Csongrád Megyei Hírlap, 1983. április (40. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-01 / 77. szám
Negyedszázados a Rózsa Ferenc Szakközépiskola Iskolaiubneum Szegedés Az oktatási intézmény fennállásának 25. évfordulóra emlékeztek tegnap, csütörtökön délelőtt a megyeszékhelyen a Rózsa Ferenc Szakközépiskola mai és egykori tanárai, diákjai. Az 1958-ban Szeged akkori negyedik gimnáziumaként életre hívott középiskola évfordulós ünnepségén a Vörös Csillag filmszínházban bensőséges keretek között elevenítették fel a két és fél évtized iskolatörténetét, pedagógusok, oktatók, tanulók és a bázisüzemek képviselői. Részt vett az eseményen Vántus Istvánné, a megyei pártbizottság munkatársa, Fosztó Lászlóné, a Szeged városi pártbizottság munkatársa, Dr. Müller Józsefné, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője, Matusik Sándor, a Szeged városi tanács vb művelődésügyi osztályvezető-helyettese, Szentirmai László, a KISZ megyei bizottságának képviselője és dr. Bari Ferenc, a KISZ szegedi bizottságának titkára is. A nagy múltú újszegedi tanítóképző helyén létrehozott gimnázium, majd 1961- től szakközépiskola történetének kezdeteiről, szakmai képzésben betöltött szerepének változásairól, a negyedszázas nehézségeiről, oktatási-nevelést újító törekvéseiről és sikereiről Horváth Ferenc igazgató emlékezett meg beszédében. Az iskolát 25 év óta vezető pedagógus vázolta az autóforgalmi, autószerelő, autóvillamossági szerelő és villanyszerelő szakközépiskola mai feladatait is, mint a létrejötte óta túlnyomó többségben fizikai dolgozók családjából származó fiatalokat oktató és nevelő intézmény céljait és tennivalóit. Az évfordulós szakközépiskolát köszöntötte az ünnepségen az iskolazászlót adományozó szegedi Volán 10. sz. vállalat pártbizottságának titkára, Sebők Imre, majd a vállalat KISZ- bizottságának képviselői emlékszalagot kötöttek az iskolázásaiéra. A szakközépiskola KISZ-bizottságának titkára, Dobos Tamás mondott köszönetet nevelőmunkájukért az iskolában kezdetek óta munkálkodó pedagógusoknak. Az ünnepségen dr. Bari Ferenc, a KISZ szegedi városi bizottságának titkára átadta az iskola ifjúkommunistáinak a KISZ KB által adományozott kiváló KISZ- szervezet zászlót, amelyet eddig ötször érdemeltek már ki. Ugyancsak az ünnepi eseményen vehette át a KISZ KB dicsérő oklevelét Horváth Zsikó Zsolt, az iskola negyedikes diákja. A Rózsa Ferenc szakközépiskola épületében délben megkoszorúzták a névadó domborművét, majd a negyedszázadot dokumentáló anyagokból iskolatörténeti kiállítást nyitottak az újszegedi iskolaépületben. Sportesemény, majd discoműsor egészítette ki az évfordulós szegedi oktatási intézmény ünnepnapját. 2 Tudósítás tanácsi testületi ülésekről (Folytatás az 1. oldalról.) Valában részt vevő Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat kollektíváját. Jóváhagyta a vb a móravárosi ABC- áruház beruházási programját. Elfogadta a testület a magánerős lakásépítést segítő telekgazdálkodás helyzetéről készített tájékoztatót. Ebből kiderült, hogy a tanács vb illetékes szervei igyekeznek olyan helyzetet teremteni, hogy felgyorsuljon a magánerős építkezés. Az elmúlt négy hónap munkájának eredményeképp a Hattyastelepi és a mihályteleki kisajátítás és a telekértékesítés jól halad. Lehetőség lesz az IKV által feltárt foghíjak beépítésére is. Tápén is osztanak házhelyeket. Az igények és a lehetőségek összehangolására további erőfeszítésekre van szükség, s az eddiginél jobb tájékoztatásra. Jóváhagyta a vb a Felsőváros IV. ütem, a Kossuth Lajos sugárút 9—13. sz. és a „J” II. ütem egyszerűsített beruházási programját. Értékelte a testület a vb építési és közlekedési osztályának munkáját, elfogadta a tanácsi vállalatok tavalyi munkájáról és az iskolák több célú hasznosításáról készített beszámolókat. B. GY. GY. Gondoskodnak Szentesen a lakásépítési tervekről Tegnap délután Dóczi Gábor tanácselnök vezetésével ülést tartott a szentesi városi tanács végrehajtó bizottsága. Először a korábbi határozatok megvalósításáról volt szó, így az elmúlt esztendőben 17 romos tanyát írtak össze a város külterületén és a tulajdonosokat kötelezték az épületek lebontására. Ugyanakkor a tanyatelkek művelésbe való bevonása is napirenden van. A tanyákkal egyébként most többet törődnek az emberek, mivel a tószántartásnak és más mezőgazdasági lehetőségeknek a forrásai. Körültekintő intézkedések vannak folyamatban, a magánerőből történő lakásépítkezések támogatására, telkek formájában. Többek között a Kiss Ernő sorom, a Víztorony körül, a Háman lakótelepen, az ipartelepi úton és más helyeken 1983-ban és 1984-ben összesen 250 telek lesz felhasználható, amelyeknek a közművesítésére közös összefogás szükséges egyrészt az építtetők, másrészt az illetékes fórumok között. Elfogadták az előterjesztést, hogy az egészségügyi osztályon április 1-i hatállyal csoportvezetői munkakört létesítenek a szociálpolitikai feladatok ellátásának javítására. Következő témaként szerepeltek az 1982. évi költségvetési revíziók tapasztalatai. Ennek előadója Szirbik Imre osztályvezető volt A beszámolót előzetesen a számvizsgáló úgy minősítette, hogy az a valóságot tükrözi. Az elkövetkező időszakban szükség van — a mulasztásokkal arányban — a felelősségrevonás következetes és megfelelő alkalmazására. Ezt a megállapítást a felszólalások nyomán megerősítették a testület, tagjai, rámutatva arra, hogy például a társadalmi tulajdon védelme, a belső pénzügyi fegyelem megszilárdítása elsődleges vezetői feladat a költségvetési intézményeknél. A revizorok ne a „kákán is csomót...” módszer alapján dolgozzanak, hanem tárják fel a hiányosságok összefüggéseit Ugyanakkor a revizorok megállapításait tiszteletben kell tartani az adott intézményeknél. A továbbiakban jóváhagyták és elfogadták a tanácsi építőipari üzem múlt évi munkájáról szóló beszámolót és az 1983. évi árbevételi tervet Ennek előadója Varga Sándor üzemvezető volt. Bejelentették, hogy a gimnázium tatarozási munkája az esztendő végére befejeződik, méghozzá külső, építőipari együttműködés keretében. SZ. R. Újságírók kitüntetése Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából újságírókat tüntettek ki csütörtökön a Parlament vadásztermében. Kimagasló újságírói munkája elismeréseként Rózsa Ferenc-díjat kapott: Bánkuti Gábor, a Magyar Rádió főmunkatársa; Bernáth László, az Esti Hírlap rovatvezetője; Gömöri Endre, a Magyarország rovatvezetője; Iglói Zoltán, a Magyar Távirati Iroda pécsi szerkesztőségének vezetője; Máriássy Judit, az Élet és Irodalom rovatvezetője; Nemes János, a Budapester Rundschau főszerkesztője; Sági Ágnes, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője, Szabó L. István, a Népszabadság rovatvezetőhelyettese. Ugyancsak a sajtóban végzett eredményes tevékenységükért huszonnyolcan a Munka érdemrend arany-, ezüst-, illetve bronzfokozatát, huszonketten pedig a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt vehették át A kitüntetéseket Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese adta át. Az ünnepségen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, valamint Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Faudi Rezsőnek, a Magyar Rádió főosztályvezetőjének több évtizedes kiemelkedő munkája, zeneművészeti tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából, és Dobos Istvánnak, a Magyar Televízió főosztályvezető-helyettesének több évtizedes, kiemelkedő munkája elismeréseként nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket ugyancsak csütörtökön adta át a Parlamentben Németh Jenő. •k A TESZÖV elnökségének megalapítása Csökkenő ellátási háttér megyénk termelőszövetkezeteiben Kiemelkedő termelési és pénzügyi eredményekkel zárták az elmúlt esztendőt megyénk tsz-ei. Az üzemi termelési érték megközelítette a 9 milliárd 370 millió forintot, ami 9 százalékos előrelépésnek felel meg. A nyereség 159 millió forinttal gyarapodott, és ez 16 százalékos többletet jelent 1981-hez mérten. Tegnap Makón, a József Attila Tsz székházában megtartott ülésen is azt a megállapítást tette a TESZÖV elnöksége, hogy 15 év után, tavaly érkeztek el az általános pénzügyi egyensúlyhoz a tsz-ek. Egyetlen helyen sem volt szükség szanálási eljárásra. Ugyanakkor visszaestek a termelés üzemi, műszaki feltételei, a gépes eszközellátás zökkenői miatt. Molnár Lajos, a szövetség elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Haskó Pál TESZÖV-titkár számolt be a testületi határozatok végrehajtásáról. Az előterjesztések megvitatásában részt vett dr. Varga Dezső, a makói városi pártbizottság első titkára, Hercsák András, a TOT képviselője, dr. Szeberényi Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Gyányi Lajos, az MNB megyei igazgatóságának osztályvezetője. Az elnökség tagjai közül Gémes Pál, a csongrád-bokrosi Kossuth, Bertus Pál, a fábiánsebestyéni Kinizsi, Szabó István, a makói József Attila, Kiss István, az apátfalvi Aranykalász, Molnár Imre, a szeged-szőregi Tisza—Maros-szög Tsz képviseletében értékelte az elmúlt évi általános gazdálkodást és tett több észrevételt a termelés feltételeinek a javításával kapcsolatban. Az elmúlt évi gazdálkodást az jellemezte, hogy javult a piaci alkalmazkodóképesség, a vezetés és irányítás rendszere, s időben tettek intézkedéseket a tsz-ek az évközi szabályozóváltozások hatásának ellensúlyozására. De elismeréssel lehet szólni a nagyüzemi gazdgtársadalom helytállásáról, a közös felelőségtudat erősödéséről. Az idén a tervezett két-három százalékos termelésfejlesztés végrehajtásához folyamatosabb és biztonságosabb anyageszköz ellátásra lenne szükség. Az országos érdekű gabonaprogramhoz késve adja a gépeket a kereskedelem. Különböző időben érkeznek a műtrágyaszállítmányok, és így egy menet helyett, nagy energiaráfordítással, háromszor kell végigtapogatni a termőföldeket. Változatlanul akadozik az alkatrészellátás. A jövőben növelni kellene a szövetkezeti-vállalati együttműködéseknél a tsz-ek érdekeltségét a végtermék-előállításban. A mikrokörzetek hatékonyabb kooperációjában is rejlenek még tartalékok. A szövetség revizori irodájának jelentését Szűcs László terjesztette elő, majd Horváth Gyula, a PM megyei bevételi igazgatóságának a vezetője a belső ellenőrzés és a szigorúbb önrevízió erősítését szorgalmazta. Berkes Zsoltné kisteleki elnökségi tag viszont az ellenőrzési ágazat esetenkénti alacsony szakmai felkészültségét bírálta. A TESZÖV elnöksége végül javaslatot fogadott el a tsz-ek megyei küldöttközgyűlésének április 14-i összehívásával kapcsolatban. T. J. Elismerés csongrádi kisiparosoknak A KIOSZ csongrádi szervezetének a napokban tartott tagértekezletén Borda Sándor, a helyi szervezet titkára beszámolt az elmúlt időszak t munkájáról. Megemlítette: a kisiparosok taglétszáma újabb 15 fővel növekedett, s jelenleg 562-ten varrnak, munkájukkal a lakosság általában elégedett Szó esett a szakmai továbbképzésről. Megemlítette azt is, hogy a Pacsirta utca sarkán egy kisiparosműhelyt szándékoznak létrehozni, ha az anyagi feltételek meglesznek. A közhasznú munkából a kisiparosok kiveszik részüket Tavaly 168 ezer óra társadalmi munkával járultak hozzá Csongrád szépítéséhez. A taggyűlésen Kiváló Kisiparos kitüntetést kapott Ormándi Mihályné tömörkényi női szabó, a Kiváló Kisiparos kitüntetés bronz fokozatát pedig Tapodi Józsefné csongrádi szűcsmesternek nyújtották át Közös közlemény Petar Sztambolicsnak, aSZSZK elnöksége elnökének magyarországi látogatásáról Losonéki Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnöke március 29. és 31. között hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. Losonczi Pál és Petar Sztambolics a tárgyalásokon áttekintette a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság sokoldalú kapcsolatainak helyzetét, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, és véleményt cserélt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A két elnök megelégedéssel állapította meg, hogy a közös erőfeszítések eredményeként a két baráti szocialista ország jószomszédi viszonya politikai, gazdasági, kulturális együttműködése gyümölcsözően fejlődik. A felek újból megerősítették, hogy a magyar—jugoszláv kapcsolatok a szuverenitás, a területi integritás, a függetlenség, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás elvein, a szocializmus építésének közös céljain, a két orrszág belső fejlődésében és nemzetközi helyzetében meglevő különbségek kölcsönös figyelembevételén alapulnak. Ezek az elvek — amelyeket Kádár János és Joszip Broz Tito találkozóin dolgoztak ki és erősítettek meg — megbízható alapul szolgálnak a magyar— jugoszláv együttműködés kölcsönösen előnyös, sokoldalú fejlődéséhez, a barátság és a bizalom erősítéséhez a két ország népei között. Megerősítették szilárd elhatározásukat, hogy ezeken a tartós alapokon folytatják a kapcsolatok erősítését Magyarország és Jugoszlávia között, és újabb erőfeszítéseket tesznek a kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködés fejlesztésére. A felek kedvezően értékelték a gazdasági együttműködés eredményeit, a kiegyensúlyozott árucsere-forgalom növekedését. Elismerően szóltak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a két ország kormánya, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság és más gazdasági intézmények tettek ezért. Rámutattak arra, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a gazdasági együttműködés új és fejlettebb formáinak, a termelési kooperáció újabb lehetőségeinek feltárásáért, az országaik szomszédságából fakadó előnyök jobb kihasználásáért, a határ menti gazdasági együttműködés és árucsere fejlesztéséért. Mindkét elnök hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a Magyar Népköztársaságban élő szerb, horvát, szlovén, illetve a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban élő magyar nemzetiség kiegyensúlyozott helyzetét és sokoldalú fejlődése valamennyi társadalmi-gazdasági, kulturális-művelődési és más feltételének biztosítását. Kedvezőnek értékelték, hogy a két ország jószomszédi kapcsolatának fejlesztésében a nemzetiségek a híd szerepét töltik be. Aláhúzták, hogy országaik elvi álláspontja a nemzetiségi kérdésben a két érség népes barátsága erősítésének fontos eleme. A felek ebben a szellemben tovább munkálkodnak a nemzetiségek sokoldalú igényeinek minél teljesebb kielégítéséért. Losonczi Pál és Petar Sztambolics beható véleménycserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről, különös figyelmet fordítva a nemzetközi feszültség enyhítését, a békét és a nemzetközi biztonságot, az államok egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlesztését szolgáló erőfeszítésekre. A két fél aggodalmát fejezte ki a mostani bonyolult nemzetközi helyzet miatt, amely feszültségekkel terhes. Kifejezték meggyőződésüket, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a fegyverkezési verseny gyors megfékezéséért, a tényleges leszerelésre irányuló intézkedések kidolgozásáért és végrehajtásáért. A két elnök megelégedéssel állapította meg, hogy tárgyalásaik eredményei hozzájárultak a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködésének és jószomszédi viszonyának elmélyítéséhez, a béke és biztonság erősítéséhez. Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnöke jugoszláviai hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. PÉNTEK, 1983, APRULIS .