Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-26 / 148. szám
♦ Két lövéssel a divat előtt. Ez jellemzi az Avas Ruházati Szövetkezet külföldi bérmunkában gyártott modelljeit. Képeink mottója: varáció egy kabátra. Az okkersárga mikrokord bársonyból készült kapucnis átmeneti kabát fölött egy ballonból készült mellénykét visel manekenünk Egy ruha, ha hazajön... Külföldön igen, itthon nem Tegnap egy kicsit beszabadulhattam a paradicsomba. De sajnos, a tiltott gyümölcs esete forog fenn, azaz mindent a szemnek... Vendégségben jártunk az Avas Ruházati Szövetkezetnél. Akinek a Deák tér előtt visz el az útja, láthatja, hogy nap mint nap külföldi cégjelzésű kamionok parkolnak a szövetkezet előtt. Rendszeres látogatók a vámosok is, akik itt helyben ellenőrzik a szállítmányt, s plombálják le a kocsikat. Szinte családtagnak számítanak azok a nyugati technikusok akik tanácsaikkal látják el a szövetkezetieket. A minőségellenőrzés is az ő feladatuk, s így menet közben kiküszöbölhető minden probléma. Éppen ottjártunkkor toppant be az irodába Heinz Niehus, a hamburgi Britta Oldendorf cég képviselője. A szikszói üzemből érkezett, ahol villámlátogatást tett, a kabátok minőségét ellenőrizendő. Megtudtuk tőle, hogy igen elégedett az itt gyártott holmikkal, s kitűnő partnerekre talált az Avas Ruházati Szövetkezet dolgozóiban. Azt is elárulta, hogy tapasztalatcserére vinné néhányukat az NSZK-ba. Más hazai szövetkezetekkel is van kapcsolatuk, onnan már ellátogattak néhányan Hamburgba. S mi lett az eredmény? Alig telt el néhány hónap, és csaknem 50 százalékkal nőtt az üzem teljesítménye. Vajon miért? Két lépéssel a divat előtt —! Munkaidő van — kell dolgozni — mondja tört magyarsággal, bár ahhoz képest kitűnően beszéli nyelvünket, hogy alig másfél éve jár ide. A szalagrendszerben futni kell az anyagnak, csak a pihenőidőben kávézhatnak, cigarettázhatnak a dolgozók. Tulajdonképpen igen kis szériában, úgynevezett butikárut rendelnek az Avas Ruházati Szövetkezettől a külföldi partnerek. S mondhatjuk, két lépéssel járnak a divat előtt. Kovács Erzsébet termelésvezető mutatja be a nem mindennapi kollekciót. Csodálatos muszlinokat, bársonyokat és pamutjersey-t dolgoznak fel eszményi szabásminták alapján. Dominálnak a vagián- és a japán-ujjak, rakásokkal, húzásokkal, ráncokkal díszítik a ruhákat. A legutolsó divatjegyek alapján készült az az átmeneti kabát, amelynek tetején még egy kis külön mellény is található. Valószínűleg kamaszaink kedvence lenne az a marrha félkabát, amely egy pilótadzsekure emlékeztet A mintakészítő üzem Kornidesz Gaboné és Erdélyi Györgyné kicsi birodalma. Nem akarunk kulisszatitkot elárulni, s ők is azt szeretnék, ha meglepetés maradna, de itt sorjáznak azok a modellek, amelyeket majd a miskolci ipari kiállításon a nagyközönségnek bemutatnak. Alighanem sok hölgy szívét dobogtatják meg; ki ne szeretné ezeket a kis költeményeket a maga ruhatárában tudni? A miskolci nők nevében a seregszemle közben mesélte el a termelésvezető a következő anekdotát. Egy közeli ismerőse kivette a szekrényből megmutatni, milyen csodálatos kabátot vett egyik külföldi útján. Ő egy pillanatig szóhoz sem jutott, majd azt mondta: ezt mi csináltuk. Nem hittek neki, de amikor felsorolta a címkén található „paramétereket”, vége lett a kétkedésnek. A szövetkezet vezetői is tudják: előfordulhat, hogy hazajön egy-két modell. Kmeczkó Istvánnal, a szövetkezet elnökével, Csillám Ferencné személyzeti vezetővel és Kozma Lászlóné főkönyvelővel beszélgetünk. A miskolci nők nevében tolmácsolom: mi is szívesen látnánk a kirakatokban ezeket a szépségeket... A válasz tulajdonképpen meglepő: elismerik, hogy amit exportra meg tudnak csinálni, el tudnák készíteni belföldre is, de itthon ezeket a darabokat még nem igényli a kereskedelem. A két évvel ezelőtt gyártott kendőruhát senki sem vette észre a kiállításon, most sok-sok nő szívesen viselné. Kicsit tréfásan így fogalmaznak: senki sem lehet próféta a saját hazájában. Nehéz egyezségre jutni az itteni kereskedőkkel az árkérdésben — bár én személy szerint kétlem, hogy drágábban kerülnének a boltokba, mint például bármilyen butikáru. Vastagabb-e a szemében,? E beszélgetés alkalmával sikerült még egy tévhitet eloszlatni. A laikus ugyanis azt gondolja, hogy a külföldiek sokkal vastagabb szemüvegen át nézi a minőséget, mint a hazai átvevők, itt más a helyzet. A külföldiek a fazont nézik, a külcsínt, egy-egy módosítás után — ha azt az ésszerűség diktálta — nem ágálnak. Itthon, a meósok legfontosabb munkaeszköze a centiméter, s ha tévednek, már leosztályozzák a portékát, kötbéreznek, minőségi kifogást emelnek. Két éve múlt, hogy a Női Szabó Szövetkezet és a Miskolci Textilkonfekció Szövetkezet Avas Ruházati Szövetkezet néven fuzionált. Nem a legvilágosabb körülmények között kezdték, s az eltelt idő alatt három és fél milliót fordítottak a munkakörülmények jobbítására. A szervezés magasiskoláját kell járniuk, hogy a tíz helyen működő egységekben flottul menjen a munka. Ebben a fél évben már 100 ezer különféle ruházati cikkük hagyta el az országhatárt. Nem kell különösebben bizonygatni, mit jelent ez devizában a népgazdaságnak . .. Egyéves teljesítményük, ha termelési értékben számoljuk, megközelíti a százmillió forintot. Kilépve ebből a kisruházati paradicsomból, újfent csakannak az óhajtásunknak adhatunk hangot: jó lenne, ha Miskolc lányainak és asszonyainak, de az erősebb nem képviselőinek sem lenne tiltott gyümölcs mindaz, ami hazai pályán készül... OLÁH ERZSI # A miskolci ipari kiállításon találkozhatunk ezzel a modellel is (Kerényi László felvételei) Miskolc 19111—1995. Ill Szerviz és barkácsmírheís a lakótelepen Évente átlagosan ! százalékkal kívánják fejleszteni a szol. Ráhatásokat Miskolcon. Tizenöt év alatt ez 130—140 százalékos növekedést jelent. Ezen belül néhány szakma (teherszállítás, gépjárműjavítás, építőipar stb.) az átlagosnál jóval gyorsabb ütemben fejlődik majd — az igények parancsára. Másfél évtized alatt ugyanis jelentősen emelkedik életszínvonalunk, ezzel együtt változik az életmódunk. A háztartások zöme el lesz látva automata mosógéppel és más eszközökkel, több tízezerrel nő a gépkocsik száma, és egyeduralkodóvá válik a szirtes televízió. Nyilvánvaló, hogy növelni kell az említett tartós fogyasztási cikkek javítását, karbantartását végző szervizek számát, kapacitását, s javítani a műszaki ellátottságát is. • • Önkiszolgáló Patyolat-szalonok A színes televíziók, automata mosógépek javításához, karbantartásához bizony fel kell nőni az e munkát végző szervizeknek, azaz meg kell teremteni a műszaki-technológiai feltételeket. A helyszíni javításokat pedig szervizkocsik segítségével végzik majd- Tervidőszakonként legalább két-két lakótelepi szervizt kívánnak létesíteni. A textiltisztítás árbevétele a számítások szerint megháromszorozódik 15 év alatt. Új szolgáltatási formák bevezetését is tervezik: önkiszolgáló szalonok, szekrényes átvétel, bérágynemű-szolgáltatás, háznál történő szőnyegtisztítás. Gépjárműjavítás A közlekedés távlataival foglalkozó cikkben már utaltunk rá, hogy a koncepció szerzői szerint 15 év alatt a jelenlegi 20 ezerről 72 ezerre nő a személygépkocsik száma. Ha nem is következik be az állomány ilyen mértékű növekedése, a gyarapodás tízezrekben lesz mérhető. A szakemberek úgy látszik azzal is számolnak, hogy egyre tökéletesebb gépkocsikat vásárolhatunk majd, mert szerintük a javítási idő az évi 26 óráról 23 órára fog csökkenni. De mindent összevetve, a javító-karbantartó kapacitás jelenlegi szintjének tartásához is tetemes beruházásra lesz szükség. A lakótelepekre tervezett több szintes garázsokban is lesz majd kisebb javítóműhely, sőt lehetővé teszik a tulajdonosok számára, hogy a közös szerszámokkal maguk „bütyköljék” autójukat. Bizonyosra vehető, hogy fokozódik az igény a kereskedelmi szolgáltatások, így például az áru házhoz szállítása iránt. Mini-bázisok és komplex brigádok A kisebb karbantartási munkákat már a közeli években a lakótelepeken szervezett mini-javítóbázisok, illetve a házkezelőségekhez rendelt komplex brigádok végzik majd el Emellett a „Csináld magad!” mozgalom további térhódítására számítanak a tervezők. Máris több barkácsbolt és barkácsműhely található a városban. Ezeknek a számát tovább növelik, és lehetővé teszik, hogy egyre többfajta gépet, háztartási eszközt kölcsönözzön a lakosság. (Folytatjuk) (bekes) Június 29—július 1., Leninváros: Megyei ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok A KISZ Borsod megyei és Leninvárosi Bizottsága, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa és a Borsod megyei Tanács az idén Leninvárosban rendezi az V. Borsod megyei ifjúmunkás és szakmunkástanuló napokat. A június 29-én kezdődő eseménysorozatra a megyéből mintegy félezer fiatalt várnak. A résztvevők június 29-én az ünnepi megnyitó után— amelyet este 7 órakor a Derkovits Művelődési Központban tartanak — a KISZ Központi Művészegyüttes Folkpódiumának műsorát tekintik meg, majd baráti találkozón ismerkednek egymással az LMTSC-sporttelepen. A találkozó másnapján két előadást hallgatnak meg a résztvevők. Előbb az V. ötéves népgazdasági terv időarányos végrehajtásáról, az 1979-es tervből adódó feladatokról lesz szó, majd a KISZ feladatairól a gazdasági építőmunkában. A délutánt a sport jegyében az LMTK-sporttelepen töltik a fiatalok. Edzett ifjúságért sportdélutánt szerveztek a rendezők. Este 7 órától olimpiai élménybeszámoló lesz a program, majd filmvetítés zárja a szombati napot. A találkozó zárónapjának délelőttjén Üzemi és szakmunkásképző intézeti KISZ-szervek és -szervezetek kapcsolata címmel hangzik el előadás, majd Leninváros, Borsod megye vegyipari központja címmel filmvetítés szerepel a programban. Ezt követően Fórum-szerű műsorban időszerű kü- és belpolitikai tájékoztatást kapnak az ifjúmunkások és szakmunkástanulók, s vasárnap déli 1 órakor záróünnepséggel fejeződik be a háromnapos program. # Libikóka (Kerényi felv.) Életmentő kútba esett négyéves kisfiú életét mentette meg a Tolna megyei Bonyhádvarasdon Pál András nyugdíjas Az idén, március 19-én felügyelet nélkül játszottak gyerekek a kút mellett, s annak elzáró betonlapját kinyitották. A szerencsétlenül járt gyermek egy játékbaba után kapva zuhant a tíz méternél mélyebb kútba. Szerencsére, egy cső is volt a mélyben, s ebben sikerült egy ideig kitüntetése fenntartania magát. A segítségére siető emberek közül, egyedül Pál Andrásnak volt bátorsága kötélen leereszkedni a kútba, s a már ereje fogytán levő kisfiút az utolsó percben felvitte a felszínre. Pál Andrásnak a Minisztertanács Életmentő ■ emlékérmét adományozott. A kitüntetést tegnap Szekszárdon Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke adta át