Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-10 / 34. szám

Korán jöttek,segítik őket Emberkék Korunk betegségei közé sorolják a koraszülést. Ma­gyarországon minden 100 új­szülött közül tíz koraszülött. Aggasztóan emelkedik a ve­szélyeztetett terhesek száma, kilátásukra fel kell készülni kórházainknak. Az egészségügyi szervek határozata alapján az or­szágban több helyen­­ orvo­si klinikával rendelkező vá­rosokban, valamint Szombat­helyen és Miskolcon, úgy­nevezett intenzív centrumo­kat alakítanak ki, ahol a környező vidékekről beszállí­tott, veszélyeztetett terhesek kezeléséről gondoskodnak. Ilyen regionális feladattal bízták meg a Megyei Veze­tő Kórházban a dr. Argay István főorvos által vezetett szülészeti osztályt. Ide kell majd jönniük Heves, Nógrád és Borsod megyéből azoknak a terheseknek, akiknél fenn- 111 a koraszülés veszélye, vagy a szülés az anya életét veszélyeztetheti. Ehhez azon­ban meg kell teremteni a­egkedvezőbb feltételeket. Több szülésznőre és orvos­­a van szükség, s több, még kevéssé ismert újszülött­i vógyász orvost (neonatoló­­gust) kell foglalkoztatni. A gyógyító embert itt is egyre jobban segíti az elekt­ronika. Az osztály több mint egymillió forintos műszer­parkkal rendelkezik. A mag­zat szívhangját is modern ultrahangos „Baby dop”-pal ellenőrzik, a hagyományos, fából készült sztetoszkóp he­­ly­ett. Minden szülőágy mel­lett áll egy betegellenőrző monitor. A magzat és a kis­mama életjelenségeit figyeli az érzékeny műszer, és ha állapotuk romlik, a gép azon­nal riasztó jelzést ad. Át kellett rendezni a he­lyiségeket. Megszüntették a sokágyas kórtermeket. Jelen­leg 170 felnőtt- és 50 újszü­löttággyal rendelkeznek. Szü­lés után a kis súlyú csecse­mők átkerülnek az intenzív koraszülött osztályra, az eset­leges szervi bajokban szenve­dő kismamák pedig a kórház speciális osztályain kapnak ellátást. Bár a technikai fejlődés a szülészeten soha nem tapasz­talt mérvű, az itt dolgozók feladata nem változik: mi­nél több pici emberkét kell egészségesen a világra segí­teni. (kerényi) sfc Egy tepsi apróság... (Kerényi László felvételei) sjc A legboldogabb pillanat... Több az utas, mint a taxi Sokszor bosszankodunk, ha gyorsan akarunk taxit ren­delni, s a 13-281-es hívószá­mon jelentkező kellemes női hang elutasító választ ad. Egyre többet utazunk taxi­val, s bizony ehhez képest meglehetősen kicsi a kocsi­park. Erről tanúskodik a Volán 3. számú Vállalatának most elkészült jelentése, amelyből kiderül: öt év alatt 3 millió 462 ezer utast szál­lítottak a taxisok, noha 3 millió 284 ezer utas szállí­tásával számoltak. Száz ISZ-vezető írni Tegnap reggel Borsod, Haj­dú, Heves, Nógrád, s Sza­bolcs megyéből a Magyar Honvédelmi Szövetség pon­tosan 100 járási, városi tit­kára és előadója Miskolcra érkezett, hogy a szövetség székházának nagytermében speciális kollégium kereté­ben különböző előadásokat hallgasson meg. Az előadás­­sorozatot délelőtt 11 órakor az országos központot kép­viselő Nagy Antal és Bellér István alezredes, valamint a négy szomszédos, illetve kö­zeli megye MHSZ-titkárai­­nak jelenlétében Bokor Jó­zsef alezredes, a borsodiak titkára nyitotta meg. A péntek délig tartó kollé­giumon dr. Juhász György, a megyei pártbizottság osz­­­­tályvezetője, Katona Andor , ezredes, Bogár Károly, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgató­ságának tanszékvezetője és Komlós Lászlóné, valamint Lukács János, az igazgató­ság tanárai tartanak előadá­sokat. Ezeken a politikai ve­zetés módszereiről, a veze­­tés elméletének fejlődéséről, a vezetés információs rend­szeréről, az V. ötéves terv célkitűzéseiről és a honvé­delmi nevelés időszerű kér­déseiről lesz szó. A kollégium befejeztével a hallgatók odahaza a meg­jelölt könyvekből egyéni ta­nulással bővítik ismeretei, két, majd néhány hét múlva más tematikájú előadássoro­zaton vesznek részt. Nem lett enyheges­z eljegyzések februárról Az év második hónapja, a február általában 28, az idén azonban — szökőév lévén —­­9 napot számlál. (Négy­évenként azért iktatnak be így szökőnapot, mert a Föld Map körüli pályáján hozzá­­vetőleg 365 nap és 6 óra alatt esz egy kört. Ezek a plusz 1ó órák gyűlnek fel négy év alatt egy kerek nappá.) Az iei szökőnap eltolódást okoz a névnapokban. A szo­kásosnál egy nappal később köszöntik a Mátyásokat, a Tézákat, a Sándorokat és az Ákosokat, Eleméreket. Ezzel szemben valós születésnap­­okon ünnepelhetnek a szö­kőévben, február 29-én szü­ntettek. Februárban a Nap képzelt égi útján a Halak jegyébe ép. A nyelvújítók e hónap­iak is megpróbáltak magyar levet adni. Erdősi Sylvester János fagyhónak akarta ne­vezni, Barcafalvi Szabó Dá­vid pedig — talán a mostani enyhe teleket megjósolva az enyheges nevet ötlötte ki. A februári időjárást az Országos Meteorológiai Szol­gálat 100 éven át jegyzett és átlagolt adatai szerint a kö­vetkezők jellemzik: elsejé­től hetedikéig a hőmérséklet —0,1 ° C körül alakul, a csa­padék mennyisége pedig kö­rülbelül 10,8 milliméter. A várható átlaghőmérséklet és csapadék a hónap második hetében: 0 fok és 8,9 milli­méter, 15—21­ között: 0,8 fok és 9 milliméter. A nappalok hossza a hó folyamán az elsejei 9 óra 34 percről kereken 11 órára nö­vekszik. A februári napok közül mindjárt a második említés­re méltó. Gyertyaszentelő napján ugyanis nem a béka a „népi meteorológia” vá­lasztott állata, hanem a mac­kó. Ha kijőve barlangjából, meglátja árnyékát, visszabú­jik aludni, mert még hosszú tél várható. Ha ellenben zi­­mankós az idő, akkor gyors tavaszodást várhat ember, mackó egyaránt. Tegyük hozzá: egyes, nem medve­járta vidéken azt lesték, hogy a borz lyukába bújik-e, vagy tavaszt jósolva kinn marad. A februári napok közül az idén meg kell említeni 13-át is, amely pontosan péntekre (!) esik ... Az e hónapban csúcspont­jukhoz érkező farsangi mu­latságokat így jellemzi az 1800-as években nyomtatott Ujj és Ó Kalendárium: Meg­ nyíltak a’ Bálas tántzoló paloták, Harsognak mindenütt a’ Fársángi Nóták, Járják is már sokan­­ a’ Landeris tántzát, ’S vígan szellőztetik a’ Viganó tántzát. Február utolsó napjára esik az utóbbi időben ide­genforgalmi nevezetességgé vált busójárás, a Mohácson lakó sokácok téltemető ta­vaszköszöntője. Egy megoldás van Igazán nem vagyok szuperszonikus repülőszakértő, de engem is meglepett az a hasonlóság, amely a Concorde és TU-144 között aligha­­ itatható. Az előbbi 62 méter hosszú, az utóbbi 63. A szárnyak fesztávja közötti különbség két méter. A repülési távolság egyformán 6500 kilométer. A szov­jet gép 120—140 utast szállíthat, míg francia—angol iker­testvére 100—128 személlyel szágadhat, óránként 2200, illetve 2350 kilométeres sebességgel, csaknem egyforma repülési magasságban. További hasonlatosság, hogy a két pompás óriás csaknem egyszerre készült el, s menetrendszerű forgalomba állításuk alig egyhónapi differenciával történt... A jámbor olvasó már-már gyanakodhat, hogy ezek a csuda­ okos konstruktő­rök puskáztak... Különben miért lenne annyira egyforma a két gépmadár, miért esik olyan közel egymáshoz a két, hangnál sebesebben suhanó gép üzembe helyezése? A gyanú persze alaptalan, hiszen nyilvánvalóan a két ter­­vező kollektíva egymástól függetlenül jött rá ugyanarra a megoldásra, hiszen az optimum-számítások csak egylete eredményt adhattak... Mondom, nem vagyok repülő-szak­értő, de azt aviatikai ismeretek nélkül is tudom, hogy sok­féle, vagy sok.­­jónak tűnő lehetőség közül csak egy­ az igazán jó megoldás. Biztos vagyok abban is, hogy a Con­corde—TU azonosság (és persze a puskázás — alaptalan gyanúja is) sok más, talán ennél lényegtelenebbnek tűnő esetben is nyakon csíphető. Képzeljenek el két gyárat mondjuk a város két végén. Az egyik — mondjuk szöget gyárt,­ a másik bajuszkötőt. Ugye, semmi közük egymáshoz. De bekövetkezhet egy olyan időpont, amikor a szöggyár igazgatója és a ba­juszkötő művek vezére teljesen egyformát mond , teljesen egyformán gondolkodik. Tételezzük fel, hogy kevés a munkás. Két alternatíva kínálkozik: vagy gépesí­tenek, vagy fizetésemelés kilátásba helyezésével igyekeznek kezet” toborozni. Mivel a szabályok (vagy ahogy manapság mondani szokták, a szabályozók) mindegyikükre egyformán vonatkoznak, mindketten a kevésbé költséges, ésszerűbb megoldást választják. Egy évvel ezelőtt meg fizetésemelést ígértek volna. Most inkább valami jó kis automata képen, vagy valami teremelés-racionalizálási recepten törnék a fejüket. Milyen jó is lenne, ha társadalmi méretekben jutna egy­szerre, azonos intenzitással és hasonló indulatokkal kifeje­zésre a közös akarat körvonalazta egyetlen megoldás! Le­gyen az akár repülőgépipar, vagy gépgyár, vagy akármi. A szakmák, az üzemméretek nem elválasztanak, hanem összekötnek, összekötnek, mégpedig a lényegi problémák, az egyetlen alternatíva nyújtotta lehetőség által. Világosab­ban fogalmazva: egyetlen magyar üzem, vállalat vállalkozás sem készülhet termelésnövelésre, abban reménykedve, hogy alkalmazottainak létszámát lényegesen gyarapítja. Egyetlen cég vezetői sem hihetik azt, hogy a régi módszerekkel az új viszonyok között produkálhatják a korábbi eredményeket. A gondok, s a társadalmi méretekben kínált lehetőségek kö­zösek. Közösek, tehát egyek. A megoldás is egy. Közös. Hasonló. Mint a TV és a Con­corde. (brackó) Tanmedence Végardón társadalmi munkával egy kis méretű medencét létesí­tettek, s bár azóta a fürdő a Megyei Vízművek kezelésé­be került, újabb medencét még nem építettek. Mivel a termálfürdőt me­gyénk északkeleti tájairól, sőt a szomszédos Kelet-Szlo­­vákiából is nagyon sokan lá­togatják, a vízművek igazga­tósága elhatározta, hogy a városi tanáccsal közös beru­házással újabb medence épí­tését kezdik el ez év tava­szán. Az építkezést a fürdé­si idény kezdetére befejezik, s azt tervezik, hogy Sárospa­tak, Sátoraljaújhely város és a környező községek diákjai­nak úszásoktatását az új tan­medencével oldják meg. Másfél évtizede már, hogy igen értékes termálvíz tört fel a Sárospatakhoz tartozó Végardő közelében. Akkor Könyv a nőkről Ha a vezérigazgató nem férfi... Nézegetve a Központi Sta­tisztikai Hivatal új kiadvá­nyát, amelyet a nők nem­zetközi évének alkalmából adtak ki, a férfiemberben először is sajnálkozás ébred az ausztráliai, kubai, algé­riai, egyiptomi férfitársak iránt. Ezekben az országok­ban ugyanis ezer férfira ezernél kevesebb nő jut, az­az több a „nadrágos”, mint a „szoknyás”. Persze, a „Statisztikai ada­tok a nők helyzetéről” című kiadvány ennél magvasabb következtetések levonására is lehetőséget ad. Például: száz család közül 34 gyermekte­len. Negyedszázaddal ezelőtt ez a szám 26 volt. Ezer há­zasságra 245 válás jut. (Min­den negyedik házasságot fel­bontanak!) Néhány szám jól jellemzi a nők társadalmi megbecsü­lésének növekedését. A 351 országgyűlési képviselő kö­zül 101 nő. A tanácstagok között 25 százalék a nők aránya, s a Központi Bi­zottság 109 tagja közül ti­zenhat a nő. Továbbá: a gyógyszerészek 70 százaléka, a középiskolai tanárok több mint fele, az orvosok több mint egyharmada tartozik a „gyengébbik nemhez”. A fel­sőfokú oktatási intézmé­nyekben a leányok aránya 47,7 százalék ... Persze, az is igaz, hogy egy vezérigazga­tó, ha férfi, átlagosan 7953 forintot keres. Ha nő: 7021 forintot. De még ennél is nagyobb a különbség olyan, tipikusan női munkahelye­ken, mint amilyen a textil­­ruházati és kézműipari. Egy nő átlagosan csak kéthar­mad részét keresi annak, amennyit férfikollégája. (En­nek persze sokágú oka és magyarázata van, de en­nek taglalása meghaladja e könyvrecenzió kereteit.) Annyit azonban az előszó­ban elmondott elemzés is el­árul, hogy a nők átlagkere­sete a népgazdaság minden területén átlagosan körülbe­lül 30 százalékkal alacso­nyabb, mint a férfiaké. Eb­ben szerepe van az eltérő képzettségi szintnek, a szak­mastruktúrának, a foglalko­zási összetételnek ... Mind­ezek mellett hozzájárul a kereseti különbségekhez az is, hogy az „egyenlő munká­ért egyenlő bér” elve még mindig nem érvényesül kö­vetkezetesen minden terüle­ten. B. I. Gőzt állít elő a giÉkenergiát Az energiamegtakarítás sa­játos formáját vezették be a Lenin Kohászati Művekben. A nagyolvasztók hűtésére a közelmúltban egy szovjet szabadalom megvásárlása után készült berendezést sze­reltek fel. Az elgőzölögtető elvén működő hűtési rend­szer alkalmazásával óránként több millió kilokalória ener­giát takarítanak meg. Az itt keletkező, úgynevezett hulla­dékenergiát is hasznosítják: segítségével fűtésre alkalmas gőzt állítanak elő.

Next