Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)
1961-05-25 / 4036. szám
8. oldal BUDAPESTI ÚJSÁG Az idegenforgalom gazdasági jelentősége (FEC) A háború előtti Magyarország mérlegében az idegenforgalom jelentős helyet foglalt el. (1937-ben 40 millió pengő). De Rákosiék gazdasági politikája következtében az idegenforgalomból eredő devizabevétel lassan majdnem nullára csökken. 1958 óta állandóan hangoztatja a kormányzat az idegenforgalom nagy gazdasági jelentőségét a devizaszegény Magyarország szempontjábó, mert az idegenforgalomból eredő devizaforintért kétszer háromszor annyi deviza ellenértéket kap az ország, mint exportáruért. 1956 előtt nagy szerepet játszott a nyugatról jövő idegenforgalom visszaszorításában a politikai szempont, merthogy a nyugati turisták “károsan” befolyásolnák a lakosságot, mely sem gazdaságilag, sem politikailag “nem elég érett”, hogy ellenálljon nyugati befolyásoknak. Vízumadási és adminisztratív módszerekkel támasztott nehézségeket a kormányzat rövidlátó gazdasági politikája az idegenforgalom intenzívebb fejlődésének. De 1956 után ez a felfogás alapjában megváltozott. Ma már egyenesen szükségesnek tartják a nyugati idegenforgalmat. A Figyelő így ír: — A devizasikereknél is fontosabb a politikai siker. A nyugati turisták többsége, visszatérve, igen kedvezően számol be magyarországi tapasztalatairól. A rossz szállodahelyzet azonban döntő akadálya az idegenforgalom nagyobb méretű fejlődésének. A Központi Statisztikai Hivatal külön kiadványa szerint a szállodák száma 1957-ben 1937-hez képest 86 százalékkal, a férőhelyek száma pedig 60 százalékkal csökkent. De 1957 óta meggyorsult a szállodaépítés, illetve helyreál Gerő Ernő súlyos beteg (FEC) Magyarországról kapott megbízható hírek szerint Gerő Ernő mindkét szemére teljesen megvakult. — Zöldhályog következtében ideghártya és látóidegsorvadása van. Lakásában, — ha egyedül van — csak tapogatózva tájékozódik és mozog, különben vezetésre szorul. Gerő különben is súlyos beteg s csak injekciókkal tartják benne az életet. Irtás, de mivel az idegenforgalom sokkal gyorsabban növekedett, a szállodai ellátottság csak rosszabb lett . A szállodai kapacitás indexe 1957-ben 100, 1959-ben 135 volt, ezzel szemben az idegenforgalmi index 1957-ben 100, 1959-ben 409. * Magyarország legfontosabb idegenforgalmi vonzereje a Balaton, melynek kedvéért a legtöbb turista Magyarországra jön, vagy legalább is ellátogat oda. A Balatonon kívül a háború előtt az ország gyógyfürdői jelentették a legnagyobb idegenforgalmi vonzóerőt. A kommunista rezsim ezeket is elhanyagolta, csak a Gellértszállót és fürdőt hozták helyre. Először csak 1959-ben helyeztek el 40 külföldi vendéget kimondottan gyógyjellegű intézményben. * Végül Magyarország értékes és gazdag vadállománya igen jelentős idegenforgalmi vonzóerő. A kommunista rezsim újabban nagyon is felismerte a vadászat idegenforgalmi jelentőségét és az abban rejlő alkalmat a devizaszerzésre. Ezzel kapcsolatban ezt írja a Figyelő: — Évről-évre több külföldi vadászt fogadunk. Ez az elmúlt évben az 1957-es év mintegy háromszorosát kitevő devizabevételt eredményezett. A vadászvendégek fogadása már külön ága lett az idegenforgalmunknak s azért is előnyös, mert legtöbben az őszi utószezonban érkeznek s többnyire 10—12 napot töltenek itt. 1960-ban első ízben mintegy 160 olasz vadász is részt vett nyúl és fácán hajtóvadászatokon, kiket franciák, belgák, angolok követtek. A Népszabadság szerint 1956-ban 50, 1957-ben 130, 1958-ban 200 és 1960-ban mintegy 1000 külföldi vadász járt Magyarországon. Veszélyben a húsellátás (FEC) Sághy Vilmos miniszterhelyettes egy cikkben melyet a Magyar Közgazdaság c. lap közölt, beismeri, hogy: — Az 1960 márciusi állatszámlálás adatai szerint az ország sertésállománya az előző évhez viszonyítva — mintegy 14 százalékos csökkenést mutatott. A kocaállomány csökkenése ennél is nagyobb mérvű volt... — A közös gazdaságok sertésállományának fejlődése is nagyobb mértékű lehetett volna, ha nem ölt oly nagy méreteket a bedugatott kocák elvetélése és a malacszaporulatok elhullása, mindez összefüggésben van a hiányos, nem kielégítő takarmányozással. — A termelőszövetkezetekben a nagy elhullás és a lassú hizlalás egyik fő oka a fehérjetakarmány hiánya... — A háztáji gazdaságok sertéstenyésztésére és hizlalási tevékenységére különös gondot fordítanak. A márciusi adatok szerint a sertésállománynak 70 százaléka háztáji és egyéni gazdaságokban van. Ha ezekben bármilyen oknál fogva csökken a tenyésztés, nem elég gyors a hizlalás, annak az ország nagy kárát látja. A közös állomány fejlesztése sem történt eddig teljesen belső szaporulatból, hanem ehhez a bázist a háztáji gazdaságok állatállománya adta... A szarvasmarha állomány stagnálásának egyik oka viszont, a Somogyi Néplap szerint, a feketevágás és a túlzott mérvű engedélyadás a kényszervágásokra. — A községi tanácsok, bár tudják hogy a szaporulatnak csak két százalékára adhatnak vágási engedélyt, ezt figyelmen kívül hagyják. A szolnoki tanács — legtöbbet a járásban — 11 borjúra adott vágási engedélyt. — A járásban 1960-ban 105 ilyen engedélyt adtak ki, viszont 277 friss vágású borjú bőrét adták el a MEH-nek. 140 borjút öltek engedély nélkül lakodalomra, keresztelőre, búcsúra, 114 borjúbőrt eltüntettek. Bélyeg világkiállítás Budapesten (FEC) A Fédération Internationale de Philatélie kongresszusa első ízben bízta meg Magyarországot az idei nemzetközi bélyeg világkiállítás megrendezésével, mely igen nagyszabásúnak ígérkezik a bemutatandó anyag mennyiségét és minőségét illetően, — jelenti a Figyelő. A kiállítást szeptember 23. és október 3 között rendezik Budapesten. MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍT Bálett Testvérek NYOMDÁJA Kereskedelmi és propaganda nyomtatványok, könyvek, meghívók, színes folyóiratok gyorsan és pontosan készülnek. CENTENERA 2266 Cap. T. E. 922—5305 La Casa de la Miel EGYETLEN BUENOS AIRESBEN! Bmc. MITRE 1558 T. E. 37 - 6463 Méhméz és melasz Az ország minden vidékéről. ’DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG” 1961. május 25 Marv&k, a maciftGSi HuknAxiáék agive A Frankfurter Allgemeine Zeitung egyik legutóbbi számában Hanni Konitzer szellemes, jóindulatú, és tárgyilagos cikkét olvastuk, amelyet főbb vonásokban közlünk, mint benyomást, amelyet a magyar “Ruhrvidék” az élesen látó külföldi szemlélőre gyakorol — Budapest nem Magyarország! — írja Hanni Konitzer cikke bevezetőjében. — Az életszínvonal szerény javulása a fővárosban egyáltalán nem áll az egész országra. Magyarország északkeleti iparvidékének Miskolc és környékének látogatói jól látják ezt. Itt a városok és falvak nyomasztóbbak, — az emberek rosszul öltözöttek, az üzletkirakatok — élelmiszerüzletek kivételével — szegényesek. A kommunista uralom alatt az ár a főváros és a vidék között még nagyobb lett, néhány parádés kommunista létesítmény , — mint Sztálinváros és Kazincbarcika kivételével. Ez magyarázza meg a főváros nagy vonzóerejét: 1949 és 1957 között negyedmillió ember költözött fel Budapestre, ahol az élet valamivel jobb és olcsóbb. Görömbölytapolca bájos fürdőhely, Miskolc közelében, meleg forrásaival, gyönyörű tavával és parkjával. A szállóvendéglő valamikor előkelő hely lehetett, a koszt — mint Magyarországon mindenütt — elsőrangú, a kiszolgálás udvarias, a személyzet nagy nyelvismeretről tanúskodik ,egy zongorán egy öreg zenész játszik. De a falak vakolata repedéseket mutat és a barnára mázolt ajtókeretek hibáit más szinű festékkel javították ki. Kérdésünkre a válasz: festékhiány van, nem tudunk importálni, festékanyagok ellenében mezőgazdasági termékeket kellene exportálni, viszont a mezőgazdaság műtrágyahiány miatt keveset termel. (Ez a külkereskedelmi érvelés kissé naiv, de alapjában véve konkrét tényekre épül.) Miskolc 160.000 lakossal az ország második városa. Az élet a rendkívül hosszú főutcán játszódik le, mely számos régebben önálló községet képező települést köt öszsze elég lazán. Egységes képet a főutcának — a lakosság büszkeségére — az újonnan bevezetett neonvilágítás ad. Kedves és romantikus a város régi része az Avas lejtőjén, késő középkori templomával a temető közepén. Ellentéte a szomszédos Diósgyőr, ma szintén Miskolc része, Magyarország egyik legnagyobb vas, acél, és gépgyárával, ahol 16 ezer munkás dolgozik. A közel százéves gyár mai neve Lenin- Művek. Az Avas másik oldalán fekszik Hejőcsaba, ma szintén Miskolc, új cementgyárával. Miskolc területére benyúlik az ország legnagyobb szénmedencéje, a borsodi vagy sajóvölgyi szénvidék, amelynek másik szegélyén települt a második nagy vas, és acélmű, ózd, több, mint száz évvel ezelőtt. A szénmedence északi szegélyén fekszik az ország egyetlen, nagy vasércbányája, Rudabánya. A város legszebb épülete az ódon vármegyeház mellett, a több mint 120 éves színház, Magyarország egyik legrégibb színháza, fényesen újra építve. Előadásai elsőrangúak, nyugati színműírókat is megszólaltatnak benne. Szomorú ellentét a közelben a város első szállodája, amelynek piszkos kapujában szegényesen öltözött emberek tolonganak. A sötét, dísztelen előcsarnokból csikorgó falépcső vezet a vendégszobákhoz. A bútorzat új de az ágyakban nincsenek betétek és a matracok alatt deszkák, melyek néha leszakadnak. Egy öreg alkalmazott mesélte, hogy a szálló a vidék földesurainak, a vármegyei dzsentriknek, katonatiszteknek és gazdag kereskedőknek találkozóhelye volt. Ma a nagy étterem fehérre van meszelve, igen-igen nehéz benne felismerni Felsőmagyarország egyik volt társadalmi központját. A város a háborúban bombázástól sokat szenvedett, azóta mintegy 8000 új lakást építettek, de ez még mind édes-kevés. Cigányok (FEC) A Magyarországi Cigányok Szövetségének adatai szerint jelenleg a kétszázezer magyar cigánynak több mint 20 százaléka már rendszeresen dolgozik és körülbelül ugyannyi a beilleszkedésben lévő, ki időszaki munkát vállal, jobbára az iparban és az állami gazdaságokban. A nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés lehetőséget teremtett arra, hogy a faluvégi putrik lakói, akik nem mennek ipari munkába, a termelőszövetkezetekben találják meg boldogulásukat — mondja a jelentés. — Sok szövetkezetben és munkában gúnybrigádokat hoztak létre de legtöbbnyire az ilyen brigádok nem állták meg helyüket és a megkülönböztetés sértette a cigányokat. — Sokkal gyorsabb a beilleszkedésük, fejlődésük, ha szétszórtan dolgoznak a brigádokban, mert a brigád többi tagja példájával, viselkedésével nevelő hatással lehet rájuk.* — Több faluban, ha a cigányok építkezni akarnak, adnak nekik házhelyeket, hogy minél jobban szétszóródjanak a falu parasztjai között. Ez is meggyorsítja az asszimilálódásukat. "TALLERES JORGE" DÉ JORGE VASS Especialidades en: Amortiguadores Suspensiones - Tren delantero y Alineación Av. JUAN B. JUSTO 3650 T. E. 58—0369 FRENTE COMÚN Argentina egyetlen antikommunista hetilapja magyar és argentin vonalon küzd a nemzetközi kommunizmus ellen. Kérjük olvasóinkat, fizessék elő és szerezzenek barátaik körében minél több előfizetőt. Előfizetési ára 1 évre $ 100.* NE UTAZZÉK mielőtt megérdeklődné COSULICH iroda tanácsét, üzletvezető: Susana Z. Sebess FLORIDA 753 Galéria Pacífico 32 - 2356, 32 - 3792 Délamerikai MAtiYARSAG HUNGAROS DESUDAMELA DIARIO HUNGARO SEMANARIO . HETILAP Szerkesztő: FEKCSEY JANOS A könyvo®tály vezetője: Dr. GIRSIK GÉZA Irodai órák 10-1-ig és 2-7 óráig. Szombaton 10-12-ig Szerkesztőség tó kiadóhivatal: LA VALLE 361. Bs. AIRES T. E. 31—2819 Postacím: “Délamerikai Magyarság” Casilla de Correo 1483 Buenos Aires Előfizetési árak: 1 hónapra 30.— 3 hónapra 90.— 6 hónapra 180.— 1 évre 360.— Külföldön előfizetési ár: 15.— USA-dollár Európában 12.— USA-dollár Északamerikában 1 évre repülőpostán MEGJELENT Maróthy: Prohászka II. kötet Ára kv. műbőrben 150.— bőrkötésben 180.— Kapható könyvosztályunkon.