Délamerikai Magyarság, 1935. július-szeptember (7. évfolyam, 849-887. szám)
1935-07-02 / 849. szám
1935. július hó 2. Dél amerikai „Magyarság** i .................................inni ................. egyesítése. Minden szives érdeklődőt igazolalos szeretettel vár a Vezetőség. FELHÍVÁS Felhívom mindazon magyar vendéglősöket, akik a folyó év augusztus hó 17-én, a Princ George helyiségeiben, calle Sarmiento 1230 alatt megtartandó Szent István bál alkalmával a büffébérletre igényt tartanak, hogy ebben szándékukat árajánlataikkal (bérösszeg, étlap, étel- és italárakkal) 10 napon belül hozzám eljuttatni szíveskedjenek. A helyiség megtekinthető bármely napon délután 3—4-ig. Az ünnepély előkészítő bizottsága nevében: Csizmás Szilárd « Rákóczi Sport Club alelnöki» Castro Barros 603 U. T. 45—4892 U. M. KÖR HÍREI: CalU Canelón*» 141). Az U. M. Kör ez évben is megrendezi a Szent István ünnepélyt, még pedig nagyszabású előadás keretében. Színre kerül Rákosi Viktor színpadra átdolgozott regénye, az “Elnémult harangok”. Az előadás a Victoria-HaU-ban lesz megtartva, augusztus 17-én, szombaton este s utána a szokásos reggelig tartó táncmulatság. A Kör az átrendezett könyvtárát legrövidebb időn belül a tagság rendelkezésére bocsájtja. — Titkár: Az Uruguay-i Magyar Kör atlétikai szakosztálya megalakult. Felkérjük a szakosztályban működni szándékozókat, hogy ebbeli szándékukat Skola Imrénél bejelenteni szíveskedjenek, akit ez ügyben minden csütörtökön, szombaton és vasárnap este 3 órakor a Kör helyiségében lehet találni. A szakosztály vezető. Az U. M. K. Női Segély Egyesülete tudomására hozza az érdeklődőknek, hogy a rendszeres segélykiosztást meg- , kezdte. Jelentkezni lehet minden csütörtökön délután 4—6-ig Canelones 1417 sz. alatt. Egyben kérjük a tisztelt kolónia hölgy tagjait, hogy a nemes cél érdekében minél többen iratkozzanak be az U. M. Női Segély Egyesületbe. — Tagsági dij havonta 15 cent. Az Uruguayi Magyar Zsidó Egyesület Értesítjük a magyar kolónia tagjait, hogy július hó 7-én nagy szabású, tánccal egybekötött teadélutánt rendezünk. Nőknek 20, férfiaknak 25 cent belépődíjjal, melyre ezúton is meghívjuk a kolónia összes tagjait és kérjük a nemes cél érdekében, hogy mentői többen megjelenni szíveskedjenek. — Vezetőség. Legjobb magyar és idegen írók regényeit kevés pénzért olvashatja a könyvosztály kölcsönkönyvtárából. — Kérjen könyvjegyzéket. fi BOLGÁR EX-CÁR PESTEN KERES GYÓGYULÁST Budapest, június 29 (Havas-távirat) Ferdinánd volt bulgár cár a magyar fővárosba érkezett. Budapest, június 29 (United Press) — Ferdinánd ex-cár rangrejtve, Murány grófja név alatt érkezett a magyar fővárosba, ahol előreláthatólag hosszabb időt fog tölteni. Ferdinánd nem ritka vendége sem Budapestnek, sem általában Magyarországnak, most azonban azért érkezett ide, hogy megrongált egészségi állapotában gyógyulást keressen. Az ex-cár egy magyar egyetemi tanár kezelése alatt fog állani. KÉRDEZZ FELÉTEK! Liszt Ferencről a magyar rádió-órában Buenos Aires, július 1 A ‘‘Magyarság” vasárnapi rádió-órájában “üzenet-rovatunk” egy furcsa “aktualitás”-sal foglalkozott. A legutóbbi napokban beérkezett sok kérdés közül arra feleltünk, amelyben arról érdeklődtek, hogy magyar volt-e Liszt Ferenc, mert olyan nyilatkozatok jelentek meg, mintha Liszt német származású lett volna. A válasz rövid is lehetett volna: — Liszt Ferenc Magyarországon magyar szülőktől született, Magyarországon nevelkedett, de Németországban halt meg Éhez azonban még a következő kis életrajzot is elmondtuk, hogy Liszt Ferenc magyarsága és ahoz való ragaszkodása tekintetében se maradjon kétség: Liszt Ferenc édesapja, Liszt Ádám gazdatiszt volt herceg Eszterházy doborjáni (sopronmegyei) birtokán és ott született a későbbi nagy zeneszerző. Már kiskorában nagyon szerette a zenét és órák hosszát elhallgatta, amint édesapja zongorázott, majd szülei azon kalták rajta, hogy saját maga is megpróbálta nyomogatni apró kezeivel a szörnyü nagy zongora billentyűit. A kisfiút taníttatni kezdték s amikor a herceg megtudta és meghívta magához, hogy játszon neki is, egy szép kis díszmagyart ajándékozott neki. Nemsokára Pozsonyban hangversenyezett, ahol a magyar mágnások szóval és pénzzel segítették a nagytehetségű gyermeket, hogy Bécsbe menjen, ahol majd egy jónevű tanár fogja tanítani. Bécsben a gyerek Liszt sokat tanult Czernytől és három hangversenyt adott a bécsi Redoute-teremben. Nagy sikereket aratott, melyek után Pesten adott szép hangversenyt. Ezek után Párizsba ment a Liszt család, de itt a kiss Ferit nem vették föl a Conservatoire-ba, mert ebben a világhírű intézetben csak franciákat tanítottak. Azonban hamar megvigasztalódtak Liszték, mert a fia olyan kedvelt lett hangversenyeinek sikerei után, hogy Lajos Fülöp főherceg hívta meg hangversenyre. Teltek-múltak az évek, a kis Feriből nagy művész lett. Külföldön utazgatott és magyar barátai azt hitték, hogy elfelejtette hazáját. De csalódtak. Mikor Pestet elöntötte az árvíz, Liszt hangversenyeket adott az árvízkárosultak javára. Honvágy kezdte gyötörni. Hazajött, Pesten, Győrött és Pozsonyban hangversenyezett, ezeknek emlékére diszkardot kapott. Hazánk legnagyobb művésze Bayreuth-ban halt meg 1880- ban és az egész műveit világ megsiratta. ELEOBOBLEVE még részletesebb, pontos életrajzi adatokkal kiegészített spanyolnyelvű ismertetést tartott s rámutatott, hogy nem eleget vettek el már tőlünk úgyis, most még a szellemi értékeinktől, múlt és jelen nagyjainktól is meg akarnak bennünket fosztani? A rádió-óra műsorát változatosan öszszállított lemez-hangverseny képezte, amely általános tetszést aratott mindenfelé. JÓ TORTÁKAT bármiféle családi ünnepségre, vagy alkalomra csakis a “FÉLIX” FINOM CUKRÁSZATBAN szerezze be calle GUEMES 4045—49 szám alatt Rendelje telefonon (U. T. 71 — Palermo — 0636) és minden árut hazaszállítunk Valódi GERBEAUD - SÜTE’MÉNYEK és Mignon dessertek rendelésre állandóan kaphatók Újra világbajnokságot nyert a magyar galamblövőcsapat Budapest, június 7 Nagy magyar sportgyőzelmet jelentettek Brüsszelből, ahol csütörtökön ért véget az élőgalamb-Ütés hatodik világbajnoki versenye. A nagy érdeklődéssel várt világbajnoki versenyben kitűnő galamblövőink újra igazolták a rólunk elterjedt híreket s ezúttal is sikerrel képviselték a magyar színeket. A világbajnoki csapatversenyben a Dóra Sándorból, Lumnitzer Sándor dr.-ból és Strassburger Istvánból álló magyar csapat nagy fölénnyel szerezte meg a világbajnoki címét régi riválisa, Amerika előtt. Csütörtökön ért véget az egyéni világbajnoki verseny is, amelyet a francia Cartier nyert meg, míg a magyarok közt. Lumnitzer dr. a negyedik, Strassburger pedig a nyolcadik helyen végzett. A magyar csapat győzelmének különleges értéket kölcsönöz, hogy míg az egyéni verseny eredményét többé-kevésbé a szerencse is befolyásolja, addig a csapatversenyben az összeredmény számít, tehát mind a három versenyző maximális teljesítménye szükséges a győzelemhez. A magyar csapat megismételte 1932- ben Párizsban aratott győzelmét, mely- ■ lyel annak idején második világbajnok-13 pesónál kevesebb összeget nem saját nyerte meg. * tudunk beszedni. 3 Horthy indulót irt Hubay Jenő A “PESTI HÍRLAP” egyik legutóbb ideérkezett számában olvassuk ezeket a sorokat: “Katonai indulóink sorában, de általában mindazok között a magyar dalok között, amelyeket felvonulások, ünnepségek alkalmával játszani szoktak a zenekarok, vagy amelyekre cserkészeink, leventéink, tornászaink menetelnek, hiányát éreztük egy olyan indulónak, mely a megújhodott magyar életet köszöntené. Ezt a hiányt most pótolja az a Horthy-induló, amelyet Hubay Jenő írt Farkas Imre szövegére és amelyet, mint Horthy-indulót, a kormányzó meghallgatott, elfogadott és engedélyezett. A magyar megújhodás elválaszthatatlan Horthy Miklós személyétől és így bizonyosra vehetjük, hogy a nevét viselő induló éppúgy átmegy a köztudatba, mint a Duce iránt való törhetetlen hűséget zengő Giovinezza Olaszországban. A Horthy-indulót, mely Hubay Jenő 126. műve, Figedi-Fichtner Sándor törzskarmester írta át katonazenekarra. Mielőtt még nyilvánosságra kerülne, titokban már meg is történt bemutatója. Legutóbb az egyik vasárnapi őrségváltáskor az 1. honvéd gyalogezred zenekara játszott a Várban. Ez alkalommal zendült fel először a Horthy-induló, melyet a Kormányzó lakosztályának egyik ablakában hallgatott végig. Az induló anynyira megnyerte tetszését, hogy Keresztes-Fischer tábornok, a katonai iroda főnöke útján értesítette Hubay Je.."t, hogy elfogadta a művet és megengedi, hogy ez a nevét viselje. A lelkesítő ritmusú, pompás zenéjű, magyaros dallamú induló refrénje a következőképpen hangzik: Csákó mellett piros-fehér tulipán, Hisszük, tudjuk, majd csak jobb lesz ezután, Horthy Miklós jár előttünk kivont karddal, tiszta fehér paripán-Hubay Jenőnek ezt az új művét nemsokára bemutatják a rádióban, hogy azután — adja Isten, hogy minél több örvendetes alkalommal — az egész ország énekelhesse Horthy Miklós indulóját.” Előfizetőink figyelmébe! Június 30-án lejárt az összes negyed- és féléves előfizetésük. Vidéki kedves előfizetőinket külön levélben emlékeztettük a lejáratra és kérjük őket, valamint azokat is, akiknek már az előző hónapokban járt le a befizetésük, hogy ne késlekedjenek a megújítással, mert a kiadóhivatalnak is fizetési kötelezettségei vannak. Helyi előfizetőinket perbeszédőink lakásukon szokták felkeresni, azonban egyik pénzbeszedőnk (aki csak spanyolul beszél) MEGBETEGEDETT és kórházban fekszik, úgy, hogy előreláthatólag hosszabb ideig nem látogathatja meg a körzetébe tartozó előfizetőinket. Akik nem akarják, hogy hátralékjuk ezáltal felgyűljék és hajlandók legkevesebb 3 pesót fizetni régi, vagy új előfizetésre, közöljék ezt velünk telefon útján és postai beszedést küldünk ki. Posta utján — a nagy költség miatt