Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-26 / 22. szám

A Miskolci Galériában esztendőnként van fotókiállítás; a bemutatóterem a ko­rtárs művészetek minden ágának szívesen ad otthont. Az idén először Balla Demeter képeit láthatja a közönség. A városhoz szorosan kötődő művész, a jól ismert Miskolc című képes album szerzője ezúttal egy eddigi munkáiból készült válogatást mutat be. Az Ütközően című kiállítás február 1 l-ig tar­t nyitva, naponta délelőtt 10-től este 6-ig tekinthető meg. Képünkön a művész Miskolcon készült „Lovak a vasműnél” című képe­ látható. Hét síkarnevál bánkúton Immár azt mondhatjuk, hogy hagyományos a Bán­kúton rendezendő síkarne­vál. Ugyanis az utóbbi né­hány évben a Bánkúti Sí­klub sízni, szánkózni, szob­­rászkodni, szórakozni hívja a téli sport, a téli táj­ szerel­meseit. Így lesz ez most va­sárnap is, 11 órától. A prog­ram is hagyományos. Először jelmezbe öltözött sízni tu­dók indulnak a lejtőnek, hogy lesiklás közben az ér­deklődők megcsodálhassák ,.költeményeiket”. Feltehető­en ebben az évben is lesz kéményseprő, ,robotember, estélyi ruhás ,.madám". Hó­fehérke, gonosz mostoha . .. (Nevezni egyébként a hely­színen is lehet, a kezdés előtt fél órával.) Minden évben sok az induló (no meg a néző) a hószobrászatban. A műal­kotásoknak megadott idő alatt kell elkészülniük ... Hószobrász bárki lehet, aki a helyszínen benevez. A sí­karnevál sportprogramja már magasfokú sízőtudást kíván. A páros műlesiklóversenyben a pálya két oldalán azonos nehézségű terepet jelölnek, ki. A versenyzők egyszerre indulnak, és aki hamarabb ér a célba, az győz. Még na­gyobb tudás szükségeltetik a sí Ki mit tud?-hoz. Ez a kora estébe nyúló program leglátványosabb száma; rendszerint síoktatók is in­dulnak. A lejtőn lehet kerin­gőzni, hátrafelé csúszni, ak­robatikus elemeket bemutat­ni, polkázni... és ki tudja, mi mindent. Vasárnap 11 órától eldől. KRÉTAKÖR Az Európában is ismertté vált, eredeti kínai témát (az igazi anya kiderítésének salamoni döntéssel rokonított ítéletét­ lát­hatjuk ma este a képernyőn. A XIII. században élt kínai szerző, Li Hsziang-tao „Krétakör” című drámája nyomán dolgozta fel a témát Bertold Brecht is. A Jüan­­korszakban, amikor a mongol hódítás nyomán megújult és ki­alakult a kínai színjátszás, a színház plebejus művészetté vált. A kornak számos ismert nevű szerzője van, bár akkoriban a drámaírók még nem irodalmi műveket írtak, inkább csak szö­vegkönyveket jegyeztek le a színházak számára. A hagyomá­nyos kínai drámában a színészek rendszerint sok lehetőséget kap­tak, hogy szövegeiket saját ki­l­­főből is kiegészíthessék. Li Hsziang-taónak ez volt a legje­lentősebb, valóban figyelmet ér­demlő drámája. Bódy Gábor fel­dolgozását érdeklődéssel várhat­juk (szombaton este 10-kor), mert némi képet kaphatunk az egy­kori kínai színjátékról, bár sza­bad tévés elgondolásban. A ren­­dező „etikai tanmesének” szánta a darab feldolgozását. GYEREKEKNEK Mesedélelőtt lesz január 28-án, vasárnap 10 órakor az Úttörőházban. A Báb kicsik­nek és nagyoknak című mű­sort délután két órakor a Gyermekváros lakóinak meg­ismétlik. FIATALOKNAK A Pallas együttes közreműkö­désével görög táncház lesz janu­ár 27-én, szombaton délután öt órakor az Ady Endre Művelődé­si Házban. Vasárnap ugyanebben az időpontban pedig a Favorit zenekar játszik a diósgyőri in­­tézmény­ben. Várják a fiatalokat a város többi művelődési házá­ba is; vasárnap a Reflex együt­tesnek lesz rock-délutánja az If­júsági Házban, a Vörösmartyban pedig délután ötkor maratoni disco kezdődik. Műsorvezető: Ko­vács László, régi kalauz a Bánkúti meghívó helyett... Egy orvosprofesszor saját élete árán menti meg betege életét és a fiatal nőt hamarosan aggasztó kérdések gyötrik. Igazságos-e a dolgok ilyetén alakulása, vajon nem volt-e sokkal értékesebb ember a professzor, mint ő? Milyen fe­lelősség hárul rá most, hogy életben maradt, és igazolható-e a halál egy másik élettel, az ő életével? Veljo Kraszper Az élet és a szerelem ideje című szovjet filmje a különleges helyzet által feladott kérdésekre a mindennapok során is használható választ ad: nem árt, ha tudjuk; azzal, hogy élünk, teszünk-e valamit önmagunkon kívül másokért is? Könyvnapi pályázat A könyvnapok 50. évfor­dulója tiszteletére a Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülése és a Könyvtártudományi és Mód­szertani Központ pályázatot hirdetett a magyar könyv­napok, könyvhetek történe­tének, elsősorban kevésbé is­mert eseményeinek feldolgo­zására. Miután a pályázat határideje február 15-én le­­jár­, s mert az idei ünnepi könyvhét megnyitóját éppen Miskolcon rendezik, nem árt felhívni mindazok figyel­mét, akik egy-egy város vagy nagyobb tájegység könyvnapjainak, könyvhetei­nek történeti áttekintésével — amelyhez felhasználhatók a sajtóban megjelent közle­mények, levéltári anyagok, írásos vagy nyomtatott doku­mentumok, s személyes vis­­­szaemlékezések — pályázni kívánnak, hogy legfeljebb, 20 gépelt oldalas pályamun­káikat a Magyar Könyvkia­dók és Könyvterjesztők Egyesülése címére (Budapest, Pf. 130. 1367) a fenti idő­pontig küldhetik be. A leg­jobb pályamunkák szerzői között 5 ezer, 3 ezer. 1500 forintos jutalmakat és 500 forintos könyvutalványokat osztanak ki. Az Ok ketten sikere Brüsszelben ..A fesztivál egyik legjobb filmje” — állapítja meg a Libre Belgique kritikusa Mészáros Márta „Ok ket­ten” című alkotásáról, ame­lyet nagy sikerrel mutattak be a brüsszeli filmfesztivá­lon. „A film könyörtelen realizmust sugároz, amelyet azonban gyöngédség és hu­mor kísér” — hangoztatja a La Cité című lap. Hiányzik egy férfi Fekete Gyula terve — mely szerint 12 kötetben megírja 1945 krónikáját — nagyszabású. Él­ményfedezetet — mint ahogyan azt Bata Imrével beszélgetve elmondta — az ifjúság ad, az, hogy sok helyen és tevékenyen is részt vett 1945 fordulatos eseményeiben. A Nyitott könyv­ben a regényrészlet tévéfeldol­­gozása azonban még a leggon­dosabb rendezés mellett sem tudja felidézni az egész kon­cepciót, nem jelentett meggyő­ző hitelű élményt. Meggyőzőbb volt az író dikciója, ahogyan summázta regényírási szándé­kát, mint a látottak. Lehet, hogy megint a tévé-dramatur­gia a ludas? Az élet, az élni akarás erősebb, mint a kegye­let, vagy a hűség — mondotta­­ az író, s ez igaz is. A képer­nyőn viszont egy eléggé ho­mályos nyomozási történetet láttunk, néminemű krimis iz­galomkeltéssel. Holott a lényeg éppen nem a krimi, hisz ma­guk a szereplők térnek napi­rendre a dolog felett. A háborúk története maga a történelem — hallottuk éppen szerda este a rádió­ban a Kilátó című műsor­ban. A második világháború azért jelent döntő fordula­tot a történelemben, az Iro­dalomban is, mert ebben egyértelműen „kiábrándult” az emberiség a háború „mí­toszaiból”. Az már az első világháborúban bebizonyo­sodott, hogy nem csupán a katonák dolga. De sokáig élt még a művészekben is az a téves kényszerképzet, hogy a háború „férfias ka­land”, vagy olyan purgató­rium, amelyben „megtisztul­hat” az emberiség. Fekete Gyula regénycíme egyértel­műbben fogalmaz: Nincs „hő­si halál”, mert minden ér­telmetlenül kioltott élet hi­ányzik, jóvátehetetlenül. Mára tudniillik az élőknek hiányzik: az apa, a fiú, a testvér, a szerető, a férj. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a háborúról a békében kell gondolkodni. S nem azért, hogy a „múlton rágódjunk ”, hanem azért, hogy ne le­gyen több háború. Az élők emlékezete azonban olyan, mint a homok: az idő min­dent betemet, elmos, tom­pít. Ám az író, a művészet nem teheti, mint ahogyan soha nem is tette ezt. Garas Tibor mondta ki a minap szintén a tévében,­ hogy a múlt idézése és elemzése igenis a jövőt ké­szíti elő. Az a tudat — le­gyen az egyéné vagy a nem­zeté —, amelyből kitörlődött a múlt, egy idő után cse­lekvésképtelenné válik. Ta­lán sokat beszélünk 1945- ről, de még mindig nem tu­dunk eleget róla. Valóban kivételes történelmi pillanat volt. Lehetőségeket szabadí­tott fel, alternatívákat, s ezek felidézése, újragondo­lása a jelenben hasznosítha­tó tanulságokat kínál. Feke­te Gyula, a publicista szen­vedélyes vitatkozó. A regé­nyeit azonban nem a köz­életi gondolatai illusztrációi­nak szánja, hanem olyan esztétikai minőségeknek, amelyek állják az idők ve­rését. Mégis igaza van Bata Imrének, amikor arra utalt, hogy a publicista és a szép­író hatása csaknem azonos. Azaz nem kell fenntartás nélkül elfogadnunk minden gondolatát, de tovább nem gondolni, töprengeni azokon , hiba lenne, önmagunkat rövidítenénk meg vele. (K­orpácsi) FENTEK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Hétvégi panoráma. Aján­lóműsor sok muzsikával. — 13.57: Legenda. Versek. — 14.10: Kórus­pódium. — 14.25: Kovács József­­né és Bojtor Imre népdalokat énekel. Béres János furulyázik. — 14.44: Magyarán szólva... — 15.00: Hírek. — 15.10: Rafael Ku­belik Dvorzsák-műveket vezé­nyel. — 15.28: Tudod-e? — 16.00: Útközben. — 16.05: Mécses Kar­­gal a pusztán. Dokumentumműsor. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.09: Boccherini: C-dúr gitár­ötös. — 17.33: Láttuk, hallottuk. — 17.58: Pavel Gerdzsikov Mo­­zart-áriákat énekel. — 18.15: Hol­ volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Tipegő. — 19.35: Woody Herman zenekará­nak hangversenye Budapesten. — 21.00: Délei Lakatos Sándor népi zenekara játszik. Győri Szabó József nótákat énekel. — 21.30: Ami a számok mögött van. Üze­mi koszton. ~ 22.00: Hmek. — 22 15: Sporthírek. — 22.20: Négy vélemény Ázsiáról — hat néző­pontból. — 22.30: A Beaux Arts trió hangversenye. —­­4.00: Hírek. — O.it­: Magyar rézfúvósegyütte­­sek játszanak. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Édes anyanyelvünk. — 12.33: Nótamuzsika. — 13.15: Süs­sünk, süssünk valamit. — 13.30: A zene titka. A Gyermekrádió műsora. — 14.00: Kettől ötig... — 17.00: Mindenki iskolája. — 17.30: Ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Melis György operettdalokat énekel. — 19.01: Könnyű- és tánczene Ausztráliá­ból. — 19.26: Falusi esték. Téli erdőkben. — 20.00: Félóra nép­zene. — 20.30: Hírek. — 20.33: Legenda a lóról. Zenés játék. — 22.08: A tegnap slágereiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Behár György szerzeményeiből. — 23.45: Régi magyar muzsika. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Pódium . . . Szerkesz­ti: Varsányi Z­suzsa. Bemutatjuk a leninvárosi és az emődi nép­zenei­ együttest. —­ Hol töltsük a hétvégét? Kulturális és sport­­program. — 18.00—18.30: Észak­­magyarországi Krónika. (Mun­kásőrök ünnepélyes egységgyűlé­se. — Községi védőnők megbe­szélésén.) — James Last ének- és zenekarának műsorából. — Hí­rek, Lapelőzetes, Televízió, 1. műsor: 16.30: Hí­rek. — 16.35: Természetbarát. A Telesport turisztikai magazinja. — 16.55: Játék a betűkkel. — 17.20. ..A 6-os végén”. Új város: Barcs. — 17.55: öt perc meteoro­lógia. — 18.00: Ebben az évben történt. . . — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv­híradó. — 20.00: A király mezte­len. — 21.30: Átváltozások. Port­réváz­lat Csarnói Katalin balett- műsor művésznőről. — 22.90: Delta. — 22.40: Tv-hiradó 3. Televízió, 2. műsor; 20.01: Ve­zetők kladja. Riportműsor. — 20.30: Öt perc meteorológia. — 23.35: Természetbarát. A­z éle­sport turisztikai magazinja. — 20.55: Tv-híradó 2. — 21.25: For­gó­ szín. V/4. rész. — 22.05: Musz­táng. Szovjet film. Szlovák televízió: 15.00: Szóra­koztató zenés műsor. — 15.50: Kisfilmek. — 16.35: Hírek. — 16.55: Tévéjáték. — 17.55: Pozso­nyi híradó. — 18.10: Természet­film. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: Szórakoztató műsor. — 20.10: Francia tévéso­rozat, 8. rész. — 21.10: Dokumen­tumfilm. — 21.30: Tv-híradó. — 22.00: Cseh filmvígjáték. — 23.35: Zenés műsor. Miskolci Nemzeti Színház (7): Máz. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : Balla Demeter fotómű­vész kiállítása. — Miskolci Kép­tár (10—18) : A XX. század ma­gyar festészete. — Kondor Bé­la-emlékkiállítás. — A vizuális nevelés műhelyei. I. — Mini Ga­léria (10—18) : Dobrik István ki­állítása. — József Attila Könyv­tár (12—20): Stettner Béla grafi­kusművész kiállítása. — Vasas Galéria (14-19): Csete Ildikó tex­tiltervező és Kun Éva keramikus kiállítása. — Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és munka. — A Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja 1918—1919. — Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház (8— 20): Török László fotókiállítása. — Nehézipari Műszaki Egyetem (10 —16): Tar György kollázskiállí­tása. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Méreggel Mb. szí. NSZK film­­ 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Felemelt helyár! Kezdés: 14, lne. 8 órakor KOSSUTH Ritkaságok boltja Szí. angol film Kezdés: 13. ha5 órakor Az élet és a szerelem ideje Szí. szovjet film Kezdés: 7 órakor KOSSUTH, éjszakai előadás A javíthatatlan Mb. szí. francia film Másfél h­elyár! Kezdés: 9 órakor FÁKLYA Nem élhetek muzsikaszó nélkül Szí. magyar film Kezdés: f6, 17 órakor PETŐFI Az egér és a macska Mb. szí. francia film Felemelt helyár! Kezdés: 15, 17 órakor HÁMOR Száguldás gyilkosságokkal Mb. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Másfél helyár! Kezdés: 6 órakor SZIRMA Leigázottak bolygója Mb. NDK film Kezdés: 16 órakor KRÚDY Fuss utánam, hogy elkapjalak Mb. szt. francia film Kezdés: 6 órakor SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális­ programjából. — 8.30: Lányok, asszonyok. — 8.55: Jean-Pierre Rámpás fuvolázik. — 9.30: ..Amíg szívük dobog...” — 10.00: Hí­rek. — 10.05: Johann Strauss operettjeiből. — 10.54: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkóru­sa romantikus kórusműveket énekel. — 11.14: Rádiószínház. A sárga telefon. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Jeanette MacDonald filmda­lokat énekel. — 8.20: Négy véle­mény Ázsiáról — hat nézőpont­ból. — 8.30: Hírek. — 8.33: Heti­­lapszemle. — 8.38: Örökzöld dal­lamok. — 9.43: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 10.00: Szombat délelőtt. Televízió, 1. műsor: 8.00: Tévé­torna. — 8.05: És így tovább. To­vábbképzés matematikatanárok­nak. — 9.20: Világnézet. A mű­vészet. — 10.00: Kertészkör. Ri­portműsor. — 10.15: „Életet az éveknek”. Nyugdíjasok műsora. — 10.55: Eurogang. NSZK bűn­ügyi tévéfilmsorozat. — 11.51: Játék a betűkkel. HEVESY IVÁN FILMKLUB Klein úr Szt. francia—olasz film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 15. 17 órakor TÁNCSICS B. ú. é. k. Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 15, 17 órakor SZIKRA Apacsok Mb. szí. NDK film Kezdés: 5, 7 órakor i.

Next