Déli Hirlap, 1941. június (17. évfolyam, 61-86. szám)
1941-06-01 / 61. szám
Timişoara, XVII. évf. 61. szám. Megjelenik mindennap a vasárnapokat és ünnepeket követő napok kivételével Dr. VUCHETICH ENDRE vezetésével A Romániai Magyar Népközösség lapja Vasárnap, 1941. junkcli. A Timiş-Torontal-i törvényszék bejegyzés száma 83 (Dos. No. 934/1938) Dr. VÁRNAY ELEMÉR felelős szerkesztő ABA 3 LEI Újabb lépés a feszültség enyhülése felé Írta: JAKABFFY ELEMÉR dr. Mintegy nyolc héttel ezelőtt Gyárfás Elemér dr., a Magyar Népközösség elnöke, cikket írt a lap vezető helyén, amelynek címe „Első lépés a feszültség enyhülése felé” volt.Ebben a cikkben örömének adott kifejezést, hogy a román és magyar kormány február 26-án egyezményt írt alá, amelyben közösen határozzák meg az optálási határidőt, illetőleg azt, hogy ez még kezdetét sem vette. Gyárfás Elemér cikkében annak a reményének adott kifejezést hogy ezt az első lépést a komoly és nehéz kérdéseknek közös megegyezéssel történő elintézése terén követni fogják a többiek is. Örömmel állapítjuk meg, hogy elnökünknek ez a reménysége nem volt túlságosan derűlátó, nem volt ábránd, hanem immár tények által helyes előrelátásnak bizonyult. A második lépés a napokban történt meg, amikor a román és a magyar kormány újabb egyezségre léptek, kölcsönösen kijelentve, hogy megszüntetik a vállalatok mellé kirendelt ellenőrző kormánybiztosok alkalmazását és így ezeket a vállalatokat rendkívülien súlyos terhektől mentesítik. Ennek a megegyezésnek hatálya június 1-ével életbe lép és így kétségtelen, hogy odaát nagyon sok román, ideát pedig nagyon sok magyar hálatesten gondol majd azokra a férfiakra, akik ennek az eredménynek elérését lehetővé tették. Természetes, hogy az elismerés elsősorban a két kormány immár megértőbb szellemét illeti. De nem hallgathatjuk el, hogy ennek érdekében fáradságot nem ismert népközösségünk elnöke,, Gyárfás Elemér dr, akinek minden politikai ténykedését a múltban is a bölcs józanság, megértés és a kicsiny eseményeken felülemelkedő előrelátás jellemezte. Ő volt az, áld félreértések pergőtüzében is megőrizte higgadságát és bizalmát és ezen jellemvonások azok, melyek őthivatottá teszik, hogy a jövőben irányítsa a romániai magyarság sorsát. Ugyanígy elismerés illeti odaát a románság illusztris vezetőjét, Slatiegan Emil dr.-t, aki bizonyára hasonló szellemtől áthatva igyekszik hidat építeni síz ellentétek szakadékai fölött. Ezek a férfiak tudásuk és érvelésük minden eszközét felhasználták arra, hogy az illető kormánytényezőket meggyőzzék ennek a rendszernek nemcsak az egyénekre, de az egyetemes gazdasági életre kiható káros következményeiről is és arról, hogy odaát és itt nagyfokú elkeseredést szült. E mellett a megértés felé tett újabb lépés mellett eltörpül az a másik, amelyet a határmenti birtokosok ügyének rendezése érdekében a két kormány tett. Ellenben nagy jelentőségűnek minősíthetjük, hogy a bankok helyzetének rendezése is előkészítés alatt áll és minden remény megvan arra, hogy ez a — gazdasági életre szintén nagy kihatással bíró ügy — röviden elintézést nyer. Gyárfás Elemér fent említett cikkét azzal fejezte be, hogy a február 26-i egyezmény, amely az első lépést jelentette, nem lesz olyan hóvirág, amely a kölcsönös gyűlölködés pusztító tüzében rövidesen kiszárad, hanem ennek nyomán az együttműködés újabb virágai fakadnak. Úgy látjuk a hóvirágot jó kertészek ápolták és bízunk benne, hogy a most kinyílt pünkösdi rózsa után a megértés útját mind gyakrabban és mind üdítőbb virágok ékesítik majd. Lindbergh ezredes szerint: A háború évtizedekig eltarthat ha Amerika is hadbalép Filadelfiából jelenti a NTI. A First America szervezet vezetőségének gyűlésén Lindbergh ezredes beszédet mondott és ebben utalt arra, hogy ha Amerika tovább folytatja a Roosevelt elnök által megkezdett politikát, akkor kitör a háború a keleti és nyugati félteke között, amely több emberöltőig elhúzódhat. Az ezredes szigorúan bírálta az amerikai elnök ama kijelentését, hogy Amerika biztonsága megköveteli a Zöldfoki szigetek feletti ellenőrzést és újból óva intette Amerikát a háborúba való belépéstől. Ha Amerika belesodródik egy ilyen kalandba, akkor jól teszi, ha elkészíti az intervenciós politika mérlegét, amely egész sorozatát mutatja a kudarcoknak, kezdve Lengyelországgal és Finnországgal, azután jön Norvégia, Hollandia, Belgium, Franciaország és a sort lezárja Jugoszlávia és Görögország. A beavatkozás gondolatának hívei mégis azt követelik, hogy Amerika felkészületlenül lépjen be a háborúba. Anglia, Európa legjobb hadianyagát vetette harcba, helyzete mégis hónapról-hónapra rosszabbra fordult. Lindbergh újból kifejezte azt a véleményét, hogy Anglia jól tenné, ha tárgyalások alapján békét kötne, mert ez nem semmisítené meg Angliát. Egy ilyen béke megkötésére a lengyel hadjárat befejezése után nyílott a legjobb alkalom, de a beavatkozás hívei tudni sem akartak erről. A nép — fejezte be szavait Lindbergh — nem akar továbbra is tájékozatlanságban élni, hanem elvárja a kormánytól, hogy az igazságot megmondják neki és ismerni akarja a kormány terveit is. Negyven milliárd dollárt költött már ebben az évben az USA a hadseregre Washingtonból jelenti a NTT. Az amerikai fegyverkezési hivatal első évi működésére vonatkozó beszámolójából kitűnik, hogy az Egyesült Államok ebben az esztendőben mintegy negyven milliárd dollárt költöttek fegyverkezésre. A NTI Newyorkból közli a Newyork Herald Tribuneban megjelent cikkét, amely szerint a hadianyagtermeléssel kapcsolatban súlyos nézeteltérések támadtak az Egyesült Államokban. Ez a véleménykülönbség fontos határozathozatalokat késleltet. A HADBALÉPÉS MÉG MINDIG NYÍLT KÉRDÉS Taft köztársasági szenátor legutóbbi rádióbeszédében kijelentette, hogy Roosevelt beszédének az Egyesült Államok politikájára vonatkozó része még mindig nem ad választ arra a kérdésre: Belép-e Amerika a háborúba Németország ellen? Roosevelt csupán azt jelentette be, hogy a jövőben minden kérdésben csak ő dönthet. Úgy látszik, a háborúban való részvétel problémáját is az amerikai nép megkérdezése nélkül oldja meg az elnök. Taft szenátor véleménye szerint, ha Roosevelt javaslatait, amelyek támadó háborúba sodorhatják bele az Egyesült Államokat, elutasítanák, nyomban helyreállna Amerika nemzeti egysége. HÁBORÚS KÉSZÜLŐDÉSEK Amszterdamból jelenti az NTT. A Reuter-ügy nökség jelentése szerint az antiguai brit támaszpont kormányzója az angol király nevében és az Egyesült Államok konzula az amerikai kormány nevében csütörtökön egyezményt írt alá, amely szerint Anglia az antiquai támaszpontot bérbe adta az Egyesült Államoknak. Amszterdami értesülés nyomán az NH közli, hogy az Egyesült Államok hadseregének első gyalogos hadosztálya, amelyet most Porto Ricoba szállítanak, teljesen gépesített és az amerikai véderő elitegységének számít. A hadosztály jelenleg Massachusetts államban van és még részt vesz a nyári hadgyakorlatokon. Brit értesülések hozzáteszik, hogy „Porto Rico az amerikai földrész legelőretoltabb pontja a Zöldfoki szigetek és a nyugatafrikai partok felé”. A hadosztály porto ricoi útját összeköttetésbe hozzák azzal a hírrel, amely szerint az America nevű hajó parancsot kapott, induljon Port Newsbe. A NTI jelenti Newyorkból. Az amerikai tengerészeti miniszter táviratban utasította az „America“ nevű személyszállító hajó parancsnokát, hogy nyomban térjen vissza hajójával az Egyesült Államokba. Az „America“ India felé tartott. Rakományát Havannában rakja ki, utasait New Port Newsben teszi partra. A Newyork World Telegram című lap a tengerészeti minisztérium intézkedésével kapcsolatban azt írja, hogy az „America” személyszállító gőzöst csapatszállításra használják majd fel. A csapatok behajózása New Port Newsben történik, a csapatszállítások iránya eddig ismeretlen. Az amerikai szenátus a harmadik olvasásban is elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza az amerikai kormányt, hogy az Egyesült Államok kikötőiben horgonyzó idegen hajókat birtokába vegye. Az Egyesült Államok megvehetik, lefoglalhatják ezeket a hajókat. A törvényjavaslatot aláírás végett a Fehér Házba küldték. Stimson amerikai miniszter kijelentette az újságírók előtt, hogy június 7-én Amerikában nagyszabású tanfolyam kezdődik nyolcezer angol pilóta kiképzésére. . . Az USA nem sajnálja a pénzt... Rio de Janeiróból jelenti a Stefani-iroda, hogy az Egyesült Államok kormánya nagy tevékenységet és nyomást fejt ki annak érdekében, hogy a latin-amerikai államok csatlakozzanak Roosevelt háborús politikájához. Ennek elérésére az Unió felajánlotta, hogy megveszi a délamerikai országoknak mindazokat a terményeit és ipari termékeit, amelyek a hadiiparban felhasználhatók és amelyeket eddig Európának ad- JAJ A SZEKTÁKNAK! Newyorkból jelenti az MTI, hogy a különböző vallási szekták tagjait, akik nem hajlandók katonai szolgálatot teljesíteni, munkatáborba szállítják. EDEN NEM OSZTJA AZ ANGOL KÖZVÉLEMÉNY AGGÁLYAIT Az MTI jelenti Amszerdamból. A londoni rádió közlése szerint Eden angol külügyminiszter kijelentette, hogy Roosevelt elnök beszéde nagyban hozzájárult a tengerek szabadságára vonatkozó kérdésektisztázásához. Beszéde — mondotta Eden — a kormányzás művészetének példája. Az európai helyzettel kapcsolatban Eden megismételte ama állítását, hogy az olyan pontos hadigépezet, mint a német, a háború után könnyen megakadhat és kifejezte ama véleményét, hogy a munkanélküliség kérdését Angliában kell majd megoldani, amely a szabadság őrzője. AZ ANGOL KÖZVÉLEMÉNY ELÉGEDETLEN.. Az Aftonbladet című svéd újság londoni tudósítójának jelentése szerint az angol közvéleményben nagy csalódást okozott az a hír, amely szerint Roosevelt ellök egy sajtóértekezlet alkalmával kijelentette, hogy a semlegességi törvényt nem helyezik hatályon kívül és ezért nincs is szükség arra, hogy erre vonatkozó törvényjavaslatot előkészítsenek.