Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

Fél millió forint kevés A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa­ Elnöksége teg­nap délelőtt ülést tartott. A napirendi pontok sorában az elnökség tagjai megvitatták a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei továbbtanulását elősegítő ösztöndíjrendszerről, a szociális támogatásról, az egyetemi, főiskolai felvételt előké­szítő tanfolyamok tapasztalatairól szóló tájékoztató jelentést is. Politikai, társadalmi, pedagógiai és anyagi feladatok meg­oldását, mindennapi bonyolult mun­kát jelent mindaz, ame­lyet így foglalunk össze: a fizikai dolgozók tehetséges gyer­mekeinek támogatása. A lehetőségek és az eszközök az el­múlt években üzemenként, munkahelyenként és oktatási intézményenként a lehető legváltozatosabbak voltak. Nem is cél, hogy a legfontosabb lépéseken és irányelveken kívül uniformizáltak legyenek, csak hatékonyságuk érje el a kívánt fokot. Tömegméretekben két formában vált ténnyé a tehetséges munkásszármazású gyerekek tanulásának és továbbtanulá­­sának támogatása. Az egyik az üzemek, vállalatok részéről nyújtott anyagi támogatás; kis számban az általános, de fő­ként a középiskolások és a felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak ösztöndíja. A másik pedig a Miskolcon és a me­gyében szervezett körülbelül 70—80 felsőbb iskolába elő­készítő tanfolyam. Nem kétséges, hogy a feladat legnagyobb része a gyerek mindennapjainak színhelyét, az iskolát terheli. Főként a középiskolát, amely az egész életre kiható elhatározások, a pályaválasztás bölcsője. De nem elhanyagolható, sőt a jövő­ben nagyob figyelmet igényel az általános iskolában folyó munka, hiszen a megfelelő középfokú intézményekbe va­ló irányítás alapja a további haladásnak, a végső pályaválasz­tásnak. A tehetséges gyerekek anyagi támogatása gyakorlatilag nem más, mint az üzemeknek, vállalatoknak a munkaerő utánpótlására irányuló törekvése. A szellemi segítés is hagy kívánnivalót. A megfelelő utat (kollégiumi férőhelyek bizto­sítása, az egyes gyerekre figyelő foglalkozások stb.) állan­dóan keresik az iskolák. Az évek során gyűlő tapasztalatok végül is meghozzák a kívánt eredményt. Csaknem 400 ezer forint Miskolcon és a megyében a fizi­kai dolgozók gyermekeinek juttatott ösztöndíj. Természete­sen a termelő vállalatok tudnak többet adni, maguknak is várják vissza a gyerekeket. Legsürgősebb feladatnak az lát­szik, hogy a munkaerő-utánpótlás helyett, vagy inkább mel­lett politikai célja, önzetlenebb tartalma legyen a tehetséges munkásgyerekek segítésének. (makói) [pl SZINDBÁD „Szindbád halála után, mi­dőn a hófúvássa­,, vagy a sí­ró őszi széllel elszökdösött a kriptából, útja elvitte olyan helyekre, ahol legfeljebb egy szalagcsokorra kötött haris­nyakötőre, vagy egy női vállra emlékezett.. Ez a mondat akár mottó­ja is lehetne Huszárik Zol­tán filmjének. És talán azt is bizonyítja, hogy nem va­­lam­­ely megszokott cselek­mény fonalába kapaszkodva közelíthetjük meg Krúdy vi­lágát, melyhez oly sokan ke­restek és oly kevesen talál­tak eddig utat. Huszárik szerelemmel, megértéssel és bölcs derűvel közeldik és Szindbád nem rejtőzködik tovább. Úgy kép­zeli az ember, hogy ők ket­ten sokszor találkoztak. Sé­táltak a lombjukat vesztett nagy fák alatt, olvasgatták a kéregbe vésett szíveket, meg a temetők sírkeresztjeinek elmosódott betűit. Máskor lángra lestek bokrok árnyé­kában. Volt mikor a jég rop­panásait hallgatták és ültek együtt bor mellett is halkan szivarozva... . Az emlékeket, élményeket, egy különös és gazdag vilá­got, — melyben olykor a va­lóságot álommá nemesíti a képzelet, olykor pedig a tes­tetlen csókok ízét is való­ságként érezzük — „csak” képekké kellett formálni. A képzőművész Huszárik és Sára Sándor — akinek kezé­ben festő, szobrász és költő­ként lát egyszerre a kamera — tudták hogyan. Történet nincs. A film dra­maturgiája leginkább talán a zenével rokonítható. Minden etűd mestermű, sugárzó in­venciókkal, és ahogy telnek a percek, mindegyik gazda­gabb értelmet kap. A címet és a tartalmat csak egyetlen­­ sóval (ha többel próbálkoz­nék, már nem lenne igaz) lehet kifejezni: Szindbád. Kilencven perc alatt „el­olvashattunk” egy életművet, talán nagyobb örömben ré­szesülve, mint amit a köny­vek nyújtanak. A rendezőn, az operatőrön és Jeney Zol­tán zeneszerzőn kívül ebben több kitűnő színésznőnknek (Dayka Margit, Ruttkay Éva, Nagy Anna) része van. Di­csérni kell és lehet őket, ahogy művészeket, mestere­ket illik és szokás. Latinovits Zoltán Szindbádjához új sza­vakat kellene keresnünk, ta­lálnunk. (gyarmati) Versenytáncosok galestje Nemzetközi és magyar táncversenyek legjobb ma­gyar táncospárjai,­­a társas­tánc magas színvonalú mű­velői mutatkoznak be no­vember 27-én, szombaton es­te 6 órakor a sportcsarnok­ban a miskolci közönségnek. A versenytáncosok gálaest­jén hét táncospár lép par­kettre. Angol keringőt, tan­gót, quick-steppet, slow-fo­­xot, bécsi keringőt, rumbát, szambát, cha-cha-chát, paso­­doblet, jivet és csárdást mu­tatnak be páros és csoportos előadásban. A műsort Takács Mária, a Magyar Televízió bemondónője vezeti. Újjáépítik a gyöngyöspatai templomot A Mátra délnyugati ré­szén, a patai völgyben terül el Heves megye egyik legré­gibb községe, Gyöngyöspata. A kis falu neve ma szinte valamennyi történelemkönyv lapjain olvasható, hiszen egykor nevezetes hely volt, mint az Alba nemzetség és a Kompolthyak birtoka. Föld­várát, amelyben már Aba Sámuel is megfordult, a fel­jegyzések szerint 1458-ban hatszáz cseh huszita foglal­ta el. Érthető, ha nem hagy­ták ennyiben a vitézségükben oly kényes magyarok ezt, s két év után, 1460-ban, a Má­tyás király vezette magyar csapatok visszafoglalták a várat. Az ekkor már mezővárosi rangot élvező Gyöngyöspata lakói elhatározták, hogy a győzelem emlékére templo­mot emelnek. A templom 1470-ben el is készült. A gót stílusú épület a maga nemé­ben páratlan építészeti re­mekmű, amelyet ma hazánk legszebb „paraszti” gótikus templomaként emlegetnek a régészek és a művészettörté­nészek. A feltárások során bebizo­nyosodott, hogy a templom történetében tizenegy építé­szeti periódust lehet megkü­lönböztetni.­­ Több érdekesség került a kutatók elé a feltárt falsíkok­ról is. A számtalan, megma­radt freskófelirat történeti bizonyíték. Egy megtalált, több mint két méter hosszú latin nyelvű felirat például az 1610-es átépítési évszámot mutatja. A szövegben két név, Maka Miklós és Kes­keny Ignác neve jól kivehe­tő. Feltehetően ők irányítot­ták a templom átépítését. Ezt igazolják a plébánia XVIII. századból megmaradt egyházlátogatási jegyzőköny­vei is. A Maka és Keskeny név településföldrajzi szem­pontból is érdekesség, mert bizonyíték arra, hogy nevük már a török megszállás alatt is éltek a faluban. A régészeti feltárás befe­jeződött. Az adatok egy mű­vészettörténeti alkotás tit­kaira adnak választ, gazda­gítva hazánk kulturális em­lékeinek sorát. Az Országos Műemléki Felügyelőség tá­mogatásával a jövő év elején hozzálátnak a templom tel­jes külső és belső restaurálá­sához, melynek terveit Kop­pány Tibor­­ építészmérnök készítette. Az újjáépítéshez jelentős összeggel járultak hozzá a község lakói is. Könyvtár a Rádióban Kevesen , tudják, hogy a Rádióban nemcsak a gondo­san megőrzött hangfelvéte­lek, hanglemezek, zörejek fontos kellékek — de bizony nagy becsülete van a köny­veknek is. A műsorkészítés folyamata voltaképpen el­képzelhetetlen alapos, körül­tekintő dokumentáció nélkül. Mintegy ötszázezer kötet so­rakozik a Bródy Sándor ut­cai épületben — legkülönbö­zőbb műfajokat képviselve. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy erre a hatalmas anyagra csak az irodalmi osztály munkatársainak van szüksége, illetve a rendezők­nek, vagy előadóművészek­nek.­­ Sűrűn látogatnak ide a politikai, tudomány­ter­jesztő összeállítások szer­kesztői is. Az angol, német, görög, vagyis az idegen nyelvű adások riporterei, írói is gyakori vendégek, hi­szen általában ők mutatják be hallgatóiknak a legfris­sebb magyar könyvújdonsá­gokat, így hát nekik is ér­dekük a „jószomszédi”­ vi­szony ápolása. A legnagyobb a forgalom általában akkor, ha valami­lyen fejtörő, vetélkedő mű­sor készül. Innen választják ki a­­ játék mesterei, mit is kérdezzenek és itt néznek utána a válaszok helyességé­nek is. Olykor aztán, ha minden kötél szakad, a fél­százezer kötet kevésnek bi­zonyul — mert ilyen eset is akadt — hát gyorsan segít­séget kérnek a „szomszéd­tól”, a Széchenyi Könyvtár vezetőitől. A Rádió könyvespolcainak kedves meglepetése, hogy olykor világnagyságok kézje­gyére bukkan bennük az em­ber. Nazim Hikmet, Ilja Ehrenburg, Harold Laxness, Pablo Neruda köteteiben ott a szerző autogramja, egy­­egy látogatás emléke .., Kramer és Calley Stanley Kramer (Az utolsó part rendezője) hamarosan hozzákezd ahhoz a filmjéhez, amely William Calley had­nagyról, a My Lai-i véreng­zés tetteséről szól. A rende­ző az amerikaiak vietnami vérengzését hiteles dokumen­tumok alapján kívánja fil­men bemutatni. Színes tv-adás Lengyelország­ban Nemrégiben egy Lovics vá­ros környékén levő falucska rövid idő leforgása alatt át­alakult és felvette a 19. szá­zadvégi falunak a „köntösét’1. A falucska utcáin szalma­­zsindelyes házak jelentek meg; lapos, a földből alig ki­látszó kocsma, valamint füs­tös kovácsműhely „keletke­zett”. A falu az első lengyel televíziós film „natúrjának” szerepét tölti be. A több részből álló szenes film Wladyslaw Raymont, a len­gyel irodalom klasszikusának Parasztok című regénye nyo­mán készül. Ez a film, valamint a Pusz­taságban és rengetegben és az­ Áradat című alkotások nyitják meg a közeljövőben a lengyel televízió színes adásainak programját. A rendezők, operatőrök és mű­vészek teljes­ erővel készül­nek a nagy eseményre; a varsói televíziós központban két színes kamerát szereltek fel, videomagnetofon műkö­dik, amely hetente egyszer, csütörtökön rövid színes fil­meket sugároz. Már lezajlott az első nagyobb szabású kí­sérleti adás is. Az adásokat egyenlőre még a főváros különböző részei­ben elhelyezett néhány tucat szovjet és francia gyártmá­nyú színes készüléken veszik, de már megrendeltek a Szov­jetunióban néhány ezer Ru­bin típusú színes televíziós készüléket. Az első színes te­levíziós készülékek a jövő évben jelennek meg a len­gyel boltokban. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.50: Reklám. — 12.35: Melódiakoktél. — 13.40: Interjú dr. Dimény Imre miniszterrel. — 14.00: Hajdú Mihály: Lírai dalok Ady Endre verseivel. — 14.11: Magyar előadóművészek felvételeiből. — 15.10: A világ­­gazdaság hírei. — 15.15: Doktor Faustus tragikus históriája. A Rádiószínház előadása. — 16.49: Kán-kán. Két részlet Porter filmzenéjéből. — 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.15: Buday Ilona éneke­. — 17.33: Körmikrofon. — 17.5«: Népszerű szimfonikus zene. — 18.48: Miért igen, miért­ nem? Zenéről, tíz percben. — 19.25: Kritikusok fó­­ruma. ■— 10.35: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 20.35: Bál a Savoyban. Operettrészletek. — 20.59: Dupla vagy semmi. A té­ma: Beethoven élete és művei. — 22.15: Új Vietnam-dosszié. IV. rész. — 22.25: Prokofjev: Tova­tűnő látomások. — 22.45: A ha­zai társadalomkutatás tapaszta­lataiból. — 23.00: Tánczene. — 23.30: Ifj. Árkus Kálmán népi zenekara játszik. — 0.10: A Del­ 1­er Consort Gibbons-műveket énekel. Petőfi rádió: 12.00: Könnyűze­nei híradó. —­ 12.30: Cseh kó­­rusi muz isika. — 12.45: Nyíregyhá­zi stúdiónk jelentkezik. — 13.03: Rita Streich és Fernando Co­­rena énekel. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Rádióegyetem. Ady Endre. m. rész. (Ism.) — 18.40: Boross Lajos népi zeneka­ra játszik. — 19.08: Rádióhang­versenyekről. — 19.38: Richard Strauss: Till Eulenspiegel vi­dám csínyjei. Szimfonikus köl­temény. — 19.54: Jó estét, gye­rekek! — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Mikszáth Kálmán művei. Két választás Magyarországon. (Ism.) — 21.48: Varga János: A j­obbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban című könyvének is­mertetése. — 21.58: Holnap köz­vetítjük. — 22.18: Verbunkosok, nóták. — 23.15: Antigoné. Rész­letek Traetta operájából. Miskolci rádió: A megye éle­téből. — A megyei tanács sze­rencsi járási hivatalának mun­kájáról. — A Borsodi Ércelőké­szítő Műben láttuk. — A tojás­termelésről. — Bemutatóra ké­szülnek. — A megyei szakfel­ügyelő. — A megye KISZ-éle­­téből. — Készül-e az iskolaúj­ság? — Fiatalok zenés találko­zója.­­Televízió: 13.10: Iskolatévé. Földrajz. — 14.00: Környezetis­meret. — 15.50: Magyar nyelv­tan. — 16.25: Életet az éveknek. Nyugdíjasok műsora. — » 17.15: Ki lesz a győztes? — 18.05: Tíz kérdés a KISZ kongresszusa előtt­. — 18.35: Számítógépek Ma­gyarországon. — 19.05: Reklám.. — 19J­5: Esti mese. —­ 19.30: Tv­­híradó. *— 20.00: Háború és béke. II. rész., Natasa Rosztova. — 21.40: Jogi esetek. — 22.30: Tv­­híradó. Bratislavai televízió: 16.41­: Hí­rek. — 16.45: A jégkorongozás hírei. — 17.00: Fizika. — 17.40: Fiatalok szemével. — 18.40: Es­ti mese. — 19.00: Tv-híradó. Ludvík Svoboda köztársasági elnök választási besz­éde. — 20.00: Nálunk, a kerületben. — 21.20: Apuka. Mik­rokom­édia. — 21.30: Tv-híradó. Filmszínházak: Szindbád (szí­nes magyar, 18 éven felüliek­nek!) 14. hn6. 8. Béke. — Ma­dárkák (színes magyar) 13, 15. 17. Kossuth. — A kétéltű ember (színes szovjet, KLSZ-kongres­­­szusi műsor) 3. Filmklub. — A Kreml toronyórája (színes szov­jet) 15, 17. Fáklya. — Aki dalol, rossz ember nem lehet (színes jugoszláv) 15. Vizsgálat­ egy minden gyanú fölött, álló polgár ügyében (magyarul beszélő szí­nes olasz, 16 éven felülieknek!) 17. Petőfi. — Hahó, öcsi! (színes magyar) 15; Egy nyáron át tán­colt (svéd) hn7. Ságvári. —Koc­kázatos akció (magyarul be­szélő szovjet) 5. 7. Szikra. — Jean Paul Marat üldöztetése. . . (színes angol, 16 éven felüliek­nek!) 15, 17. Táncsics. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18 óra között): Czóbel Béla festőművész kiállítása. — Lib­­resszó (13—20 óra között): Li­­czó József fotókiállítása. — Sző­­nyi István terem (9,30—18 óra között): Tóth B. László festő­művész kiállítása. PÉNTEK Kossuth rádió: 8.18: Beethoven műveiből. — 9.00: A nagy teme­tő. XII. rész. — 9.20: Gyöngyösi Rácz Géza népi zenekara ját­szik. — 10.05: Iskolarádió. — 10.40: Édes anyanyelvünk. (Ism.) — 10.45: Kórusok magyar köl­tők verseire. — 10.59: Lottóered­mények. — 11.00: Hol történt? — 11.10: Barokk muzsika. Petőfi rádió: 8.05: Boccaccio. Operettrészletek. — 8.50: Idő­szerű nemzetközi kérdések. (Ism.) — 9.00: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.59: Lottóeredmé­nyek. — 11.45: Miért szép? Ady Endre: Az eltévedt lovas. Televízió: 8.05: Iskolatévé. Élővilág. — 8.25: Orosz nyelv. — 9.05: Francia nyelv. Bratislavai televízió: 9.30: Kul­túra ’71. — 10.00: A világ a filmobjektíven keresztül. — 10.25: A kegyelmes úr szárnyse­gédje. IV. rész. — 11.30: Tv-hír­adó. ? Új szolgáltatás Borsod megyében Az Agria—I típusú olajégő gazdaságos—tiszta—olcsó cserépkályhába beépítjük, garanciát vállalunk! Megrendelhető: 8—16 óráig A DVTK-stadion jegypénztárában Megközelíthető az 1-es villamossal, 1-es autóbusszal Bővebb felvilágosítás: 16-354 telefonszámon TÜZELÉSTECHNIKAI KSZ miskolci részlege

Next