Csongrád Megyei Hírlap, 1983. április (40. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

Negyedszázados a Rózsa Ferenc Szakközépiskola Iskolaiubneum Szegedés Az oktatási intézmény fennállásának 25. évforduló­ra emlékeztek tegnap, csü­törtökön délelőtt a megye­székhelyen a Rózsa Ferenc Szakközépiskola mai és egy­kori tanárai, diákjai. Az 1958-ban Szeged akkori ne­gyedik gimnáziumaként élet­re hívott középiskola évfor­dulós ünnepségén a Vörös Csillag filmszínházban ben­sőséges keretek között ele­venítették fel a két és fél évtized iskolatörténetét, pe­dagógusok, oktatók, tanulók és a bázisüzemek képviselői. Részt vett az eseményen Vántus Istvánné, a megyei pártbizottság munkatársa, Fosztó Lászlóné, a Szeged városi pártbizottság munka­társa, Dr. Müller Józsefné, a megyei tanács vb művelő­désügyi osztályának vezető­je, Matusik Sándor, a Sze­ged városi tanács vb műve­lődésügyi­­ osztályvezető-he­lyettese, Szentirmai László, a KISZ megyei bizottságá­nak képviselője és dr. Bari Ferenc, a KISZ szegedi bi­zottságának titkára is. A nagy múltú újszegedi tanítóképző helyén létreho­zott gimnázium, majd 1961- től szakközépiskola történe­tének kezdeteiről, szakmai képzésben betöltött szerepé­nek változásairól, a negyed­százas­ nehézségeiről, oktatá­si-nevelést újító törekvései­ről és sikereiről Horváth Fe­renc igazgató emlékezett meg beszédében. Az iskolát 25 év óta vezető pedagógus vázolta az autóforgalmi, autószerelő, autóvillamossá­gi szerelő és villanyszerelő szakközépiskola mai felada­tait is, mint a létrejötte óta túlnyomó többségben fizikai dolgozók családjából szárma­zó fiatalokat oktató és ne­velő intézmény céljait és tennivalóit. Az évfordulós szakközépiskolát köszöntötte az ünnepségen az iskola­zászlót adományozó szegedi Volán 10. sz. vállalat párt­­bizottságának titkára, Sebők Imre, majd a vállalat KISZ- bizottságának képviselői em­lékszalagot kötöttek az isko­lázásaiéra. A szakközépisko­la KISZ-bizottságának titká­ra, Dobos Tamás mondott köszönetet nevelőmunkáju­­kért az iskolában kezdetek óta munkálkodó pedagógu­soknak. Az ünnepségen dr. Bari Ferenc, a KISZ szegedi városi bizottságának titkára átadta az iskola ifjúkommu­­nistáinak a KISZ KB által adományozott kiváló KISZ- szervezet zászlót, amelyet eddig ötször érdemeltek már ki. Ugyancsak az ünnepi eseményen vehette át a KISZ KB dicsérő oklevelét Hor­váth Zsikó Zsolt, az iskola negyedikes diákja. A Rózsa Ferenc szakkö­zépiskola épületében délben megkoszorúzták a névadó domborművét, majd a ne­gyedszázadot dokumentáló anyagokból iskolatörténeti kiállítást nyitottak az új­szegedi iskolaépületben. Sportesemény, majd disco­­műsor egészítette ki az év­fordulós szegedi oktatási in­tézmény ünnepnapját. 2 Tudósítás tanácsi testületi ülésekről (Folytatás az 1. oldalról.) Valában részt vevő Szegedi Magas- és Mélyépítő Válla­lat kollektíváját. Jóváhagy­ta a vb a móravárosi ABC- áruház beruházási program­ját. Elfogadta a testület a ma­gánerős lakásépítést segítő telekgazdálkodás helyzetéről készített tájékoztatót. Ebből kiderült, hogy a tanács vb illetékes szervei igyekeznek olyan helyzetet teremteni, hogy felgyorsuljon a magán­erős építkezés. Az elmúlt négy hónap munkájának eredményeképp a Hattyas­­telepi és a mihályteleki ki­sajátítás és a telekértéke­sítés jól halad. Lehetőség lesz az IKV által feltárt fog­híjak beépítésére is. Tápén is osztanak házhelyeket. Az igények és a lehetőségek összehangolására további erőfeszítésekre van szükség, s az eddiginél jobb tájékoz­tatásra. Jóváhagyta a vb a Felső­város IV­­. ütem, a Kossuth Lajos sugárút 9—13. sz. és a „J” II. ütem egyszerűsí­tett beruházási programját. Értékelte a testület a vb építési és közlekedési osz­tályának munkáját, elfogad­ta a tanácsi vállalatok ta­valyi munkájáról és az is­kolák több célú hasznosításá­ról készített beszámolókat. B. GY. GY. Gondoskodnak Szentesen a lakásépítési tervekről Tegnap délután Dóczi Gá­bor tanácselnök vezetésével ülést tartott a szentesi vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága. Először a korábbi ha­tározatok megvalósításáról volt szó, így az elmúlt esz­tendőben 17 romos tanyát írtak össze a város külterü­letén és a tulajdonosokat kö­telezték az épületek lebontá­sára. Ugyanakkor a tanya­telkek művelésbe való be­vonása is napirenden van. A tanyákkal egyébként most többet törődnek az emberek, mivel a tószántartásnak és más mezőgazdasági lehető­ségeknek a forrásai. Körültekintő intézkedések vannak folyamatban, a ma­gánerőből történő lakásépít­kezések támogatására, telkek formájában. Többek között a Kiss Ernő sorom­, a Víz­torony körül, a Háman lakó­telepen, az ipartelepi úton és más helyeken 1983-ban és 1984-ben összesen 250 te­lek lesz felhasználható, amelyeknek a közművesíté­sére közös összefogás szük­séges egyrészt az építtetők, másrészt az illetékes fóru­mok között. Elfogadták az előterjesztést, hogy az egész­ségügyi osztályon április 1-i hatállyal csoportvezetői munkakört létesítenek a szo­ciálpolitikai feladatok ellátá­sának javítására. Következő témaként sze­repeltek az 1982. évi költ­ségvetési revíziók tapasztala­tai. Ennek előadója Szirbik Imre osztályvezető volt A beszámolót előzetesen a számvizsgáló úgy minősítet­te, hogy az a valóságot tük­rözi. Az elkövetkező idő­szakban szükség van — a mulasztásokkal arányban — a felelősségrevonás követke­zetes és megfelelő alkalma­zására. Ezt a megállapítást a felszólalások nyomán meg­erősítették a testület, tagjai, rámutatva arra, hogy például a társadalmi tulajdon védel­me, a belső pénzügyi fegye­lem megszilárdítása elsődle­ges vezetői feladat a költ­ségvetési intézményeknél. A revizorok ne a „kákán is csomót...” módszer alapján dolgozzanak, hanem tárják fel a hiányosságok összefüg­géseit Ugyanakkor a revi­zorok megállapításait tiszte­letben kell tartani az adott intézményeknél. A továbbiakban jóváhagy­ták és elfogadták a tanácsi építőipari üzem múlt évi munkájáról szóló beszámolót és az 1983. évi árbevételi tervet Ennek előadója Var­ga Sándor üzemvezető volt. Bejelentették, hogy a gim­názium tatarozási munkája az esztendő végére befeje­ződik, méghozzá külső, épí­tőipari együttműködés kere­tében. SZ. R. Újságírók kitüntetése Hazánk felszabadulásának 38. évfordu­lója alkalmából újságírókat tüntettek ki csütörtökön a Parlament vadásztermében. Kimagasló újságírói munkája elismeré­seként Rózsa Ferenc-díjat kapott: Bán­kuti Gábor, a Magyar Rádió főmunkatár­sa; Bernáth László, az Esti Hírlap rovat­vezetője; Gömöri Endre, a Magyarország rovatvezetője; Iglói Zoltán, a Magyar Táv­irati Iroda pécsi szerkesztőségének veze­tője; Máriássy Judit, az Élet és Irodalom rovatvezetője; Nemes János, a Budapester Rundschau főszerkesztője; Sági Ágnes, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője, Szabó L. István, a Népszabadság rovatvezető­helyettese. Ugyancsak a sajtóban végzett eredmé­nyes tevékenységükért huszonnyolcan a Munka érdemrend arany-, ezüst-, illetve bronzfokozatát, huszonketten pedig a Ki­váló Munkáért kitüntető jelvényt vehették át A kitüntetéseket Németh Jenő, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese adta át. Az ünnepségen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tag­jai, valamint Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fa­u­­­di Rezsőnek, a Magyar Rádió főosz­tályvezetőjének több évtizedes kiemelke­dő munkája, zeneművészeti tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából, és Dobos Istvánnak, a Ma­gyar Televízió főosztályvezető-helyettesé­nek több évtizedes, kiemelkedő munkája elismeréseként nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket ugyancsak csütörtökön ad­ta át a Parlamentben Németh Jenő. •k A TESZÖV elnökségének megalapítása Csökkenő ellátási háttér megyénk termelőszövetkezeteiben Kiemelkedő termelési és pénzügyi ered­ményekkel zárták az elmúlt esztendőt megyénk tsz-ei. Az üzemi termelési érték megközelítette a 9 milliárd 370 millió fo­rintot, ami 9 százalékos előrelépésnek fe­lel meg. A nyereség 159 millió forinttal gyarapodott, és ez 16 százalékos többletet jelent 1981-hez mérten. Tegnap Makón, a József Attila Tsz székházában megtartott ülésen is azt a megállapítást tette a TESZÖV elnöksége, hogy 15 év után, tavaly érkeztek el az ál­talános pénzügyi egyensúlyhoz a tsz-ek. Egyetlen helyen sem volt szükség szaná­lási eljárásra. Ugyanakkor visszaestek a termelés üzemi, műszaki feltételei, a gép­es eszközellátás zökkenői miatt. Molnár Lajos, a szövetség elnöke nyi­totta meg a tanácskozást, majd Haskó Pál TESZÖV-titkár számolt be a testületi határozatok végrehajtásáról. Az előter­jesztések megvitatásában részt vett dr. Varga Dezső, a makói városi pártbizott­ság első titkára, Hercsák András, a TOT képviselője, dr. Szeberényi Sándor, a me­gyei pártbizottság munkatársa, dr. Gyányi Lajos, az MNB megyei igazgatóságának osztályvezetője. Az elnökség tagjai közül Gémes Pál, a csongrád-bokrosi Kossuth, Bertus Pál, a fábiánsebestyéni Kinizsi, Szabó István, a makói József Attila, Kiss István, az apátfalvi Aranykalász, Molnár Imre, a szeged-szőregi Tisza—Maros-szög Tsz képviseletében értékelte az elmúlt évi általános gazdálkodást és tett több észre­vételt a termelés feltételeinek a javításá­val kapcsolatban. Az elmúlt évi gazdálkodást az jelle­mezte, hogy javult a piaci alkalmazkodó­képesség, a vezetés és irányítás rend­szere, s időben tettek intézkedéseket a tsz-ek az évközi szabályozóváltozások ha­tásának ellensúlyozására. De elismeréssel lehet szólni a nagyüzemi gazdgtársadalom helytállásáról, a közös felelőségtudat erő­södéséről. Az idén a tervezett két-három száza­lékos termelésfejlesztés végrehajtásához folyamatosabb és biztonságosabb anyag­eszköz ellátásra lenne szükség. Az orszá­gos érdekű gabonaprogramhoz késve ad­ja a gépeket a kereskedelem. Különböző időben érkeznek a műtrágyaszállítmá­nyok, és így egy menet helyett, nagy ener­giaráfordítással, háromszor kell végigta­pogatni a termőföldeket. Változatlanul akadozik az alkatrészellátás. A jövőben növelni kellene a szövetke­zeti-vállalati együttműködéseknél a tsz-ek érdekeltségét a végtermék-előállításban. A mikrokörzetek hatékonyabb kooperáció­jában is rejlenek még tartalékok. A szövetség revizori irodájának jelen­tését Szűcs László terjesztette elő, majd Horváth Gyula, a PM megyei bevételi igazgatóságának a vezetője a belső ellen­őrzés és a szigorúbb önrevízió erősítését szorgalmazta. Berkes Zsoltné kisteleki el­nökségi tag viszont az ellenőrzési ágazat esetenkénti alacsony szakmai felkészült­ségét bírálta. A TESZÖV elnöksége végül javaslatot fogadott el a tsz-ek megyei küldöttköz­gyűlésének április 14-i összehívásával kap­csolatban. T. J. Elismerés csongrádi kisiparosoknak A KI­OSZ csongrádi szer­vezetének a napokban tar­tott tagértekezletén Borda Sándor, a helyi szervezet tit­kára beszámolt az elmúlt időszak t munkájáról. Meg­említette: a kisiparosok tag­létszáma újabb 15 fővel nö­vekedett, s jelenleg 562-ten varrnak, munkájukkal a la­kosság általában elégedett Szó esett a szakmai tovább­képzésről. Megemlítette azt is, hogy a Pacsirta utca sar­kán egy kisiparosműhelyt szándékoznak létrehozni, ha az anyagi feltételek meg­lesznek. A közhasznú munkából a kisiparosok kiveszik részü­ket Tavaly 168 ezer óra tár­sadalmi munkával járultak hozzá Csongrád szépítésé­hez. A taggyűlésen Kiváló Kis­iparos kitüntetést kapott Ormándi Mihályné tömörké­nyi női szabó, a Kiváló Kis­iparos kitüntetés bronz fo­kozatát pedig Tapodi Jó­zsefné csongrádi szűcsmes­ternek nyújtották át Közös közlemény Petar Sztambolicsnak, a­­SZSZK elnöksége elnökének magyarországi látogatásáról Losonéki Pálnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghí­vására Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság Elnök­ségének elnöke március 29. és 31. között hivatalos, ba­ráti látogatást tett Magyar­­országon. Losonczi Pál és Petar Sztambolics a tárgyalásokon áttekintette a Magyar Nép­köztársaság és a Jugoszláv Szocialista­ Szövetségi Köz­társaság sokoldalú kapcsola­tainak helyzetét, az együtt­működés fejlesztésének lehe­tőségeit, és véleményt cse­rélt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A két elnök megelégedés­sel állapította meg, hogy a közös erőfeszítések eredmé­nyeként a két baráti szocia­lista ország jószomszédi vi­szonya politikai, gazdasági, kulturális együttműködése gyümölcsözően fejlődik. A felek újból megerősí­tették, hogy a magyar—ju­goszláv kapcsolatok a szu­verenitás, a területi integ­ritás, a függetlenség, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás el­vein, a szocializmus építésé­nek közös céljain, a két orr­szág belső fejlődésében és nemzetközi helyzetében meglevő különbségek kölcsö­nös figyelembevételén ala­pulnak. Ezek az elvek — amelyeket Kádár János és Joszip Broz Tito találkozó­in dolgoztak ki és erősítet­tek meg — megbízható ala­pul szolgálnak a magyar— jugoszláv együttműködés kölcsönösen előnyös, sokol­dalú fejlődéséhez, a barát­ság és a bizalom erősítésé­hez a két ország népei kö­­­zött. Megerősítették szilárd el­határozásukat, hogy ezeken a tartós alapokon folytatják a kapcsolatok erősítését Ma­­gyarország és Jugoszlávia között, és újabb erőfeszíté­seket tesznek a kölcsönösen előnyös kétoldalú együtt­működés fejlesztésére. A felek kedvezően érté­kelték a gazdasági együtt­működés eredményeit, a ki­egyensúlyozott árucsere-for­galom növekedését. Elisme­rően szóltak azokról az erő­feszítésekről, amelyeket a két ország kormánya, a ma­gyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság és más gazdasági intézmények tettek ezért. Rámutattak ar­ra, hogy további erőfeszíté­seket kell tenni a gazdasá­gi együttműködés új és fej­lettebb formáinak, a terme­lési kooperáció újabb lehe­tőségeinek feltárásáért, az országaik szomszédságából fakadó előnyök jobb kihasz­nálásáért, a határ menti gazdasági együttműködés és árucsere fejlesztéséért. Mindkét elnök hangsú­lyozta, hogy fontosnak tart­ja a Magyar Népköztársa­ságban élő szerb, horvát, szlovén, illetve a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaságban élő magyar nemzetiség kiegyensúlyozott helyzetét és sokoldalú fej­lődése valamennyi társadal­mi-gazdasági, kulturális-mű­velődési és más feltételének biztosítását. Kedvezőnek ér­tékelték, hogy a két ország jószomszédi kapcsolatának fejlesztésében a nemzetisé­gek a híd szerepét töltik be. Aláhúzták, hogy országaik elvi álláspontja a nemzeti­ségi kérdésben a két érség népes barátsága erősítésének fontos eleme. A felek ebben a szellemben tovább mun­kálkodnak a nemzetiségek sokoldalú igényeinek minél teljesebb kielégítéséért. Losonczi Pál és Petar Sztambolics beható véle­ménycserét folytatott az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről, különös figyelmet for­dítva a nemzetközi feszült­ség enyhítését, a békét és­­ a nemzetközi biztonságot, az államok egyenjogú, kölcsö­nösen előnyös együttműkö­désének fejlesztését szolgáló erőfeszítésekre. A két fél aggodalmát fe­jezte ki a mostani bonyo­lult nemzetközi helyzet mi­att, amely feszültségekkel terhes. Kifejezték meggyő­ződésüket, hogy minden erő­feszítést meg kell tenni a fegyverkezési verseny gyors megfékezéséért, a tényleges leszerelésre irányuló intéz­kedések kidolgozásáért és végrehajtásáért. A két elnök megelégedés­sel állapította meg, hogy tárgyalásaik eredményei hozzájárultak a Magyar Népköztársaság és a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködé­sének és jószomszédi viszo­nyának elmélyítéséhez, a béke és biztonság erősítésé­hez. Petar Sztambolics, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnöke jugoszláviai hivata­los, baráti látogatásra hívta meg Losonczi Pált, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. PÉNTEK, 1983, APRULIS .

Next