Csongrád Megyei Hírlap, 1979. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

2 “ Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. június 29-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról-s az idei népgazdasági terv jó végrehajtása teremt szilárd alapot nemcsak a jövő esz­tendő, hanem a következő ötéves tervidő­szak munkájához is. A gazdasági tevé­kenység minden területén, az irányítás és a végrehajtás minden szintjén az eddigi­nél következetesebb munkára, nagyobb határozottságra, gyorsabb előrehaladásra van szükség. A szocialista munkaverseny is a terv minőségi követelményeivel össz­hangban álló teljesítményekre ösztönöz­zön. Az 1979. évi népgazdasági tervben fog­lalt­ feladatok megoldásához az szükséges, hogy a központi gazdaságirányító és a gazdálkodó szervek több és konkrétabb kezdeményezéssel, fegyelmezettebb mun­kával, lelkiismeretes, takarékos gazdálko­dással törekedjenek a kitűzött célok el­érésére. A Központi Bizottság, áttekintve az 1979. évi terv teljesítésének eddigi ered­ményeit és tapasztalatait, rámutatott: ren­delkezünk a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel, egységes akarat­tal sikeresen megoldjuk az előttünk álló feladatokat, megszilárdítsuk a népgazda­ság fejlesztésében és az életszínvonal eme­lésében elért vívmányainkat, s megteremt­sük további előrehaladásunk biztos alap­jait. A Központi Bizottság megvitatta a párt soron levő kongresszusának összehívására vonatkozó javaslatot. A szervezeti sza­bályzat előírásainak megfelelően elhatá­ III.o­ rozta, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt XII. kongresszusát 1980 márciusára összehívja. (MTI) „ Romány Pál Bukarestbe utazott s dr. Angelo Miculescu, Románia Szocialista Köztársa­ság miniszterelnök-helyettese, mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari minisztere meghívására dr. Romány Pál mezőgazda­­sági és élelmezésügyi miniszter vezetésével szombaton kül­döttség utazott Bukarestbe. A látogatás alkalmával értéke­lik az elmúlt évi miniszteri találkozón hozott határozatok megvalósítását, és tárgyalnak az agrártermelési együttmű­ködés fejlesztéséről. (MTI) ­ Az ENSZ­­titkára hazánkba látogat Paja Frigyes külügymi­­­­niszter meghívására dr. Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő­titkára és felesége a közeli napokban hivatalos látoga­tásra Magyarországra érke­zik. (MTI) Koszigin és Andreotti tárgyalásai MOSZKVA A szovjet—olasz kapcsola­tokról, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott szombaton Moszkvában esz­mecserét Alekszej Koszigin szovjet kormányfő és And­rej Gromiko külügyminiszter Giulio Andreotti, olasz mi­niszterelnökkel­­és Arnaldo Forlani külügyminiszterrel. Az olasz államférfiak a to­kiói tőkés csúcstalálkozóról hazatérőben tartottak megál­lót a szovjet fővárosban, hogy találkozhassanak a szovjet kormány vezetőivel. Az olasz politikusok a tár­gyalás során üdvözölték Leo­­nyid Brezsnyev és James Carter bécsi csúcstalálkozó­jának eredményeit, a hadá­szati támadó fegyverek kor­látozásáról kötött szovjet— amerikai szerződést A felek kijelentették, hogy a lehetőségekhez képest mi­nél szélesebb körben kíván­ják összeegyeztetni a két or­szág erőfeszítéseit az enyhü­lés, a leszerelés és a béke érdekében. A kétoldalú kapcsolatokról szólva mindkét részről meg­elégedéssel állapították meg, hogy ezek minden területen kedvezően fejlődnek. A megbeszélés tárgyszón­ és baráti légkörben folyt le. (MTI) Nicaragua! helyzetkép SAU ,TOST, MANAGUA, MEXIKÓ­ VÁROS, MONTREAL A nicaraguai Nemzeti Új­jáépítés kormánya elutasít minden olyan amerikai ter­vet, amelynek az a célja, hogy átmentse Somoza rend­szerét a diktátor távozása utáni időkre. Az egyetlen el­fogadható álláspont az Egye­sült Államok részéről csak az lehet, ha Washington, amely szintén az A­NSZ ni­caraguai határozatai mellett szavazott, megszakítja diplo­máciai kapcsolatait Somozá­val és elismeri a Nemzeti Újjáépítés Kormányát — je­lentette ki a nicaraguai el­lenzék kormányának San Jo­séban kiadott nyilatkozata, amelyet azt követően hoztak nyilvánosságra, hogy az ame­rikai kormány képviselője tárgyalásokat , folytatott a Nemzeti Újjáépítés Kormá­nyával. Hírügynökségi jelentések szerint Somoza diktátor Wa­shington tudomására hozta: hajlandó távozni az ország éléről, ha az Egyesül Álla­mok biztosítja, hogy távozá­sa után nem oszlatják fel a nemzeti gárdát és az új kor­mányba mostani miniszterek is bekerülnek. A nicaraguai parlament Managuában ösz­­szegyűlt képviselői között a bejelentés nyomán heves utódlási harc robbant ki. Egyszerre négy önjelölt is ajánlkozott a diktátor helyé­re, köztük Julio Quintana jelenlegi külügyminiszter. Idania Garcia, a Sandinis­ta Nemzeti Felszabadítási Front külügyi bizot­tságának szóvivője Montrealban el­mondotta, hogy a nemzeti gárda — Guatemalán és Sal­vadoron keresztül — rend­szeres lőszerutánpótlást kap az Egyesült Államoktól. Az „amerikai támogatás teszi le­hetővé, hogy Somoza foly­tathassa a nicaraguai nép elleni irtóhadjáratát" hang­súlyozta a sandinisták szó­vivője. A Sandinista Nemzeti Fel­­szabadítási Front éppen a védtelen lakosság életének megóvása érdekében úgy döntött, hogy ideiglenesen visszavonja erőit Managua szegénynegyedeiből. A nem­zeti gárda terrorbombázásai eddig 15 ezer áldozatot kö­veteltek a fővárosban. A be­állt tűzszünet alatt Managua lakossága tömegesen hagyja el lakhelyét. Az ország déli részén a nemzeti gárda 300 katonája szállt partra El Naranjo kör­zetében. A partraszállást a diktátor „a lázadók ellen in­dított nagyarányú ellentáma­dásnak” próbálta beállítani. A sandinista hazafiak visz­­szaverték a diktátor alakula­tait, és folytatják Rivas ost­romát. Harcokról érkezek hí­rek az ország más területei­ről is. (AFP, Reuter) Helyi tanácsok alakulnak Iránban TEHERÁN Az iráni rádió bejelentette, hogy nyilvánosságra hozták a helyi tanácsok megalakítá­sáról szóló törvény szövegét. Az Iszlám Forradalmi Ta­nács által jóváhagyott tör­vény szerint az országban városi, kerületi, községi, tar­tományi és körzeti tanácsokat hoznak létre. A helyi taná­csok választott szervek lesz­nek. A rádió közölte még, hogy a forradalmi bíróságok íté­lete alapján, a régi rendszer­rel való együttműködés mi­att újabb három személyt végeztek ki. Ezzel több mint háromszázra nőtt a népelle­nes bűntettek miatt a forra­dalom után kivégzettek szá­ma. * Az Ettela’ at című teherá­­ni napilap arról számolt be, hogy a sah két volt tábor­noka titokban visszatért Iránba, és terrorista bandát szervezett. A két tábornok, aki a népi forradalom alatt külföldre szökött, most kormányellenes mozgalmat akar szervezni Kelet-Iránban. Egyikük, Oveisszi tábornok, mielőtt az Egyesült Államokba me­nekült, Teherán katonai kor­mányzója volt, és közvetlen felelősség terheli a sah el­len tüntetők lemészárlásáért és a demokratikus erők el­nyomásáért. Mohammed Taher al-Sha­­bir khaghani sejk, a Khu­­zisztán tartományban élő iráni arab kisebbség vallási vezetője kijelentette, hogy közössége semmisnek tekin­ti a helyi hatóságokkal a hó­nap elején kötött békeegyez­séget. Khagani sejk szerint az arab közösség most azért tekinti semmisnek a meg­egyezést, mert a kormány nem teljesítette annak két legfontosabb pontját: az arab politikai foglyok szabadon bocsátását, és az erőszakos cselekményeket szító szemé­lyek letartóztatását. (Reu­ter) IBB 11 .1 a . Hat nap eseménykrónikája HÉTP­Ö: Gromiko szovjet kül­ügyminiszter sajtóértekez­letet tartott — Schmidt kan­cellár, útban Tokió felé, Koszigin miniszterelnökkel tárgyalt. * KEDD: Megkezdte munkáját a KGST 33. ülésszaka — Lá­zár György felszólalt, Ká­dár János üdvözölte a ta­nácskozást — Befejeződött a japán—amerikai csúcsta­­lálkozó. SZERDA: Izraeli—Szíriai légiharc Libanon légterében — Car­ter elnök megvitatásra a szenátus elé terjesztette a SALT—2-t. CSÜTÖRTÖK: Két célprogramot fogadott el a KGST — Az olajtermelő országok átlag 35 százalékkal­ emelték az olaj árát — Új szocialista javaslat a bécsi haderő­csökkentési tárgyalásokon. PÉNTEK: Kompromisszumos megállapodás a tikói csúcs­­értekezleten — Távozott tisztéből a NATO-erők európai főparancsnoka, Haig amerikai tábornok. SZOMBAT: Carter elnök Dél-Koreában tárgyal . Alku­dozások Nicaraguában Sor­moza távozásának kierő­szakolására, tovább tarta­nak a harcok a sandinista felkelők és a diktátor nem­zeti gárdája között. Avilághíradó I• MIT ÍGÉR A KGST TOVÁBBI FEJLŐDÉSE? A szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete, a KGST­ har­minc esztendeje áll fenn, s mostani, kormányfői szintű tanácskozásán „munkával ünnepelt”: felmérte a há­rom évtized eredményeit, meghatározta az új távlato­kat, s konkrétan máris elfo­gadott két újabb, hosszú tá­vú együttműködési célprog­ramot. Az egyik ilyen program a tagállamoknak, de így is mondhatjuk: a KGST-tagor­­szágok népeinek az ipari fo­gyasztási cikkekre vonatkozó szükségleteit van hivatva ki­elégíteni, a másik program pedig a közlekedési kapcso­latok fejlesztéséről intézke­dik. Az ilyen hatalmas, átfo­gó programok a részintézke­dések egész sorával valósul­nak meg. Már most, a moszkvai KGST-ülésen ti­zennégy különböző megálla­podást írtak alá. Az energiakérdés a szocia­lista közösség országai szá­mára is létfontosságú: .Jó példa a KGST-tanácskozás kapcsán megszületett döntés egy új atomerőmű létesíté­séről, és három szocialista ország energiaellátásának bő­vítéséről. A szovjet Hmel­­nyickij városka mellett épül az az atomerőmű, amelytől a lengyelországi Rzeszowig 750 kilovoltos távereében jut el a termett villamos ener­gia, onnan tovább Csehszlo­vákiába és Magyarországra is juttatnak áramot. Egy másik példa: a Szov­jetunióban bővítik az ener­giaigényes vegyipari termé­keket, például az ammónia vagy a polietilén gyártását, az ilyen termékekért cseré­be a többi KGST-ország olyan termékeket, szállít, amelyeknek előállítása már nem követel sok energiát. Az erről szóló egyezményt a Magyar Népköztársaság is aláírta. És még mindig gyakorlati példa: az új közlekedési cél­program megvalósítása során új vasúti határátkelőhely lesz a Szovjetunió és Ma­gyarország között. A moszkvai tanácskozás láttán is erősödhetik min­denkiben a meggyőződés, hogy a KGST hozzájárul a szocialista országok együtt­működésének fokozásához, egységük erősítéséhez. a MIT JELENT A TOKIÓI KOMPROMISSZUM? A japán fővárosban hét tőkésország (az USA, az NSZK, Japán, Nagy-Britan­­nia, Francia- és Olaszország, valamint Kanada) állam- és kormányfői találkoztak az immár rendszeressé váló, minden év nyarán megren­dezett csúcsértekezletükön. Ennek az eszmecserének az a rendeltetése, hogy megpró­bálják — mindenekelőtt gaz­dasági, pénzügyi téren — összehangolni a vezető tő­késhatalmak érdekeit és po­litikáját. Az olaj árának állandó emelkedése egy év leforgása alatt nemcsak a termelők (mondjuk, az arab olajsej­kek) akarata szerint történt, hanem mindenekelőtt azért, mert az iráni zűrzavar miatt hónapok óta kevesebb az olajtermelés és így az olaj­kínálat, mint a fontos üzem­anyagban jelentkező keres­let. Kézenfekvő tehát az el­képzelés: ha a vezető tőkés­hatalmak csökkentik olaj­fo­gyasztásukat, ha komolyan takarékoskodni kezdenek, ak­kor le lehet szorítani az olajárakat! Igen, de az USA, a tőkés­világ legnagyobb olajfo­gyasztója egyben a legna-Nicaraguában tovább folyta­tódtak a harcok, s a lakos­ság széles tömegei csatla­koztak a diktatúra elleni fegyveres küzdelemhez. Ké­pünkön: egy ifjú sandinista gerilla, gyobb pazarló is, nagyon ne­héz­ rávenni az amerikai polgárt, hogy ne „országúti cirkálón” közlekedjék, hogy háztartásában ne járassa lég­kondicionáló készülékét és tucatnyi más háztartási gé­pét. Az­ USA ipara és mező­­gazdasága is rengeteg olajat emészt fel. Hozzáteendő nyomban: az Egyesült Álla­mokban sokkal olcsóbb az olaj, a benzin, a földgáz, mint, más tőkésországokban. Megteheti-e Cartert, hogy az 1980-as elnökválasztási év előtt szigorú takarékosságra szólítja és szorítja azokat a polgárokat, akiknek a szava­zatától függ, hogy újra meg­választják-e? Tokióban az egyik oldalon állt Amerika (és a hason­lóan nagy olajfogyasztó Ja­pán), a másik oldalon pedig az olajtakarékosságot szor­galmazó NSZK és Francia­­ország. A végén kölcsönös enged­ményeken alapuló megálla­podás, kompromisszum szü­letett: az USA takarékoskod­ni fog, de csak az 1977-es fo­gyasztási adataiból hajlandó lejjebb adni (akkor rekordot értek el a pazarlásban!), az olaj árának emelkedéséért a felelőst, a bűnbakot tovább­ra is az OPEC-ben, az olaj­­exportáló országokban lát­ják.­ ­ MIÉRT ALAKULT KI ÚJRA VESZÉLYES HELYZET A KÖZEL-KELETEN? Szabályos légicsaták vol­tak ismét a Közel-Keleten: a hét közepén a dél-libanoni területekre támadó izraeli harci repülőgépek szíriai kö­telékekkel találták szemben magukat. Mint a közel-keleti háborúkban, most is egymás után jöttek a jelentések az ellenség repülőgépeinek le­­lövéséről, s ahogyan ez len­ni szokott, mindkét fél más­más adatokat közölt. A helyzetet bonyolította, hogy Izrael amerikai gyárt­mányú, korszerű F–15-ösö­­ket vetett be. Ezeket a harci repülőgépeket pedig csak bi­zonyos megkötöttséggel kap­ta Tel Aviv Washingtontól: nem használhatja fel őket támadó célokra. Az ameri­kai kormány figyelmeztette is szövetségesét, vállalt . . kö­telezettségére, de Begin mi­niszterelnök válasza az volt, hogy Izrael tulajdonképpen védekezik Libanon­ légteré­ben, ... s kilátásba helyezte, hogy az izraeli­­légierő to­vábbra is lőni, bombázni fogja a dél-libanoni palesz­tin településeket. A palesztin menekülttábo­rok védelmét az ott élők mástól nem várhatják, mint a szomszédos Szíriától, amely politikai-diplomáciai­­ téren amúgy is az egyiptomi—izra­eli alku ellenében kialakult, úgynevezett „szilárdság front­ja” vezető erejének mutatko­zik. Szíria a minap Irakkal jutott el az államszövetségi elgondolások megvalósításá­nak útjára. Amikor létrejön Szíria és Irak uniója, az ira­ki olajkincs anyagi fedezetet is teremthet a határozottabb és átfogóbb szíriai tervek megteremtéséhez. Ugyanakkor az egyiptomi —izraeli összjáték már olyan méreteket ölt, ami az arab világ egészében felháborodást kelt: a libanoni légicsaták­ról, amelyekben az izraeli gépek arab repülőkkel száll­tak harcba, a Tel Aviv-­ kormány részletes tájékozta­tást adott Szadatnak. PÁLFY JÓZSEF Tokióban tanácskozott hét tőkés nagyhatalom vezetője. (Telefotó: AP—MTI—RS) VASÁRNAP, 1979. JÚLIUS .

Next