kézen­fekvő, hogy megvalósításukkal min­denki nyerne. Az ENSZ leszerelési ülésszakáról szólva megállapította: " A­ leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontunk lényege: nincs a fegy­vereknek olyan fajtája, amelynek kor­látozására, eltiltására ne lenne kész a Szovjetunió kölcsönös megállapodás alapján a többi országokkal. Csupán az a fontos, hogy mindez senki biz­tonságának se okozzon kárt, azoknak az államoknak teljes kölcsönössége alapján menjen végbe, amelyek ilyen fegyverek birtokában vannak. Fontos, hogy őszinte, ne pedig látszattörek­­vés legyen a fegyverkezési verseny megállítása. * Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének elnöke szerdán a prágai vár­ban magas szovjet kitüntetést nyújtott át Gustáv Busáknak, a CSKP KB fő­titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének és Vasil Bilak­­nak, a CSKP KB elnöksége tagjának, a Központi­ Bizottság titkárának. A két csehszlovák vezetőt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a közelmúltban tüntette ki, a két nép barátsága és együttműködése elmélyí­tésében szerzett érdemeikért, a nem­zetközi kommunista és munkásmozga­lomban, a Csehszlovák Kommunista Pártban végzett tevékenységükért, a béke és a szocializmus megszilárdítá­sához nyújtott hozzájárulásukért. Gustáv Husákot 65. születésnapja al­kalmából az Októberi Forradalom Ér­demrenddel, Vasil Bilakot 60. születés­napja alkalmából Lenin-renddel tün­tették ki. (MTI) 2 — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Tunéziai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvö­zölte Habib Burgiba köztár­sasági elnököt. A Magyar Népköztársaság és Barbados attól az óhajtól vezérelve, hogy a kölcsönös előnyök alapján minden té­ren erősítsék kapcsolataikat, az Egyesült Nemzetek Szer­vezete alapelveivel összhang­ban elhatározták, hogy dip­lomáciai kapcsolatot létesíte­nek egymással nagykövetségi szinten. Kedden Moszkvában nyil­vánosságra hozták azt a, a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésének gyakorlati út­jairól szóló javaslatot, ame­lyet a Szovjetunió az ENSZ- közgyűlés rendkívüli, a le­szerelés kérdéseivel foglal­kozó ülésszakán előterjesz­tett. öt halálos és tizenhét se­besült áldozata van annak a tüzérségi támadásnak, ame­lyet izreli területről indítot­tak kedden délután a Dél- Libanon keleti körzetében levő Nabalieh városa és a környékbeli falvak ellen — jelentette a Wafa palesztin hírügynökség. Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára június 2-án Belgrádba utazik — jelentették be Var­sóban. Gierek Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége elnöké­nek meghívására tesz hiva­talos baráti látogatást Jugo­szláviában. A­­ NATO washingtoni csúcsértekezletének szerdai, második, egyben befejező napján a nyugati szövetség 15 évre szóló, példátlan mé­retű fegyverkezési terveiről tárgyaltak az állam- és kor­mányfők. Leszerelés­ intszszeslések kövessék a politikai enyhülést Hazánk külügyminiszterének felszólalása az ENSZ rendkívüli ülésszaka általános vitájában Az ENSZ-közgyűlés New Yorkban folyó rendkívüli, le­­szerelési ülésszakán szerdán este beszédet mondott az álta­lános vita keretében Pója Frigyes külügyminiszter, a ma­gyar küldöttség vezetője. Mint ismeretes, Magyarország tagja volt az ENSZ székhelyén május 23-án kezdett és június 28-ig tartó 10., rendkívüli ülésszak 54 tagú előkészítő bizottságának. Ha­zánk 1969 óta vesz részt a leszerelési bizottság genfi érte­kezletének munkájában. 1973 óta pedig Bécsben, a közép­európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalásokon. A magyar külügyminisz­ter beszédében többek kö­zött a következőket mon­dotta : — A Magyar Népköztár­saság kormánya fő külpoli­tikai feladatának tartja, hogy közreműködjék a bé­ke és a biztonság megszi­lárdításában. Állhatatosan tevékenykedik azért, hogy a politikai enyhülés elmé­lyüljön, a népek és a nem­zetek együttműködése erő­södjék. Kormányom úgy vé­li, hogy az enyhülés ügye ta­lán soha nem volt olyan szorosan összekapcsolódva a leszerelés problémaköré­vel, mint éppen most, és ho­gy a politikai enyhülés ed­digi eredményei, további sikerei csak akkor bizto­síthatók, ha azok haté­kony intézkedésekkel egé­szülnek ki a leszerelés te­rén. Ez a legsürgetőbb teendő napjainkban.­­ Éppen ezért a Magyar Népköztársaság kormánya egyetért minden olyan in­tézkedéssel, amely elősegí­ti a fegyverkezési hajsza megfékezését és támogat minden olyan kezdeménye­zést, javaslatot, amely előbbre visz a leszerelés út­ján. A továbbiakban szólt ar­ról, hogy a szocialista or­szágok kezdettől fogva a le­szerelés őszinte és követke­zetes hívei, a nagyszabású kezdeményezések egész so­rával igyekeztek elősegíte­ni a leszerelés célkitűzé­seinek valóra váltását. Nem rajtuk múlott, hogy ja­vaslataiknak csak kis ré­szét fogadták el, majd így folytatta.­­ A leszerelési tárgya­lások problémáit vizsgál­va kormányom abból indul ki, hogy a fegyverkezési verseny megfékezése, a le­szerelés minden ország né­pének létérdeke. Éppen ezért minden ország kormá­nyának kötelessége, hogy a leszereléshez aktívan, jóakarattal és őszinte erő­feszítésekkel hozzájárul­jon.­­ Ettől az ülésszaktól mi azt várjuk, hogy megfelelő alkotó légkör kialakításá­val tegye lehetővé a részt­vevő országok küldöttei számára a leszerelés terén eddig elért eredmények tárgyilagos összegezését, a leszerelési tárgyalások so­rán követendő alapelvek körültekintő meghatározá­sát, a sürgető és megoldás­ra leginkább érett felada­tok kijelölését. A továbbiakban a rend­kívüli leszerelési ülésszak jelentőségéről szólt, megál­lapítva : " Az általános vita me­netét küldöttségünk nagy figyelemmel kíséri. Már az eddigi felszólalásokban is számos tanulmányozásra ér­demes gondolat fogalmazó­dott meg. Különösen nagy­ra értékeljük a Szovjetunió küldöttsége által május 28- án előterjesztett okmányt ..A fegyverkezési verseny meg­szüntetésének gyakorlati módszer­érről’. A magyar kormány az­ ebben a doku­mentumban foglalt javasla­tokkal teljes mértékben egyetért, és a megvalósítá­sukra irányuló erőfeszítése­ket minden eszközzel támo­gatja.­­ A magyar kormány egyetért mindazokkal, akik aggodalmukat fejezték ki a fegyverkezési verseny ká­ros következményei mi­att. Éppen ezért törekedett küldöttségünk az előkészí­tő szakaszban arra, hogy a dokumentum egyértel­műen mutasson rá a fegy­verkezési verseny igazi okaira és világosan jelölje meg azokat az erőket, amelyek ellenzik és aka­dályozzák az enyhülést, a leszerelést. Puja Frigyes foglalkozott a katonai kiadások csök­kentésének fontosságával, majd azzal, hogy a lesze­relés folyamatában külö­nös fontosságot és sürgős­séget kell biztosítani a nuk­leáris leszerelés kérdései­nek.­­ A nukleáris leszerelés egyik fontos közvetlen fel­adatának tekintjük a nuk­leáris fegyverkísérletek ál­talános és teljes eltiltásá­ra irányuló tárgyalófele meggyorsítását és mielőb­bi sikeres befejezését.­­ A magyar kormány nagy jelentőségű lépésnek tekintené, ha az Egyesült Államok kormánya végle­gesen lemondana a neutron­bombának, ennek az új tí­pusú nukleáris fegyvernek a gyártásáról. A neutron­fegyver gyártása és rend­szerbe állítása a fegyverke­zési verseny új hullámát in­dítaná el, és ez komolyan ártana a béke és a bizton­ság ügyének.­­ Szeretném ezen a he­lyen ismételten kifejezni kormányom reményét, hogy a X. rendkívüli ülésszak előreviszi a leszerelés ügyét azzal is, hogy ráirányít­ja az egész világ figyel­mét a fegyverkezési ver­seny igazi okaira, káros hatására, a gyorsabb és nagyobb arányú lesze­relési intézkedések szüksé­gességére. Bízunk abban, hogy a rendkívüli ülésszak ajánlásai alapján a meglevő leszerelési fórumokon is el­mélyül és felgyorsul a mun­ka — fejezte be beszédét Puja Frigyes. A magyar küldöttség az ENSZ-palota üléstermében. (Telefotó AP - MTI—RS) CSÜTÖRTÖK, 1974. JÚNIUS 1-

Next