Déli Hírlap, 1973. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1973-07-04 / 155. szám
Üdülőfejlesztés társadalmi munkával Évek óta telt ház van a miskolci Mezőgazdasági Géngyártó és Szolgáltató Vállalat bogácsi üdülőtelepén. Népszerűségét nemcsak a bogácsi víz közismert gyógyhatásának köszönheti, hanem kitűnő felszereltségének is. Ez nagyrészt a vállalat dolgozóinak érdeme, akik minden évben jelentős értékű társadalmi munkával járulnak hozzá pihenőhelyük bővítéséhez, szépítéséhez. Az idén például fedett tekepályát építettek, s a telepre bevezették a villanyt. Népszerű az üdülő új társalgója, s az új röplabdapálya is. a négy- és kétszemélyes lakóépületekben pedig meleg víz is van már. Az üdülési szezon túlnyomó részében a vállalat dolgozói veszik igénybe a bogácsi üdülőtelepet, de minden évben gyerekek is nyaralnak itt. Az idén például 57 fiú és leány — valamennyien a vállalat dolgozóinak gyermekei — tölt el 10—12 napot Bogácson mindössze száz forint térítési díj ellenében. Diósgyőrben jártunk // Szecskavágó a tizediken Folytatjuk a diósgyőri városközpont gondjairól írott riportsorozatunkat. Elöljáróban is elnézést kell kérnünk a várakozóktól, akik a felvonógondokra várnak ma választ. Kismamák szobafogságban? Válaszolunk, de lássuk előbb a diósgyőri új lakótelep egyéb problémáit. Árpád utca 22. Szatmári Mihályné házfelügyelő meséli: — Éppen ebédeltünk. Kiesett a kezemből a kánál. A másik soron velünk szemben levő épület tetején megjelent két felnőtt és egy gyerek. Közvetlenül a tető peremén. A két felnőtt beszélgetett. A gyerek, nem volt hatévesnél nagyobb, tőlük távolabb nézelődött. A tízemeletes ház tetejének a szélén. Egyetlen rossz mozdulat és... Ugyanott. Egy lakó: — Este félek kimozdulni a lakásból. A lépcsőház tele van huligánokkal, akik idehúzódnak. Ismét a házfelügyelő: — Én tavaly július 27-én költöztem ide. A lakók többsége augusztus végén. A garanciális idő karácsonykor lejárt, mert műszakilag már korábban átadták az épületet. Nos, még mindig van néhány üres lakás. A garancia lejárt. Képzelje el azokat, akik majd ezekbe a lakásokba költöznek. A tető: olyan zár van rajta, amit az nyit ki, aki akar. Nem egy üres lakást is felnyitottak. Hogy miért, azt ne kérdezze... Két lépcsőház minden emeletén állandóan nem lehetek ott. Mennyi tízezer ember? Egy kicsi város. Ebben a kicsi városban nehéz olyan lakót találni, akinek valamilyen panasza ne lenne. A meleg víz, akár a mesében. Hol van, hol nincs, de inkább nincs ... — Télen 400 forintos villanyszámlákat fizettem, mert nem volt elég a fűtés. Egyszer aztán kijöttek és megállapították, hogy valamit valahol rosszul kötöttek be. De az ablakok is olyanok, hogy befúj rajtuk a szél... — Jöjjön be. Nézze meg a parkettámat. Félcentis rés két darab között. — Olyan boldogan jöttünk, de itt megkeseredik az emberben az öröm. Értse meg: a lakás nagyon szép, de a bosszantó apró hibák ... Panaszok és közérzet. A lakók egy része szanált lakásokból költözött ide. Lényegesen rosszabb körülmények közül. A Vörösmarty utcában két lebontott égrenyíló szoba-konyhás lakás után mennyország lehetne a bérház két és fél szobája. Miért nem az? — Ott udvar volt... — A gyereket nem merem leengedni. Hol játsszon? A két házsor között égettük a szemetet, mert csak néhány hete kaptunk kukákat. — Azt ígérik, hogy lesz majd szolgáltatóház, ABC- áruház. És addig? Egy órát kell sorban állni a boltban. Szatmári Mihályné házfelügyelő mondja: — Arról írjon, hogy lakni is tudni kell. Ide sok ember úgy jött, mintha tulajdonos lenne, mintha nem tartozna senkihez és semmiképpen, pedig a bérház közösség is. A gumipadlóra dobott csikkek, a játékból elrontott lift, és még nagyon sok minden, amit panaszolnak, magukon a lakókon múlik. Egy riasztó példa: a szomszéd lépcsőházban van olyan lakás, ahol szecskavágót tartanak. A szénát a házmester nem engedte felvinni. Az a szecskai vágós házaspár ma is gyertyával világít. Nem akarja beköttetni a villanyt. No, képzelje el azt a fürdőszobát. Mások hosszú várakozás után itt jutottak lakáshoz. A panasz is halkabbra fogottabb itt. Feketésházy László a MIK dolgozója. Mesterségéből adódóan ért a lakásokhoz. — Nem azt mondom én, hogy az építők nem követtek el hibákat. A lépcsőházakba például befolyik a víz és megáll, mert nem kifelé lejz a beton. Egy réteget kell majd húzni rá és levágni az ajtóból. Egy ilyen nagy épület mozog. A csövek mellett hull a vakolat, de aki lakást kapott, az ilyesmit megcsinálhatja magának. ■ ■ E riport folytatásaként a jogos panaszokra válaszolunk. BARTHA GÁBOR 4c .4 nem diósgyőri városközpontra okkal büszke a város. Sajnos — erről iall a második képünk — az új lakótelep élete még rendeződött. A házak környéke buckás, szemetes, még mindig látható az építők otthagyta hulladék. (Vadas Zsuzsa felvétele) REFLEKTOR Ma Budapesten ,az Egészségügyi Felvilágosító Központban az alkoholizmus elleni küzdelemmel foglalkozó kisfilmeket mutatnak be. 4c Békéscsabára nyugatnémet mezőgazdasági szakemberekből álló 56 fős delegáció érkezik tapasztalatcserére, 4c Egerben befejeződik az országos történész vándorgyűlés. 4c Győrött „125 éves a magyar vasút” címmel kiállítás nyílik. + Nyíregyházán a Mezőgazdasági Főiskolán diplomakiosztó ünnepséget rendeznek. 4c Szegeden megnyitják a ,,Családiház házgyári elemekből” című kiállítást. Az első verseny vasárnap lesz Halat a hálóba! Nem mindennapi vetélkedőt rendeznek a vízi emberek vasárnap délelőtt Tiszalúcon. A Tisza holt ágán, a kőgátnál tartják az első emelőhálós halászversenyt. Csak amatőrök vehetnek benne részt, s csupán a halfogás egyik legősibb eszközével, az emelőhálóval. Hogy mi ebben a sport? — kérdezhetnek vissza a horgászok, akik többnyire csak botos, zsinóros, horgos szerelést tartják a zsákmányszerzés egyetlen sportszerű módjának. Jól tudták ezt a hálópártiak, mikor tavaly, mintegy ötven taggal megalakult a Herman Ottó nevét viselő egyesület. A kis társaságnak nemcsak a mindenkori kezdet nehézségeit, hanem az előítéleteket is le kellett küzdeni. Sokan még mindig profiknak tartják őket, akik szenvedélymentesen, csak anyagi megfontolásból ülnek a vízparton. A hazánkban egyetlen hálós sport-halászegyesület alapszabálya kimondja, hogy csak azt veszik fel, akinek megélhetést biztosító foglalkozása van. Ez a, nem a rablóhalászatra ösztönző passzus a jogaiért küzdő egyesület tagjainak igazát támasztja alá. Egy érvvel több, hogy a hálóskészség, a halfogás legősibb eszköze, s ha úgy tetszik ez a hagyományos, és sokkal inkább mesterkélt üvegbotos, doborlós, nylon- és szifonzsinóros technika. A sporthorgász vásárolja a felszerelést, A sporthalász — általában a háló kivételével — maga készíti az emelőrudat és a hálótartó keretet Az mondta, aki próbálta már: az egyszeri hálóemelés hatvan-nyolcvan kilogramm súly mozdításához szükséges erőt igényel. S ezt a műveletet két-három percenként el kell végezni. Az első hazai emelőhálós halászversenyt vasárnap rendezik. A megyei halászati felügyelő szerint legalább két tucat nevezés, és mindenképpen látványos viadal várható. (brackó) 4c Ez a korabeli rajz, amely a vízügyi igazgatóság sárospataki szakaszmérnökségének alkalmi múzeumában látható, arról tanúskodik, hogy a Bodrogközben nagy múltja van a hálós halászatnak. Megszámolták a búzaszemeket Jó termés ígérkezik Bár Péter-Pál már elmúlt, az igazi aratás Borsodban még nem kezdődött el. A gépek, emberek még csak „kóstolgatják” a gabonatáblákat, s míg korábban a szárazság, most a sok eső miatt felhős a mezőgazdasági szakemberek homloka. Ettől függetlenül jónak ígérkezik az idei esztendő, s ha nem is gyűlik majd annyi gabona a raktárakba, mint a tavalyi rekordtermés után, lesz bőven kenyérnek és kalácsnak való. Búzából 25 mázsa A legkorábban érő, s ittott már aratott őszi árpából 2100 hektárt vetettek a borsodi termelőszövetkezetek, s a tavalyi, 26 mázsás átlagterméssel szemben az idén 25 mázsa várható. A 58.5 ezer hektáron termelt tavaszi árpa is gyengébben fizet, mint egy évvel ezelőtt, hektáronként 20.5 mázsa ígérkezik. Búzából 25.3 mázsát remélnek a termésbecslők, de természetesen ez az átlag nagy szóródást takar. Az egyes termelőszövetkezetek talajadottságai és időjárási viszonyai annyira eltérőek, hogy míg például a mezőkövesdi járásban hektáronként csaknem 30 mázsás búzatermés várható, addig az ózdi járásban alig haladja meg a 20-at, az edelényiben pedig 17,5 körül lesz. A tavalyihoz képest csaknem 2- szeres termőterületen a rozs, a prognózis szerint, 15,3 mázsát hoz. Mint már utaltunk rá, az idei gabonatermés valamivel alatta marad a tavalyiak, de 1972-ben az utóbbi tíz esztendő leggazdagabb aratása volt. Az időjárás is menetrendszerűen alakult, akkor sütött és esett, amikor kellett, nem dőlt meg a gabona. A kaszásokra is szükség lesz Bár a májusi eső jókor, éppen a kalászás idején jött, a nedves tarlók azonban már a hozamot veszélyeztetik. Sok táblán elfeküdtek a kalászok, s ezekhez nem tud hozzáférni a kombájn. Ezért szükség lesz azokra a kaszásokra — általában háromnégy embert állítanak egyegy gép mellé —, akik a sarkokból vagy az esőverte részekről hagyományos módon takarítják be a termést. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán tegnap összesítették a termésbecslések adatait, s — amint arról Csikós József tájékoztatta lapunkat — az előkészületek rendben megtörténtek. Az AGROKER, valamint az ÁFOR állandó ügyeletet tart, hogy ha kell, segítségére legyen a gazdaságoknak. Senki sem szeretné, ha megismétlődne az ékszíjszakadás, üzemanyaghiány miatti gyakori gépállás. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a tavalyi rekordév után, (Borsodból még soha annyi szemestermény nem került a központi készletekbe) is szívesen venné, ha a mezőgazdasági üzemek most is vállalnának bértárolást, hogy a terményszállítások ideje ne csupán a betakarítási csúcsidőszakra korlátozódjon. Bár a fuvarpiacon — legalábbis a szállíttatók számára — kedvezőbb a helyzet, mint korábban, a gabonafelvásárló vállalat kocsiparkját hat darab hat tonnás billenős teherautó erősíti, hogy a felvásárlótelepekről a feldolgozó üzemekbe folyamatosan érkezzen a gabona. Kiváló termésbecslők A borsodi terméskilátásokat tartalmazó összesítések egy-két napon belül a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba kerülnek, s azt a többi megye becsült adataival összevetve döntenek majd arról, hogy az idei gabonából mennyi fedezi majd a hazai szükségletet, s jut-e belőle exportra. Éppen ezért felelősségteljes munka a prognóziskészítés, s nagyon körültekintőnek kell lennie a termésbecslőnek, amikor az általánosan elfogadott módszerek alapján búzaszemeket számol, méricskél, azaz megbecsüli a termést. A borsodi termésbecslők dicséretére legyen mondva, hogy tavaly 95 százalékos pontossággal találták el, hogyan fizet a gabona. Dicséretet is kaptak érte, s a minisztériumból a napokban érkezett meg a „Kiváló termésbecslő” oklevél négy szakembernek: Krizsán Béla (miskolci Új Élet Tsz), Béres András (vissi Aranykalász Tsz), Soltész Zsolt (mezőkövesdi Búzakalász Tsz) és Bártfai Pál (hernádszentandrási Búzakalász Tsz) főmezőgazdásza. B. I. Hidegjáratás a folyamatos acélöntőműben Az ózdi folyamatos acélöntőmű 376 millió forintos beruházás. Évi kapacitása 325 ezer tonna kis- és középbuga féltermék lesz, mely alapanyagát képezi majd az ugyancsak épülőfélben levő rúd-dróthengerműnek. Ez utóbbi évi termelési előirányzata 300 000 tonna 5—40 mm átmérőjű köracél, részben tekercsben, részben rúdáruban vagy szükség szerint periodikus kivitelben. A kilenc kivitelező, valamint a többi, a kooperációban együttműködő vállalat jó munkájának eredményeként a szerelési, építési munkálatok határidőre elkészültek. Jelenleg az üzem technológiai berendezéseinek úgynevezett hidegjáratása folyik. A szakemberek megkezdték az átadás-átvételi munkálatokat.