Debreceni Szemle, 1984 (4. évfolyam, 1-2. szám)
1984 / 2. szám - TÖRTÉNELMI ÖNISMERET - TÖRTÉNELMI TUDAT - Ónosi László: Három évtized a politika szolgálatában. Harmincéves a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem
Mintha szimbolikus tartalmat is hordozott volna a városnak ez a Budapest utáni kiemeltsége, a három évtizeddel ezelőtt lezajlott oktatástörténeti esemény. Különböző formákban, változatos keretek között és tömeges méretekben pártoktatás, politikai káderképzés ezt megelőzően is folyt. Sőt városunkban ebben is úttörő jelentősége volt. Debrecen, az ország ideiglenes fővárosa adott otthont a Magyar Kommunista Párt első legális pártiskolájának. A már felszabadult országrész területeiről érkezett 67 hallgató, valamint a tanári kar és az oktatók soraiban szép számmal megtalálhatjuk a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban, népi demokratikus átalakulásunk és fejlődésünk későbbi folyamataiban kiemelkedő jelentőséggel és tekintéllyel rendelkező elvtársainkat. A Simonyi úti hathetes tanfolyam oktató-nevelő munkájában Rudas László igazgató, Andics Erzsébet igazgatóhelyettes, illetőleg az állandó tanári kar, Ilku Pál, Ottó István, Pólik István mellett előadások tartásával részt vett többek között Révai József, Rákosi Mátyás, Kállai Gyula, Révész Géza és Donáth Ferenc is. Az első országos hathetes pártiskolától, majd a hasonló rendeltetésű 1945. március végén ugyancsak Debrecenben induló 3 hónapos képzési idejű, illetőleg a későbbi évek különböző, megyénkben is több tízezer főt érintő pártiskolai tanfolyamaitól az 1953-ban szervezett esti egyetem, jellegét és funkcióját illetően sok tekintetben különbözött. Melyek voltak ezek az újszerű vonások? A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem lényegében beillett a pártoktatás megyei rendszerébe, ám törekvéseit és minőségét tekintve gyökeresen újat jelentett. Létrejöttében fontos szerepet játszott a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetésének 1953. júniusi ülése optimizmust és a szövetségi politikát, főleg, ami az értelmiséget illeti, árnyaltabb és közeledést sugalló légköre. Ezért nem tekinthetjük véletlennek, hogy az esti egyetem első kurzusainak hallgatói zömmel a vezető értelmiség soraiból kerültek ki. A mozgalmi élet funkcionáriusai mellett a hallgatók jórésze olyan kiemelkedő egyetemi oktatókból, humán és természettudományos értelmiségiekből, tudósokból állott, akik maguk is tanítottak, embereket neveltek. Akik számára a történelem, a munkásmozgalom-történet marxista-leninista értelmezése és interpretációja sok tekintetben hiányos volt, miután tanulmányaikat annak idején még egy ettől merőben idegen ideológiai légkörben voltak kénytelenek végezni. Ez az oktatásba bekapcsolódó értelmiségieket arra kötelezte, hogy maguk is a maximumot sajátítsák el a marxista-leninista világnézetből, hogy megismerjék annak elvi kérdéseit és gyakorlati alkalmazásának módját. A fentiek fogalmazódtak meg az esti egyetem ünnepélyes megnyitóján, 1953. október 17-én, amikor az MDP megyei bizottság képviseletében Győri Gáspár, az agit.prop. osztályvezetője a következőket mondta: „Pártunk az elmúlt években az értelmiségi dolgozókat messzemenően támogatta. Pártunk nyitotta meg értelmiségünk legjobbjai számára az anyagi gondoktól mentes tudományos kutatómunka lehetőségét, s olyan megbecsülésben részesítette a néphez hű értelmiséget, amilyenben soha része nem volt. Most a kétévesesti egyetem megnyitásával elsősorban abban igyekszünk segítséget nyújtani, hogy