Csongrád Megyei Hírlap - Délvilág, 1990. július (47. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-10 / 160. szám
Mit jelent a gyoront? A nyelvjárás szigetei Szabó József vallomással kezdi: „A nyelvjárásszigetek iránti érdeklődésem alighanem akkor kezdődött, amikor az 1960-as évek elején a magyar nyelvészeti diákkör tagjaként Nyíri Antal professzor úr vezetésével nyelvjárási anyaggyűjtést végeztünk Kiskundorozsmán, s ennek során feltűnt, hogy a Szegeddel egybeépült Dorozsma nyelvjárása, népnyelve mennyire elüt a szegedi és a Szeged környéki nyelvjárásoktól.” Bevezetőjében tett megállapításai pedig valóban eligazítóak, nem szólva arról, hogy a kutatás irányát is megjelölik. Régi keletű megállapítás, hogy egy-egy nép és annak nyelve elválaszthatatlan egymástól. „A nyelvészeti szakirodalomban nyelvcserének nevezett jelenség azt jelenti, hogy egy-egy etnikum elhagyva eredeti nyelvét, rövidebb-hosszabb idő alatt más népcsoportot veszi át, ezáltal beolvad más etnikai közösségbe. Érthető, hogy miért ragaszkodtak, ragaszkodnak anyanyelvükhöz, valamint szokásaikhoz, hagyományaikhoz azok a népek vagy népcsoportok, amelyek más nyelvközösség keretei között éltek vagy élnek még napjainkban is.” Tudományos munkáról lévén szó, szívesen szólok a hatalmas munka „vázáról”. A kutatás hazai előzményeit a külföldi előzmények vizsgálata követi. Természetesen helyet kapnak a módszertani kérdések is, majd bemutatja a magyarországi nyelvjárásszigeteket. E felosztás kapcsán Csongrád megye néhány községét is vizsgálja. Természetesen sort kerít a jugoszláviai nyelv vizsgálatára is. Végül a tanulságokat ismerteti és kijelöli a további feladatokat. A Függelékben pedig eredeti nyelvjárási anyagot dokumentál. Érvényesíti a nyelvföldrajzi szempontokat is. Az ország térképén először az ö-zést jelöli be. Az érintett Csongrád megyei falvak: Sövényháza, Kiskundorozsma, Tiszasziget, Szegvár, Földeák, Csanádpalota, Algyő. Meglehetősen jó válogatás a megye sokszínű nyelvjárásából, az úgynevezett „szigetekből”. Érdeklődéssel olvastam a gyón, gyónik ige elterjedését, népnyelvi megjelenését. Hiányolom, hogy nem kereste föl a kutató Apátfalva, Királyhegyes és Üllés környékét, ahol további érdekes adatokat gyűjthetett volna. A mai napig megmagyarázhatatlan számomra a gyoránt igealak, aminthogy az Erdélyi Zsuzsanna Európa-díjas néprajzkutató számára is. Szabó József felhasználja Bálint Sándor Szegedi szótár című munkájának fontos adatait is, ezáltal kellőképpen gazdagítja nagyívű munkáját. A kötet olvasmányos fejezete a Függelék, ahol a szüreti bálról, a szántásról, a népi orvoslásról olvashatunk többek között eredeti szövegeket, nyelvjárási lejegyzésben. Konklúzió: A monografikus igényű néprajzi feldolgozások összevető vizsgálata is sok haszonnal járhatna. Ezt Szabó József írja. Csak sajnálhatjuk, hogy kevés megyei példát használ, noha Bálint Sándor szakrális gyűjtései is segíthették volna a nyelvjárásszigetek föltérképezésében. (r-n) Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek címmel jelent meg Szabó József tanulmánykötete, a Dél-alföldi évszázadok harmadik könyveként. A vaskos kötet három megye — Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok — tanácsának támogatásával jelent meg, de segítette megjelenését a Békés Megyei Tanács tudományos-koordinációs szakbizottsága és a Művelődési Minisztérium is. A napokban Szentesen tartották a fogászok, szájsebészek első országos implantológiai kongresszusát. Több mint száz hazai szakember vett részt ezen a találkozón, de jöttek külföldről is szép számmal. A rendezvény egyfajta megtisztelő elismerése volt annak az úttörő munkának, amelyik a szentesi kórházhoz, és ezen belül a biokerámia alkalmazásához fűződik. Erről kérdeztük a szakmailag is legilletékesebb személyt, dr. Vajdovich Istvánt, az egészségügyi intézmény igazgató-főorvosát, aki így kezdte szavait: — Az elvesztett fogak helyére beültetett kerámia műgyökér lehetővé teszi a fix fogpótlást, és így a páciens hosszú időre szóló megoldáshoz és minőségi változáshoz juthat. A felhasznált anyag többszörösen ellenőrzött, megvizsgált, és a szilikátipari tröszt által kikísérletezett hazai termék. A Diakor márkanevet viseli, és egyenrangú versenytársként szerepel a nyugati kínálati piacon, is. Egyik nagy előnye az is, hogy olcsón beszerezhető. — Mikor kezdődött Szentesen az új műtéti eljárás, illetve az egész metódus kialakítása? — Más szakmai fórumokkal együttműködve a 80-as évek elejétől foglalkozunk ezzel a feladattal. Az országban nálunk történt az első műgyökér-beültetés, azóta 750, túlnyomó részben eredményes műtét, és nagyon sok tapasztalat áll a hátunk mögött. Hozzá kell tenni, hogy a páciensek meghatározott mértékben javasolhatók erre a műtétre. Sajátos módszereket dolgoztunk ki, amelyek hasonlók, de nem azonosak a máshol — például külföldön — alkalmazott fogpótlási eljárásokkal. Ezt szakmai publikációink is igazolják. — Ha jól tudom, erről a témáról írta kandidátusi értekezését ... — Igen. Az Akadémia illetékes bizottsága már elfogadta, és szeptemberben lesz a végleges minősítés. — A mostani kongresszus hogyan foglalt állást a „szentesi módszerrel” kapcsolatban? — Elismerték és kinyilvánították, hogy a módszer megérett a széles körű alkalmazásra a fogászati ellátásban, és ami külön figyelemre méltó: nem csak kiemelt intézeteknél, hanem járóbeteg-rendelésnél is! A kerámiaimplantáció terjedését és terjesztését elősegítik a különböző szakmai tanfolyamok, például a budapesti és szegedi klinikákon. A szentesi kórházban az elmúlt időszakban tizenöt külföldi és harminc hazai szakember fordult meg, és az elméleti tudnivalók megismerése után a gyakorlatban is próbát tehettek. A kongresszus persze kijelölte a fejlődés új irányait is a napirendre tűzött szakterületen. SZ. R. Szentesen Mintha a saját foga lenne A szabad demokraták nem akarják megdönteni a kormányt — mondta Szentesen Tamás Gáspár Miklós — Mit csinálnak a Parlamentben? — Attól függ, kicsoda. Mi a választást elvesztettük, így az ellenzékhez tartozunk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs beleszólásunk a kormányzásba. Ma az alkotmány még nem teljesen demokratikus. Azzá kell tenni. A habeas corpus — egy 1679-es angol törvény, amely szerint bírói elfogatóparancs nélkül senkit személyes szabadságától megfosztani nem szabad — bevezetése az SZDSZ célja volt, ám nem sikerült. Ez baj, mert a rendőrségnek nagyobb hatalma van így. Annak a rendőrségnek, amely gyökeres átalakításra szorul. Legyen civil testület, katonai rangok nélkül. A szabad demokraták a decentralizált irányítású rendőrség hívei. Tartozzon a helyi irányítás alá, tehát ne a Belügyminisztérium irányítsa. A rend kérdése a fontos, és a közösségek tudják, hogy milyen rendet akarnak. A bűnözőket üldözzék a rendőrök, ne a polgárokat. Szolgálják a polgárok védelmét. Az MDF által létrehozott önkéntes „polgárőrség” működése nagyon veszélyes! Ismerünk már olyan önkéntes polgárőrséget, melyet egy párt hozott létre: munkásőrségnek hívták! — Az SZDSZ parlamenti befolyása függ az ország hangulatától is. — A jelenlegi kormány nem népszerű, s az SZDSZ parlamenti viselkedése sem aratott osztatlan sikert. Ennek egyik oka az MDF— SZDSZ paktum félremagya-2 -----rázása. Ennek a sajtó is oka. A demokráciát még tanulnunk kell, a közvélemény nem demokráciát akar igazán, hanem egy „kellemes diktatúrát”. Az MDF-et felnőtt többség választotta. Azért, mert valamely lépése nem tetszik, nem a kormányt kell megbuktatni, azzal ugyanis nem az MDF bukik meg, hanem a demokrácia. Ezért az SZDSZ nem kívánja megbuktatni a kormányt Több minden fenyegeti a parlamenti egységet legerősebben az MDF-ből hiányzó egység. A kormány Antall József barátaiból és nem szaktekintélyekből áll. Nem támogatja őket az MDF tagsága. A népi szárny fellázadt ellene! Itt van például Raffay Ernő, aki a kormánykoalíció tagja, ám a könyve hátlapján a kormány szándékaival ellentétes felhívást olvashatunk. Ha ez így megy tovább, a saját pártja fogja megbuktatni a kormányt. Nincs egység a koalícióban sem. Ez egy gyenge kormány. Nem áll mögötte komoly erő. Támadja — s nem akárhogyan! — a parlamenti egységet a szavazatokat alig kapó MSZP és MSZMP. Most megkerülve a parlamentáris demokráciát hatalomhoz akar jutni. A népszavazás kierőszakolása tőrdöfés a demokráciának. Nem azért, mert a nép választását támogatja, hanem azért, mert a Parlamentet támadja hátba. — Mit tehetnek az SZDSZ- képviselők a jelen helyzetben? — Kötelességeik vannak a választóikkal szemben. Itt van ez az áremelés. Bumeráng. Betöm ideiglenesen néhány lyukat, de az inflációs spirál őrjítő felgyorsulását eredményezi, és ez negatív módon üt vissza. Például megállítja a privatizációs folyamatot, a befektetők menekülnek. Ezt nem hagyhatja az SZDSZ szó nélkül. De meglehetősen nehéz a szabad demokraták helyzete. A gazdaságpolitika a kormány gazdaságpolitikája, s nem az SZDSZ van kormányon. — A társadalombiztosítás ügye? — Senki sem tudja, hogy e kérdésben az MDF-kormány mit akar csinálni. Az SZDSZ szeretné az államilag viszontbiztosított magánbiztosítók létrejöttét elősegíteni. Erre próbálják biztatni a kormányt. — A hitoktatás? — A sajtó az SZDSZ álláspontját ebben a kérdésben is eltorzította. Az SZDSZ nem vallásellenes. A hitoktatást támogatja, de ragaszkodik hozzá, hogy ez önkéntes legyen. Ne legyen tagja a pap a tantestületeknek. És még egy dolog: mit ér a hit, amit egy úttörőstílusú oktatással érünk el? Az SZDSZ az egyházakat és az államot egyaránt védeni akarja az álláspontjával. Itt lesznek konfliktusok, ezeket végig kell küzdeni. — Az önkormányzati törvény tervezetéről mi a véleménye? — Hogy nem jó. Ennek a megvitatása további parlamenti csatákat fog eredményezni. A helyi önkormányzat érdekképviselet. Az a jó önkormányzat, ami önző. Nem lehet egyszerre az állam és a helyi érdekek képviselője. Szükségtelen az ,,önkormányzati megye”, hiszen ha megvalósul, a főispán személyében a volt megyei első titkár és az elnök funkciója egyesülne. Ha ez a törvény megvalósul, helyi egypártrendszer jön létre. Ennek borzasztó következményei lennének! Ellene fel fog lépni a Parlamentben az SZDSZ. — A föld privatizációja? — Az SZDSZ a privatizáció híve, így a földé is. Praktikus megfogalmazásaik vannak. Legelőször azoknak kell földet adni, akik képesek megművelni, később, ha erre anyagi lehetőség lesz, kártalanítani kell mindenkit. Az 1947-es kiindulási időpont helytelen, mert akkor a földosztásból sokan kimaradtak (hadifoglyok, „málenkij robot” stb.). Az alapkérdés, a földosztás helyes. * A beszélgetés nem fejeződött be, csak abbamaradt. Tamás Gáspár Miklósnak tovább kellett indulnia Tiszaszigetre, ahol szintén várták. HORVÁTH LÁSZLÓNÉ Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ Csongrád megyei képviselője az elmúlt hét végén körutat tett a megyében, hogy beszámoljon a parlamenti munkáról, és feleljen a választók kérdéseire. Szentesen a Strand vendéglőben találkozott úgy 70-80 érdeklődővel. A beszélgetést László Béla, a helyi SZDSZ-csoport egyik vezetője indította el. Lesz mosoly jelenésre várva az árkádok alatt. A mosoly országát július 26-án mutatják be a Dóm téren. (Fotó: Enyedi Zoltán) Fejek a vita jármában (Folytatás az 1. oldalról.) dúlnak ki, s nem a vármegye, hanem a társulásos megye koncepcióját vallják. Néhány perccel este 6 óra előtt Szűrös Mátyás fölfüggesztette a vitát, melyet a jövő hétfőn folytatnak. Ma, kedden más ügyekkel foglalkoznak, s a házbizottság határozata értelmében 10 órakor kezdenek munkához. Majd 133-an (a jelenlevők 52 százaléka) megszavazták, hogy szerdán 14 órától rendkívüli ülésnapot tartanak. B. GY. GY. Meglépett Makón a betörő (Folytatás az 1. oldalról.) csavarhúzó is. Ezt a szerszámot is a resicai románnál találták meg a nyomozók. No, és azt a feszítővasat is, amelyet a makói garázs feltöréséhez használt, összeállt tehát a bizonyítékok sora. A tettes néhány órát a makói fogdában is eltöltött. Az ügyészség azonban letartóztatására nem tett indítványt, annak ellenére, hogy ezt a nyomozás érdeke megkívánta volna ... Lehet találgatni, magyarázni, miért nem került sor erre?" A kiengedett román állampolgár pedig — noha megígérte — nem jelentkezett azóta sem a makói rendőrségen. „Szabadulásakor” mindössze 100 forint volt nála. (Hát ennyi összegből napjainkban már nehezen lehet kijönni három napig.) A bajba jutott család tagjai kérték ne írjam meg nevüket. Félnek, hogy a resicai úr esetleg újra eljön hozzájuk „látogatóba”. Most itt állnak megfürödve. Teljes kárukat sajnos soha nem téríti meg sem a biztosító, sem az elkövető ... MOLNÁR lászló Különös házassság (Folytatás az 1. oldalról.) — El 1ő 89. októberben nyújtottam be a keresetet a gyermek elhelyezésének ügyében. Ideiglenes intézkedést kértem. Az első fokú bíróság végzése szerint a fiamat nálam kell elhelyezni. Ezt a döntést a férjem fellebbezte. A Megyei Bíróság pedig elutasította az ideiglenes intézkedés iránti kérelmemet. Indoklásként az szerepel : „Az eddigi adatokból nem lehet abban állást foglalni, hogy a bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása után melyik szülőnél helyezi el a gyermeket.” Ez a végzés ez év februárjában íródott. — Ezek szerint válni nem tud, sőt, még a gyermekét sem láthatja. — Ilyesmire azt hiszem, a magyar joggyakorlatban nemigen van példa. Több, mint fél éve nem tudok semmit a fiamról. Hiába írok, hiába telefonálok, nincs hír róla. — Pedig az elmúlt 16 hónap alatt igazán megmozgatott minden követ... — Többek között segítséget kértem a Szociális és Egészségügyi Minisztériumtól, az Igazságügyi Minisztériumtól, a köztársasági elnöktől, a BM bűnügyi csoportfőnökségétől, a brüsszeli igazságügyi szervektől. Hiába. Holtpontra jutott az ügyem. — Véleménye szerint miért rabolta el a 14 hónapos Dávidot a férje? — Feltételezésem szerint bosszúból. Sőt az sem kizárt, hogy azért csalt ki Iselgiunba, mert ott el akarták venni tőle a szociális bérlakását. Most mint családfenntartó a belga államtól magasabb öszszegű munkanélküli segélyt és családi pótlékot kap. — Miben bízik? — Csupán abban, hogy létezik olyan bíróság, mely képes megállapítani, melyik szülő alkalmasabb a gyermeknevelésre. De addig? Ki tudja, meddig folyik a levelezgetés, az idegek harca? Ha egyáltalán láthatom még a fiam... BODZSÁR ERZSÉBET KEDD, 1990. JÚLUS 10.