Délamerikai Magyarság, 1958 (31. évfolyam, 3872-3919. szám)
1958-11-13 / 3913. szám
8. oldal “DÉLAMFRIKAI MAGYARSÁG” Utolsó napok A nyomdában csattogtak a gépek, ömlött a betű... — Egymás nyomában száguldva, vidám zs'varban mondatokká öHkezt°k az újságpapíron. öreg, veterán szedőmester kik-"ek arcára ráfogyott hosszú években a hazugságundor, most k’pott arccal, álmatlanságtól vörös szemmel de pattanásig feszült, ficyotemm'l hatóitok a szedőeének felé. 9 trifl'd megver. 9 rrf'Hió lél°k Szav'kbe filtözöt t .sTiebadság-h'mmisre | ömlött sokadétlenn’l k~zok kyvn"i. Tervek, fojbiváso k, hia tároza+ok özöne követte egy mást. — Nem vitatkoztunk azon, helyiesek-e va°v sem?| Tud+uk aT'°7+"k mindez a hirtelen feltámadt szabadság tagjaiából tsínra szökkent csodetünemények. Az utcákon már esek a| feo-pver°s szobad sávhercoesok jártak a késő álszobában. A falakon túl sorra ahidtak ki a fények és Budapest népe boldog, álamba mer'"1t. N°ra rettegett a napnál k'naonfl-ft szava-'árt, nem riadt f' min d°n k'szala, tudta, nem törésztet, többé szobájának általán az Ato... Hosszú ese’s éjszakák után most újra kifeszűltek az égre a csilagok s a november negyedikt vasárnap he mai sugarait tiszta kék ég várta... Csend... csend... egyre súlyosabb csend. A fegyveresek nonmedt bándakozó lépései hirtelen intertorpannak! Mi ez? Majd hirtelen ideg°ssértőkkel megindulnak. Ismét megállnak. Valaki fut az utcán. — Futnak... szabó lábak dobbánásai... dö"gve b°"sarlódnak recsegve kinyílnak a kapuk... Magányos ínés fut hirtelen szét az utcákba... Kis tudta hennán lőtt, d°| Sietve érk°7ett.. J°ges lehe’| jetére megremiegtek iaz ' éj virrasztói .. Pillanatra fel-| sikolt, a széltg utána bánatos sdhaiában furcsa hangokat görget maga e’ő. .. — Valami tómra morgás... szaggatott kattogás... Lakásokban feipsminak f' a v'l'snvnk. k'vágddnak az abi°kok Mi történt? Az emberek hang nélkül néznek egymásra. A „ várakozás izgatott, idegek vibrálásától r'migS csendje. S akkor megse d’al a rád'ő. Hangja házról-házra visszhangzik tovább. — Itt Nagy Imre beszél, a magyar nénközt ársaság miniszter tanácsának elnök"! — Ma, hajnalban a szv.j°t csapatok támadást intézek fővárosink ellen, azzal a nyílvánvaló szándékkal, hogy magd"nt'ék a törvényes magyar dem'krat'kus kormányt Csonatam bar "ban áll""k! A kormány a helyén van! Ezt közlöm az ország népével és a viág közvéleményével. Su’yos szavai m’nt a megindult tavin,ahő kövei gördülitek vág’g Budapest utcáin. Az é+°r hullámain nyugat f"’é húztak a szavk. H’t- - tök: a khye+k"ző nl’fonatban rladöjk-n-tök m'l’Wt f"jják mer a fö’d kerekén... H"le*zsánadt arock tomnán meredtek a sönk" utc"kövekre... A szél le-sanott, s Vijjogva felke igett fíz égre. . . S a h’m"u"z hangtérban !"S- san megindult amenet. B’l- danest néne a h'lá’bia menetelt... S mint egykor a Walesi bárdok, halkan imádkozták a szent nemzeti éneket. Denes, Mátyásföld UiPest. •Óbuda felől' sötét fekete tö-| meg közeledett. Tomna manzí'a felett szállt a himnusz, g v'l’antak a tödrei"ttűzek, lecsaptak az ágyngo’vók... nudanesi -néne egy pillanatig döbbent szemekkel nézett az ágyuk torkába, bámulta a romokat... — Jaj! Jai! — skoltották az öss zeomló házak. Köv°'k| mint könnyek, szomorú tehetetlan,oéeyen giuu'tak sze-teszét. A Rákóczi-uton egy fát derékon tört ketté az akna. Az úttestre zuhant és ágkarna'val ott verve'ifit.t a t"n- kok alatt. K"t*észak:tot,t törzsű kérdőjelként meredt az égre, míg betemették a romok. A tankok egykedvűen lűztek a romok között. A szűke romok nem mozdulnak többé... A romok nem mozdulnak? A romok feltámadnak! Az összedőlt házak közül bennes palak repült a tankok idé! A tanksor megtorpant. Az élő tank közt egymást taposták a vasszörnyek , a romok átél géposkasorozat vágódott a vörös csillagokra .... Vörös esdlagos bombázóvá nek gyultékomhői maták szét az éne n maradt háza- H. A szörfro füstfelhők körül jiT-Ölböj+nk föl a láng k: — TCuréna! Euréna! T-T'l mn mr TT--nn'q+ ? UTtff; S'elvemnáT nők Irö-öff al"z'k az egész Tr^etr? "^u.u'k a lángokban! gegitséz! S°gitség! Mé’yen a romház alatt egy énien maradt pincéből sugárzott nyugat felé a rádió. Az adást peiroeukámt su’yos d"ton á "'ok szokaatták meg Az n+aán Toros csefa fört. Szilánkokká, fos'ié köveken, halottak tuzatnan át t'n"rt"k a tankokra egyre közelebbről bőgtek fal. A "studióban” sápadtan néztek egymásra az emberek — Mod, hogy a magyar nén sza,mbeg’ált a SZ"b"d vlág ellenségével, úgy érezzük, Nyugat erkölcsi köre- Iwwée-e segíteni... Ekkor egy fe.gw°res harcos botorkált, a terembe. Rubána ranggyá foszlott, kezéből vár csöpfizett a géppisztolyra. Arcán izzadtság, vér és könny folyik pissze. Tömnéd bámult a mikrofonra egy percig... Az utcán iszonyú dörrenés, porfelhő csapódik a pincébe... A szeladsáv-barnos beleordit a mikrofonba: — Ferryvert és katonát! A bemondó átveszi a hangot. Nincs mit magyarázni. A fegyveres ftsszeesik... — Segitséz! Segítség! Még élünk... Fegyvert és katonát! ... Bömböl az ágra, romokká omlanak házsorok, templomok, kórházak és iskolák s la romok mélyén halgat már a rádió is . . A vörös csillagos"k rászegen röbögn"k Budenost, utcáin .. Nyugat világvárosaiban pedig most nyitják ki a házakat... "Mészáros Lőrincz A D. Magyarság Évkönyvei A Délamerikai Magyarság jubileumi évkönyvének megjelenését nyomdánk túlterheltsége, s a különféle hazafias kiadványok, plakátok munkálatai késleltették, így nem tudtuk sem Szent Istvánra, sem október 23.-ára a magyar emigráció olvasóinak, lapunk barátainak, előfizetőinek asztalára tenni, úgy hisszük, hogy a késelemért kárpótol a tartalom. A 376 oldalas könyv több részből áll. Az első részben “Az utolsó szó jogán” hozzuk Nagy Imre utolsó megnyilatkozásait, amelyek az újkori magyar- és világtörténelem legfontosabb dokumentumai közé tartoznak. Lapunk szerkesztői beszámolnak a világhelyzetről és a Délamerikai Magyarságnak a magyar igazság érdekében folytatott munkáiéról Dr. Gáspár Jűdön pedig a magyar szabadságharc uruguayi visszhangját írja le. A második részben a magyar szabadságharc költészetének remekeit foglaltuk össze Szalay Lajos felülmúlhatatlan művészi rajzaival együtt. Bóka László, Faludy György, Zelk Zoltán, Benjámin László, Ilyés Gyun Hárs László, Sípos Gyula, Fodor József, Kónya Lajos Jobbágy Károly, Tamási Lajos, Sinka István, Kassák Lajos, Tollas Tibor, Kocsis Gábor, Elekes Attila, Eörsi István, Aczél Tamás, Szigethy Anna Mária forradalmi versei ötven oldalon át a könyv talán legcsillogóbb részét jelentik. A költők versei után a forradalom előtti és utáni idők novelláiból közlünk Ilosvay Ferenc, Aczél Tamás, Iméry Tibor, Reményi Béla, Korda Edith. P-UiW'-Horváth György, Sarkad Imre, Péter Mikós, Mészáros Lőrinc, Szárszói Károly és Feleki László tollából. Borbély László “Mária” c. harminc oldalas kisregénye a kötet egyik legérdekesebb, legszínesebb írása. Az emigránsok közül Csanády György elbeszélése mellett lapunk munkatársainak, Mezey Sándornak, Horváth Ferencnek és Kovács P. Károlynak eleven írásait közöljük. A Világ Hangja rovatban Albert Cemus, Jean Paul Sartre, Howard Fast, Walter Bauer, Gabriel Marcel és Salvador de Madariaga magyar tárgyú értekezése a jubileumi évkönyv tartalmának külön fényt és nívót kölcsönöznek. Az argentinok közül Manuel Mujica Lainez leírását ültette át magyarra Vajay Szabolcs. Az írók forradalma részben a Szabadságharc kulturális előzményei c. alapos tanulmányt a Magyar Írószövetség utolsó kiáltványát, Lehoczky Gergely két versét és Minou Drouet Le ciel de Paris, Faludy György által magyarra átültetett versét közöljük. A sport barátai az Emigráns Nemzeti Sport hátszei oldalán Somogyi László összefoglalóját találják. Kalendáriumi rovat, történelmi dátumok, Pulatti Károly a geofizikai év eseményeiről ir latinamerikai események, vélemények, idézetek, az assuani zsilip problémája, neves filmszínészek rövid portréi, az összes névnapok jegyzéke és külön tíz oldalas viccrovat egészítik ki jubileumi évkönyvünket. Évkönyvünket csakis azon előfizetőinknek pórázzuk, akik az előfizetők részére megállapított példányonkénti önkönségi 60.— pesót előre megküldik. Nem előfizetők részére a könyv ária 70.— arg. peso, külföldön a csomagolás és számlás költségeivel együtt számonkint 1.50 USA dollár. Könyvet csak a pénz előre beküldése esetén küldünk. Értesítjük az olvasókat, hogy az évkönyv csakis kiadóhivatalunkban kapható (Savalle 361, Buency Aires). Viszontelárusítók részére jubileumi évkönyvünkből a nagy előjegyzés miatt nincs példányszám. Nem várható változás az amerikai külpolitikában ’külpolitikai vonalvezetéséért. Más megfigyelők viszont arra mutatnak rá, hogy a republikánusok a külpolitikai vonalvezetést a demokratéktóll örökölték. k'lpol'tticai Mint várható v°lt, az észak amerikai választásokon a demokraták győztek, de annakellenére hogy a parlamenti és kormányzó választásokon a demokraták mindig erősebbek voltak a republikánusoknál, ilyen arányú győzelemre kevesen számítottak. Ilyen fölényes győzelmet sohasem arattak a demokraták ellenfeleik felett még Roosevelt korában sem, amikor hatalmon voltak. Néhány kommentár szerint a republikánusok Eisenhower személyes népszerűsége nélkül nem kerültek v°ilna sohasem hatalomra, ugyan “z°knek a kommantár'-kr’ak hói most úgy látják hogy Els°nbower népszerűsélyének vége és egyúttal Foster Dullest hibáztatják téren csak árnyalatnyi különbségek vannak a két nagy amerikai párt között. A demokraták pdd'g is befolyással bírtak kü politikai kérdásek eldöntésénél. Valószínű hogy Fost°r Dulles megkísárli megnyerni most a demokraták teljes támogatását. A republikánus v°reség bizonytalanná teszi Ri"h"'d N!«-n jeilölését az elnökvá'"sztásokon. Ketauer sz'nári eséivei t°liesen megsemmisültek. Pillanatnyilag legvalószínübbiek — több ame-kú iarr'valemely szerint — “Ro-ko”, azaz N°lson Rocké aa'ler j°lölése lász-'k. R"ck°"eil-r a newyorki komány"v-á'ásztáson aratott győzelmet. Mar del Plata a magyar hősökért Október 25-én szombaton Amar del Plata közönsége ünnepi szentmise keretében emlékezett az 1956-os Szabadságharc 2-ik évfordulójára. A város egész társadalma képviiseltette magát és mélységes gyászban hódolt a szabadságharcban elesett hősök előtt. A fényes külsőségekkel megrendezett misét maga Mar del Plata püspöke celebrálta.* Sztalay Ferenc, Mar del Platán élő honfitársunk — s aki feleségével együtt a magyar ügy első munkásai — beszámolója szerint a város közönsége ma is olyan csodálattal, szeretettel és szolidaritással fordul Magyarország felé, akárcsak 2 éve,a forradalom idején. 1958. november 13 I Délamerikai MAGYARSÁG Finaros la SodPuiírica DIARIO HUNGARO SEMANARIO - HETILAP Szerkesztő: FERCSEY JÁNOS A könyvosztály vezetője: Dr. GIRSIK GÉZA irodai órák 10-1-ig is 2-3 óráig. Szombaton 10—12-ig Szerkesztőség és kiadóhivatal: LAVALLE 361. Bs. AIRES T. B. 81 - 2819 Postacím: "Délamerikai Magyarság” Casilla de Correo 1488 Buenos Aires Előfizetési árak: 1 hónapra f 20.— 3 hónapra $ 60.— 6 hónapra $ 120.— 1 évre $ 240.— Uruguayban 1 hóra f 170 egész évre f 20.— 1 évre 400.— argentin peso Európa - USA - Canada repülővel: 1 évre 500.- argentin peso Délamerikai Államokba repülővel. Kőszegfalvi: Spanyol nyelvkönyv Délamerikai Magyarságnál Ara 50.— peso. Az IRODALMI ÚJSÁG összes számai kaphatók Girsik Gézánál lapunk kiadóhivatalában. 6.— peso. Viszont eladóknak 25 százalék engedmény. — Az utolsó szám október 1. Látóhatár új száma is kapható. Dr. Korompay Imre Mitész ,• nőgyógján v. egyetemi tanár Rendel: hétfőn, szerdán pénteken 17—19 óráig és megbeszélés szerint. T. E. 52 - 3544 TRONADOR 1770.