Délamerikai Magyarság, 1953 (25. évfolyam, 3245-3600. szám)
1953-04-10 / 3269. szám
4. oldal Mary királyné magyar nagyanyja A világsajtó nagy részletességgel emlékezett meg a 86 éves Mary angol királynénak haláláról. Mary királyné évtizedeken át állott a világérdeklődés középpontjában. Méltóságteljes, jóságos, valóban királynői egyéniségét az angol népcsalád mélyen szivébe zárta és most, hogy tragikus módon, éppen unokája, II. Erzsébet koronázása előtt néhány hónappal, távozott az élők sorából, őszintén és mélyen meggyászolják. Pelele, venítik hosszú és változatos életének minden mozzanatát és sokat imák családi kapcsolatairól is. Ezekből a beszámolókból hiányult egy mozzanat, amely minket magyarokat közelről érdekel, hogy Mary királynéban magyar ▼ér is folyt, egyik nagyanyja volt magyar. — Rhédey Claudia grófnő, ki a múlt század elején ismerkedett meg Württembergi Sándor herceggel, a württembergi király kisebbik fiával. A herceg feleségül kérte a szépséges magyar grófkisasszonyt, azonban kiderült, hogy csak morganatikus házasságot köthetnek. Rhédey grófnő atyja, büszke erdélyi főnemes, ezek után kikosarazta a német herceget kijelentvén t hogy a Rhédeyek fejedelmet is adták Erdélynek, az ő leánya tehát egyenrangu egy herceggel és nem Hajlandó lányát morganatikus lázasság megaláztatásának kitend. A fiatalok azonban nagyon szerették egymást s az akadályok elenére is kitartottak a mellett, hogy összeházasodnak. Ez meg történt akkor, amikor Rhédey gróf meghalt, Claudia grófnő a württembergi királytól Hohnstein grófnő címet kapta de 1835-ben megtörtént a házasságkötés Németországban. A fiatalok annyi viszontagság után boldogok voltak, de csak nagyon rövid ideig. Alighogy Rhédey Claudia életet adott első fiának, Ferenc hercegnek, egy vadászat alkalmával, amikor férje elé vágtatott, lova megbokrosodott és levetette úrnőjét, aki ott rögtön a helyszínen meghalt. A herceget megtörte imádott feleségének halála. Úgy intézkedett, hogy halott felesége szivét, amelyet Claudia örökre neki ajándékozott, külön bebalzsamozzák és az állandóan vele maradjon. Rhédey grófnő hamvait pedig nem Württembergben, hanem a Rhédeyek erdélyi családi sírboltjában helyeztette örök nyugalomra. Rhédey grófnő fia, Teck Ferenc herceg Mary cambridgei hercegnőt vette feleségül és az ő lányuk az 1867-ben született Viktória Mary ment feleségül 1893-ban György walesi herceghez és lett Edward király halála után 1910-ben Anglia királynéja. Mary királyné valószínűleg sokat hallott gyermekkorában nagyanyjának romantikus szerelméről és házasságáról és mindig szívesen emlékezett meg róla. Ő készíttette el Rhédey Claudia síremlékét, amelybe bevésette, hogy nagyanyjának, Mary angol királyné állíttatta Amikor Mary királyné magyarokat fogadott az udvarnál, mindig ráterelte a beszélgetést magyar nagyanyjára. Annak idején feltűnést keltett az angol udvarban, hogy egyik udvari bálon Barcza Györgyné, az akkori magyar követ felesége, magyar díszruhában, Zrínyi Ilonától örökölt brüsszeli csipkeuszállyal jelent meg Kevesen tudták, hogy ez Mary királyné kívánságára történt. A. ruhát Zsindelyné, Tüdős Klá. féda.: Cinzano ■V&UMH stíl Az oxfordi diák Egy reggel Mr. Verdant Green és Mr. Bouncer a Brazenface college kapualjában álldogáltak. Bouncer egyszerre egy szerény külsejű fiatalemberre lett figyelmes, aki a túlsó oldalon ment és láthatólag igen kényelmetlenül érezte magát felöltőjében és kemény gallérjában. Joggal lehetett feltételezni, hogy a férfias öltözéknek említett kellékeit először életében vette most magára. —oggadok veled egy doboz cipőpasztában, pajtás — mondta a kis Bouncer, — hogy az illető személyiség gólyajelölt. Nézd csak azt az előírt ruházatot. Pajtás, van egy életem, bosszantsuk meg kicsit az ifjút. Hem! Jó reggelt! Lehetünk valamiben szolgálatára? — Igen, uram! Köszönöm, uram — felelt az ifjú Idegen, miközben leányosan füle tövéig elpirult. — Talán meg tudja mondani, uram, melyik út vezet a Brazenface College-ba? — Hogyne, uram, egyáltalán nem valószínűtlen, de amit én tehetek, uram... — szólt Bouncer. — Talán mégis megkérdezhetném előbb a nevét és azt, hogy mi járatban van itt. — Hogyne, mám! — felelt az idegen és amíg névjegy dobozában turkált, a tapasztalt Mr. Bouncer odasúgta társának: — Nem mondtam, hogy gólyafióka?! Vadonatúj névjegydoboza van és diákoknak azt mondja, hogy uram. — Bouncer megkapta a névjegyet. — Közepére volt nyomva a név: Mr. JAMES PUCKER, — a sarokban pedig kis betűkkel Brazenface College, Oxford. — Azért jöttem, uram, hogy felvételi vizsgát tegyek és szeretnék jelentkezni annál az urnál, aki vizsgáztatni fog — magyarázta Mr. Pucker és újra fejébe szökött a vér — Hát ezért jött! — mondta Mr. Bouncer szigorúan. — Így hát meg kell mondanom, fiatalember, ön csak tesz-vesz, anélkül, hogy tudná, mit csinál. —* Ho-o-ogyan, uram? — hebegte szegény pucker. — Hogyan? — ismételte Mr. Bouncer még szigorúbban. — Hát még azzal a szemtelenséggel akarja a sérelmet jóvá tenni, — hogy a tudatlant színleli? Vajjon mi vehette rá arra, hogy névjegyére a Brazenface college nevét nyomassa, holott még fel sem vették, talán nem is fogják évekig, sőt talán soha már, ahogy a rabnok mondja. A legsúlyosabb kihágást követte el az egyetem alapszabályai ellen. Majd ez az úr — Mr. Pluckem, a vizsgáztató tanár — megmondja önnek, fiatalember! — Ezzel Bouncer észrevétlenül oldalba bökte Mr. Verdant Greent. — Tegye el a névjegyeit, uram, de úgy, hogy többé meg ne lássam! — mondta a “vizsgáztató” szinte örvendezve, mert alkalma volt megmutatni barátjának, hogy ő maga már nem gólya. — Egyébként a helyes utón jár, mert ez itt Brazenface és éppen jókor jött, mirt Itt van a másik vizsgáztató tanár is — folytatta Bouncer, miközben az iskola irányából jövő Fosbrooke-ra mutatott, aki éppen egy vizsgán akart átcsúszni s ez igen dicséretreméltó (de gyakorlatilag meddő) igyekezet volt. Mr. Fosbroocke a járatlan Pucker szemében kitűnő mintaképe volt a vizsgáztató tanárnak. A kellemes benyomás, melyet Puckerre tett, még fokozódott, amikor Fosbrooke a két másik úrral folytatott rövid, privát beszélgetés után hozzáfordult s igy szólt: — Rendkívül kényelmetlen számomra, ha most kell önt vizsgántatnom, de mert valószínüleg szeretne minél előbb hazamenni, — igyekezni fogok az ügyet elintézni. Ez az úr, Mr. Plucker, volt olyan szíves megígérni, hogy a vizsgán segítségemre lesz. Mr. Bouncer, — lenne olyan kedves az ifjú urat Pucker megköszönte a rendkívüli kedvességet. Mikor Fosbrooke és Verdant Green eltávoztak, Bouncer egész igyekezetével azon volt, hogy Puckert minél jobban megfélemlítse. Rémesnél rémesebb meséket talált ki, hogy bizonyítsa, milyen előszeretettel buktatják szobámba kísérni, meg a tanárok a jelölteket. Ezalatt Fosbrooke Verdant Green-nel szobájába ment. Lázas sietségben eltakarították a szivardobozokat és pipákat, bizonyos francia képeket a fal felé fordítottak, a Times egyik számával letakarták az éppen becsempészett alkoholos és sörösüvegek seregét, amelyek szép sorjában álltak a kereveten és miután tintát, tollat és papírt készítettek az asztalra, bebocsátották Bouncert és az áldozatot a szobába. — Foglaljon helyet, uram — mondta Fosbrooke komolyan, — mire Pucker kalapját a földre tette és az izgatottságtól kipirulva, leült. Mr. Fosbrooke és Mr. Verdant Green némi tanácskozás után két iv piszkozatpapírt vettek elő és lázasan inni kezdtek. — Nos, uram — szólt Mr. Fosbrooke az áldozathoz, miután mindkét ivet teleirták — hadd lássuk, hogyan tud latinul inni. Legyen szíves ezt a szöveget latinra fordítani és nagyon vigyázzon, — mindig Cicero nyelvezetét tartsa szem előtt! — Ezzel átadta Mr. Puckernek a papirt, melyre a ka- D. MAGYARSÁG 1953. április 10. ra tervezte és talán egyedüli eset volt, hogy magyar női díszruhához az angol udvari előírások által megkívánt strucctoll fejdiszt alkalmazták. Mary királyné, amikor Barcza Györgynét felkérte, hogy mutasson be neki a bálon egy igazi magyar női díszruhát kérését azzal indokolta a követnének: — Azt ugyebár tudja, hogy nagyanyám magyar származású és én erre nagyon büszke vagyok. Most, amikor Mary királynét férje mellé örök nyugalomra helyezik, meg kell emlékeznünk az erdélyi szépséges magyar grófnőről, akinek révén II. Erzsébet angol királynőben magyar vér is csörgedez. A DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG Fekete Emil honfitársunk, az egyik legrégebbi argentínai magyar naplójával cikksorozatot indított. Ennek a cikksorozatnak a keretében olvasóink számolnak be arról, milyen körülmények között jöttek Argentínába , illetve hogyan hagyták el Magyarországot. A Délamerikai Magyarság a magyar kolónia lapja volt 25 éven át és a jövőben még inkább erősíteni akarja azokat a szálakat, amelyek az itt élő magyarokkal összefűzik. Kérjük olvasóinkat, hogy küldjék be szerkesztőségünkbe személyes élményeiket, mikor, hogyan jöttek el Magyarországról és hogyan érkeztek Délamerikába. A cikkek terjedelme 2-4 gépelt oldal lehet. — „JC_____________ (Folytatjuk Fekete Emil honfitársunk 41 éve írt hajónaplóját. Fekete Emil antikbátorkárpitos, az argentínai magyarság egyik pionírja, 1912-ben utazott Buenos Airesbe.) NOVEMBER 17. — Reggel engedélyt kértem, hogy szétnézzek Nápolyban. Micsoda város ez! A kereskedelmet az utcán bonyolítják le a szabad ég alatt. A Vezúvot is megnéztem, most is füstöl. Fogaskerekűvel lehet felmenni a csúcsához, de arra nincs időm. Visszamentem a hajóra és onnan néztem, hogy a kikötőben sok Tripoliszból visszaszállított távkocsit és összetört ágyút raktak a partra. NOVEMBER 18. — A távolban Korzika fehérült, olyan mintha hó borítaná. A hajón az élet megváltozott Aig van már beteg. A gyerekek szaladgálnak és játszanak a fedélzeten, mintha valami pesti parkban volnának. A hajó ringását úgy megszoktuk már, mintha itt születtünk volna. NOVEMBER 20. — Reggel 9. kor egy spanyol városban, Almeirában kötöttünk ki. Megnéztem a várost. Szegény nép lakja. A kopár hegyoldalakba kis barlangokat vágtak, ezekben élnek. Semmi zaj, pedig a kereskedelmet az utcán bonyolítják le. Csak kecsketejet lehet inni. Nem a tejet viszik a házhoz, hanem magát a kecskét. Felhajtják a házak elé és a helyszínen fejik meg őket. Az éjjel megint két haláleset történt a hajón. Egy öregasszony és egy kéthónapos kisgyermek halt meg. Szegényeket megkímélte a véletlen, nem a tengerbe dobták őket, hanem Almeirában temették el a halottakat. Szokatlan temetés volt ez. A hajóról néztünk a temetési menet után, mert senki sem hagyhatta el többé a hajót. Vájjon miért kellett elindulnia az öregasszonynak és a kisgyermeknek? Azért, hogy Almeirában temessék el őket, egy spanyol faluban, amihez soha, egyetlen szál sem kapcsolta őket? A sors útjai kiszámíthatatlanok. NOVEMBER 21. — Reggel 8- kor Malaga elé értünk. A szöllő és a narancs rendkívül olcsó. Kolozsvárt 8 korona volt egy darab narancs ,itt pedig 55 darabot adnak egy koronáért. Kibírhatatlan a hőség. 350 új utas jött a hajóra. Ha nem láttam volna saját szememmel, sohasem hittem volna el, hogy Alfonzo király országában ilyen nyomorúságos nép él. Százával rohanta meg hajónkat az éhenkórász nép, sok suhancnak nem volt más ruhája, csak egy színes kendő, az is a nyakán. Kenyeret dobtunk nekik a hajóról, verekedtek érte. Kétkerekű öszvér- és szamárfogatokkal közlekednek az emberek a városban. Mindenütt a szamár jár elöl — talán azért, mert ő az okosabb? (Folytatjuk) Bécstől Buenos Airesig -1912 - hm 7 MILLIÓ LAKÁS Az Egyesült Államok területén a második világháború befejezése óta hétmillió lakást építettek. A MODERN SEBÉSZET FEJLŐDÉS fejlődéséről tartott előadást J. Fiolle professzor, a világhírű francia, sebész a londoni l'Institut Francaiséban. Bevezetőben azokról a vívmányokról emlékezett meg, amelyek mint pl. a fertőtlenítés is, a jelenlegi fejlődést lehetővé tettték. E vonatkozásban elsőnek említette a magyar Semmelweist, akinek úttörő munkássága eddig nem sejtett lehetőségeket tárt fel. TEMA MURMIS Hiteles fordító .. GYORS VÁLÁS - HÁZASSÁGKÖTÉS elintézése Mexikóban Lavalle 1382 3 cm. TE. 37*5422 MOKRANY - Csemegeüzlet a legjobb bevásárlási forrás Paprikás szalonna, magyaros füstölt kolbász, friss felvágottak, füstölt és sós heringek, szardínia, savanyúkáposzta, friss tehéntúró, darált mák, keménymag stb. LAVALLE 370. T. E. 31—2573