Dátum, 1989. október (1. évfolyam, 129-154. szám)
1989-10-26 / 150. szám
1989. október 26. DÁTUM3 Mi lesz, ha az MDF elnökjelöltje győz? Pozsgay Imre Londonban Szerdán délben Londonba érkezett Pozsgay Imre államminiszter, hogy a „Magyarok: Nagy-Britannia tisztelet Magyarország előtt” címmel rendezett, egy hónapig tartó fesztivál magyar fővédnökeként részt vegyen a Barbican Központban este sorra kerülő ünnepélyes megnyitón. Az államminisztert Lord Rothermere, a magyar hetek brit szervezőbizottságának elnöke köszöntötte London Heathrow-i terülőterén. Az államminiszter délután átogatást tett a londoni egyetemen. Este a magyar hetek brit fővédnöke a kenti hercegi pár társaságában a Barbican Központban részt vett a fesztivál ünnepélyes megnyitásán, a képzőművészeti és a plakátkiállítás vemiszázsán, majd a Budapest Fesztivál Zenekar koncertjén. A magyar politikus csütörtökön Tom King védelmi miniszterrel és William Waldegrave külügyi államminiszterrel folytat megbeszéléseket. Ezen a napon találkozik Neü Kinnockkal, az ellenzéki Munkáspárt vezérével is. Pénteken, John Major külügyminiszterrel tervezett eszmecseréjét megelőzően, fogadja őt Thatcher asszony a miniszterelnöki rezidencián. A brit kormányfő mindenekelőtt arról óhajt tájékoztatást kapni Pozsgay Imrétől, vajon a hatalom milyen megosztására készülnek, amennyiben, mint az várható, az új Magyar Szocialista Párt elveszíti jelenlegi parlamenti többségét. A lap értesülése szerint Thatcher asszonyt az is érdekli, hogy mik Pozsgay Imrének és reformer elvbarátainak tervei arra az esetre, ha az ellenzéki Magyar Demokrata Fórum jelöltjét választják meg köztársasági elnökké. Négyezer Nemzetőr a határon Amikor az NSZK-ból megérkeztek, Hegyeshalomnál útjukat állták. Valaki feljelentette őket, hogy október 23-ra igyekeznek Magyarországra. A Nemzetőrök egy autó csomagtartójában zsúfolódtak össze. Három évtizede járják a világot, közük a híreket. Most megakadtak. Ládákba zárva várják a szabadulást... Ez a rövid története a 4000 példánynak, melyet Tollas Tibor főszerkesztő Münchenből küldött Romhányi Lászlóval Magyarországra. — Mi is történt valójában? — kérdezem Romhányi Lászlót, a Jurta Színház igazgatóját. — Münchenből jövet már vártak a határon. Amikor megkérdezték, van-e elvámolni valóm, nemmel feleltem. Hiszen sajtótermékeket nem szoktak megvámolni. A vámosnak más volt a véleménye. Közölte, hogy csak egy darab lap lehet a tulajdonomban. — Mi volt a folytatás? — Kitöltöttek egy kísérőlevelet (III. sz.), az újságokat papírdobozokban leplombálták. A kísérőlevélen van egy rovat, a 21-es, melynek Indítvány a neve. Ide, mint indítványtevő, aláírásommal hitelesíteni kellett volna az intézkedést. Ezt megtagadtam. Helyette ráírtam a papírra: „Tiltakozom a politikai attrocitás miatt”. — Most hol van a 4000 Nemzetőr? — A kocsimban, lezárt dobozokban. Ez azt jelenti, hogy nem árulhatjuk október 23-án, mert megakadályozták... így... Az újságíró csak hitetlenkedik. Hányadán állunk? Változott-e valami érdemben? Ki áll az ilyen akciók mögött? Bár... én sem tudnék másként írni, ha holnaptól Safranek lennék, nem... (stoffán) Amnesty International Jogsértések könyve folytatás az 1. oldalról Magyarországgal is foglalkozott a jelentés. A katonai szolgálat megtagadása miatt bebörtönzött több mint 150 (a kormányszóvivő szerint 156) személy esetét érintve kiemeli bevezetőjében, hogy a májusi pártértekezlettel kezdődött jelentős politikai változások nyomán enyhült „a cenzúrára vonatkozó törvények” (sic) alkalmazása és lehetővé vált független csoportok megalakulása. Kiemeli a jelentés, hogy tavaly szeptemberben Magyarország aláírta a polgári és politikai jogokra vonatkozó nemzetközi egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét, s már tavaly előirányozták új törvény megalkotását az alternatív katonai szolgálatról (ez azóta megszüntön. ( tud.) Külön említi a jelentés a Finta Gábor mezőgazdasági munkásra tartalékos szolgálati kötelezettségének elmulasztása miatt kiszabott fél évi felfüggesztett börtönbüntetést, Almási Lászlónak, egy katolikus bázisközösség tagjának elítélését a katonai szolgálat megtagadása miatt, bár a 18 hónapra szóló börtönbüntetés letöltését az év végéig még nem kezdte meg. Kristály Gyula nyugdíjas fémmunkás izgatásért kiszabott három évi börtönbüntetését, amit aztán két évi felfüggesztett büntetésre módosítottak. Az Amnesty International képviselője jelen volt e három peren. A szervezet főtitkára tavaly szeptemberben először látogathatott el Budapestre és kifejthette a magyar kormány tagjainak álláspontját, sürgetve az összes vélemény-fogoly szabadon bocsátását (Az Amnesty International ilyennek tekinti a katonai szolgálatot megtagadókat is.) A jelentés megemlíti: a szervezet a magyar hatóságoknál azt sürgette, hogy az alternatív szolgálat ideje ne haladja meg a tényleges katonai szolgálatét. Változnak az idők Megtörtént az, ami még egy évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt volna: a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, Németh Miklós avatta fel ünnepélyesen tegnap délután Kecelen egy igen sikeres magánvállalkozó, Pintér József vállalata, a Pintér Művek új üzemcsarnokát. A cégtulajdonos személyesen kérte fel kormányunk elnökét, adja át az új létesítményt, s ő vállalta e feladatot. A most elkészült üzemrészben — amelyet mintegy százmillió forintért építettek fel, s láttak el a legkorszerűbb nyugati megmunkálógépekkel és más berendezésekkel — a tervek szerint ipari robotokat, speciális, egyedi célgépeket, szerszámokat fognak gyártani. A megrendelők között számos fejlett ipari ország (Ausztria, NSZK, Svájc) gyárai, vállalatai találhatók, de komoly gyártási igénnyel lép fel a Szovjetunió is. A beruházási összeget egyrészt a Pintér Művek saját forrásaiból fedezte, másrészt kölcsönökre épített. Az új üzem kétszáz munkást foglalkoztat majd, ezzel a cég létszáma mintegy megkétszereződik. Már most biztos, hogy lesz bőven munkájuk, hiszen a mai napig másfél milliárd forintnyi megrendelés futott be a művekhez, ebből jövőre kb. félmilliárdnyit képesek kielégíteni. Az ünnepélyes átadáson közel hatszáz vendég jelent meg, nem számolva a község apraját-nagyját, akik kívülről is végigkísérték az eseményeket. S még egy adalék: a Pintér Művek gondos munkásai s vendégei kulturális igényeinek kielégítésére is, a főépületük aulájában mini képzőművészeti tárlatot rendeztek be, ahol a kiállított tárgyakat meg is lehet vásárolni. ~wd~y Bővült j Pozsgay Grósz Szűrés alapján. A kompromisszum tartalma tehát minőségileg megváltozott. A pártegység, pártszakadás problémáit érintve Pozsgay Imre elmondta, hogy ő teljes mértékben az új párt létrehozásának híve volt úgy, hogy az új párt az MSZMP örököse legyen. Szűrös Mátyás úgy fogalmazott, hogy az MSZP nem örököse az MSZMP-nek, de örököse mindannak, ami érték volt benne. Azt hangoztatta, hogy a közös cél a demokratikus szocializmus felépítése. Grósz Károly a jelenlegi helyzetet úgy értékelte, mint az eltávolodás időszakát. Szerinte az országban, beleértve a baloldali mozgalmat is, különböző irányzatú politikai erők szerveződése van folyamatban. Az emberek e folyamatban a politikai törekvéseket és erőket saját igényeikkel azonosítják, s ebben egy megosztott párt esélyei rosszabbak, mint az egységeseké. Saját politikai helyét az MSZP-től balra, a kommunista mozgalom szélsőséges csoportjaitól jobbra, azaz egy reformkommunista pártban határozta meg. Több mint 200 résztvevő jelent meg az első budapesti terménytőzsde napon, amelyet a MOM Művelődési Házban szerdán tartottak meg. Valódi árutőzsde hazánkban csak három-négy év múlva alakulhat ki, hiszen akkorra lesz csak a résztvevőknek elegendő tapasztalatuk. Az első üzleti találkozó mégis igen fontos, mert megkezdődött egy olyan terménypiac kialakítása, amely a tisztességes versenyhez vezet. Sor került több konkrét ajánlatra is: 12 ezer tonna kukorica és 2 ezer tonna takarmánybúza átvételi szándékát jelezték. Egy másik érdekes üzleti ajánlat is született: azonnali szállítás esetén az átlagárnál többet, 5500 forintot kínáltak a kukoricáért tonnánként. A Terménytőzsde Kft. következő tőzsdei napját november 8-án tartja. Pozsgay Imrével, Szűrös Mátyással és Grósz Károllyal készített interjú segítségével érzékelteti a Novoje Vremja legutóbbi száma az MSZMPMSZP kongresszusa utáni ellentmondásos helyzetet. A kongresszuson olyan új párt született, amely megőrzi elődjének értékeit, de programja egy teljesen modern, európai szocialista párté. Ezáltal megnőtt annak a lehetősége, hogy a reformokhoz, a jogállamisághoz vezető átmenet békés legyen — mondta Pozsgay Imre. Szűrös Mátyás arról beszélt, hogy a történelemben már többször is volt átmenet a diktatúrából a demokráciába, de még sosem fordult elő, hogy egy szocialista országban zajlott volna le áttérés az egypártrendszerről a többpártrendszerre. Grósz Károly úgy vélte, hogy a kongresszus lélektanilag nem volt kellően előkészítve. Sokan például nem értik, mit jelent a demokratikus szocializmus — mondta. Az MSZP megalakulása Grósz Károly szerint kompromisszum, de nem a régi párt keretei között, hanem egy új párt létrehozása