Csongrád Megyei Hírlap, 1979. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-16 / 268. szám
Színes fi-k Javítása Vásárhelyen Közel hároméves előkészület után néhány nappal ezelőtt végre mégiscsak ..felkerült a pont az i-re” Vásárhelyen a színes tv-javítás ügyében. Az Elektrofém Ipari Szövetkezet, időben számolva a városban mind szélesebb körben elterjedő színes tvkészülékekkel, 1977 elején benyújtotta igényét — az eddig kizárólag szegedi szakemberek által végzett — szolgáltatás helyi ''lebonyolítására. A Gelka központja válaszában ismertette a kijelölés kritériumait, melyek szerint speciálisan képzett szakemberekkel, jó minőségű vételt biztosító antennarendszerrel és az előírásoknak megfelelő kivitelezésű szerelőasztallal kell rendelkeznie a kérelmezőnek. Az ipari szövetkezet igyekezetét dicséri, hogy a kívánalmaknak — illetékesek által elfogadottan — rövid időn belül eleget tett. Ennek ellenére az engedélyt csak most kaphatták meg. Ezt követően azonban mindjárt hozzákezdtek amég hiányzó speciális alkatrészek, szerszámok beszerzéséhez, melyek segítségével most már zökkenőmentesen láthatják el vállalt feladatukat. 1 M 19 Ww Az Elektrofém Ipari Szövetkezet ezzel a szolgáltatásával megteremtette a színes készülékkel rendelkezők kényelmét, nyugalmát, hiszen ezentúl az új tv-ket (a szakszerű beállítás és a garancia érvénybe lépése céljából), illetve a hibákat is Vásárhelyen lehet bejelenteni. A hasznos rózsaolaj. mm Bolgár gyógyszertan-kutatók megállapították, hogy a rózsalevelek jelentős menynyiségű tannint, glukózszerű és más egyéb anyagokat tartalmaznak, amelyek a gyomor- és a bélcsatorna nyálkahártyáját összehúzzák, és áteresztőképességét csökkentik. Ezért a levelek főzete segít az akut hasmenésen, és a vérző vastagbélgyulladáson. A kutatók azt is megállapították, hogy a bolgár rózsaolaj alkalmas fogfájás enyhítésére: egyetlen cseppje 3—4 órára megszünteti a fájdalmakat. Munkahelyi közösségek A szövetkezetekben az elmúlt évek során sokat fejlődött a demokratizmus. A szövetkezeti tag döntési, irányítási és ellenőrzési joggal rendelkezik a gazdálkodás és működés legfontosabb kérdéseiben. Ilyen módon gyakorolja a szövetkezet demokráciát. Lényeges sajátossága a szövetkezeti demokráciának, hogy a legalapvetőbb döntéseket a tagság hozza. Választott küldöttek, vezetők útján valósítja ezt meg. A különböző szintű vezetőknek a tagok alárendeltek, mint dolgozók, ugyanakkor a vezetők megválasztása, elmozdítása, felelősségre vonása a tagságtól függ. Így a közös gazdaságokban egyidejűleg jelen van a testületi és az egyszemélyi vezetés. A szövetkezeti törvény korszerűsítését követően újra elkészítették a tsz-ek a belső szabályzatokat. A hatásköröket ennek megfelelően rendezték. A tagság érdemben tudja gyakorolni demokratikus jogait, s bár a közgyűlés a legmagasabb szintű, de csak azokban a kérdésekben, amelyekben a tagság az ügy természete, saját felkészültsége alapján ténylegesen dönteni tud. Az egyéb nagy jelentőségű, de gyorsabb intézkedést, részletesebb érdemi tárgyalást igénylő kérdések a küldöttgyűlés hatáskörébe kerültek. A megye közös gazdaságaiban előfordultak eseti bizonytalanságok a két területi szerv döntési jogainak vagy kapcsolatának megítélésében. Abban is például, hogy a termelőszövetkezeti törvény, az éves terv, a mérleg, a zárszámadás részletes megtárgyalását és elfogadását a küldöttgyűlés hatáskörébe utalta, ugyanakkor a főbb mutatóinak jóváhagyását a közgyűlésre ruházta. A jövőben az éves közgyűlést a küldöttgyűlés után tartják meg, tájékoztatva a tagságot a legfontosabbakról. A zárszámadást és a jövő évi tervet nem szükséges részletesebben a közgyűlés elé terjeszteni, hanem csak a főbb mutatók elfogadásához kell jóváhagyást kérni. Ez nem sérti a szövetkezeti demokráciát. Valamennyi szövetkezet módosított alapszabályában elismerte, s létrehozta a munkahelyi közösségek intézményeit Ezek sajátos fórumai a szövetkezeti demokrácia közvetlen gyakorlásának. Tanácskozásaikon a szövetkezetek tagjai, alkalmazottai, sőt a rendszeresen dolgozó családtagok is részt vesznek a munkával kapcsolatos kérdések megvitatásánál, valamennyien azonos joggal rendelkeznek. A tapasztalat egyértelmű: a tagság a megnövekedett méretű és bonyolultabb gazdálkodást folytató szövetkezet egész tevékenységét, még jó tájékoztatás esetén is viszonylag nehezen tudja áttekinteni, figyelemmel kísérni. Egyértelműen képes azonban eligazodni a saját szervezeti és munkahelyi egységeinek ügyeiben. Közvetlen érdekeltsége nyilvánvaló. Más szóval: a szövetkezeti demokrácia erősítése követelte meg a munkahelyi közösségek létrehozását. A munkahelyi közösségek csak akkor tölthetik be a szerepüket, ha megfelelő és tényleges jogokkal rendelkeznek, ennek hiányában pusztán tanácskozási fórumok lesznek. A jogszabály nagy lehetőséget nyújt ezeknek a kis közösségeknek. Sok gazdaságban a hatáskörükbe utalták a közvetlen munkahelyi vezetők megválasztását, a szociális és kulturális keret felhasználását, a jutalmazási keret, az üdülési beutalók szétosztását. Véleményt nyilvánítanak a kitüntetésnél, a felelősségre vonásnál, a munkaszervezés kérdéseiben. Sajnos találkozni még a termelőszövetkezetekben és szakszövetkezetekben, a munkahelyi közösségek pusztán információs fórumként való elismerésével, a hatáskör sablonos, mechanikus megállapításával. Ezen a gyakorlaton mielőbb változtatni szükséges. Nagy szerepet töltenek be a munkahelyi közösségek a közgyűlések és a küldöttgyűlések előkészítésében. Előzetesen megtárgyalják a napirendi pontokat, javaslatokkal, észrevételekkel gazdagítják a beszámolót, hogy úgy kerüljenek a küldöttgyűlés, a közgyűlés elé. A helyi érdekek érvényesülését segíti elő az is, hogy a munkaszervezeti egységek választják meg a küldöttgyűlés résztvevőit. A munkahelyi közösségek tanácskozásai elősegítik a demokratizmus elmélyülését. Ha jól működnek ezek a fórumok, erősítik és segítik a szövetkezetekhez való érzelmi és tudati kötődést. Az elkövetkezendő időszakban csak nőhet a szerepük, mert jól segítik a vezetés és a tagság informálását a közös gazdaságokban levő munkákról, a feladatokról. Mindannyiunk érdeke, hogy ezek az új fórumok beváltsák a hozzájuk fűzött reményeket. DR. FARKAS MIKLÓS, a TESZÖV titkárhelyettese Acélkékben kitanulta a férfifodrászszakmát, bár ma is vallja, hogy a lelke mélyén mindig idegenkedett tőle. De hát milyen az élet. — Szegvárról sok pajtása, barátja járt be Szegedre tanulni és velük tartott. Apja is mindig eljárt más vidékekre, napszámba, sommásként uradalmakba, kubikosként útépítkezésekre, folyószabályozási munkáikra, őt meg vonzotta a városi élet forgataga, a mozgalmasabb munka. Feladta a szalonét és jelentkezett segédmunkásnak a vásárhelyi HÓDIKÖT-be. Ennek hat esztendeje. Azóta Gajda János a Makói úti üzemben dolgozik, az ellátási osztályon, két műszakban, úgy első látásra elégedetten. Vagy talén mégsem?... Ahogy a gyárba került, egy év múlva megkapta a behívót. Határőr lett, Kiskunhalason. Sok szegvári fiúval összeakadt újra. A feszes szolgálat, az állandó járőrözés, a veszélyhelyzet, elmélyítette a barátságot, maradandó emlékekkel gazdagította a közösséget, örült, amikor leszerelt, de fájó szívvel búcsúzott a katonacimboráktól. Jelentkezett munkára a gyárban. Rakosgatta, válogatta, rendezte a félkész kötött elemeket, mint máskor, hogy útba indulhasson a széllítmány a többi telephelyre. Mégis, úgy érezte, más az íze ennek a munkának, nem olyan, mint régen. A határőrségnél sokat tanult, a rengeteg jó könyv, eszmecsere, vita a KISZ-klubban ablakot nyitott előtte a világra. — No®, ez rendben lenne, értem én, de tulajdonképpen mit akarsz tenni? — faggatta figyelmes érdeklődéssel Nagy Mária, a mű vezetője. — Mit is?... Tanulni szeretnék. — Ennek igazán örülök — helyeselt a művezetőnő. — Mi több, segítek neked, hiszen tudod, én is nemrég végeztem az iskolát és még emlékszem az anyagra. Gajda János beiratkozott a textilipari szakközépiskola burkolótagozatára. Kézen fogta új fiát a gyár, hogy magasabb képesítésű munkás véljék belőle. Igazán szép gesztus, hálás lehet érte, aki előtt így egyengetik az élet rögös útjait. Vagy Gajda mégis másként cselekedett? Valami még mindig hiányzott ... Eljárt a KISZ- istáik közé, parancsnoki beosztást kapott az Ifjú Gárdáiban. Lezser, jókedvű, vidám fiatalokra talált és mégis... az a régi, a Járőrszolgálatban, a harci feladatokban összekovácsolódott közösség hiányzott neki. Néha a szíve is belesajdult: „Merre jártok, mit csináltok, katonacimborák?” Egyszer csak a párttitkár, Tatár Julianna megkérdezte tőle a gyárban: — Mondd, János, nem akarsz munkásőr lenni? Apja, az öreg kubikos, amikor tanította a jóra, mindig azt mondta: „Fiam, ha valamit elvállalsz, csináld végig becsülettel.” Most úgy érezte, hogy a szíve a torkában kalimpál, de azért két nap gondolkodási időt kért. Megbánta rögvest, mert mi történik addig, hátha másra esik a választás? Keserves két nap volt az, ólomlábakon járt az idő, mire odaállhatott Tatár Júlia elé: — Vállalom! A munkásközösség kiszemelte egyik fiát, hogy fegyvert adjon a kezébe, megvédeni azt, amit serényen építenek. Most, hogy ezt a napot felelevenítjük, Gajda János előképző® munkásőr már túl van az első lövészeten, a harcászati foglalkozásokon. Készül az ünnepélyes eskütételre. Találkozásunkra felöltötte a szép új munkásőr-egyenruhát. Az eskütétel után így megy majd haza, Szegvárra, megkeresni az egykori határőr bajfársakat. Meg, hogy lássák őt, acélkékben... Szöveg és kép: HEGEDÜS FERENC Gajda János a gyárban... ... és egyenruhában PÉNTEK, „ 1979. NOVEMBER 3. Lehet egy kérdéssel több? Felhívás vetélkedőre! A televíziónézők előtt bizonyára jól ismert a „Lehet egy kérdéssel több?” című műsor „rendkívüli adása” 20-án, kedden este 6 órai kezdettel Vásárhelyen kerül megrendezésre. A HÓDGÉP-klubban lebonyolítandó vetélkedőt — mely egy jövőre induló új tv-műsor kezdetét jelenti — most is Egri János, a Magyar Televízió főmunkkatársa vezeti. A szellemi tornáira 6-8 tagból álló munkás- és diákcsapatok részvételét várják a szervezők. A játékra benevezni kívánók a HÖDGÉP-klubban (Lenin u. 3., 1. em.) jelentkezhetnek, mindennap délelőtt 11 órától délután 8 óráig. Autó a fából F. Costin angol konstruktőr ideális anyagokat keresve a gépkocsi karosszéria építéséhez, rátalált a... fára. Kutatásai során kiderült, hogy a fa nemcsak a korróziónak áll ellen, de emellett nem is „fárad el”, mint előbb-utóbb valamennyi fém alkatrész. A fából készült bevonatok is nagyon tartósaknak bizonyultak. A fa karosszéria erősebb a hagyományosnál, mert ütközésnél több energiát nyel el, tehát jobban védi az utasokat a katasztrófák következményei ellen. Huszonöt éves a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár papíban a napokban vállalatok, üzemek egész sorá- LIvAUGN nál jelent eseményt a KST-betétek visszafizetése. Az „esemény” kifejezés nem véletlen, nem lenne helyettesíthető más rokon értelmű szóval. A kisebb-nagyobb közösségekben lezárult tizenkét havi takarékoskodás utáni „borítékosztás” valóban mindig ünnepélyes is egy kicsit. Ki-ki saját vagy családi céljait szolgáló évi spórolgatását teszi egyszersmind jelentősebbé ezzel. Sámos helyen szolid keretek között ünneplésre is sor kerül ilyenkor, brigád, műhely, osztály vagy esetleg közösen, vállalati szinten. A kamatokból virsli meg üdítő kerül az asztalokra, míg a borítékban maradó summák sorsáról már ott, a munkatársakból és családtagokból álló közösségben megindul a beszélgetés. Az OTP Csongrád megyei Igazgatósága a mostani betétvisszafizetések során 24 üzem és vállalat rendezvényeit teszi ünnepélyesebbé, ajándékozással, jutalmazással. Azokét a vállalatokét, amelyek 1954-ben, a megalakulás első esztendejében létrehozták a maguk Kölcsönös Segítő Takarékpénztárát és azt a mai napig eredményesen működtetik. Ilyenek például a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát, a KSZV, a Szegedi Ruhagyár, Vásárhely nagyüzemei közül a HÓDIRÓT vagy a METRIPOND mérleggyár. Csongrádon a Tisza Bútoripari Vállalatnál november 22-én lesz a helyi KST 25 éves ünnepi közgyűlése. Mire is emlékeztet bennünket ez a negyedszázados évfordulójához érkezett, speciálisan munkahelyekhez kötődő takarékossági forma? A kamatozó- és nyereménybetétek igazán banki nagyságrendet kitevő összegeihez képest a kis KST havi betétek túlságosan kicsinek tűntek a megalakulást követő 5—10 év után is. Az átlag betétösszeg eleinte az 50 forintos havi megtakarítást sem érte el, aki pedig minden hónapban 200 forint körül „tudott” KST-be tenni, az nagyon kiegyensúlyozott körülmények között élőnek számított, vagy titokban gépkocsira gyűjtögetőnek. Ennél nagyobb összegeket kizárólag lakásra gyűjtők tettek KST-be, szinte erőn felüli takarékoskodásra kényszerítve magukat a mielőbbi szövetkezeti vagy OTP-s lakásba költözés reményében. És ma? Takarékpénztári dolgozók szerint napjainkban a havi 100 forint körüli betétösszeg a kevesebb, és ugyanakkor gyakori az 1000—1500 forint körüli havonkénti betétvállalás. FmIAKtzPm pénzügyi szakemberek között is többen LHNuRllwR megmosolyogták annak idején a 20—30 forintos havi tételek alapján a KST szellemi atyjait, és inkább kollegiális kitételnek szánták csak a mondást: ez a kis munkahelyi „bankocska” arra jó, hogy megtanítson kis tételekben ugyan, de valamilyen konkrét cél érdekében takarékoskodni embereket. Ki is gondolta volna, hogy e mondás később, napjainkra mennyire szó szerint valósul meg, és milyen jó, hogy így alakult. Az egykori 20 és 50 forintokból 25 év után, az idén mintegy 140 millió forintot gyűjtöttek össze csak a Csongrád megyei KST-betétesek. A Szegedi Ruhagyárban például 2 millió 800 ezer forintot fizettek már ki a dolgozók között, s közel ekkora összeget osztottak ki a betéteseknek az újszegedi kendergyárban. A megyeszékhelyen 140 vállalatnál működött helyi KST 80 millió forint betétállománnyal. Vásárhelyen 38 vállalati KST 24 millió forintot fizet vissza október óta folyamatosan dolgozóinak, betéteik alapján. A HÖDIKÖT dolgozóinak betétállománya megközelítette a 2 millió forintot, de a METROPOND-nál is több mint másfél millió forintot borítékolt az üzemi KST ügyintézője. Szentesen 35 KST-csoportban 12 millió forintot fizet ki most a takarékpénztár a munkahelyi „bankokban” betételhelyezők között. Érdekességként állapítható meg, hogy a KST taglétszáma hosszú ideje 5—10 százalékkal növekszik évente, míg betétállományuk növekedése e számoknak általában duplája vagy annál is több. Ez utóbbi feltétlenül e betétforma néhány szembetűnő előnyéből ered. Közülük egyik az év végi ajándékvásárlásokkal van összefüggésben. Már évek óta nem az ezüstvasárnapokkal, de a KST-betétkifizetésekkel kezdődik el rendszeresen megyénkben is a téli ajándékszerzési hajrá: a karácsonyi vásár. Vagyis ezzel a betéttel megoldódik a családok igen jelentős részében a hagyományos ajándékozások anyagi fedezete. És ami a lényeg: erőn felüli kiadások nélkül. Másik, évek óta megfigyelt ilyen előnye a KST-nek, a helyben, munkahelyen intézhető „gyorskölcsönök” felvételének lehetősége. Sokan veszik ezt igénybe egy-egy előre nem látott kiadás esetén. És az így felvett kölcsön után a négyhavi részletfizetés ellenére sem érzi magát senki sem adósnak. Nem érzi a tartozás „ízét”, hiszen nem tett egyebet, mint élt a KST alapszabálya adta lehetőségek egyikével. A most lezárult takarékossági évben csaknem 60 millió forint hitelt vettek fel megyénkben a munkahelyi KST-kifizetőhelyektől. Ezekben a napokban töltik ki mindenütt a jövő évi takarékoskodásra vállalkozó belépési nyilatkozatokat. Ezek alapján úgy tűnik, hogy Vásárhelyen például két nagyüzemben is a kétéves befizetési konstrukciót választják. Ennél a formánál tulajdonképpen annyi a különbség, hogy a végösszeget 24 havi rendszeres betételhelyezés után fizeti vissza a takarékpénztár a kamatokkal együtt. Ám az OTP ezzel a konstrukcióval szinte kiegészíti a személyi hiteladási lehetőségeket, mert jelentősen megemeli a nyújtható hitel összegét. E módozattól a vállalatok többségében azért vonakodtak, mert adminisztrációs nehézségre számítottak. Ugyanis a két évre szóló KST ügyintézését már be kell építeni a vállalati adminisztrációba. A bonyolultság helyett pedig éppen egyszerűbb lesz az adminisztrálás is. Az eddigi egyéves betételhelyezéseknél például külön nyilvántartást kellett vezetni a betétösszegekről és a hiteltörlesztésekről a vállalati bérelszámolásnak, és ugyanezt kellett tenni a KST belső naplózásakor. Pontosan e kettős nyilvántartás az, amit a kétéves takarékossági forma megszüntet. Ai munkahelyi takarékoskodás 25 esztendejének kez-H in Mitmiller fi mai eseményeit vázoltuk. A legutóbb említett kétéves betétforma pedig már e vonatkozásban is a jövőt mutatja. ZRÍNYI PÉTER ISSN AL 330&125