Debreceni Szemle, 1984 (4. évfolyam, 1-2. szám)

1984 / 2. szám - TÖRTÉNELMI ÖNISMERET - TÖRTÉNELMI TUDAT - Ónosi László: Három évtized a politika szolgálatában. Harmincéves a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem

Mintha szimbolikus tartalmat is hordozott volna a városnak ez a Budapest utáni kiemeltsége, a három évtizeddel ezelőtt lezajlott oktatástörténeti esemény. Külön­böző formákban, változatos keretek között és tömeges méretekben pártoktatás, po­litikai káderképzés ezt megelőzően is folyt. Sőt városunkban ebben is úttörő jelentő­sége volt. Debrecen, az ország ideiglenes fővárosa adott otthont a Magyar Kommu­nista Párt első legális pártiskolájának. A már felszabadult országrész területeiről ér­kezett 67 hallgató, valamint a tanári kar és az oktatók soraiban szép számmal meg­találhatjuk a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban, népi demokratikus át­alakulásunk és fejlődésünk későbbi folyamataiban kiemelkedő jelentőséggel és te­kintéllyel rendelkező elvtársainkat. A Simonyi úti hathetes tanfolyam oktató-nevelő munkájában Rudas László igazgató, Andics Erzsébet igazgatóhelyettes, illetőleg az állandó tanári kar, Ilku Pál, Ottó István, Pólik István mellett előadások tartásával részt vett többek között Révai József, Rákosi Mátyás, Kállai Gyula, Révész Géza és Donáth Ferenc is.­ Az első országos hathetes pártiskolától, majd a hasonló ren­deltetésű 1945. március végén ugyancsak Debrecenben induló 3 hónapos képzési ide­jű, illetőleg a későbbi évek különböző, megyénkben is több tízezer főt érintő párt­­iskolai tanfolyamaitól az 1953-ban szervezett esti egyetem, jellegét és funkcióját illetően sok tekintetben különbözött. Melyek voltak ezek az újszerű vonások? A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem lényegében beillett a pártoktatás me­gyei rendszerébe, ám törekvéseit és minőségét tekintve gyökeresen újat jelentett. Létrejöttében fontos szerepet játszott a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetésé­nek 1953. júniusi ülése optimizmust és a szövetségi politikát, főleg, ami az értelmi­séget illeti, árnyaltabb és közeledést sugalló légköre. Ezért nem tekinthetjük vélet­lennek, hogy az esti egyetem első kurzusainak hallgatói zömmel a vezető értelmiség soraiból kerültek ki. A mozgalmi élet funkcionáriusai mellett a hallgatók jórésze olyan kiemelkedő egyetemi oktatókból, humán és természettudományos értelmisé­giekből, tudósokból állott, akik maguk is tanítottak, embereket neveltek. Akik szá­mára a történelem, a munkásmozgalom-történet marxista-leninista értelmezése és interpretációja sok tekintetben hiányos volt, miután tanulmányaikat annak idején még egy ettől merőben idegen ideológiai légkörben voltak kénytelenek végezni. Ez az oktatásba bekapcsolódó értelmiségieket arra kötelezte, hogy maguk is a maximumot sajátítsák el a marxista-leninista világnézetből, hogy megismerjék annak elvi kérdéseit és gyakorlati alkalmazásának módját. A fentiek fogalmazódtak meg az esti egyetem ünnepélyes megnyitóján, 1953. október 17-én, amikor az MDP megyei bizottság képviseletében Győri Gáspár, az agit.­prop. osztályvezetője a kö­vetkezőket mondta: „Pártunk az elmúlt években az értelmiségi dolgozókat messze­menően támogatta. Pártunk nyitotta meg értelmiségünk legjobbjai számára az anyagi gondoktól mentes tudományos kutatómunka lehetőségét, s olyan megbecsülésben ré­szesítette a néphez hű értelmiséget, amilyenben soha része nem volt. Most a kétéves­­esti egyetem megnyitásával elsősorban abban igyekszünk segítséget nyújtani, hogy

Next