Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1979-11-01 / 257. szám
Könyv és ifjúság Egy vetélkedő haszna Két érzésnél küzd az újságíró, amikor a KISZ KB meghirdette Könyv és ifjúság vetélkedő miskolci döntőjéről kell beszámolnia. Essünk túl előbb a kellemetlenebb részen (mert bírálni soha nem kellemes!). A felhívást nyáron adták ki, a „nagy vakáció” idején, s ezzel (vagy mással?!) magyarázható, hogy Miskolc középiskolái egyszerűen nem vettek tudomást a vetélkedőről. Pedig ha van fontos ügy, amit a KISZ-nek minden erővel támogatnia kell, akkor ez éppen az olvasás és a művelődés. A KISZ KB felhívása elég „levegősen” van megfogalmazva ahhoz, hogy az ifjúság minden rétegét mozgósítsa. Örvendetes, hogy Miskolc nagyüzemei komolyan is vették ezt. A verseny utáni beszélgetésben fogalmazta meg ezt az egyik LKM-ben dolgozó fiatal, amikor azt mondta, hogy ,,A vetélkedő legnagyobb haszna a vállalaton belül mérhető le. A fiatalok kérték azokat a könyveket, amelyekről a vetélkedőn szó volt.” Ugyanekkor ellentmondásos vélemény alakult ki a Földes Ferenc Gimnázium nagytermében kedden délután megrendezett városi döntőről. Mindenki elismerte, hogy a Kereskedelmi és Vendéglátóipari KISZ-bizottság — ők állították össze a forgatókönyvet — igen alapos, sőt áldozatos munkát végzett. Faller Katalin KISZ-titkár és Farkas Jánosné kultúrfelelős megérdemli, hogy elismeréssel írjuk le a nevét. Ugyanakkor azt is el kell mondani — s ezt nem elmarasztalásnak szánjuk —, hogy — úgy tűnik — nehéz szakítani a vetélkedő sablonokkal. A gond — amint az a beszélgetésekből is kiderült — a műveltség fogalmának körvonalazatlanságából, megfogalmazatlanságából fakad. Mert igaz ugyan, hogy egy vetélkedőnek játékosnak kell lennie — fiatalokról van szó! —, tartalmaznia kell logikai feladatokat is, valahogyan mérnie kell a lexikális tudást is, a kérdés azonban a hogyanon van. ..Baj nincs, hisz a körülbelül 1500 kérdésből csak 7-re nem tudott válaszolni az 50 fiatal. Mégis úgy véljük, hogy ezek a fiatalok komolyabb feladatok megoldására is képesek ma már! MIT GONDOLNAK MISKOLCRÓL? Hogy mire alapozzuk ezt? Azokra a dolgozatokra, amelyet éppen ezek a fiatalok írtak. A feladat az volt, hogy írják le véleményüket Miskolc művészeti életéről és tegyenek javaslatokat. A kedd délutáni verseny azzal indult, hogy Sír László, a városi tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője értékelte ezeket a dolgozatokat. Sajnos, csak egy éjszakára kaptam meg ezeket az írásokat (örömmel olvasnék néhányat nyomtatásban is), de túlzás nélkül állíthatom, hogy kevés üdítőbb olvasmányélményem volt az elmúlt hetekben! Első olvasásra is meglepő ezeknek a fiataloknak a tájékozottsága és érettsége, az az alaposság, körültekintés, ugyanakkor egészséges kritikai szellem, ahogyan városunk kulturális életét szemlélik. Messzemenően nem kívülállóként, hanem a gazda jogos igényeivel, követelményeivel. Amellett, hogy feltérképezték a város kulturális életét, racionálisak, elfogadhatók a javaslataik is. Még a szigorúbb gazdasági helyzetre is tekintettel voltak. VÁROSKÉP ÉS MŰVÉSZET Érdemes néhány példát kiragadni, mit is tettek szóvá. A sokat emlegetett Petrógyűjtemény dolgát, Miskolc ,,kádergazdálkodását”, amely elereszti a tehetségeit, a jó művészeti propaganda és az erők összefogásának a hiányát, más szóval a kezdeményezőkészséget is mondhatnánk, a pazarlást ténylegesen megtevő szellemi-művészi erőinkkel. Szóvá teszik a városképet, a kulturális intézményekkel való ellátatlanságot, de önkritikusan szólnak az ifjúság magatartásáról is. Észreveszik a jót is, s ez a realitásra való törekvés hitelesíti a kritika jogosságát. A legnagyobb tanulság, ami túlmutat a vetélkedőn, az, hogy lehet, sőt kell is számítani ezekre a fiatalokra! Ajánlatos lenne többször is megkérdezni őket, s a következő vetélkedőkön már eleve ilyen célfeladatokat adni nekik. Mert már nem csupán játszani tudnak... Végezetül — ha már vetélkedőről van szó — álljon itt a nyertes csapatok névsora is (személyenként körülbelül 300 forint értékű könyvajánlatokat kaptak): 1. Nehézipari Műszaki Egyetem I. csap, 2. a Földes Ferenc Gimnázium I. csapata, 3 az LKM II. csapata, 4. a Földes Ferenc Gimnázium Váci Mihály KISZ-alapszervezete. 5. az LKM 1. csapata. (horpácsi) Ma este bemutató A till Csapat madárka Négy éve, pontosan 1975. szeptember 20-án a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet csűrjében játszotta először — magyarországi ősbemutatóként — a Miskolci Nemzeti Színház az itáliai író—színész—rendező—táncos, Angelo Beolio (Ruzante) Csapodár madárka című vásári komédiáját. A darabot, melyet most felújítanak, akkor egy főiskolás rendező állította színpadra. Most a színház művészeti vezetője rendezi. A két személy egy: Csiszár Imre. Nagy siker volt annak idején a „Madárka”, játszották téesz-magtárban, Diósgyőrben, a gyárban, az egyetemen, a Földes gimnázium udvarán és persze a Játékszínben. Akkor Blaskó Péter, Lázár Katalin, Csapó János, Maszlag István, Somló István voltak a komédia szereplői. A felújításban Lázár Katalin szerepét Szerencsi Éva, Maszlag Istvánét Újlaky Dénes vette át Csiszár Imre mondja: — ötven előadást ért meg a Csapodar madárka, az egész szezonban játszottuk. Hogy miért vettük újra elő? Úgy éreztem, hogy van még ebben a darabban jó néhány előadás, amit az is bizonyít, hogy már most minden jegy elővételben elkelt novemberre és decemberre. — . ..Madárka*’ a reneszánsz első írásos műve, még a commedia del* arte előttről. Sok kis jelenetből állt össze, ezeket a kis ..bohóctréfákat*’ maga a szerző játszotta társával, társaival. A vallási színjátszással szakítva, Arisztophanészhez, Plautushoz nyúlt vissza, harsány, szókimondó komédiát teremtve. — A közönség, szeret nevetni, és mi úgy szeretnénk ezt az igényét kiszolgálni, hogy a színjátszás e kezdeti korának ragyogó darabjával színvonalasan szórakoztassuk. Négy hét próba áll mögöttünk, és reméljük, sok jó előadás előttünk. * Bemutató: ma este 7 órakor, a Játékszínben. (Sz) ♦ Ketten az ötszereplős Csapodar madárkából: Szerencsi Éva (Bella, a „Madárka") és Blaskó Péter (Menalo). (Jármay György felvételei) Holnap, 17 órakor kórushangverseny a sportcsarnokban November 2-án este 5 órakor a sportcsarnokban kórushangversenyt rendeznek a nemzetközi gyermekév alkalmából. A miskolci általános iskolák kórusai lépnek fel. Gyertyagyújtás Nagyapám pap volt. A gyermekemlékezet furcsán szelektáló rostája a temetésből csak a feketeruhás házak tömkelegét, s a végtelennek tűnő, csikorduló falusi fehér hóban rótt utat őrizte meg. Ott, naiv kisfiúsan kandikálva a fagyott, deresen csillogó göröngyökön taposó gumicsizmás lábakat, lendült kapákat, s tompa, semmivel nem utánozható dübögést rögzített hiányos rövid filmként gyermekkori énem, máig megmaradóan. Élő emlékezetem nem sokat őrzött meg, örökre zárolt rekeszeiben a nagyapámról. Az orgona mellől látott kopasz és fejkendős fejek szabályos rendjét, öregesen rezegtetett erős hangjukat, s nagyapám hangját ahogy a szószékre támaszkodva beszél, a fehérre meszelt falak közt. A hangját érteni csak most kezdem. Sokszor felmerül bennem pár, megmagyarázhatatlan okból megragadt, paposan bölcs, olyan igazi,lelkek pásztora’’ mondata. Azóta már azt is tudom, hogy református létére zsidókat temetett, kilopva őket a gettóból. A segítséget nem felekezet szerint mérte. Régen voltam már ott, az ő temetőjében. Régen láttam már sok gyertya, mécses ingadozó ezer lángja közt az elmúlás illatával terhes krizantém-halmokat. Tegnap láttam a virágokat. Igaz, illatukat nem érezhettem. A szemközti ház ablakainak kilincsén lógtak a hidegre akasztva. Halottak napján sokan lesznek a temetődben is, nagyapám. A faluban azt tartják: halálra énekelted magad, mert végtisztességben nem ismertél csak első osztályút. Tudom, hogy az emlékezés gyertyatanúi közül sok neked is ég, nagyapám. K. L. Hívj a messzeségbe! Az az igazság, hogy a film ,mint a végén sem értettem, nagyon távoli, elvont gondolatsor eredményeként kaphatjuk azt a következtetést, hogy a kis család, csonka család, az elvált anya és kamaszodó fia egy másrata látásának valami ilyen egyértelmű, tiszta, szép életet jelentő, a messze távoli is kibontó értelme van. Az irodalmi alapanyag Vaszilij Suksin Fivérem című novellája (ő írta a forgatókönyvet is), és ha erre gondol az ember, azt mondja, hogy az eredeti cím a jó, ha pedig a lényegről gondolkodik, már nem is érdekli a cím. Egy, számunkra legfeljebb a közhelyek erejéig ismert világról kapunk olyan hiteles, lírai és egyben nagyon valóságos, sőt mindent egybevetve szórakoztató képet, hogy a két rendező, German Lavrov és Sztanyiszlav Ljubsin nevét nagyon szívesen írja le az ember. Vagy így is minősíthetjük: a filmet akár Suksin is rendezhette volna. A televízióban nemrég volt egy Suksin-sorozat, amikor a magyar nézők milliói is meggyőződhettek róla: hatalmas, pótolhatatlan egyéniséget vesztett korai halálával a nemzetközi filmgyártás. Olyat, aki a mindennapokat felmutatva mond ki mindig érvényes igazságokat, és főként tudja hogyan kell egy nagy országot kicsi közösségeken keresztül megmutatni. Suksin olyan sajátosan orosz és nemzetközi egyszerre, amilyen szintézisre a klasszikusok közül is csak a legnagyobbak voltak képesek. A leggazdagabbhoz, egy nép, az emberek lelkéhez fordulnak a film alkotói, mert történet alig van. Igen rövid és egyszerű a mese a nagy folyó partján meghúzódó kis faluban éldegélő fiatalasszonyról, és (mondjuk) tizenhárom-tizennégy éves fiáról. Az elvált apáról semmit sem tudni azonkívül, hogy ivott, fizeti a gyerektartást, és már régen másik életet keresett magának. Anya és fia él, ahogy tud, mert a kiskamasszal nem könnyű bánni. Ezért szól aztán közbe az asszony fivére: férfi kell a házhoz! Hoz is egy kérőjelöltet, és hamarosan magával viszi a fiút; hadd boldoguljanak a gyerek asszisztálása nélkül a felnőttek. Nem boldogulnak, mert az asszony nem tud megbarátkozni a mafla, majd érthetetlenül, durván idétlen férjjelölttel, és a kisfiú is érzi, hogy nem ez az igazi apapótló. Értsük jól, a gyerek nemcsak azért tiltakozik, mert nem kell neki idegen, hanem, mert mindenből úgy tudja: ez az ember nem kell. Jól értjük, mert Suksin és alkotótársai gondoskodnak róla: árnyalatnyi tévedés se lehessen a nagy, meleg szívű, szabad szájú nagybácsi és a gyerek, a fivér és a nővér, az egymást kedvelő kamaszok, a fiúcskák és az öregember kapcsolatában. És még mi mindenről gondoskodnak, ami a többi között azért leírhatatlan, mert a képben elbeszélt lelki folyamatokat, emberi kapcsolatokat barbárság lenne tárgyilagos prózára fordítani. Nem lehet leírni, hogy miért szép a tüzelőnek hasogatott nyírfatönk, és miért lehet csodálatos dolog az ilyen hófehér kérgű fa tüzénél melegedni. Elmondhatatlan az öregember arcának ezernyi változása, anya és fia cinkos összetartozása, a nagybácsi lelki finomsága, a nagy folyó végtelen nyugalma, az évszakok látható, és az emberi életek láthatatlan szépsége. A főszereplők, Ligyija Fedoszejeva Suksina, Sztanyiszlav Ljubsin és Mihail Uljanov neve azonban idekívánkozik. M— CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió. 12.00: Deli Krónika. - 12.20: Ki nyer ma? - 12.35: Ördögf Szilveszter: Bizony nem haltok meg. - 12.45: Zenemúzeum. - 14.28: Mindenki könyvtára. - 15.00: Rádiónapló. - 18.00: Csapó Károly régi magyar dalokat énekel. - 18.13: Hol volt, hol nem volt ... - 18.30: Esti magazin. — 19.15: Holnap közvetítjük... - 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. — Kb. 21.10: Népdalok. - 21.30: Háttérbeszélgetés. - 22.00: Hírek. - 22.15: Sporthírek. - 22.20: Tíz perc külpolitika. - 22.30: Magyar előadóművészek. - 23.22: Olasz vokális zene. - 24.00: Hírek. - 0.10: Nóták. Petőfi rádió. 12.30: Hírek. -12.33: Mezők, falvak éneke. - 12.55: Kapcsolás a miskolci körzeti stúdióba. - 13.25: Gyermekek könyvespolca. - 13.30: Jó volna szállani. Schumann-művek. 14.00: Kettőtől fél ötig... - 16.30: Hírek. - 16.33: Útközben. - 16.33: Idősebbek hullámhosszán. - 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben ... - 18.30: Hírek. - 18.33: Hétvégi panoráma. - 19.55: Slágerlista. - 20.30: Hírek. - 20.33: Mit játsszunk? - 22.00: Most érkezett... - 22.30: Operettkettősök. - 23.00: Hírek. - 23.15: Dzsesszfelvételekből. -24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek időjárás. — 17.05: Női dolgok, női gondok. A szorgos munka eredménye. Asszonyok a betakarításnál. Szerkesztő: Jakab Mária. — Zalatnay Sarolta régi táncdalokat énekel. A túlóra ára. Onodvári Miklós jegyzete - 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Év vége előtt az üzemekben. - Befejeződik a szüret Heves megyében.) - 18.25- 18.30: Lap- és műsorelőzetes. Televízió. 1. műsor: 16.35: Hírek. - 16.40: Melyiket az ötezerből? - 16.55. ..Életet az éveknek.” - 17.23: Tévébörze. -17.35: Villanófény. - 17.35: Telesport. - 18.20: Ipari kaleidoszkóp. - 19.10: Esti mese.- 19.20: Tévétorna. - 19.30: Tv-hiradó. - 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. - 21.30: Nyitott könyv. - 22.35: Tv-hiradó 3. műsor Televízió, 2. műsor: 18.55: Fizika. Áramkörök. - 19.30: Tvhiradó. - 20.00: Bp. Honvéd-Partizán Belgrád férfi BEK kosárlabda-mérkőzés. - 21.30- Tvhíradó 2. - 21.50: Sakk-matt. Kiállítások: Miskolci Képtár (10-18): 230 év magyar festészete. - Kondor Béla-emlékkiállítás. - Új szerzemények. - Herman Ottó-emlékház (10-18): Herman Ottó élete és munkássága. - Herman Ottó Múzeum (10-18) : Ember és munka. - ......... azok a gyerekek.” - Diósgyőri vár (9-15): A diósgyőri vár története. - Péntek Diósgyőr életében. - Déryné-ház (9-15): A miskolci színészet története. - Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház (10- 18): Bartha Pál, Znak Károly. Faggyas István amatőr művészek kiállítása. - Mini Galéria (10-18): Kordos Jenő festményei. - Miskolci Galéria (10-18): Naiv művészet. Miskolci Nemzeti Színház, Játékszín (7): Csapodár madárka. Bemutató előadás. FILMSZÍNHÁZAK: BEKE Hívj a messzeségbe Mb. szí. szovjet film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 14 órakor Transzszibériai expressz Mb. szí. szovjet film Kezdés: hn 6, 8 órakor BÉKE kamaramozi Liliomfi Szí. magyar film Kezdés: 7 órakor KOSSUTH Fekete fülű Fehér Bim T * Mb. szí. szovjet film Dupla helyár! Kezdés: 13 órakor A gejzirvölgy titka Mb. szí. szovjet film Kezdés: 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Dráma a vadászaton Szí. szovjet film Kezdés: ti. 17 órakor TÁNCSICS Sztrogof Mihály Mb. szí. bolgár—olasz film Kezdés: 15, 17 órakor TÁNCSICS, kamaramo f Fekete Péter Szí. csehszlovák film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 7 órakor FÁKLYA Bátor emberek Mb. szovjet film Kezdés: 13, 17 órakor SZIKRA Visszajelzés Mb. szí. szovjet film Kezdés: 4, 8 órakor PETŐFI A vadnyugat hőskora I—II. Mb. szí. amerikai film Dupla és III. helyár! Kezdés: 8 órakor PERECES Hívj, a messzeségbe Mb. szovjet film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 8 órakor HÁMOR Családi összeesküvés Mb. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! III. helyár! Kezdés: 8 órakor PÉNTEK Kossuth rádió; 8.00: Hírek. - Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. - 8.27: Dvorzsák: I. Szimfónia. - 9.23: Miért fárad az olaj? — 9.33: Hegedül a fürge tücsök. Óvodásoknak. - 9.53: Lottósorsolás. - 10.00: Hírek. - 10.03: Képek és jelképek. —10.85: Felszín és mélység. Versek. — 10.40: Régi híres énekesek műsorából. — 11.00: Gondolat. -n.45: Ravel: Madagaszkár! dalok. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05- Népdalok. - 9.00: Slágermúzeum. — 9.33: Logósorsolás. — 10.00: Zenedélelőtt. - n.45: Tánczenei koktél.