Csongrád Megyei Hírlap, 1978. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-01 / 283. szám
Maparelíp kapcsolatok (Folytatás az 1. oldalról.) hódító mozgalmakat, valamint a függetlenségüket elnyert államoknak az önállóságért, a szuverenitásért és afejlődésért vívott harcát. A forradalom győzelme óta — imperialista ösztönzésre — számos külső és belső támadás érte az új rendszert. A Szomáliai agresszió visszaverésében a szocialista országok — köztük hazánk is — politikai, diplomáciai és gazdasági segítséget is nyújtottak. Magyarország 1959-től követi, majd 1964-től nagyköveti szinten létesített diplomáciai kapcsolatot Etiópiával, az ország fővárosában, Addisz Abebában 1962-ben nyílt kereskedelmi kirendeltségünk. 1974-től kapcsolatainkban minőségi változás következett be, és az együttműködés számos területen kiugróan fejlődött. Az elmúlt években politikai, jószolgálati küldöttségek érkeztek Etiópiából, és a két ország vezetői között állandó, rendszeres a tapasztalatcsere. Tavaly Etiópia nemzeti ünnepén az igazságügy-miniszterünk vezetésével járt kormányküldöttség Addisz Abebában. Az idén külügyminiszterünk, majd — a Központi Bizottság titkárának vezetésével — magyar párt-és kormányküldöttség látogatott az északkelet-afrikai államba. Az elmúlt hónapokban Magyarországon fogadták az etióp építésügyi államtitkárt, valamint a főváros polgármesterét. Az elmúlt három évben megháromszorozódott a kereskedelmi forgalmunk, s a magyar kivitelben nőtt a gépipari termékek aránya. A két ország 1978-ra 50 Ikarusautóbusz szállítására kötött szerződést, s exportunkban megtalálhatók a fonodai gépek, a gyógyszerek és a textiláruk is. Tavaly két tábori kórházzal, orvosi műszerekkel, gyógyszerekkel, valamint a szakszervezetek és a Magyar Vöröskereszt segélyszállítmányaival igyekeztünk hozzájárulni a külső agreszsziókból és az ország gazdasági fejletlenségéből adódó gondok enyhítéséhez. A műszaki-tudományos együttműködés keretében 1978—79-ben 35 szakértőt küldünk Etiópiába, s vállaltuk 60 szakember — köztük 50 szakmunkás — magyarországi képzését. Tavaly 87 ösztöndíjas tanult a magyar felsőoktatási intézményekben, számuk az idén tovább növekedett. (MTI) 2 Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a IX. magyar békekongresszus alkalmából, a békemozgalomban kifejtett tevékenységük elismeréseként •Teney Jenőt, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkárhelyettesét, az Országos Béketanács tagját, Karáth Ferencet, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztályvezetőjét, az OBT elnökségének tagját, Lőrinc Tamást, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettesét, az OBT alelnökét, Sándor Istvánt, az Országos Béketanács titkárságának osztályvezető-helyettesét, az OBT tagját, Pethő Tibort, a Magyar Nemzet főszerkesztőjét, az OBT elnökhelyettesét, a Hazafias Népfront Orrszágos Tanácsának alelnökét és Weisz Ferenc protonotárius kanonokot, az OBT tagját, az OBT katolikus bizottságának főtitkárhelyettesét a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Tízen a Munka Érdemrend ezüst, négyen pedig a bronz fokozatát kapták meg. A kitüntetéseket csütörtökön az Országház Munkácsy termében Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke nyújtotta át. Az ünnepségen jelen volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. S népgazdasági tervről tanácskozik a Szvitunió Legfelsőbi Tanácsa MOSZKVA Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Moszkvában csütörtökön folytatta munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának új ülésszaka, mely szerdán kezdődött A két ház — a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács délelőtt külön-külön ülésen foglalkozott a jövő évi terv és költségvetés tervezetével, amelyet Barbakov miniszterelnök-helyettes, illetve Gorbuzov pénzügyminiszter szerdán terjesztett be a kormány megbízásából. A tervjavaslat a többi között előirányozza az ipari termelés 5,7, a mezőgazdasági termelés 5,8 százalékos növelését és meghatározza az egyes ágazatok feladatait. A terv szociális része a többi között előirányozza a nem termelőágazatokban 18 millió dolgozó számára a fizetések emelését. Tegnap egyhangúlag jóváhagyták az 1979. évi népgazdasági terv és költségvetés törvénytervezetét, amelyeket szerdán terjesztett a két ház együttes ülésen a képviselők elé Nyikolaj Bajbakov, miniszterelnök-helyettes és Vaszilij Gorbuzov pénzügyminiszter. A Legfelsőbb Tanács ülésszaka csütörtökön a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács külön-külön üléseivel folytatódott. A szövetségi tanács ülésén Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke vezetésével részt vettek az SZKP és a szovjet állam vezetői. A szovjet parlament két házának vitájában több mint harmincan szólaltak fel. A Legfelsőbb Tanács állandó bizottságai által előterjesztett módosítások figyelembevételével a jövő évi költségvetés bevételeit 269,2 milliárd, kiadásait 268,9 milliárd rubelben határozták meg. A szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács tagjai ,ugyancsak egyhangúlag jóváhagyták az 1978. évi népgazdasági terv végrehajtásának menetéről és az 1977. évi költségvetés végrehajtásáról előterjesztett beszámolókat és megfelelő határozatokat hoztak erről. A szovjet parlament két háza jóváhagyta a Legfelsőbb Tanács Elnöksége által a legutóbbi ülésszak óta eltelt időszakban hozott törvényerejű rendeleteket. A Legfelsőbb Tanács ülésszaka ma, pénteken folytatódik. Ülésezik a kínai pártvezetés PEKING Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti. Illetékes kínai forrás csütörtökön megerősítette, hogy november 10. óta folyik a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága által összehívott kibővített munkaértekezlet, amelyet néhány napon, esetleg egy héten belül követhet a Központi Bizottság plenáris ülésszaka. A kibővített munkaértekezleten Hua Kuo-feng, a Központi Bizottság elnöke tartott terjedelmes beszámolót az ország belpolitikai helyzetéről és a „négy modernizálás” ütemének meggyorsításáról. A beszámoló, amelyet az értekezlet résztvevői egyhangúlag elfogadtak, egyebek között hangsúlyozta annak szükségességét, hogy alapvető változásokat kell végrehajtani a kínai gazdaságirányítás rendszerében, különösen ami az állam és a nagyvállalatok, illetve a központi kormány és a tartományok gazdasági jellegű kapcsolatait illeti. Hua Kuo-feng beszámolója szerint Kína társadalmi és politikai életében a most következő időszakban a hangsúlyt a törvényesség és a demokrácia helyreállítására, kibontakoztatására és megszilárdítására kell helyezni. A beszámoló részletesen foglalkozott a káderpolitika problémáival, mindenekelőtt az elmúlt két évtized során félreállított és meghurcolt vezetők rehabilitálásának sürgető kérdésével. Várható, hogy rövidesen bejelentik a Liu Sao-csi volt államelnök köréhez tartozó hatvanegy vezető káder re- habilitálását. A rehabilitáltak között említik Peng Csent és Po Ji-pot.Mindkét politikus elmúlt már hetvenéves, de jó egészségnek örvend, és teljes mértékben alkalmas a vezetői munkára. A kínai pártvezetés ugyancsak jóváhagyta az 1958-ban leváltott Peng Tö-huaj marsall, honvédelmi miniszter rehabilitálását. Peng Tö-huaj 1974-ben halt meg.) Egyelőre nincs napirenden Liu Sao-csi egykori államelnök rehabilitálásának kérdése, amelyet „bonyolultnak” ítél a jelenlegi vezetés, nyilvánvalóan Mao Ce-tung újraértékelésének vajúdó problémája miatt A rehabilitálásokra vonatkozó döntésről magasabb szinten már tájékoztatták a pártkádereket A pártvezetés véleménye szerint Mao Cetungot nem lehet és nem szabad felelőssé tenni az 1976-os, Tienanmen téri tömegtüntetések elnyomásáért mert akkor Mao Ce-tung már olyan súlyos beteg volt hogy „nem volt tudatában annak, ami körülötte történt”. A vezetés mindenképpen el akarja kerülni, hogy folytatódjék a Mao Ce-tung „bemocskolására” irányuló kampány. Ezért igyekszik korlátozott mederbe terelni a pekingi nagybetűs faliújság hadjáratot. A jelek szerint nem várható lényeges változás a KKB legfelsőbb vezetésében. Legfeljebb talán annyi, hogy egy-két, a faliújságkampányban megtámadott Vezetőt „más munkakörbe” helyeznek. Ilyen kérdésekben azonban még semmiféle döntés nincs — mutatnak rá illetékes kínai források. 1 nemetti AntUz7a)|L'f?I közvélemény érthető figyelIGBllimiMIlemmel és megütközései figyeli a guayanai tragédiát. A hatvanas évek végén egy zavaros fejű tisztviselő, bizonyos Jim Jones, egyszercsak „tiszteletesnek” kezdte titulálni magát, és híveket toborzott az USA Kalifornia államában. Jones hamarosan lényeges és amerikai körülmények között egyáltalán nem olyan szokatlan megállapodást kötött J. Brown kaliforniai kormányzóval. Ennek lényege, Jones és gyarapodó szektája anyagilag, valamint szavazatokkal és propagandával támogatja a kormányzó és emberei újraválasztását, ennek fejében viszont a kaliforniai hatóságok elnézik a gyülekezet tevékenységét. Pontosan ez történt. Annyira ez, hogy amikor 1977-ben Jones — állítólag nem utolsósorban az adóhivatal „kellemetlenségei” miatt— elhatározta, hogy szektáját a guayanai dzsungelekbe telepíti át, magas rangú amerikai személyiségektől kapott ajánlólevelet a guayanai korhiányhoz. (Az egyik aláíró például Rosalynn Carter asszony, az Egyesült Államok elnökének felesége volt!) így aztán hiába figyelmeztetett néhány lap arra, hogy a híveitől amúgyis korlátlan engedelmességet követelő Jones a guayanai őserdőben totális rabságban tartja majd a hozzászegődött szerencsétleneket. 1977-ben csaknem ezer ember — köztük számos kiskorú gyermek — hagyta el az Egyesült Államokat és alapított kolóniát a guayanai fővárostól kétszáznegyven kilométerre, a fülledt, áthatolhatatlan dzsungelben. A telepet Jonestownnak keresztelték el. A szektatagok a vezér testi-lelki rabszolgái lettek. Mindent csak parancsra tehettek, a külvilággal akkor sem érintkezhettek, ha erre lett volna módjuk. Néhány, Amerikában maradt hozzátartozó igyekezett mozgósítani az illetékeseket, és egy Ryan nevű képviselő követelésére az Egyesült Államok guayanai nagykövetsége is érdeklődni kezdett. A nagykövet kénytelen volt jelenteni azt az értesülését, hogy a jonestowni telepen „pokoli állapotok” uralkodnak. Ryan vezetésével vizsgálóbizottság utazott a helyszínre. A dzsungelrepülőtéren a látogatókat sortűzzel fogadták, és a vérengzésnek maga a képviselő is áldozatul esett A világ ekkor értesült arról, mi folyik az egykor büntetőtelepnek használt őserdei rejtekhelyen. Több mint kilencszáz ember — köztük mintegy kétszáz gyermek — esett áldozatul az amerikai hatóságok felelőtlenségének. Az elkésett vizsgálat különös anyagi vonatkozásokra is fényt derített. Legalább tízmillió dollár készpénz, valószínűleg ennél is nagyobb értékű ékszer, valamint egy önmagában is vagy húszmillió dollár értékű tengerjáró hajó különös hátteréről keringő kósza hírek járták be a világsajtót. A guayanai tragédia ráirányította a világ figyelmét az amerikai társadalmi talajon gombamódra elszaporodott ön- és közveszélyes szekfákra. Közös vonásuk a szektatagok felett gyakorolt lelki és fizikai terror... Nem egy ilyen telep szolgált búvóhelyül náci háborús bűnösöknek is. Ősszel a Varsói Szerződés tagállamainak hoovédelmi miniszteri bizottsága A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága december első felében tartja Berlinben soron következő ülését, amelyen a terv szerint megvitatják a Varsói Szerződés katonai szervei tevékenységének időszerű kérdéseit. (MTI) Lényeg helyett általánosság A TELEVÍZIÓ SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI FÓRUMÁRÓL RITKÁN TAPASZTALHATÓ érdeklődés nyilvánul meg ezekben a napokban a nemzetközi politikai élet eseményei iránt. Ez érthető is, hiszen — hogy csak a legfontosabb témákat említsük — a szovjet—amerikai viszony alakulása, ezen belül a SALT I II. szerződés tető alá hozása döntően befolyásolja a világ sorsának alakulását, mint ahogyan a Kínai Népköztársaságban zajló fejlemények is jelentős hatással lehetnek mindenekelőtt az ázsiai kontinens közeli és távoli jövőjére. Végül a Közel-Kelet térségében zajló eseményeket — az arab—izraeli viszony alakulásának kilátásait és az Iránban dúló „politikai földrengés” várható következményeit is — nagy figyelemmel kíséri a világközvélemény. A televízió szerda esti Külpolitikai Fóruma jó alkalmat kínált a kérdésekre válaszoló ismert külpolitikai újságíróknak Chrudinák Alajosnak, Köves Tibornak, Avar Jánosnak, Pálfy Józsefnek, Ipper Pálnak, Hajdú Jánosnak és Réti Ervinnek —, hogy érthetővé tegyék az eseményeket és az összefüggéseket. Elsősorban tehát a szovjet—amerikai viszonyra, a távol-keleti fejleményekre és a közel-keleti helyzetre vonatkozó kérdésekre kellett „koncentrálniuk”, de más témákról is szó esett. A FÓRUM vezető témája a szovjet—amerikai viszony alakulása volt. Avar János kifejtette, hogy a SALT—II. egyezmény aláírásának jók a kilátásai, és talán még ebben az esztendőben sor kerül rá. Jól érzékeltette, hogy az egyezmény létrejötte az Egyesült Államok számára is legalább olyan fontos, mint a Szovjetunió részére, és biztatónak mondotta a két nagyhatalom viszonyának, kapcsolatainak alakulását Chrudinák Alajos azt hangsúlyozta válaszaiban, hogy bár minden bizonnyal sor kerül az egyiptomi—izraeli békeszerződés megkötésére, mégis a közel-keleti feszültség változatlanul fennmarad, hiszen egyetlen arab állam sem áll ki nyíltan a szerződés mellett, így az Egyesült Államok továbbra sem képes stabilizálni közel-keleti befolyását. Nagyon kevés szó esett Kínáról, és feltűnt, hogy a kínai hadsereg létszámával, felszereltségével, továbbá azzal összefüggésben, hogy ez a hadsereg mire lehet képes, a válaszokat adók szinte teljességgel adósak maradtak. Úgy éreztük, hogy ev szerda esti Külpolitikai Fórumműsora adós maradt az események hátterét megvilágító válaszokkal, esetenként pedig bántóan sablonosak, frázisszerűek voltak ezek a válaszok. Mégis: Avar János rövid, szellemes és lényegretörő megállapításai, Ipper Fái nagy tájékozottságról tanúságot tevő fejtegetései, különösert pedig az amerikai sajtó színvonaltalanságát érzékeltetőmegjegyzései, végül pedig Réti Ervin lényegekre utaló válaszai „rangot biztosítottak a fórumnak. Jav . A műsorvezető Sugár András nem állt feladata magaslatán, főként a kérdések feltevésében nem differenciált kellőképpen. PERÉNYI ISTVÁN Szekták az Egyesült államokban Szekták mindenütt vannak, ahol lelkileg, idegileg gyenge vagy nagyon primitív, könnyen fanatizálható emberek élnek. De — és ez statisztikai tény — sehol nincs annyi miszticizmusba menekülő, életét a félelemre és erőszakra építő csoport, mint az Egyesült Államokban. „Vajon — teszi fel a kérdést Guayana nyomán a Christian Science Monitor — nincs-e társadalmi, politikai, kulturális életünkben valami, ami elősegíti az ilyen csoportok felbukkanását?” A Washington Post válasza így hangzik: „Országunkban gyökeret vert a tanácstalanság és a céltalanság alapérzése.” „Számos amerikai — teszi hozzá a Baltimore Sun — társadalmon kívülinek érzi magát és ez természetesen kedvez a miszticizmusnak.” A modell érdekes: kiegyensúlyozatlan emberek valamilyen — nemegyszer sokféle — kiszolgáltatottság miatt menekülnek hamis prófétákhoz, egy, a korábbinál is nagyobb kiszolgáltatottság béklyói közé. Ez volt a helyzet Jim Jones híveinél és ez a modell érvényesül annyi más szekta esetében is. Lássunk közülük néhányat. A mennoniták szektáját a pennsylvaniai Ephrata-lap alapította Harold M. Zimmermann ingatlanügynök. A tagdíjakból és a monstre beatkoncertekből (!) hamarosan annyi pénz gyűlt öszsze, hogy a pennsylvaniai Morganban Zimmermann megvett egy nagy farmot. Ezt hamarosan egy mánk nagy gazdaság követte a közeli Mount Unionban, majd számos más helyen. Ma a mennoniták Amerika-szerte zárt közösséget alkotnak, komoly anyagi erőforrásokkal és (Zimmermann személyében) sokszoros milliomos szektavezérrel. A Fenséges Fény Missziója az Amerikában virágzó, számtalan indiai ihletésű szekta egyike. Vezetője egy nagyon alacsony, nagyon kövér fiatalember, bizonyos Maharesh Ji. A körülötte serénykedő mahawmas-ok (főpapok) szerint Ji „maga az isteni tökéletesség”. A molett ifjú tehát nem más, mint Bhagwam, vagyis — hindu kifejezéssel,— istenség. Ő tehát más istenségektől eltérően a szó akusztikai értelmében is meghallgathatja — és természetesen meg is hallgatja — hívei hozzá idézett fohászait. Körülbelül ebből a nem túlságosan eredeti állításból áll a szekta egész „tanítása”. És Ji-hez — nemegyszer fantasztikus értékű adományaikkal, ajándékaikkal együtt — tódulnak a hívek. A szekta amerikai létszáma megközelíti a százezret (!). „A feltámadás gyülekezete.” Központjuk maga New York. Hitük lényege: imádkozni kell az elhunyt feltámadásáért. A jelek szerint nemegyszer maguk segítik hozzá egymást ahhoz, hogy legyen miért imádkozni... A New York-i rendőrség nemrég gyanús körülmények között elhunyt fiatalember holtteste körül furcsa csoportra bukkant. Azt mondták a kiérkezett csoport vezetőjének, egy hadnagynak: „Nézze meg az arcát. Három napja halt meg és imánk nyomán már sokkal jobban néz ki...” A kígyóméreg-szekta. Elsősorban Louisiana államban és az amerikai Dél más körzeteiben „tevékenykednek”. Fanatizált híveik kígyóval matatják meg magjukat szertartásaikon, azon az alapon, hogy „ha a hit elég erős, a méreg sem hat”. A Sátán Barátai. A koreai, majd vietnami háború idején az amerikai hadseregben terjedt a vérontásba belefáradt, az életet kiúttalannak látó fiatalok között, akik tömegesen követtek el öngyilkosságot szolgálati fegyvereikkel. A Moon-szekta Alapítója egy most ötvennyolc éves dél-koreai kalandor, Moon Son Myung. Az Egyesült Államokban harmincezer híve van. Mivel harcot hirdet ,,a kommunizmus ellen”, támogatja a CIA és dél-koreai partnere, a KCIA is. Az eljött messiásnak nevezi magát, Amerikában és Európában számos kastélya van, személyes vagyona hetvenötmillió (!) dollár. Mintegy huszonöt helyen létesített kolóniát Amerikában. A szektatagok naphosszat keményen dolgoznak, hogy Moon bankszámláját gyarapítsák. Szülők ezrei indítottak már pert elcsábított gyermekeik kiszabadításáért. A Moon-kolóniákon napirenden van a korbácsolás, a testi-lelki kínzás. rm (!||3U!)R'll3n történt, Moon bármelyik f HI UUUICIKU’l telepén bármikor megtörténhet, ha ugyan már meg nem történt — vélte a minap a New York Times. HARMAT ENDRE PÉNTEK, 1978. DECEMBER L