Déli Hírlap, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

BÁNSÁGI MAGYAR NAPILAP PÉNTEK, 192 JANUÁR 1. TIMISOARA—TEMESVÁR, VIII. ÉVF. 1. SZ. FŐSZERKESZTŐ: VUCHETICH ENDRE »» A posta az utóbbi hetekben egész különös rend­szert igyekszik meghonosítani, amely nem a postaszolgálat javítását célozza, hanem a hivatalos hatalommal való visszaélés igen tág keretei között sikanériák sorozatát követi el. A posta jövedelme a tarifának a repülőbélye­gekkel való megdrágítása és a gazda­­sági viszonyok leromlása óta állan­dóan csökkenő tendenciát mutat. Úgy­­látszik ezt a jövedelemcsökkenést sze­­retné a posta valahogyan pótolni, de erre a célra olyan eszközöket vesz igénybe, amelyek megengedhetetlenek egyrészt, másrészt pedig­ a károsultak részéről a kártérítési perek egész régió­ját vonhatja maga után. Arról van szó többek között, hogy az újságokat a lapok kiadóhivatalai olyan helyekre, ahol tömegesebb az előfizetők száma és az árusítás is erősebb, vasúti cso­magokban küldi a lap megbízottjának címére, mert a kézbesítés így gyorsabb és pontosabb, de ezenkívül az az előnye is van, hogy — bár költségesebb — a lapok bármely vonattal továbbíthatók, míg rendes levélpostát csak mozgó­­postakocsival rendelkező vonatok to­vábbítanak. Ha az újságok csak eze­ket a postavonatokat vennék igénybe, úgy a legközelebbi helyekre is legjobb esetben következő napon érkeznék meg a lap. A csomagban való lapszállítás rendszere már több évtizedes. Nem­csak nálunk, hanem mindenütt a vilá­gon. A posta legújabban reájött, hogy a lapszállításnak ez a módja sérti ér­dekeit és ezért repülőinspektorokat utaztat állandóan, akik hol itt, hol ott jelennek meg, megakadályozzák az így szállított lapok kézbesítését, jegyzőkönyveznek, fenyegetőznek és azt a jogtalan követelést támasztják, hogy a rendeltetési helyükre érkezett lapokat, amelyek vasúti szállításáért a díj lerovatott, külön bélyegezzék fel. Ezeknek az inspektoroknak keze azon­ban még sokkal tovább is nyúlik. A­ Temesvár körül fekvő telepeken­­ és falvakban megtiltják az újságok ki­hordását azoknak is, akik személyesen veszik át a nyomdában, kikocsiznak, kibic­siznek vagy gyalog kimennek a falvakba és ott eljuttatják az előfize­tőkhöz. Itt is azt követelik, h­ogy az újságokat posta útján továbbítsák. Nem tudjuk, milyen törvény alapján járnak el, de tudjuk azt, hogy ezzel óriási károkat okoznak a lapoknak, amelyekért való felelősségét a postá­nak a bíróság fogja megállapítani. Tudjuk azt is, hogy a postai kézbesí­tés gyatra, pontatlan és megbízhatat­­lan. Azt ajánlanók, hogy a repülő- inspektorokat inkább azzal a feladat­tal bízzák meg, hogy a rendetlen pos­tai kézbesítés dzsungelébe hozzanak rendet A posta maradjon meg a postai szolgálat keretei között és ne vállal- A jelenlegi kormány után következő ka­binetben is fontos szerep vár Argetoianu pénzügyminis­­ter külföldi útjával kapcsolatban a következőket hangoztatják. Kólá­ban a miniszter tárgyalásokat fly­­tat Mussolinivel bizotos függő problémák megoldása érdké­ben és hadfelszerelési kérdéseken. Ezenkívül az erdélyi katolikus­gy­­házat és a konkordátumot öröklő kérdéseket vitat meg a Vatikánál. Párisban ugyancsak hadfelszedési cikkek szállításáról és a szállás feltételeiről tárgyal. Ezenkívül ötszáz millió ank forgótőke megszerzése ildezi párisi útjának célját. Ez aína az a bizonyos három miárd lei, amelyet Argetoianu kül­földről hozni akar. Londonban ugyancsak hírszer­zés tárgyában folytat meg­stélé­­seket. Argetoianu útjával kapcsaiban­­ egy esetleges Titulescu-tlálko­zást is emlegettek. Az Adeverul jól értesült forrásból erre a találkozóra célozva ezeket írja: — Bármennyire is cáfolja a Nea­­mul Romanesc egy esetleges Arge­toianu—Titulescu találkozás lehe­tőségét, vagy politikai egyezség létrejöttét, az a mai körülmények között nem lehetetlen. ’Argetoianu ugyanis maga is kijelentette már, a szakértők kormányának pro­gramja a konvertálási javas­lattal, legjobb esetben pedig a közigazgatási törvény megsza­vazásával befejezést nyert és akkor már egyfe politikai kor­mány következhetik. Argetoianunak pedig mindazok a kellékek rendelkezésére állanak, hogy valóban politizálhasson. Ma ő a kormány fontos személyisége, bírja az uralkodó bizalmát, a jelen­legi többségi pártban az ő parla-­­­menti hívei vannak többségben és h így könnyen alkothat többséget, mert jóviszonyban él a liberálisok­kal, Goga révén pedig a néppárt egyes köreivel. Ezen kellékeknek a birtokában — írja az Adeverul — nem látszik lehetetlennek, hogy Argetoianu valóban tárgyal Titu­­lescuval és politikai megállapodást létesít. Ennek a megállapodásnak az lehet az eredménye, hogy március—áprilisra Titulescu elnöklete alatt új kormány venné át az ügyeket. Ebben a kormányban viszont Argetoia­­nunak ismét nagyon fontos sze­rep jutna. Ami Titulescut illeti, nála is valószínűnek látszik, hogy elvállal­ja egy ilyen koncentrációs kort­m­ánynak az elnökségét, különösen, ha mód kínálkozik reá, hogy a nem­zeti parasztpártot is bevonhassa. A Bánság a kivetett adóknak közel 80 százaléka folyt be az 1931. esztendőben A parlament tudvalevői módo­sította az államszámviteliörvényt és ezen módosításra vonkozólag végrehajtási utasít­ás érkezt most a pénzügyigazgatósághoz.A rend­delkezés közli, hogy a 1931. évi költségvetés határidejét 132 már­cius harmincegyedikéig meghosz­­szabbították. Tehát ezennapig le­het az 1931. évi költségvés javára befizetéseket eszközölni a állam­­kincstárba. Ezzel a rendezéssel, valamint a hátralékos tsztviselői és nyugdíjilletmények fizetésével kapcsolatban illetékes igen a kö­vetkező felvilágosítások adták: — A mai napig a pélügyminisz­­tériumtól semmiféle endelkezés nem érkezett, hogy az 932. év ja­nuár hónapra szóló közhalmazotti fizetéseket az egyes oldatok már az újabb­ tizenöt százados csök­r­kentés alapján állítsák ösze. Ellenben megérheti az 1931 költségvetési évne 1932 már­cius harmincegyedikéig szóló meghosszabbítása. Nézetünk szerint ez annyit jelent, hogy az 1931. évre a költségvetésbe felvett bevételekből fizetjük az ál­lamnak a köztisztviselőkkel és nyugdíjasokkal szemben fennálló tartozásait. Igen természetes, hogy azok a tisztviselők és nyugdíjasok, akiknek 1931. évről az állammal szemben követelni valójuk van, ezt a követelésüket az 1931. évben be­állított költségvetési adatok alap­ján kapják kézhez, tehát csupán az áldozati adó kerül levonásra. — Ha a hátralékos kifizetések megtörténtek és már gyakorlatilag is alkalmazzuk az 1932. évi költség­vetést, akkor az utóbbi tizenöt szá­zalékos fizetéscsökkenést is tekin­tetbe vesszük.­­. Nézetünk szerint tehát aggo­dalomra nincsen ok, mert min­denki a költségvetési adatok alapján megkapja járandósá­gát Tegnap a pénzügyigazgatóság fo­lyosóját ismét ellepték az elkesere­dett nyugdíjasok, azonban a pénz­ügyigazgatóság nem tudott fizetni. A pénztárban nem volt nagyobb pénzösszeg, viszont a Nemzeti Bankhoz pénzkiutalás tekintetében semmiféle rendelkezés a pénzügy­minisztériumtól nem érkezett. A nyugdíjasok tehát ezúttal sem kap­tak pénzt Tegnap csupán egy mil­lió négyszázezer lej kiutalás érke­zett a Nemzeti Bankhoz és ezt az összeget azok a falusi szövetkeze­tek kapják, amelyek a hadseregnél búzát szállítottak. A pénzügyigaz­gatóságon a december hónapra esti zárszámadásokkal vannak elfoglal­va és az eddigi adatok szerint Temesvár és Temes megye az 1931. évre eső adóknak nem hetvenhat, hanem megközelí­tőleg nyolcvankét százalékát fizette be. kozzék olyan dolgokra, melyek nem tartoznak hatáskörébe, mok érdekeit pedig súlyosan sértik. Jen például legújabban az is, hogy Halla min­ denféle nyugták, szánk, váltók, osztalékszelvények, és ólában min­denféle kereskedelmi ének behajtás■3 sát. Hát bocsánatot kérünk, ez talán mégsem a posta hivatása. Különösen nem nálunk, ahol éppen elég tenni­való lenne, hogy maga a szorosan vett postaszolgálat megbízható legyen. Amíg levelek és táviratok sokszor nem jutnak rendeltetési helyükre, amíg minden esztendőben legalább egyszer előfordul,, hogy postautalványokat nem fizetnek ki, újságok elvesznek és ezer más panasz van, igazán nevetsé­ges erőlködése a szarkának olyan fel­adatokra vállalkozni, amely túlnehezek a farkának. ”

Next