Cukoripar, 1966 (19. évfolyam, 1-6. szám)

1966-01-01 / 1. szám

2 Cukoripar XIX. évf. (1966), 1. sz. mérése, amelyek mind meglehetősen összhangban vannak egymással. Legutóbb Kelly [6] is tett közzé méréseket, de ezeknek egy része, valamint Köhler [7] egy régi adata ellentmondásban van a többi szerzőével, azért utóbbiakból egyelőre nem lehet következtetéseket levonni. Az előbbi szerzők ada­­taiból a következő függvény vezethető le: C - 0,701/1 + 0,585 + 0,415­-5-27^ (1) A függvényt a mérési adatok feltüntetésével a 2. ábra szemlélteti; ebből kitűnik, hogy a kisózó hatás erős, széles tartományra terjed, az egyenes szakasz viszont erős melaszképző hatásra mutat. Kelly adatai magukban véve tisztán kisózó hatásra utalnak még nagyobb töménységben is. Annak eldöntése, hogy a kísérletekhez felhasznált készítmények esetleges szennyeződései okozták-e az eltéréseket, utólag már nem lehetséges; való­színűleg inverzió vagy szacharátképződés lehetett a közvetlen ok. Az itt tárgyalt kloridok hatásának összehason­lítása céljából ezek függvényét is belerajzoltuk az 1. ábrába. Kitűnik, hogy növekvő hidratáció hatá­sára a kationok ̇­t­ Na < Li › Ca < Mg sor­rendben fokozódó kisózó hatást fejtenek ki, viszont amelyeknél az egyenes szakasz megvan, ott meg­állapítható, hogy a melaszképző hatás is ugyanilyen sorrendben fokozódik. Nátriumjodid, káliumhromid A nátriumjodid Wiklund [21], a káliumhromid pedig Zsukov [23] vizsgálatai szerint az alkáli­­kloridokhoz hasonlóan viselkedik (3. ábra). A vo­natkozó egyenletek ezek: Nar C = 0,437/1 + 0,858 + 0,142e-5-­0^ (2) KBr C = 0,230M + 0,957 + 0,043e-12-5-1 (3) A telítettségi görbék bevezető szakaszai rövi­dek és sekélyek, az egyenes szakaszok meglehető­sen meredekek, különösen a nátriumsónál. A nát­riumsó melaszképző hatása tehát jelen esetben is nagyobb, mint a káliumsóé. A káliumbromid hatása a szacharóz telítettségi számára a hőmér­séklettől független. Nátriumkarbonát Ez a só éppen úgy, mint a káliumkarbonát, a répacukorgyári leveknek természetes lúgosságot ad, tehát jelenléte mindenkor kívánatos, és így a me­laszban is jelen van. Fontossága ellenére kevesen foglalkoztak melaszképző hatásával. Nishizmm és Amagasa [14] három, Marschall [11], Herzfeld \3] és Köhler [7] egy-egy mérési pontról szolgáltattak adatokat, ezek a 4. ábrában láthatók és a következő egyenlettel jellemezhetők: C = 0,450/1 + 0,948 (4) 4. ábra. Na 2C 0 3-tartalmú szacharózoldat­ok telítettségi függvénye + Xishizawa és Лтадат, О 1 Marschall, Herzfeld, ill. Köhler. Összehasonlításul a K 2C03 t­ördéje :-------— Az adatok csekély száma és szórása nem en­gedi meg, hogy a telítettségi függvény bevezető szakaszát megrajzoljuk vagy kiszámítsuk. Az ábrá­ban a K2003 telítettségi függvényének egy részle­tét is feltüntettük (a III. közleményben) összeha­sonlítás végett. Annak ellenére, hogy a nátrium­sónál a bevezető szakasz ismeretlen, megállapít­ható, hogy a nátriumnál itt is nagyobb vízmegkö­tés, azaz kisózás lép fel. Káliumnitrát Nitrát mindig van a répában és így feldúsul a melaszban is; különös körülmények között pedig komolyabb mennyiségben is előfordulhat, sőt kel­lemetlen tüneteket (NO-erjedés) okozhat. Zsu­kov [23] 30, 50 és 70°C-on, Moebes [13] 50°C-on végzett kísérletsorozata, valamint Marschall [11], Herzfeld [3] és Köhler [7] egy-egy mérése áll rendel­kezésre. E szerzők adatai csekély szórással csopor­tosulnak a G = 0,131 A + 0,947 + 0,053 А~8'47 Å (5) egyenletnek megfelelő görbe körül (5. ábra). A görbe bevezető szakaszán gyenge kisózó hatás mutatkozik; az egyenes szakasz enyhén emelkedik, vénye -f,x <*s o = Zsukov 30, 50, ill. 70°C-on ; • = Moebes ; Q = Mar­’ schall, Herzfeld, ill. Köhler C S. ábra. NaJ és KBr tartalmú szacharózaidat­ok telített­ségi függvényei C • NaJ , '-1, X és ι — KBr 30, 50, ill. 70°C-on Vavrinecz G.: A répamelasz képződése és összetétele

Next