Déli Hirlap, 1936. február (12. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-01 / 25. szám
TIMISOARA, STL .VF, 25. SZÁM ABA 3 K. SZOMBAT, 1936 FEBRUÁR 1 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL PETR I. C. BRISTIANU 4. - TELEFON 2-5* Tizen hírnek vándorolt összesen ide-oda eddig Varsó és Prága között a csehszlovákiai Teschen tartományban nemzetkisebbségi sorsban élő lengyelek ügyében. Ezeknek a lengyeleknek állandó panaszaik voltak, hogy a prágai kormány nem ismeri el legelemibb nemzeti jogaikat sem, rendelkezései lépten-nyomon beleütköznek a párisi egyezménybe és a hónapok óta tartó ostromállapottal lehetetlenné teszi minden alkotmányos megmozdulásukat. A nemezetkisebbségi sors bizonyára nem irigylésreméltó sehol sem, mert ha nem így volna, akkor nem lehetett volna a világháború egyik későbbi célkitűzése az anyaországgal szomszédos területeken élő népi csoportoknak a nemzetük többségéből alakult államokba való bekebelezése és a háború befejezése után nem igyekeztek volna a békeokmányokban és a párisi egyezményben a nemzeti kisebbségi sorsban élő népcsoportok természetes jogait körülbástyázni. Megtették ezt és a nemzetkisebbségi jogok respektálását a nagyhatalmak ellenőrzése alá helyezték, mert tudva tudták, hogy a múlt igazságtalanságainak újabb igazságtalanságokkal való gyógyítása súlyos nemzetközi bonyodalmakat idézhet elő. A csehszlovák köztársaság megteremtésével különböző népcsoportok kerültek az új állam határai közé és megszületésével a nagyhatalmak mintegy iskolapéldáját teremtették meg a nemzetiségi államnak. Ezzel a kérdéssel foglalkozva, időszerű meghatározni, hogy mi a nemzeti és nemzetiségi államok közötti különbség. Különösen nálunk szükséges ezeket a fogalmakat tisztázni, mert pro és kontra évek óta vita folyik arról, vájjon Románia nemzeti állam-e vagy sem. Nemzeti állam a közjogi tudomány szerint az, amelynek lakosságát egyetlen nemzet alkotja, vagy pedig a politikai nemzetet alkotó nemzetiségek egyike nagy számbeli túlsúlyánál fogva a vezérszerepet a maga számára igényi és igényelheti. Kedvezőbb azoknak az államoknak helyzete, amelyek lakossága egyetlen nemzetiségből adódik és ezeket tiszta nemzeti államoknak nevezzük. Ahol egyetlen nemzetiségnek megvan a számbeli túlsúlya, de más nemzetiségek is számbavehető tömegekben élnek, szntén nemzeti államok, de ezeket vegyes lakosságú nemzeti államoknak nevezzük. Ezek közé a nemzeti államok közé tartozik Románia is. Nemzetiségi államok azok, amelyekben a politikai nemzetet alkotó nemzetiségek egyike sem rendelkezik a számbeli túlsúllyal, hanem vagy az erőegyenlőség viszonyában állanak egymáshoz, vagy a vezető szerepet igénylő nemzet fölött számbeli túlsúlyban vannak. Ilyenek Jugoszlávia és különösen Csehszlovákia. Ebben az országban a lótok, magyarok, németek, lengyelek, ruthének és egyéb nemzetiségek együttesen számbeli fölényben vannak a csehekkel szemben és így igen könnyen adódnak nemzetiségi súrlódások. Ezek a súrlódások meg is voltak: kezdettől fogva és Massaryk kiváló elméjének, az ő nagy társadalomtudományi tudásából fakadó higgadtságának és megértésének köszönhető, hogy ezek a súrlódások veszélyesebb konfliktusokban nem robbantak ki. Csehszlovákiának nemzetiségi állami jellegénél fogva minden más nemzetkisebbségekkel rendelkező államnál elsőbbrendű érdeke, hogy a nemzetiségeknek ezen konglomerátumában a békét, a megnyugvást fentartsa. Ezért bír különös jelentőséggel a diplomáciai tárgyalás, mely ebben az ügyben Varsó és Prága között folyik. Érdekes tünet az is, hogy Lengyelor- Hitler három éves uralma napján is a békét hirdeti és megvédi a német becsületet Tegnap volt három esztendeje annak, hogy Németországban a nemzeti szocialista párt uralomra jutott és Hiter Adolf elfoglalta a kancellári széket. Ez alkalomból összegyűltek a nemzeti szocialista párt régi rohamosztagosai és az összejövetelt a Luftgartenben tartották meg. Elsőnek Göbbes propagandaminiszter beszélt, aki megemlékezett a rohamosztagok munkájáról. Kizárólag ennek a munkának köszönhető, hogy a marxista Berlinből ismét német Berlin lett. Hitler kancellár beszélt azután és ismertette a három év előtti eseményeket, majd így folytatta: — Mindent, amit elértetek, nekem köszönhettek, viszont amivé én lettem, általatok lettem. 1933 január harmincadika nem volt számunkra az ég ajándéka. Ezt a napot sok nehéz és keserű harccal küzdöttük ki magunknak. Ma már csak kevés ember van, aki kormányrendszerünkkel szemben áll. Ezek nem azért ellenfeleink nekünk, mert mi nemzeti szocialisták vagyunk, hanem azért, mert ellenségei a német népnek. Mi szabaddá és függetlenné tettük Németországot. Németország és a szabadság többé nem választható széjjel egymástól. Mi a békét keressük, de védjük a becsületünket is. Becsület nélkül nem élhetünk. Hogyha a becsületünket nem tapodják lábbal, akkor nem következik be a béke veszélye. Nem akarunk rabszolgák lenni és azért, aki minket rabszolgaságba akar dönteni, annak velünk gyűlik meg a dolga. Hirdetni akarjuk az egész világnak, hogy békét akarunk és hisszük, hogy elkövetkezik az idő, amikor az egész világ is békét akar. Hitler azután ismertette az elmúlt három év elért politikai eredményeit. Nem vagyunk gyávák, — mondotta — de nem vagyunk vakmerőek sem. A nemzetközi szerződéseket betartjuk. Félelem nélkül hangoztatjuk, hogy élni akarunk. A nemzetközi békét nem veszélyeztetjük, azonban arról, ami a mienk, nem mondunk le. A nemzeti szocialista párt ünnepéből Berlin és valamennyi német város kivette a részét. A házakon lobogó leng, a lapok pedig nagy cikkekben méltatják a nemzeti szocialista uralmat. Tegnap Berlinbe harminc különvonat hozta a birodalom minden részéből az ünneplőket. Benlaint tegnap a francia parlament, a kiengesztelés is kiegyensúlyozás kormánya amelynek sorsa a szocialistákifig. Az új francia kormány tegnap mutatkozott be a parlamentben. A kormány nyilatkozatát a kamarában Sarraut miniszterelnök, a szenátusban pedig Delbons igazságügyminiszter olvasta fel. A kormánynyyatkozat többek között ezeket mondja: — A kiengesztelődés és kiegyensúlyozás kormánya nem gondolhat nagy tervek megvalósítására, mivel a jelenlegi parlament vége felé közeledik. Nekünk feladatunk az, hogy a választásokat előkészítsük, levezessük és ismét lehetővé tegyük a rendes parlamenti munka folytatását. Súlyos gazdasági feladataink vannak. Ezek közül egyik legfontosabb az, hogy a frank értékállandóságát fentartsuk. A gazdasági problémákon kívül síkra szállunk a béke érdekében is. Franciaország barátságot és békességet kíván a többi nemzetekkel. Hangsúlyozzuk a nemzetközi együttműködés szükségességét. Külpolitikánk főleg két alapon nyugszik: az egyik a béke fentartása a nemzetközi kötelezettségek figyelembevétele mellett, a másik pedig az együttes, biztonsági szervezet kiépítése. A kormány a Népszövetség szellemében kíván haladni és mindent megtesz, hogy elősegítse az olasz-abesszin viszály békés elintézését és a gyilkos háború megszüntetését. Európa összes nemzeteivel kívánjuk az együttműködést. Békét akarunk Németországgal is és örülünk majd, ha ez létrejön. A kormánynyiatkozat azután megemlékezik a belpolitikai helyzetről és annak a kívánságának ad kifejezést, hogy a pártok között az ország érdekében egyetértés jöjjön létre. A kormánynyilatkozat felolvasása után a kamarában az elnök szünetet rendelt el. A szünet alatt a kamara folyosóján az a meggyőződés alakult ki, hogy a kormány sorsát a szocialisták tartják a kezükben. A szocialisták egyelőre még nem határozták el magukat, hogy a kormánnyal szemben, vagy pedig mellette foglalnak-e állást. A döntést a végső pillanatban fogják kimondani. A kommunisták egyelőre jóakaratai semlegességet tanúsítanak a Samuil kormánnyal szemben, amelytől a franciaorosz egyezmény ratifikálását várják. Az új kormány politikáját illetőleg harminc interpelációt jegyeztek be. Az első interpellációt Fernand Laurent ellenzéki mondotta, aki bírálta az új kormány összetételét. Szerinte az új kormány összeférhetetlen elemekből áll. Azután éles támadást intézett Herriothien. szág panaszával nem a Népszövetséghez, hanem közvetlenül a cseh kormányhoz fordult, holott a csehszlovákiai nemzetkisebbségek jogait is a nagyhatalmak biztosították a párisi egyezményben. A lengyelek a rövidebb és biztosabb utat választották, amiben igen súlyos kritikája foglaltatik a Népszövetség eddigi kisebbségi módzerének.A tizennegyedik jegyzéknek, mely most indult Prágából Varsóba, éppen ezért igen nagy jelentősége van. Emlékezetes, hogy Lengyelország egyizben már fenyegetőzött a Népszövetség elhagyásával éppen a kisebbségi kérdés miatt. Igen könnyen megtörténhetik, hogy Lengyelország az ügyet a Népszövetség elé viszi és ha nem intézik el kívánsága szerint, otthagyja Genfet, amelyhez való tartozása Németország kilépése és Oroszország felvétele óta nem szívügye. A szomorú az egész dologban az, hogy amíg így a kormányok jegyzékeket váltanak és vitatkoznak, az érdekelt lengyel nemzetkisebbség sorsában nem történik változás. Marad minden a régiben, újabb jegyzékek jönnek és mennek, talán a Népszövetség is kénytelen-kelletlen foglalkozik majd a kérdéssel, bizottságokat és albizottságokat küld ki, a titkárok légiója panaszkodik majd, hogy mennyire túlhalmozott munkával, a prágai távirati iroda pedig nyugodtan jelentheti, hogy Tescsénben minden csendes és a kormány most vedte el X-ik válaszjegyzéket...