Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)
1961-05-25 / 4036. szám
191. május 25. ÉS AMERIKAI MAGYARSÁG» Mi lesz a magyar (FEC) Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének elmúlt, tizenötödik ülésszakán, — bár napirendre tűzték a magyar ügyet — a kubai és a kongói ügyek miatt nem került tárgyalásra. Szakértők véleménye szerint a magyar ügy tárgyalását célszerűbb volt elhalasztani, mint a nagy sürgősségben pár perc alatt megvitatni és jelentéktelen határozatot megszavazni. Minden jel arra mutat, hogy az elkövetkezendő tizenhatodik ülésszakon, melyet szeptember 19-én nyitnak meg, a magyar ügy kedvezőbb körülmények között kerül tárgyalásra és a hozandó határozat méltó lesz a magyar forradalomhoz, írgy tárgyalásával? ! Egyre több azoknak az ENSZ-delegátusoknak a száma, akik úgy vélik, hogy itt az ideje, hogy a szovjetkolonializmus megszüntetése ügyében az ENSZ közgyűlése határozottabb lépéseket tegyen. Megjegyezzük még, hogy Sir Leslie Munro továbbra is a magyar ügy előadója maradt és hírek szerint a megnyíló ülésszakra a magyarországi helyzetről újabb jelentést készít. A közeljövőben Sir Leslie aktívabb közéleti tevékenységet fog kifejteni, mivel a Genfben székelő Nemzetközi Jogászszövetség főtitkára, Jean-Flavien Lalive megválik tisztségétől és helyére Sir Leslie Munro kerül. Magyarok Kanadában A Torontóban megjelenő Magyar Élet című lap adatokat közöl Nagy Iván statisztikus tanulmányából, aki az 1931 évi kanadai népszámlálás magyar vonatkozású adattait dolgozta fel. Az 1956-os menekültekstatisztikai adatai többé-kevésbé ismeretesek, a régebbiek sok vonatkozásban fényt derítenek a mostani letelepülés hátterére, családi vonatkozásaira. Nagy Iván megemlíti hogy 1903—1919 között 1.390.525 magyar vándorolt ki szülőhazájából. Kanadában 14 ezer magyar telepedett le. A bevándorlók nagy többsége Saskatchewan tartományban állapodott meg, egy-egy kisebb töredéke Ontarioban és Albertéban. 1921—1931 között több mint 28 ezer magyar érkezett Kanadába. Kb. 12 ezer volt közülük földmunkás, 1 4500 kisgyermek és 5000 asszony. Kanada lakóinak száma akkor még csak 10 millió volt Az 1931 évi népszámlálás 40.528 kanadairól állapította meg, hogy magyar származású. Ekkor már Ontarioban voltak a legtöbben (13.700), azután Saskatchewanban 13 ezer, Albertéban 5500 és Quebecben 4000.* Dr. Sántha Pál 1946-ban Winnipegben újabb statisztikai tanulmányt tett közzé. A tudós plébános az 1941. évi népszámlálás adatait dolgozta fel. Ebben az időben a magyar bevándorlók sorrendben a tizenharmadik helyen állottak Kanadában s m®gelőzték a többi középeurópai országokat. 1941-ben 54.500 magyarból csaknem 23 ezer volt kanadai születésű. A második generációs magyarok fele saskatchewani. A magyar utánpótlás arcképcsarnoka Szepesi Cusztáv, a “Csibuk” Senki sem tudja, mikor és hol kapta a “Csibuk” becenevet. Eredeti neve sem Szepesi, hanem Sezdunka. J Szedunka Gusztáv. Mindössze 20 éves s a Borsodi Bányász NB II-es csapatától került a Tatabányai Bányászhoz. (Hiába, a bányászcsapatok a játékosok cserélésénél is öszszetartanak.) Szakértők szerint a jövő egyik legnagyobb fedezet - ígérete. Jelenleg ugyan az jobbösszekötő posztján tűnt fel, de rendes körülmények között jobbfedezetet játszik. Mégpedig nem is akárhogyan — kitűnően. Csibuk középtermetű játékos és legnagyobb erőssége abban rejlik, hogy piócaként tapad ellenfelére, mozdulni sem engedi. Fedezeteink legnagyobb része Bozsikot tekinti mintaképének, aki tudvalevően támadójátékos, a védekező feladatokat semmibe sem veszi. Csibuk azonban kivételesen nem Bozsik játékfelfogását követi. Inkább Zakariásét. Szimplán ,feltűnés nélkül játszik, nem törekszik látványos megoldásokra, egyetlen célja van, hogy ellenfelét leszerelje és aztán használható labdákkal saját csatárait hozza helyzetbe. — Szívesebben lát el védő feladatokat, mint támadót. A Tatabánya sok mérkőzésén veszélyes ellenfelekre kellett vigyáznia. Csibuk tehetségét dicséri, hogy olyan játékosokat is semlegesíteni tudott, mint Tichy, Göröcs, vagy Albert. Egyetlen hibája van: túlságosan komolyan veszi a rá bízott feladatot és testi erejét a megengedettnél nagyobb mértékben használja ki. Lakat Károly, a Tatabánya edzője állandóan attól retteg, hogy Szepesi a kiállítás sorsára jut. Mindazonáltal a szakértők megegyeznek abban, hogy Csibuk kivételes képességű játékos és a jövő egyik legnagyobb ígérete. Valószínű, hogy a következő szezonban Tatabányáról Budapestre költözik. Egyesek szerint az újpestben, mások szerint a Vasas fedezetsorában kapna helyet. Akárhogy is lesz, egy bizonyos: Szepesi Csibakkal cak nyerhet a most kialakulóban lévő magyar labdarúgóválogatott. (Magyar Hírlap) Dr. KaupyZsuzsanna ügyvéd Montevideo 127 .ü. em. A. - T. E. 40—4174 Fogad munkanapokon 10-12 és 17-19 óráig. TOLLAS TIBOR szabadságharcos költő latinamerikai útjának célja: Tízmillió aláírást Magyarország szabadságáért! Tollas Tibor argentínai látogatása a mai napig a teljes siker jegyében zajlott le. Érkezéséről az argentin sajtó és rádió meleg hangon számolt be. Még érkezésének estéjén a Canal 7 negyedórás televíziós adásban szólaltatta meg a kommunista börtönök költőjét. Külön szint adott a bemutatkozásnak az a tény, hogy a tolmács szerepét egy szép fiatal magyar lány, a költő unokahúga, Keleméry Erzsébet látta el kitűnően. Pénteken délután a Plaza Hotelben sajtókonferenciát adott Tollas Tibor a nagysajtó reprezentánsai előtt, majd este 7 órakor a buenosairesi egyetem újságírói fakultásának zsúfolásig megtelt termében tartott konferenciát, amelyen Máthé Ernő dr. tolmácsolt. Szombaton déli fél kettőkor a Canal 9 televízió-állomás közvetített hosszú, 45 perces beszélgetést a magyar szabadságharcos költővel, aki ezúttal is elnyerte a nagyközönség rokonszenvét s eredményesen terelte a figyelmet a magyar ügyre. Este a Magyar Házban az ünnepi ülésre összegyülekezett Mindszenty Akadémia elnöke, Dr. Kövesligethy Radó adta át a jelenvoltak meleg tapsai mellett a dísztagságot Tollas Tibornak, akit Hohenlohe Károly Egon ugyancsak üdvözölt. Vasárnap délelőtt Platanoson tett látogatást a magyar költő, ahol Bodolai Margit főnöknő vezetésével fogadták a magyar apácák, a diákok és Domonkos páter vezetésével a kiscserkészek. Délután Juhász Páter vezetésével a Zrínyi ifjúsági irodalmi kör ünnepelte Tollas Tibort, akit ugyanezen a napon a fiatal argentin költők is meghívták Jorge Vilella, a La Nación munkatársának vezetésével baráti beszélgetésre, amelyen szóba került az irodalmi élmények, munkák kicserélésének, a kölcsönös fordításoknak problémája. Caggiano bíborosnál és Frandizi elnöknél tett látogatásáról lapunk külön helyén számolunk be. A keddi program főbb pontjai Dr. Jorge Eduardo Coll-nál, az ACA elnökénél, Pedro Eugenio Aramburu tábornok, volt köztársasági elnöknél, az argentin irodalmi társaságnál, a SADE-nél tett tisztelgő látogatások képezték, amelynek mindegyike egy-egy újabb láncszeme volt annak a sikersorozatnak, amelyet Tollas Tibor útja jelent a magyar ügy szempontjából Argentínában. A további programpontok közül kiemelkedik a május 26-án, pénteken a Sarmiento 1272 szám alatti Casa de la Emplenda nagytermében rendezendő argentin irodalmi est, 18 órai kezdettel, amikor a bevezetőt Dr. Jorge Eduardo Coll, a záróbeszédet pedig Jorge Luis Borges író tartják. A magyar kolónia részére május 27-én, szombaton este fél 8 órakor a Callao 542. sz. alatti El Salvador Colegio nagytermében tart Tollas Tibor irodalmi estet és beszámolót. Vázolni fogja a költő latinamerikai körútját melynek célja a magyar ügy szolgálata, a magyar szabadságért való harc. Tízmillió aláírást gyűjt Latinamerikában Tollas Tibor az Egyesült Nemzetekhez beadandó alábbi memorandum alá: “Alulírottak felemeljük szavunkat a jelenleg hallgatásra ítélt magyar nép nevében és követeljük: 1. A népek önrendelkezési jogát érvényesítsék Magyarország ügyében. 2. Vonják vissza az idegen csapatokat Magyarország területéről. 3. Rendezzenek szabad választásokat Magyarországon, nemzetközi szervek ellenőrzése mellett.” Argentin részről a memorandum első két aláírója Caggiano bíboros és Antonio Rocca, Buenos Aires püspöke.* Tollas Tibor nagysikerű argentínai útjának előkészítése Keleméry Tamás érdeme. Tollas Tibor Plátanoson Tollas Tibor látogatást tett vasárnap a Plátanosi Intézetben. A gyerekek kitörő lelkesedéssel fogadták s vették körül. Néhány versét adta elő. A kisemberek szeméből kisarjadt a könny. A költőre is nagy hatással volt a máterek munkája és többizben kifejezte elragadtatását. Többek között azt mondta: — Lélek van ebben az intézetben, ez az, ami úgy megkap engem. A legnagyobbat csinálják, a legfontosabbat: ott mentik a magyarságot, ahol még egyedül lehet menteni: a gyermekekben. Búcsút intve az intézetnek és a bentlakóknak, így fejezte ki magát: — Sohasem felejtem el Plátanost, eddigi utamnak ez a legszebb élménye és legszebb emlékként viszem magammal. Maradjunk kapcsolatban és tartsuk egymásban a lelket és ezt a kis Magyarországot. A gyerekekhez intézett beszédében mondotta: — Nem vagytok ismeretlenek előttem, már Európában hallottam Platanosról, emigrációnk egyik legszebb eredményéről és legszebb ígéretéről. TOLLAS TIBOR szabadságharcos költő Néger nacionalisták Amerikában Tragikus fehér fajtánknak nem kell négergyűlöletért a Kongóba utazni, megkaphatja azt helyben, a gyönyörű Los Angelesben is és még ezenfelül minden néger közösségben South Broadwaytól Harlemig. Néger templomokban és gyülekezőtermekben, parkokban, sőt a nyílt utcán is folyik a négerlázítás a keresztény és fehér társadalom ellen széles ez országban, ahol mindent szabad. 1956. óta, csekély öt esztendő leforgása alatt egy formális kultusz alakult ki a fehér keresztény ember gyűlöletes uralmának megdöntésére, kiirtására, szent háború előkészítésére. 1956-ban 6 néger kezdte el a mozgalmat Black Muslim Brotherhood néven, ma mintegy 250.000 követője van a fanatizmusnak az USA-ban. Egy volt rabszolgából lett baptista prédikátor 64 éves fia, Elijah Poole, új nevén "Muhammad apostol” áll az élén ennek a mozgalomnak, aki 18 szobás chicagói főhadiszállásárólszervezi éjjelnappal 28 “temploma” s gyülekezőhelyein működő prédikátorügynökeivel faj-, vallás és államellenes üzelmeit. Az összejöveteleken csakis néger vehet részt. Tantételüket egy dogma képezi: — Gyűlöld a fehér embert. A vak gyűlölet buzgalmának városunk szivében van a központja: ott áll az 5606 S. Broadwayon Muhammad apostol temploma, ahol rendszeres ezertagú gyűléseken kérdés és felelet formájában hintik a négerek a gyilkos konkolyt. — Mi a szent Biblia? — kérdezi prédikátoruk. — A Biblia méreg, rabszolga képező hazugság! — dörgi ezer torok a választ. — Ki az ördög? — A fehér ember az! — válaszolja a néger kongregáció. Egy néger lapszerkesztő tömören összefoglalja a mozgalmat: — A muhammadisták semmiféle közösséget nem akarnak a fehér társadalommal. Számukra a fehér ember típusa a leggyűlöletesebb valami. Ha a fehér társadalom máról-holnapra minden iskolát, kórházat, vendéglőt, parkot, golfpályát és állást megnyitna a néger közösségnek, a muhammadisták még akkor is csak azt mondhatnák a fehéreknek, hogy menjenek a fenébe. Ha pedig a fentieket valamiképpen megkapnák, azon nyomban kizárnák azokból a fehéreket. Los Angeles rendőrfőnöke William H. Parker szerint Elijah Muhammadnak csak egyetlen fejbiccentésébe kerülne és megindulna a legkegyetlenebb fajgyilkosságok sorozata az USA területén. Szinte hihetetlen, hogy ez a gyűlöletmozgalom itt kezdődött Los Angelesben, ahol a fehér társadalom a legtoleránsabb a színes polgárokkal szemben Amerikában. Los Angelesben kezdődött 6 évvel ezelőtt 6 néger követővel, ma 3200 fantikus, mindenre elszánt híve van. Muhammad gyűlöletmozgalmának Los Angelesben, akiket “tanítóik” arra tanítanak, hogy ne érezzék magukat hűnek Amerikához, ne legyenek katonák, ha az USA háborúba kerül és hogy szüntelenül gondoljanak arra, — hogy a fehér ember nem egyéb a néger számára, — mint egy kétlábú csörgőkígyó. Wesley Brazier, ismert los angelesi négervezér mondja: — Nem szabad ezt a mozgalmat lemosolyogni. Emlékezzünk csak, mennyire kinevettük Hitler szobafestőt annak idején, amikor szónokolni kezdett... — Ki nevet rajta ma? (Californiai Magyarság) Dr. ESTEBAN F. HAWLENA Abogado y Escribano — argentino y europeo También asuntos Internacionales y Financieros RODRIGUEZ PENA 382. 1er. piso “C” - Buenos Aires Pedir Hora. T. E. 40—2297 S. oldal