Csongrád Megyei Hírlap, 1981. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

A kongresszus itat­zatán (Folytatás !az 1. oldalról.) mozgalmi élet legyen de­­mokratikusabb, rugalma­sabb, ösztönözzön önállóság­ra, öntevékenységre. A KISZ legyen fogékony a társadalom, az ifjúság prob­lémái iránt, következetesen vegye figyelembe az ifjúsá­gi rétegek és korosztályok eltérő helyzetét és igényeit. A KISZ-nek a gazdasági építőmunkában vállalt fel­adatairól szóló fejezet első­rangú követelményként fo­galmazza meg, hogy a kö­vetkező­­ években kerüljön a mozgalmi munka közép­pontjába a műszaki-techni­kai fejlődés meggyorsítása, az ésszerű takarékosság szé­les­­ körű elterjesztése, a ha­tékonyabb gazdálkodási fel­tételek és formák kialakítá­sában való részvétel. Szük­séges, hogy a KISZ-szerve­­zetek támogassák a fiatalok előremutató javaslatait, mű­ködjenek közre megvalósítá­sukban, kezdeményezően és aktív szervező munkával vegyenek részt az újítómoz­galom fejlesztésében, a fia­talok újító javaslatainak ösztönzésében és hasznosítá­sában. A mozgalom fontos feladata, hogy elősegítse a munkaerővel, az anyaggal, az energiával való ésszerű, takarékos gazdálkodást, amely figyelembe veszi a társadalom hosszabb távú érdekeit is. Nemcsak gazdasági, ha­nem társadalmi szempont­ból is fontos, hogy a pálya­kezdő fiatalokat képzettsé­güknek, tudásuknak megfe­lelő munkakörben alkalmaz­zák, és elősegítsék gyors be­illeszkedésüket — szögezi le a dokumentum. Ennek egyik feltétele, hogy javul­jon az összhang a népgaz­daság igényei és a szakem­berképzés között, másrészt erre ösztönözzön a pálya­kezdők és a vállalatok ér­dekeltségi rendszerre. A KISZ támogatja a munka termelékenységének növelé­sére irányuló törekvéseket, a szervezettség, a munkafe­gyelem javítását. Megköve­teli tagjaitól, hogy becsület­tel álljanak helyt a mun­kában. Ahol szükséges a munkaerő-átcsoportosítás, a KISZ vegyen részt annak előkészítésében, lebonyolí­tásában. Működjön közre a munkakör és a munkahely változtatásával együtt járó nehézségek, feszültségek enyhítésében. A fiatalok jelentős része — a családalapítás, az ön­álló otthon gyorsabb megte­remtése, az ehhez szükséges jövedelem megszerzése ér­dekében — munkaidején túl is kész munkát, vállalni. A szövetség támogatja a kisebb közösségek vállalko­zásán alapuló, a vállalatok, a szövetkezetek tevékenysé­gi körét kiegészítő, azzal összehangolt termelő-, szol­gáltatómunkát. Ugyanakkor határozottan fel kell lépni a munka nélküli jövedelem­­szerzés, az ügyeskedés, a törvénytelen haszonszerzés ellen, azok ellen, akik mun­kaidőben pihenik ki magu­kat, vagy végzik el külön­munkájukat. A dokumen­tum feladatokat határozott meg a KISZ hagyományos termelési mozgalmainak, akcióinak fejlesztésére is. A társadalom fejlődésé­nek alapvető követelménye, valamennyi fiatal érdeke, hogy ismereteinek gyarapí­tásával, tehetsége kibonta­koztatásával készüljön hi­vatására. Ezzel összefüggés­ben a dokumentum a KISZ- szervezetek feladataként fo­galmazta meg: ösztönözzék tagjaikat a képességeik sze­rinti legjobb tanulmányi, szakmai munkára, kísérjék figyelemmel az oktató-neve­lő munka feltételeinek ala­kulását, kezdeményezzék és segítsék elő az iskolai de­mokrácia kibontakozását, az oktatási intézmények nyi­tottságát. A szövetség tagjainak csaknem fele tizenéves; igen fontos, hogy az ifjúsá­gi mozgalom teret adjon tö­rekvéseik megvalósításához, hogy bizonyíthassák tehet­ségüket, kielégíthessék ér­deklődésük­et, szélesíthessék látókörüket. A középfokú oktatási intézményekben a KISZ-szervezetek szervező­dési formáit ped­ig a tanulók igényei, a célszerűség és a feltételek szerint, kell kiala­kítani: az iskolai KISZ-szer­­vezetek — az irányító szer­vek segítségével — maguk döntsék el, milyen megoldá­sokat választanak. A tanul­mányi mozgalom szervezé­sében is jobban kell igazod­ni a diákok igényeihez, el­képzeléseihez. A felsőokta­tási intézményekkel kapcso­latban a határozat megálla­pítja: szükség van arra, hogy a KISZ-szervezetek ér­demben részt vehessenek az oktatás korszerűsítésében, hogy intézményes keretek között véleményt mondhas­sanak a felsőoktatás egészé­ről, az oktatás szervezeti és intézményi kérdéseiről, tar­talmáról, módszereiről, az oktatók munkájáról. Az egyetemi és főiskolai KISZ- szervezetek nevelőmunká­ját, egész tevékenységét a szocialista szakemberképzés, az értelmiségi feladatokra való felkészítés szolgálatába kell állítani. A fiatalok érdekeinek képviseletével és védelmé­vel kapcsolatban elhatáro­zott feladatok között meg­különböztetett helyen szere­pel az ifjúság önálló ott­honhoz jutásának támogatá­sa, további lehetőségek fel­kutatása. A KISZ javasolja a felsőoktatási tanulmányi ösztöndíjrendszer felülvizs­gálatát, valamint annak át­tekintését, hogy milyen le­hetőség van a családalapí­tással és otthonteremtéssel kapcsolatos néhány társa­dalmi juttatás — például a gyermekgondozási segély — és jogosultság kiterjesztésé­re az egyetemi, főiskolai hallgatók körére. A dokumentumban rögzí­tett mozgalmi teendők lé­nyegét, az ifjúsági szövet­ség munkáját az elkövetke­ző években meghatározó tö­rekvéseket fejezi ki a mó­dosított szervezeti­ szabály­zat egyik pontja is. e sze­rint a KISZ kiemelt felada­ta, hogy az ifjúság körében hirdesse és képviselje a párt politikáját, vállaljon részt annak alakításánan, dolgoz­zon megvalósításáért' ' Jó tankönyvből lehet jól tanulni Bedő Katalin felszólalása A KISZ X. kongresszusán a beszámoló feletti vitában felszólalt Bedő Katalin, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium II. osztályos ta­nulója, az iskolai KISZ- bizottság titkára is. Hozzá­szólását az alábbiakban ismertetjük: Tisztelt Kongresszus! Szeretném elmondani, hogy a szegedi KISZ-küldöttérte­­kezleten az egyik szakközép­iskolás diák elmondta: a fia­talok gyakori tapasztalata, hogy a különböző dolgokról mondott véleményüket asze­rint fogadja környezetük, ahogyan azt elmondják. És nem aszerint, amit monda­nak. Pedig a fiatalságnak életkori sajátossága, hogy véleményét élesen, néha bán­tó hangnemben fogalmazza meg, akarata ellenére a leg­jobb szándék mellett is. Mindezt azért bocsátom elő­re, mert olyan témáról sze­retnék szólni, amibe látszó­lag nem is vagyunk illeté­kesek mi, diákok. A diákság első számú fel­adata a tanulás. A tanulás­hoz pedig két nélkülözhetet­len segítségre van szükség, az egyik a jó pedagógus, a másik, a jó tankönyv. A ta­nárokról nem akarok itt be­szélni, ellenben a tanköny­vekről sokunk véleményét szeretném tolmácsolni. Elméletileg a tankönyv olyan segédeszköze a tanu­lásnak, amely mindenkor a diák rendelkezésére áll. Szeptemberben megvásárol­juk, és az év végéig forgat­juk azokat több-kevesebb szorgalommal. Az oktatási reform azonban már ezt is megreformálta, hiszen egyik­másik tankönyvet csak októ­ber végén, sőt november elején kaptuk meg a leg­utóbbi tanévkezdés után. Elképzelhető, mennyire tör­tük magunkat, hogy külön­böző könyvekből keresgéljük a megtanulni valókat. Külö­nösen, amikor még strandra is járhatunk. De, amikor megkaptuk a hiányzó Magyar Irodalom könyvet, elég hamar lelohadt a lelkesedésünk. Még­pedig azért, mert a könyvben egy­­re-másra találtuk azokat a magyarázó részleteket, ame­lyeket nem sikerült értel­mezni. Ezek közül szeret­nék idézni, például: „Kár találgatni, hősének milyen sorsot szánt Puskin. Azonos­ságukból az következik, hogy sok mindent csinálhatott, egy valamit azonban biztosan csi­nált: hasonmása Puskin ke­zével, megírta a Jevgenyij Anyegint.” Mire ezt a részt elolvastuk, mindent tudtunk az Anyeginről, csak abban voltunk bizonytalanok, ki is írta hát az Anyegint. Vörösmart­yt is magyaráz­za nekünk a könyv: „Az Elő­szó a magyar irodalom csú­csai közé tartozik. Világos katasztrófáját kozmikus tra­gédia látomásává emeli.” Az órán persze megtudtuk, hogy a mondatban szereplő Világos szó a világosi fegy­verletételre utal, és nem jel­zőként szerepel a katasztrófa szó előtt. Ez azonban nem oldotta meg minden gondun­kat, hiszen ott a következő mondat is: „Az Előszóban Vörösmarty nem mérhető időtartamú, rendkívüli belső kiterjedésű pillanatként feje­zi ki a tragikumot, mely ér­téktelített állapotra követke­zett, s kilátástalan tompa ürességnek adja át a helyét.” Nem akarom Irodalomórá­val untatni a Kongresszust. Az idézeteket szinte végtele­nül folytathatnám. A lényeg azonos: biztosan nagyon tu­dományos színvonalú a mi tankönyvünk. Akik leírták, bizonyosan tudják, hol, mi­ről szólnak. A mi számunk­ra azonban ez nem érthető. Egyszerűen nem tudjuk kö­vetni a gondolatmenetét, s még kevésbé tudjuk megta­nulni ezeket a magyarázato­kat. S most szeretnék vissza­utalni arra, hogy mi, fiata­lok gyakran élesen mondunk véleményt különböző dolgok­ról. Ezt is szem előtt tartva szeretném kimondani: a tan­könyv akkor segítője a tanu­lásnak, ha egy-két olvasás­ra megértik azok is, akik­nek készül. Ez annál is in­kább fontos, mert az érett­ségivel sokak számára lezá­rul az általános műveltséget megszerző időszak. Úgy gon­dolom, a társadalomnak sem mindegy, milyen felkészült­ségű embereket nevel. A ma­gam részéről igen magas színvonalú érdekvédelmi te­vékenységnek tartanám, ha a KISZ Központi Bizottsága gondot tudna fordítani a tankönyvek kiadására, minő­sítésére. Úgy hiszem, el tud­nák érni, hogy tankönyveket az érintett iskolatípusban ta­nítási gyakorlattal rendelke­ző pedagógusok írjanak. Olyanok, akik pontosan tisz­tában vannak a tanulók fel­­készültségének szintjével és általunk befogadható meg­fogalmazásban adják az új ismeretanyagot — mondotta Bedő Katalin felszólalásá­ban. A fiatal kutatók inkájáról, életkürín­ményeiről, közéletiségéről Dr. Zákány József felszólalása A KISZ X. kongresszusán, a beszámo­ló feletti vita során, felszólalt dr. Zákány József, az MTA Szegedi Biológiai Köz­pontjának munkatársa is. Hozzászólását az alábbiakban ismertetjük: Kedves Elvtársak! A KISZ fontos feladata, hogy a fiatalok felkészültségét, képzettségét figyelembe ve­vő akciók, munkaformák kidolgozásával, szervezésével, a helyi kezdeményezések fel­karolásával, a hasznosítható javaslatok széles körű elterjesztésével aktívan vegyen részt a feladatok megoldásában. Az MSZMP tudománypolitikai határoza­ta, a párt tudománypolitikai munkájának napi tapasztalatai a munkahelyeken, mind pontosabban tárták fel az ifjúsági művelt­ség helyét a politikai végrehajtásban. Saját feladataink körvonalazása időben egybe­esett a KISZ KB törekvéseivel, melyek so­rán mind részletesebben tekintettük át az egyes, viszonylag szűkebb dolgozói ifjú­sági rétegek mozgalmi munkájának sajá­tosságait. A kutató-fejlesztő szakemberek rétegéhez is eljutottunk. E réteg munkájának tar­talmát a párt tudománypolitikai irányvo­nalának és az ifjúsági mozgalom sajátos eszközeinek egyesítésével kívántuk meg­alapozni. Az Intéző Bizottság 1980 január­jában külön is foglalkozott a fiatal kuta­tók helyzetével. Az elemzésből kitűnik, hogy a felsőfokú végzettségű 20—29 éves fiatalok 7,9 százaléka tudományos kutató­­fejlesztő. A KISZ szervezettsége ebben a rétegben meghaladja a 70 százalékot, ami jó feltétele céljaink megvalósításának. A viszonylag kis létszámú fiatal kutató-fej­lesztő területileg igen széttagoltan él és dolgozik — mutatott rá dr. Zákány József, majd azt­ hangsúlyozta, hogy az intézmé­nyekben működő KISZ-bizottságok, -vezető­ségek, illetve alapszervezeti vezetőségek poli­tikai tudatosságán, szervezeti erején múlik, hogy célkitűzéseink valóra váljanak. A feltételek természetesen kedvezőbbek ott, ahol kutató-fejlesztő intézményekben ön­álló szervezeti egységeink működnek. A termelőüzemekben a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsai, illetve a fiatal ag­rárszakemberek tanácsai már nehezebben koordinálhatók. A fiatal kutatók-fejlesztők körében vég­zett mozgalmi munka céljai világosak. Az elkövetkező időszak kiemelt feladatai a ' kurol-'is eredtményességeinek fo­-, 1 irtása; a termelés­, igényeivel szorosan kapcsolódó feladatok előtérbe állítása; a nyersanyag- és energiaproblémák megoldá­sához való hozzájárulás, a tudományos eredmények gyors meghonosítása, az újító kezdeményezések erősítése fő témacsoport­jaiba sorolhatók. Nagyon lényeges, hogy mindenki világo­san lássa saját helyét, feladatát, legyen tisztában saját munkája kapcsolódásaival, s törekedjen, hogy minél­ hatékonyabban használja ki saját lehetőségeit, képessége­it, szakmai kapcsolatait, hogy ezen célok­hoz közelebb juthassunk — mondotta ez­után, majd rámutatott a következőkre, amelyet az ÉFT javasol. A népgazdaság fejlesztésének legkülönbözőbb területein dolgozzanak hatékonyabban a fiatal kuta­tók-fejlesztők. A nem kutatóintézeti kere­,­tiekben tevékenykedő fiatal dolgozók sza­bad kapacitása is kerülhessen kifejtésre. Szövetségünk a fiatal kutatók pályára va­ló felkészüléséhez adjon mind nagyobb se­gítséget. Magam részéről az e rétegben végzett munkánk fő kérdésének ezt tartom, hogyan tudunk a konkrét feladatok meg­oldására képes, úgymond „kész” kutató fej­lődéséhez hozzájárulni. A kutatóintézetek­ben elhelyezkedő fiatalok többsége tanul­mányai alatt valami másra készül, az adott felsőoktatási intézmény képzési céljának megfelelően. A kutatói pályára való tény­leges felkészülés lényegében egybeesik a kutatói alkalmazásuk első éveivel. Befejezésül elmondotta: a fiatal kutatók körében is, mint más ifjúsági rétegekben, a KISZ tényleges tömegbefolyása nagymér­tékben függvénye az érdekképviseleti munkának. Számos feszítő egzisztenciális gond­ van a fiatal kutatók körében. Ezek egy része általában azonos egyéb értelmi­ségi pályakezdő fiatalok gondjaival. El­mondotta: a kutató-fejlesztő bázis tovább­fejlesztésével kapcsolatos létszámintézke­dések, a kutatók mobilitását gátló objektív körülmények, a magasan kvalifikált asz­­szisztensek szakmai perspektívájának be­­határoltsága és még számos probléma azon­ban sajátosan nálunk jelentkezik. Ezek ösz­­szegyűjtésére, képviseletére a soron követ­kező ifjúsági parlamentek kapcsán külö­nösen, de folyamatosan is gondot kell for­dítanunk. Mi, a fiatal kutatók és fejlesztők körében dolgozó KISZ-fiatalok ezekre a feladatainkra gondolunk, amikor a KISZ X. kongresszusának határozattervezetét ol­vassuk. Úgy látjuk, hogy a határozatterve­zet jól teszi mérlegre munkánk eddigi ta­pasztalatait, s jó alapot , nyújt arra, hogy a következő perí­pusb­an­­eredményes jhva­­ka folyjon a mi rétegünk KISZ-szerveze­­teiben — lejentse be­­hozzászólását dr. -­Zá­kány József.-----­ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke, Lázár­­György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke fogadta dr. Simon Pált,­ hazánknak a Jugoszláv Szocialista Szövete­ségi Köztársaságba akkredi­tált rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, aki elutazott állomáshelyére. * A hagyományos béke- és barátság hónapi eseményso­rozat országos programja keretében az Európai Biz­tonság és­­ Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága hétfőn ülést tartott az Or­szág két Vadász-termében. Kállai Gyula elnökölt a ta­nácskozáson, ahol a nemzet­közi helyzet időszerű kér­déseit tűzték napirendre, kü­lönös tekintettel az európai biztonság és együttműködés ügyére. * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fe­jezte ki részvétét Abdusz Szattarnak, a Bangladesi Né­pi Köztársaság ügyvezető el­nökének Ziaur Rahman el­nök tragikus elhunyta al­kalmából.­­ Hétfőn reggel — a PTI indiai hírügynök­ség szerint — Chittagong közelében letartóztatták Ah­med Manzur tábornokot, a bangladesi lázadók vezetőjét. A chittagongi lázadásnak egyébként Ziaur Rahmanon kívül az államfő nyolc kö­zeli munkatársa is áldozatul esett. * Hétfőn ifjúsági küldöttség utazott Berlinbe, Köpf nász­úrnénak, a KISZ KB titká­rának vezetésével. A dele­gáció részt vesz a Szabad Német Ifjúság XI. kong­resszusán, majd az Erfurt megyei ifjúkommunisták ta­lálkozóján. * A Német Kommunista Párt (DKP) a fegyverkezési hajsza elleni küzdelmet, az új közép-hatótávolságú nuk­leáris fegyverek NSZK-beli telepítése elleni következetes harcot tartja a legfontosabb feladatának — hangoztatta a párt vasárnap este véget ért hatodik kongresszusa, melyen az MSZMP küldött­sége Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság titkára ve­zetésével vett részt. A kong­resszus ismét Herbert Miest választotta meg a párt elnö­kévé. * Vasárnap — az 1973-as arab—izraeli háború óta elő­ször — általános polgári vé­delmi gyakorlatot tartottak Szíriában, felkészülve iz­raeli támadásra. * Varsóban, vasárnap az or­szág minden részéből ösz­szesereglett sok ezer fős tö­meg, jelenlétében vettek, vég­ső búcsút Stefan Wyszynski bíborostól, Lengyelország prímásától, aki 32 éven át állt a lengyel katolikus egy­ház élén. A több órás gyász­szertartáson II. János Pál pápa személyes megbízott­jaként részt vett Agostino Casaroli bíboros, vatikáni ál­lamtitkár, valamint számos külföldi egyházi és állami küldöttség. A magyar római katolikus egyházat dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek képviselte. A lengyel állami delegációt Henryk Jablonski államfő vezette. Kitü­ntetésátadás A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szennay Andrásnak, a pannonhalmi bencés rend főapátjának az állam és a katolikus egyház együttműködésének fejleszté­se, valamint a bencés rend társadalmi beilleszkedése te­rén végzett kimagasló tevé­kenysége elismeréseként. 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hét­főn adta át. Jelen voltak a kitüntetés átadásánál Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar el­­nöke. Tanácskozás Az utóbbi években nem akadt olyan ipari, illetve ke­reskedelmi bizottsági ülés a Parlamentben, ahol ne lett volna szó a termelőeszköz­kereskedelem helyzetéről. A két bizottság hétfőn együt­tes ülésén ezzel a témával foglalkozott. A vitában felszólaló Kan­­gyalka Antal (Csongrád me­gye, Makó) a mezőgazdasági és anyagmozgatási gépek al­katrészhiányát tette szóvá — saját szavaival élve — már évek óta, s hasztalanul. A vállalatok, szövetkezetek nem ritkán két-három tar­goncából készítenek egyet, mert hiába rendelik meg a gyakran csak néhány száz forint értékű alkatrészt. " KEDD, 1981. JÚNIUS 7.

Next