Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
Rövidflmek szerzői estek Teremtsünk állandó otthont a kisfilmeknek. Ezt a gondolatot fejtegettük néhány nappal ezelőtt. (DH, aug. 28.) Hogy a rövidfilmek felkarolása nemcsak nekünk jutott eszünkbe, bizonyítja, hogy a városi tanács illetékese, a Moziüzemi Vállalat igazgatója és a Hevesy Iván Filmklub üzemvezetője örömmel vállalkozott rá, hogy ki-ki a saját lehetőségei szerint szorgalmazza, hogy a most beköszöntő közművelődési évad programjából ne hiányozzanak az ősbemutatók, illetve a szerzői estek. Az említett szakemberek hamar meggyőztek bennünket arról, hogy nem elvi, csupán technikai nehézségek hátráltatták eddig is a rövidfilm-program megvalósítását. Nekünk az lenne a legkedvezőbb, ha a filmstúdiókból azonnal a klub gépházába kerülne egy-egy film. (Úgy hisszük, ennyi „előjoga” a budapesti Híradó Mozi mellett lehetne az ország legnagyobb vidéki városának, amely évről évre a legtöbbet tesz a rövidfilmek népszerűsítéséért.) De hisz minden premier filmmel együtt, egy új kisfilm is érkezik — mondhatják erre a filmforgalmazás szakemberei. Ez így van. Sőt nemcsak együtt érkezik a két film, hanem egy darabban is. (A kísérő műsort hozzáragasztják a játékfilmhez.) Éppen azért nagyon nehéz egy önálló rövidfilm műsorra való (4—5 kisfilm) anyagot biztosítani. Mit lehetne tenni? Néhány kópiát fenn kellene tartani azoknak a kluboknak a számára, amelyek igénylik a rövidfilm bemutatókat. És persze nemcsak kópiák kellenének, hanem megfelelő propagandaanyag is. (A kisfilmek népszerűsítésére eddig úgyszólván semmi gondot nem fordított a MOKÉP.) Ez aligha lenne rossz befektetés, hiszen a rövidfilmek közönségnevelő hatása nem lebecsülendő. De hát mi nem láthatunk a forgalmazás kulisszái mögé . Egy minimális kisfilmprogramot azonban — természetesen ősbemutatókra gondolunk — mégis meg kellene valósítani Miskolcon, illetve Borsodban. Ezen gondolkozva merült fel a szerzői estek sorozata. Tapasztalatból tudjuk, hogy a rendezők, forgatókönyvírók, operatőrök táskájában a friss kópiával szívesen ellátogatnak — ha erre lehetőségük van — a klubokba, ahol kíváncsi és többé-kevésbé értő közönség fogadja őket. (Nem egy példa volt már erre Miskolcon is.) Mi lenne, ha rendszeressé tennénk ezeket a találkozásokat? Nem akarunk maximalisták lenni. Ha a négy stúdió (Népszerű-tudományos, Pannónia, Katonai, Dokumentum) alkotói évenként és egyenként csak egy miskolci, borsodi szereplést vállalnának (minden negyedévben egy szerzői estre, sorozatra számítunk), akkor már egész év folyamán élvezhetné közönségünk a rövidfilmek jótékony hatását. Nincs többről szó, mint hogy az eddigi szórványos találkozásokat rendszeressé tegyük. Jó lenne, ha a tervnek —amellyel a Moziüzemi Vállalat hivatalosan is felkeresi a stúdiókat — akadnának pártfogói a Filmművész Szövetségben és a stúdióvezetők között is. (gyarmati) Albérletben az úttörőház Jj szakkörök és klubok Az idén kezdik meg a miskolci Molnár Béla Úttörőház bővítését, amely az elmúlt években már szűknek bizonyult. Az építkezés idejére az Ifjúsági Ház ad majd otthont a kisdiákoknak. Így lehetőség nyílik arra, hogy az úttörőház vezetősége az új tanévben is változatos, dús programmal biztosítsa a játékot és a szórakozva tanulást az úttörőknek, kisdobosoknak. Az 1970—71-es tanévben fotó, barkács, modellező, híradós, vízi, természetjáró, képzőművész, riporter, karikatúra, plakáttervező, iparművész szakköröket és irodalmi színpadot is szerveznek. Külön klubot kapnak a most végző nyolcadikosok, ahol a pályaválasztással kapcsolatos tanácsokkal is ellátják őket. A jövő úttörőit a kisdobosok klubjába tömörítik. Itt pedagógusok és ifivezetők segítségével kötetlen foglalkozásokat tartanak a számukra. A munka a szakkörökben és a klubokban már október elsején megkezdődik. A. J. Aschersleben, Halle, Rudabánya és Miskolc városok részvételével rendez nemzetközi bélyegkiállítást a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége Miskolc Területi Bizottsága. Az érdekes — és valószínűleg sok gyűjtőnek ritka örömet szerző — kiállítást Téglási Ferenc, a MABÉOSZ központi vezetőségének tagja.• Miskolc városi körelnök nyitja meg szeptember 9-én Hután 5 órakor a Kossuth Művelődési Házban. (Volt Nevelők Háza.) A kiállítás szeptember 9. és 13. között tekinthető meg. Ki ne ismerné a híres mondást, amellyel Flaubert kommentálta a világirodalom egyik leghíresebb asszonyregényét: „Bovaryné én vagyok”. Valóban, a minden érzelmi kötöttség és személyes állásfoglalás nélkül regisztrált történetből, és a hősnő, a csalódott, környezetéből elvágyódó Emma Bovary alakjából az író karaktere is kirajzolódik. Szeretjük a regényt vagy nem. elfogadjuk vagy sem madame Bovary konfliktusait, az a regény klasszikus nagyságából semmit nem von le. Mi pedig újra találkozhatunk diákkorunk kötelező olvasmánya főszereplőjével és felnőtt korunk újra érteni tanult hősnőjével a Klasszikusok tévéfilmen című sorozat szerda esti adásában. A magyarul beszélő német tévéfilm változat első részét viszik ezúttal képernyőre. Megjelent a Napjaink szeptemberi száma Jól megírt, változatos témákat feldolgozó írások, a mindennapok gondjainak tükörképe és irodalom: ez a Napjaink szeptemberi számának tartalma. Érdekesen hívja fel a figyelmet Bata Imre írására annak archaizáló címe: Nemzet voltunk mibenléte. A hazafiság tartalmáról általában és a mai értelemben vett hazafiságról sorakoztatja fel gondolatait „A víz elvonult. Buja növényzet verte fel a földeket.” — fejezi be riportját Gyarmati Béla, melynek címe a Száraz hullámok — szintén kifejezően érzékelteti, hogy az elemi csapás természetbeni hullámai hogyan gyűrűznek tovább — most már a társadalom gondjaként — az újjáépítésben. Fekete Gyula A torony gombja című írása most, a tanév kezdetekor különösen időszerű. A gyerek fegyelmezetlenségéről, a fegyelmezés módjairól és az ezzel kapcsolatos társadalmi, emberi elvárásokról vet papírra megszívlelendő gondolatokat. A tájszínház múltja és jelene (Gyárfás Ágnes írása), és Bartók Béla művészete Miskolcon (írta V. Zalán Irén) miskolci ihletésűek és feltétlenül aktuálisak. Az 1970-es esztendő Bartók jubileumi év, és a színházi évad kezdetével szólni kell a közízlés egyik legfontosabb formálójáról, a vidéki színi előadásokról, a „tájolásról”. Kuprin születésének 100. évfordulójára Bán Ervin, Remenyik Zsigmondra E. Nagy Sándor emlékezik. Gulyás Mihály A hivatalnok „Térjen a tárgyra!” c. írása egy eredeti aspektusból elemzi a régi, de mindig napirenden levő kapcsolatot (hiszen legtöbb embernél mindkettő megvan), a hivatalnok és az ügyfél kapcsolatát. Oravec János riportja, a „...lelkiismeretemre fogadom ...”, a perecesi bányavidék felszabadulás utáni hónapjainak eseményeivel, a munka megindulásával, az új tartalmú emberi viszonyok kialakulásával foglalkozik. Egyéves a Déli Hírlap. Ebből az alkalomból köszönti lapunkat azonos című méltatásban Kabdebó Lóránt. Az alkotmányunk ünnepe alkalmából a város irodalmi díját elnyert Serfőző Simont és a város zenei díjának birtokosát, Rőczey Ferencet üdvözli a lap. Ukrajnai mozaik címmel Sándor László a magyar irodalom itteni visszhangjáról, az Ukrán művészet története című kiadványról és a Körkép című ungvári műszaki és kulturális szemléről ír rövid méltatást. Könyvrecenzióval Szalay Károly, Majoros József, Varga Lajos, Kovács Győző, Máté Iván, Zimonyi Zoltán és Stenczer Ferenc jelentkeznek ebben a lapszámban. Verseket Kalász László, Kiss Benedek, Kovács István, Parancs János és Rózsa Endre tollából közölnek, az illusztrációk Szerdahelyi Sándor, Lenkey Zoltán, Kopcsik Károly, Telinger István, Feledy Gyula, Demeter István és Seres János munkái. „Itt feküdt Svejk !” Prágában a kísérőnk megállít bennünket egy nagy fehér épület előtt. — Kórház. Itt feküdt a „szimulánsok” között Svejk, a derék katona — mondja. — Mert Jaroslav Hasek hőse valóban élt, kutyapecéri és közös hadseregbeli mivoltában. Később a gót templomokat nézegettük, a tűhegyes, bűbájos, karcsú tornyokat, a híres prágai zsidótemető szorosan egymásra hordott sírköveit, a gólemet készítő rabbi sírját, amikor hirtelen elönt a svejki hangulat. Szinte látom, hogyan osztja szét az agg osztrák bárónő sült csirkéit a szimulánsok között, akiket büntetésül aszpirinnel, s kinines vízzel kúrálnak a hadikórházban, hogy észre térjenek, s kimenjenek az első világháború vágóhídjára, meghalni a gyűlölt monarchiáért. Kísérőnkkel a derék katona mulattató, de mély értelmű kalandjaira emlékezünk. Nekem külön jólesik, hogy a szépséges Prága látogatásakor megálltunk a látnivalónak éppen nem nevezetes kórházépület előtt. Svejk miatt — olyan hangsúllyal, mintha más országban valaki azt mondaná: „Itt élt Bovaryné”, vagy: „Itt vívott halálos párbajt Anyegin.” Vagyis egy remekmű, a rangos irodalom bevonult a városemlékek sorába. S a kalauz kötelességének tartja, hogy a Loretta építészeti bájossága, a Hradzsin termei mellett, egy semmitmondó kórházi épületet is mutasson, — mert: „Itt feküdt Svejk, a szimulánsok között.. Átmegyünk a hatszázéves Károly-hídon, a szobrokkal megnehezült híd csodán — itt is járt Svejk, fülig érő katonasapkában, állig érő, kimustrált mundérnadrágjában, két fegyőr között... A híd két oldalán látható szoborcsoportok között van egy, amelynek alapzatát rácsos ablakkal ellátott börtönnek képezték ki; a kőbörtönben szakállas rabok ,félmeztelenül, amint éppen bilincseiket törik szét. A bilincstörés kőből faragott ereje ragad meg, — a maga módján Hasek is ezt tétette Svejkjével, a derékkatonával. Most az órát nézzük, a hites Orlojt, — ezt nem lehet Prágában kihagyni. A legendát hallgatjuk az időmutató, s a hozzá tartozó órajáték készítőjéről, akit a régi prágai városurak megvakíttattak, nehogy másutt is felszereljen ilyen káprázatos szerkezetet. Ez a szerkezet a magasban minden teljes órában kinyitja ablakait, s a két ablakban sorra megjelennek az apostolok, színes alakjuk faragott pompájával. Közben az ablak alatt a csontváz halálzsinórral rángatja a lélekharangot, csontkezével pedig kiveri a perceket: Memento móri. — gondolj a halálra, az időd lejár! Ismét Svejkre kell gondolnom és a „szimulánsaira”, akik közül például három súlyos tüdőbeteget a frontra küldésük érdekében addig kúráltak kininnel és beöntéssel, míg a temetőbe nem kerültek. Aztán az ódon szép Prága után megnézzük az új városrészt, a magasodó, új lakótelepeket, virágos ablakokat, parkokat, a játszó gyermekeket. Emlékezz az élőkre! Svejkre is, — de az élőkre is kell emlékezni, azokra, akik ebben a szép városban laknak. És mindenkire, mindenhol. B. B. Opera a „Fehér éjszakák’ -ból Dosztojevszkij „Fehér éjszakák” című regényének motívumai alapján Jurij Bucko fiatal szovjet zeneszerző operát komponált, amelyet az új zenei évadban koncert-előadásban mutatnak majd be Moszkvában. Az operának két főszereplője van, egy szoprán és egy tenor. Szergej Balaszanjan, a neves komponista és pedagógus, aki Buckót a konzervatóriumban tanította, kijelentette, hogy a fiatal zeneszerzőnek kitűnő érzéke van a klasszikus irodalomhoz. Jól ismeri az emberi hang lehetőségeit, kedvvel és nagy hozzáértéssel ír rá szólamokat. — Bucko zenéje — mondja Balaszanjan — megvesztegetően bársonyos hangzású és emberi. A „Fehér éjszakák” című operából tv-változat is készül. éjféltől eggelig KIUTASÍTÁS Georg Mikest (Mikes György), Londonban élő magyar származású újságírót, aki a BBC egy forgatócsoportjával tartózkodott Magyarországon, a Külügyminisztérium sajtófőosztálya felkérte, hogy 24 órán belül hagyja el az országot. A forgatócsoport eltért programjától, és tiltott helyen katonai létesítményeket filmeztek. TŰZ A TÜNTETŐKRE A rendőrség Calcuttában tüzet nyitott a tüntetőkre — négy ember meghalt. A szélsőbaloldali tüntetők bombákkal válaszoltak. Négy rendőr megsebesült. A KAR TÍZMILLIÓ Hidrogénrobbanás következtében tűz pusztított egy francia vállalat grenoblei tranzisztorgyártó üzemében. A kárt tízmillió francia frankra becsülik. ROMBADŐLT Robbanás következtében majdnem teljesen rombadőlt egy háromemeletes szálloda az Adriai-tenger partján levő Porto San Giorgo üdülőhelyen. A szerencsétlenségnek nyolc halálos áldozata van. A katasztrófát az első emeleti konyhában bekövetkezett robbanás okozta. A MACSKÁT AKARTA KIKERÜLNI Az úton átszaladó macskát akarta kikerülni egy japán autóbuszsofőr. A macska megmenekült, a busz azonban az utat szegélyező szakadékba zuhant, öt személy meghalt, 14-en megsebesültek. IMÁDKOZÁS ÉS KERESZTÉGETÉS Ötszázan vettek részt a pennsylvániai York városban a Ku-Klux-Klan gyűlésén. Közös imádkozással kezdték és keresztégetéssel végezték. Több részvevő a hagyományos csuklyás öltözetet viselte. TEAIVÓ-REKORD Egy indiai férfi új teaivó világrekordernek vallja magát, miután öt óra alatt megivott nyolcvan csésze teát. Büszkén kijelentette: bárkivel, bárhol kész megmérkőzni. FEGYVERT ZSÁKMÁNYOLTAK A floridai Jacksonville-ben öt fegyveres tört be az amerikai haditengerészet egyik ottani fegyverraktárába. Az álarcos támadók géppisztolyokat, revolvereket és töltényeket zsákmányoltak. A VONAT ÉS A BUSZ KARAMBOLJA Az argentínai Salta város közelében egy vasúti átkelőhelyen tehervonat rohant bele egy utasokkal tömött autóbuszba. Húsz ember meghalt. FILMET KÉSZÍTETT A texasi Dallasban, 66 éves korában, rákban elhunyt Abraham Zapruder, az egyetlen olyan személy, aki annak idején filmet készített Kennedy amerikai elnök meggyilkolásáról. SÚLYOS KÁROK A kelet-pakisztáni áradások összesen egymilliárd 100 millió rúpia kárt okoztak. 11 millió 200 ezer embert értek károk. 95 ezer ház és épület semmisült meg.