Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-01 / 231. szám
A Közművelődési Bizottság ülése Hol és hogyan művelődhetnek a fiatalok? Tegnap délelőtt a megyei könyvtár tanácstermében tartotta meg Bujdos Jánosnak, a megyei tanács elnökhelyettesének elnökletével szeptemberi ülését Borsod-Abaúj-Zemplén megye Közművelődési Bizottsága. Az ülés résztvevői két fontos témát vitattak meg. A KISZ közművelődési tevékenységéről és az ifjúság művelődéséről, valamint a Magyar Képzőművészek Szövetsége északmagyarországi területi szervezetének munkájáról volt szó a KISZ megyei Bizottságának, illetve a területi szervezetnek a tájékoztatója alapján. Ezúttal az első napirendi pont taglalására vállalkozunk, képzőművészeink tevékenységére a következőkben visszatérünk. Mint az ülésen kiderült, a KISZ közművelődési tevékenységéről, illetve a fiatalok művelődési helyzetéről szóló vitát mind a közművelődési bizottságnak, mind más fórumoknak folytatni kell, hiszen tulajdonképpen egész ifjúságunk ideológiai és esztétikai neveléséről van szó. A vita résztvevői főleg azt vizsgálták, hogy milyen közművelődési formák keretében van alkalmuk a KISZ-tagoknak és a KISZ-en kívülieknek elsajátítani a legfontosabb ismereteket; hogyan és hol művelődhetnek, szórakozhatnak. Örömmel vettük tudomásul, hogy az ifjúsági házak és klubok száma évről évre nő. A miskolci intézmény mellett Edelényben nyílt új ifjúsági ház, Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon viszont egy-egy közös fenntartású intézméy szolgálja a fiatalok művelődését, szórakozását. A megyében egyébként 275 ifjúsági klub működik, ezek jelentős anyagi támogatásban részesülnek. Az Állami Ifjúsági Bizottság már az elmúlt időszakban is több mint egymillió forinttal támogatta klubjainkat évenként. A támogatás újabb formái közé tartozik a könyvvásárlási utalvány, valamint a színházjegy-, illetve hangversenyutalvány. Ezekre 150 —200 ezer forintot fordítanak évente. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a gondok elsősorban nem anyagi természetűek. Elhangzott, hogy az említett kedvezmények nem mindig jutnak el azokhoz, akik erre elsősorban rászorulnak. A községek, illetve kis települések alapszervezeteinek tagjai vajmi kevés kulturális áldásban részesülnek. Ezekre a helyekre csak ritkán jutnak megfelelő felkészültségű klubvezetők, s a helyi művelődési intézmények nem tudnak kellő programot biztosítani a fiataloknak. Az ülésen részt vevő Serfőző Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa hozzászólásában nyomatékosan felhívta a figyelmet ifjúságunk rétegződésére. Semmiképpen nem szabad — hangoztatta — homogén tömegként kezelni ifjúságunk táborát, hiszen különböző körülmények között élnek, más-más előképzettséggel rendelkeznek, a termelésben elfoglalt helyük és szerepük sem azonos. Kiss Béla, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára felhívta a Közművelődési Bizottság figyelmét a szocialista brigádokban dolgozó fiatalok, valamint a bejárók és munkásszálláson élők helyzetére. A jelenlevők egyetértettek azzal, hogy a nevelést anyagi juttatásokkal nem lehet helyettesíteni, mikor ifjúságunkról van szó, társadalmi összefogással lehet csak élet- és munkakörülményeiken változtatni, s jobb feltételeket teremteni művelődésük számára. Miközben a felnőttek ezen munkálkodnak, természetesen számítanak a fiatalok kezdeményező-alkotó készségére, cselekvési egységére is. Néhány évvel korábban megkezdett munkánkat —, melyet az MSZMP KB 1974-es márciusi határozatai szabnak meg elsősorban — most új lendülettel és egyre magasabb szinten kell folytatni. Eközben ifjúságunk iskolai képzése éppen olyan fontos, mint az iskolán, illetve a munkahelyen kívüli művelődési tevékenységének segítése, irányítása, ellenőrzése. Fontos, hogy újabb közösségi alkalmakat teremtsünk (különösen a kis településeken), s hogy felszámoljuk az ifjúságpolitikai munka ma még meglevő igénytelenségeit. Gy- Käfflizni, ne pink! Az egyik nagyvállalatnál fiatal szakmunkásokat, pályakezdő mérnököket köszöntöttek. Felvonult az elnökség a színpadra (majd’ kétszer annyian voltak, mint a lent ülők), és megindult a beszédáradat, pontosabban szólva, a felolvasásáradat. Egy ideig, mondjuk tíz percig, udvariasságból figyelt a hallgatóság, azután fészkelődni kezdett: fejét vakarta, ülőkéjét igazgatta, lábát mozgatta, sőt, volt, aki aludt. Elaludt. Neki adtam igazat! Neki adtam igazat, mert az előadó megszűnt létezni számára. Így jár minden előadó abban a pillanatban, mikor elveszti kapcsolatát azokkal, akikhez szól. Csak a szöveget nézi, s azt felolvassa. Meghitt barátság alakul ki a leírt betűk és közte, de nem a hallgatósággal! A közönség? Teljesen mellékes. Hogy valaki rosszul lesz, hogy valaki kimegy, vagy bejön, hogy egy-egy pillantás elutasító vagy befogadó? Érdekli is az előadót! Olvassa folyvást. Egy előadónak a mondandóját fejből illik tudni. Lehet vázlata, ahová a gondolati egymásutániságot felírja, bele is pillanthat időnként. Pontatlanabb lesz a megfogalmazás? Lehet! Becsúszik egy-két torokköszörülés? Lehet! Cserébe azonban előadása élővé válik. Ha egy-egy gondolatsor hosszú, azt a hallgatók jelzik. Tud rövidíteni. Ha valami érdeklődést vált ki, lehet nyújtani a témát. Előre nem látható — rendszerint zavaró — körülményeknél meg lehet állni. Egyszóval együtt lehet élni azokkal, akikhez beszél. Ezért ismételtem újra: könyörgök, ne olvassuk! D. T. B. Leporelló Herekecske, gombocska Kerekecske, gombocska címmel leporelló jelenik meg a Móra Kiadó gondozásában, amely egy új sorozat első kötete. Az új leporelló-sorozat témakörök szerint ismerteti meg a gyermekekkel a magyar néni mondókák gazdagságát. Az első könyv, az ismert néprajzkutató, Kresz Mária válogatása tíz tréfálkozó, játékos mondókát ad közre. A kis könyvecskét Szyszmán Wanda rajzai díszítik. A második kötet Süss föl nap címmel kerül majd a könyvüzletekbe; eső- és naphivogatókat tartalmaz. Szlovák iskola Több mint két évtizede egy-egy régi, nem oktatási célra emelt épületben működik Sátoraljaújhelyen a szlovák tannyelvű iskola és a vele kapcsolatos diákotthon. Szükségessé vált tehát új iskolai és diákotthoni épület létesítése, annál is inkább, mert a sátoraljaújhelyi intézet a hazai szlovák anyanyelvű általános iskolai oktatás terén vezető szerepet tölt be, és tanulóiból Borsod megye szlovák településein kívül az ország más vidékeiről is jönnek Sátoraljaújhelyre tanulni. A megyei tanács művelődésügyi osztálya és Sátoraljaújhely városi Tanácsa úgy határozott, hogy az új iskola átadásának a jelenlegi ötéves tervidőszakban meg kell történnie. Háziasszonyoknak való Pudingpor és mogyorókr Tegnap délben megnyílt a 10. Vendégül lát Borsod rendezvénysorozat egyik jelentős eseménye, az édesipari kiállítás. A Magyar Édesipar hat vállalata, valamint a termékeket forgalomba hozó ÉLVEGY Nagykereskedelmi Vállalat és a Miskolci Élelmiszer- Kiskereskedelmi Vállalat elsősorban azokat az édesipari félkész- és késztermékeket mutatják be, amelyek a dolgozó nők és háziasszonyok otthoni munkáját könnyítik meg. A kiállítás anyagai között ott van az a 22 új termék is, amelyeket az idén először gyárt, vagy fog gyártani a Magyar Édesipar. Láthatók a kiállításon az őszi BNV-n díjat nyert édesipari áruk is, így például a Duna Csokoládégyár Gerbera díszdoboza, vagy például a Szerencsi Csokoládégyárban készülő kisméretű, ám olcsó ABC-szelet. Az új termékek között külön figyelmet érdemel a Dr. Oetker pudingpor, amelynek licencét a világhírű osztrák cégtől vásárolta meg a Magyar Édesipar, valamint az otthon tortát készítő asszonyok körében minden bizonnyal hamar sikert arató mogyorókrém. A kiállítás vendégeit — közöttük Putics Józsefet, a Magyar Édesipar vezérigazgatóját, a hat édesipari gyár vezérkarát, s a HETEK Kereskedelmi Egyesülés Miskolcon tartózkodó vezetőit — Szabó József, az ÉLVEGY Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója köszöntötte. Szólt arról, hogy az édesipari kiállításoknak hagyománya van Miskolcon, s hozzájárulnak ahhoz, hogy az ipar és kereskedelem még közelebb kerüljön egymáshoz. A kiállításon nagy sikert arattak a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola cukrásztanulói, akik a helyszínen mutatják be, hogyan lehet az új pudingporból rövid idő alatt finom pudingot készíteni. Az édesipari kiállítás hétfővel bezárólag naponta 10- től 18 óráig tekinthető meg az MHSZ miskolci, Rákóczi utcai székházában. Ny. I. # Az a bizonyos pudingpor. (Ágotha felv.) Zenei világnap Október 1-ét az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa 1975-ben zenei világnappá nyilvánította.A Fűzfasíp utca 3. alatt és felett lakók, mint mindennap, október 1-én is zenei világnapot tartanak. A program — egészen csekély változtatásokkal — 1975 óta, amikor az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa zenei világnappá nyilvánította október 1-ét, ugyanaz. Hajnalban a rádió zenés műsorára ébrednek azok, akik az éppen soros csecsemők vegyes szoprán sírókórusára még nem riadtak fel. Fagott Ferdinánd bácsi a második emelet 4-ből reggel 6 és fél 7 között zenés gargalizálást sugároz a világítóudvaron keresztül. Ugyanebben a félórában Pinty Matild magyarnótákat és basszusáriákat énekel a liftben, a hatodiktól a földszintig és vissza. Három magnó és két lemezjátszó hangja tölti be a lépcsőházat 7-től háromnegyed S-ig, míg gazdáik el nem nyargalnak az iskolába. A műsor: Violinéktól a legfrissebb hazai kislemezek, Kottáséktól régi világslágerek, Pikuláéktól és Trombonéktól Kovács Kati, Keringőéktől pedig Omega-, LGT-, Skorpió-számok áradnak teljes hangerővel. A magnó-lemezjátszó koncertbe gyakran bekapcsolódik özv. Hárfa Hubertné — rézfánfigyülőn. Délelőtt csend van. Leszámítva a gyermekkocsi-megőrzővé átalakított mosókonyhában próbáló Bumbele amatőr beategyüttes több tucat wattos muzsikáját. Páros heteken, amikor délelőtt dolgoznak és délután próbálnak, a bérház Csicsónénak három lánya Röpülj páva-köre foglalja el a gyermekkocsi-megőrzőt. Ebéd után hazai és külhoni rádiók zenés ifjúsági műsorainak hangjai találkoznak a lépcsőházban. Este legalább három lakásban házisuli, a szomszédos vendéglőből cigányzene, a szintén szomszédos presszóból Tere Tihamér és együttesének zaja, az italboltból pedig kocsmadana hallik. Éjféltől hajnal 3-ig szünet, illetve felkészülés a másnapi zenei világnapra. SZABADOS GÁBOR Irodalmi-kulturális szakkör Városunk múltját kutatják Dr. Kárpáti Béla tanár — a Napjainkban megjelenő Miskolci kistükör című cikksorozat szerzője — vezetésével 1976-ban városunk irodalmi és kulturális hagyományait feldolgozó szakkör alakult a III. sz. Ipari Szakközépiskolában. Az idei sárospataki diáknapokon hat pályázattal vettek részt és ezüstérmet nyertek. A Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház felkérésére dr. Kárpáti Béla az iskolai csoporttal együttműködő kutató szakkört szervezett az ifjúsági házban. Diákok és felnőttek együtt kutatják Miskolc múltját; a Munkásmozgalmi Múzeum felkérésére városunk egykori jelentős személyiségeinek és csoportjainak tevékenységét dolgozzák fel. Rónai Sándor, Reisinger Ferenc, Gergely Sándor, Vándor Sándor, Szabó Lőrinc, Kaffka Margit, a perecesi Bányamécs, a vasgyári Jószerencse, a miskolci Daláregylet kulturális örökségét kutatják, értékelik, és rendszeresen tanulmányozzák a Termés, a Csokor és a Felvidéki Bokréta című irodalmi folyóiratokat, antológiákat. Október 10-én, hétfőn délután 4-kor tartják következő foglalkozásukat, ahová a Miskolc kulturális múltja iránt érdeklődőket szívesen várják. Sportnapok műszakiaknak Már nyolcadik alkalommal rendezik meg október 13-án és 4-én a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán a műszaki főiskolai sportnapokat. Az évről évre visszatérő sporteseményre 10 műszaki főiskolai kar diákjai neveztek. A vendéglátó főiskola tiszteletdíjat alapított a legjobb csapatnak. A VOLÁN 3. SZ. VÁLLALAT (Miskolc, József Attila u. 70., bejárat a Tüzér utca felől) az Autóközlekedési Tanintézetnél autóbuszvezetőket képez ki A költségeket a vállalat téríti: ZB, 9 betöltött 21 éves életkor, 9 legalább 8 általános iskolai végzettség, 9 „C” kategóriára érvényes vezetői engedély, 92 évi hivatásos igazolt tehergépjármű-vezetői gyakorlat, 9 büntetlen előélet. Jelentkezés 1977. október 4. és 8. között a Személyforgalmi Üzemnél (földszint 13. szoba).