Csongrád Megyei Hírlap - Délvilág, 1990. július (47. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-10 / 160. szám

Mit jelent a gyoront? A nyelvjárás szigetei Szabó József vallomással kezdi: „A nyelvjárásszige­tek iránti érdeklődésem alighanem akkor kezdődött, amikor az 1960-as évek ele­jén a magyar nyelvészeti diákkör tagjaként Nyíri An­tal­­ professzor úr vezetésével nyelvjárási anyaggyűjtést végeztünk Kiskundorozs­­mán, s ennek során feltűnt, hogy a Szegeddel egybe­épült Dorozsma nyelvjárá­sa, népnyelve mennyire el­üt a szegedi és a Szeged környéki nyelvjárásoktól.” Bevezetőjében tett megál­lapításai pedig valóban el­­igazítóak, nem szólva arról, hogy a kutatás irányát is megjelölik. Régi keletű megállapítás, hogy egy-egy nép és annak nyelve elvá­laszthatatlan egymástól. „A nyelvészeti szakiroda­­lomban nyelvcserének neve­zett jelenség azt jelenti, hogy egy-egy etnikum el­hagyva eredeti nyelvét, rö­­videbb-hosszabb idő alatt más népcsoportot veszi át, ezáltal beolvad más etnikai közösségbe. Érthető, hogy miért ragaszkodtak, ragasz­kodnak anyanyelvükhöz, va­lamint szokásaikhoz, hagyo­mányaikhoz azok a népek vagy népcsoportok, amelyek más nyelvközösség keretei között éltek vagy élnek még napjainkban is.” Tudományos munkáról lé­vén szó, szívesen szólok a hatalmas munka „vázáról”. A kutatás hazai előzménye­it a külföldi előzmények vizsgálata követi. Természe­tesen helyet kapnak a mód­szertani kérdések is, majd bemutatja a magyarországi nyelvjárásszigeteket. E fel­osztás kapcsán Csongrád megye néhány községét is vizsgálja. Természetesen sort kerít a jugoszláviai nyelv vizsgálatára is. Végül a ta­nulságokat ismerteti és ki­jelöli a további feladatokat. A Függelékben pedig ere­deti nyelvjárási anyagot do­kumentál. Érvényesíti a nyelvföld­rajzi szempontokat is. Az ország térképén először az ö-zést jelöli be. Az érin­tett Csongrád megyei fal­vak: Sövényháza, Kiskun­­dorozsma, Tiszasziget, Szeg­vár, Földeák, Csanádpalota, Algyő. Meglehetősen jó vá­logatás a megye sokszínű nyelvjárásából, az úgyneve­zett „szigetekből”. Érdeklődéssel olvastam a gyón, gyónik ige elterjedé­sét, népnyelvi megjelenését. Hiányolom, hogy nem ke­reste föl a kutató Apátfal­va, Királyhegyes és Üllés környékét, ahol további ér­dekes adatokat gyűjthetett volna. A mai napig meg­magyarázhatatlan számomra a gyoránt igealak, amint­hogy az Erdélyi Zsuzsanna Európa-díjas néprajzkutató számára is. Szabó József felhasználja Bálint Sándor Szegedi szó­tár című munkájának fon­tos adatait is, ezáltal kellő­képpen gazdagítja nagyívű munkáját. A kötet olvasmányos fe­jezete a Függelék, ahol a szüreti bálról, a szántásról, a népi orvoslásról olvasha­tunk többek között eredeti szövegeket, nyelvjárási le­jegyzésben. Konklúzió: A monografi­kus igényű néprajzi feldol­gozások összevető vizsgálata is sok haszonnal járhatna. Ezt Szabó József írja. Csak sajnálhatjuk, hogy kevés megyei példát használ, no­ha Bálint Sándor szakrális gyűjtései is segíthették vol­na a nyelvjárásszigetek föl­­térképezésében. (r-n) Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárás­szigetek címmel jelent meg Szabó József tanulmány­kötete, a Dél-alföldi évszázadok harmadik könyveként. A vaskos kötet három megye — Bács-Kiskun, Csong­rád, Szolnok — tanácsának támogatásával jelent meg, de segítette megjelenését a Békés Megyei Tanács tudo­mányos-koordinációs szakbizottsága és a Művelődési Minisztérium is. A napokban Szentesen tartották a fogászok, szájse­bészek első országos implan­­tológiai kongresszusát. Több mint száz hazai szakember vett részt ezen a találkozón, de jöttek külföldről is szép számmal. A rendezvény egy­fajta megtisztelő elismerése volt annak az úttörő mun­kának, amelyik a szentesi kórházhoz, és ezen belül a biokerámia alkalmazásához fűződik. Erről kérdeztük a szakmailag is legilletékesebb személyt, dr. Vajdovich Ist­vánt, az egészségügyi intéz­mény igazgató-főorvosát, aki így kezdte szavait: — Az elvesztett fogak he­lyére beültetett kerámia műgyökér lehetővé teszi a fix fogpótlást, és így a pá­ciens hosszú időre szóló megoldáshoz és minőségi változáshoz juthat. A fel­használt anyag többszörösen ellenőrzött, megvizsgált, és a szilikátipari tröszt által ki­kísérletezett hazai termék. A Diakor márkanevet viseli, és egyenrangú versenytársként szerepel a nyugati kínálati piacon, is. Egyik nagy elő­nye az is, hogy olcsón be­szerezhető. — Mikor kezdődött Szen­tesen az új műtéti eljárás, illetve az egész metódus ki­alakítása? — Más szakmai fórumok­kal együttműködve a 80-as évek elejétől foglalkozunk ezzel a feladattal. Az or­szágban nálunk történt az első műgyökér-beültetés, az­óta 750, túlnyomó részben eredményes műtét, és na­gyon sok tapasztalat áll a hátunk mögött. Hozzá kell tenni, hogy a páciensek meghatározott mértékben ja­vasolhatók erre a műtétre. Sajátos módszereket dolgoz­tunk ki, amelyek hasonlók, de nem azonosak a máshol — például külföldön — al­kalmazott fogpótlási eljárá­sokkal. Ezt szakmai publi­kációink is igazolják. — Ha jól tudom, erről a témáról írta kandidátusi ér­tekezését ... — Igen. Az Akadémia il­letékes bizottsága már el­fogadta, és szeptemberben lesz a végleges minősítés. — A mostani kongresszus hogyan foglalt állást a „szentesi módszerrel” kap­csolatban? — Elismerték és kinyilvá­nították, hogy a módszer megérett a széles körű al­kalmazásra a fogászati ellá­tásban, és ami külön figye­lemre méltó: nem csak ki­emelt intézeteknél, hanem járóbeteg-rendelésnél is! A kerámiaimplantáció terje­dését és terjesztését elősegí­tik a különböző szakmai tanfolyamok, például a bu­dapesti és szegedi kliniká­kon. A szentesi kórházban az elmúlt időszakban tizen­öt külföldi és harminc ha­zai szakember fordult meg, és az elméleti tudnivalók megismerése után a gyakor­latban is próbát tehettek. A kongresszus persze kijelölte a fejlődés új irányait is a napirendre tűzött szakterü­leten. SZ. R. Szentesen Mintha a saját foga lenne A szabad demokraták nem akarják megdönteni a kormányt — mondta Szentesen Tamás Gáspár Miklós — Mit csinálnak a Par­lamentben? — Attól függ, kicsoda. Mi a választást elvesztettük, így az ellenzékhez tartozunk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs beleszólásunk a kormányzásba. Ma az alkot­mány még nem teljesen de­mokratikus. Azzá kell tenni. A habeas corpus — egy 1679-es angol törvény, amely szerint bírói elfogató­parancs nélkül senkit sze­mélyes szabadságától meg­fosztani nem szabad — be­vezetése az SZDSZ célja volt, ám nem sikerült. Ez baj, mert a rendőrségnek nagyobb hatalma van így. Annak a rendőrségnek, amely gyökeres átalakításra szorul. Legyen civil testü­let, katonai rangok nélkül. A szabad demokraták a de­centralizált irányítású rend­őrség hívei. Tartozzon a he­lyi irányítás alá, tehát ne a Belügyminisztérium irányít­sa. A rend kérdése a fontos, és a közösségek tudják, hogy milyen rendet akar­nak. A bűnözőket üldözzék a rendőrök, ne a polgárokat. Szolgálják a polgárok vé­delmét. Az MDF ál­tal létrehozott önkén­tes „polgárőrség” műkö­dése nagyon veszélyes! Is­merünk már olyan önkéntes polgárőrséget, melyet egy párt hozott létre: munkás­őrségnek hívták! — Az SZDSZ parlamenti befolyása függ az ország hangulatától is. — A jelenlegi kormány nem népszerű, s az SZDSZ parlamenti viselkedése sem aratott osztatlan sikert. En­nek egyik oka az MDF— SZDSZ paktum félremagya-2 -----­rázása. Ennek a sajtó is oka. A demokráciát még tanul­nunk kell, a közvélemény nem demokráciát akar iga­zán, hanem egy „kellemes diktatúrát”. Az MDF-et fel­nőtt többség választotta. Azért, mert valamely lépé­se nem tetszik, nem a kor­mányt kell megbuktatni, az­zal ugyanis nem az MDF­ bukik meg, hanem a de­mokrácia. Ezért az SZDSZ nem kívánja megbuktatni a kormányt Több minden fe­nyegeti a parlamenti egy­séget legerősebben az MDF-ből hiányzó egység. A kormány Antall József ba­rátaiból és nem szaktekinté­lyekből áll. Nem támogatja őket az MDF tagsága. A né­pi szárny fellázadt ellene! Itt van például Raffay Ernő, aki a kormánykoalíció tag­ja, ám a könyve hátlapján a kormány szándékaival ellen­tétes felhívást olvashatunk. Ha ez így megy tovább, a saját pártja fogja megbuk­tatni a kormányt. Nincs egység a koalícióban sem. Ez egy gyenge kormány. Nem áll mögötte komoly erő. Támadja — s nem akárhogyan! — a parlamen­ti egységet a szavazatokat alig kapó MSZP és MSZMP. Most megkerülve a parla­mentáris demokráciát hata­lomhoz akar jutni. A nép­szavazás kierőszakolása tőr­döfés a demokráciának. Nem azért, mert a nép választá­sát támogatja, hanem azért, mert a Parlamentet támad­ja hátba. — Mit tehetnek az SZDSZ- képviselők a jelen helyzet­ben? — Kötelességeik vannak a választóikkal szemben. Itt van ez az áremelés. Bume­ráng. Betöm ideiglenesen néhány lyukat, de az inflá­ciós spirál őrjítő felgyorsu­lását eredményezi, és ez ne­gatív módon üt vissza. Pél­dául megállítja a privatizá­ciós folyamatot, a befekte­tők menekülnek. Ezt nem hagyhatja az SZDSZ szó nélkül. De meglehetősen ne­héz a szabad demokraták helyzete. A gazdaságpoliti­ka a kormány gazdaságpo­litikája, s nem az SZDSZ van kormányon. — A társadalom­biztosít­ás ügye? — Senki sem tudja, hogy e kérdésben az MDF-kor­­mány mit akar csinálni. Az SZDSZ szeretné az állami­lag viszontbiztosított ma­gánbiztosítók létrejöttét elő­segíteni. Erre próbálják biztatni a kormányt. — A hitoktatás? — A sajtó az SZDSZ ál­láspontját ebben a kérdés­ben is eltorzította. Az SZDSZ nem vallásellenes. A hitok­tatást támogatja, de ragasz­kodik hozzá, hogy ez ön­kéntes legyen. Ne legyen tagja a pap a tantestületek­nek. És még egy dolog: mit ér a hit, amit egy úttörő­stílusú oktatással érünk el? Az SZDSZ az egyházakat és az államot egyaránt védeni akarja az álláspontjával. Itt lesznek konfliktusok, ezeket végig kell küzdeni. — Az önkormányzati tör­vény tervezetéről mi a vé­leménye? — Hogy nem jó. Ennek a megvitatása további parla­menti csatákat fog eredmé­nyezni. A helyi önkormány­zat érdekképviselet. Az a jó önkormányzat, ami önző. Nem lehet egyszerre az ál­lam és a helyi érdekek kép­viselője. Szükségtelen az ,,önkormányzati megye”, hi­szen ha megvalósul, a főis­pán személyében a volt me­gyei első titkár és az elnök funkciója egyesülne. Ha ez a törvény megvalósul, helyi egypártrendszer jön létre. Ennek borzasztó következ­ményei lennének! Ellene fel fog lépni a Parlamentben az SZDSZ. — A föld privatizációja? — Az SZDSZ a privatizá­ció híve, így a földé is. Praktikus megfogalmazása­ik vannak. Legelőször azok­nak kell földet adni, akik képesek megművelni, ké­sőbb, ha erre anyagi lehető­ség lesz, kártalanítani kell mindenkit. Az 1947-es kiin­dulási időpont helytelen, mert akkor a földosztásból sokan kimaradtak (hadifog­lyok, „málenkij robot” stb.). Az alapkérdés, a földosztás helyes. * A beszélgetés nem fejező­dött be, csak abbamaradt. Tamás Gáspár Miklósnak tovább kellett indulnia Ti­­szaszigetre, ahol szintén várták. HORVÁTH LÁSZLÓNÉ Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ Csongrád megyei képviselője az elmúlt hét végén körutat tett a megyé­ben, hogy beszámoljon a parlamenti munkáról, és felel­jen a választók kérdéseire. Szentesen a Strand vendég­lőben találkozott úgy 70-80 érdeklődővel. A beszélge­tést László Béla, a helyi SZDSZ-csoport egyik vezetője indította el. Lesz mosoly­ jelenésre várva az árkádok alatt. A mosoly országát július 26-án mutatják be a Dóm téren. (Fotó: Enyedi Zoltán) Fejek a vita jármában (Folytatás az 1. oldalról.) dúlnak ki, s nem a várme­gye, hanem a társulásos megye koncepcióját vallják. Néhány perccel este 6 óra előtt Szűrös Mátyás fölfüg­gesztette a vitát, melyet a jövő hétfőn folytatnak. Ma, kedden más ügyekkel fog­lalkoznak, s a házbizottság határozata értelmében 10 órakor kezdenek munká­hoz. Majd 133-an (a jelen­levők 52 százaléka) meg­szavazták, hogy szerdán 14 órától rendkívüli ülésnapot tartanak. B. GY. GY. Meglépett Makón a betörő (Folytatás az 1. oldalról.) csavarhúzó is. Ezt a szerszá­mot is a resicai románnál ta­lálták meg a nyomozók. No, és azt a feszítővasat is, ame­lyet a makói garázs feltöré­séhez használt, összeállt tehát a bizonyí­tékok sora. A tettes néhány órát a makói fogdában is el­töltött. Az ügyészség azon­ban letartóztatására nem tett indítványt, annak ellenére, hogy ezt a nyomozás érdeke megkívánta volna ... Lehet találgatni, magyarázni, miért nem került sor erre?" A ki­engedett román állampolgár pedig — noha megígérte — nem jelentkezett azóta sem a makói rendőrségen. „Sza­badulásakor” mindössze 100 forint volt nála. (Hát ennyi összegből napjainkban már nehezen lehet kijönni három napig.) A bajba jutott család tag­jai kérték ne írjam meg ne­vüket. Félnek, hogy a resicai úr esetleg újra eljön hozzájuk „látogatóba”. Most itt állnak megfürödve. Teljes kárukat sajnos soha nem téríti meg sem a biztosító, sem az elkö­vető ... MOLNÁR lászló Különös házassság (Folytatás az 1. oldalról.) — El 1ő 89. októberben nyújtottam be a keresetet a gyermek elhelyezésének ügyében. Ideiglenes intézke­dést kértem. Az első fokú bíróság végzése szerint a fia­mat nálam kell elhelyezni. Ezt a döntést a férjem fel­lebbezte. A Megyei Bíróság pedig elutasította az ideigle­nes intézkedés iránti kérel­memet. Indoklásként az sze­repel : „Az eddigi adatokból nem lehet abban állást fog­lalni, hogy a bíróság a bizo­nyítási eljárás lefolytatása után melyik szülőnél helye­zi el a gyermeket.” Ez a végzés ez év februárjában íródott. — Ezek szerint válni nem tud, sőt, még a gyermekét sem láthatja. — Ilyesmire azt hiszem, a magyar joggyakorlatban nemigen van példa. Több, mint fél éve nem tudok sem­mit a fiamról. Hiába írok, hiába telefonálok, nincs hír róla. — Pedig az elmúlt 16 hó­nap alatt igazán megmozga­tott minden követ... — Többek között segítsé­get kértem a Szociális és Egészségügyi Minisztérium­tól, az Igazságügyi Miniszté­riumtól, a köztársasági el­nöktől, a BM bűnügyi cso­portfőnökségétől, a brüsszeli igazságügyi szervektől. Hiá­ba. Holtpontra jutott az ügyem. — Véleménye szerint mi­ért rabolta el a 14 hónapos Dávidot a férje? — Feltételezésem szerint bosszúból. Sőt az sem kizárt, hogy azért csalt ki Iselgiu­n­­ba, mert ott el akarták ven­ni tőle a szociális bérlakását. Most mint családfenntartó a belga államtól magasabb ösz­­szegű munkanélküli segélyt és családi pótlékot kap. — Miben bízik?­­ — Csupán abban, hogy lé­tezik olyan bíróság, mely képes megállapítani, melyik szülő alkalmasabb a gyer­meknevelésre. De addig? Ki tudja, meddig folyik a leve­­lezgetés, az idegek harca? Ha egyáltalán láthatom még a fiam... BODZSÁR ERZSÉBET KEDD, 1990. JÚLUS 10.

Next