Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1979-11-01 / 257. szám

Könyv és ifjúság Egy vetélkedő haszna Két érzésnél küzd az újságíró, amikor a KISZ KB meg­hirdette Könyv és ifjúság vetélkedő miskolci döntőjéről kell beszámolnia. Essünk túl előbb a kellemetlenebb részen (mert bírálni soha nem kellemes!). A felhívást nyáron adták ki, a „nagy vakáció” idején, s ezzel (vagy mással?!) magyaráz­ható, hogy Miskolc középiskolái egyszerűen nem vettek tu­domást a vetélkedőről. Pedig ha van fontos ügy, amit a KISZ-nek minden erővel támogatnia kell, akkor ez éppen az olvasás és a művelődés. A KISZ KB felhívása elég „levegősen” van megfogal­mazva ahhoz, hogy az ifjú­ság minden rétegét mozgó­sítsa. Örvendetes, hogy Mis­kolc nagyüzemei komolyan is vették ezt. A verseny utáni beszélgetésben fogalmazta meg ezt az egyik LKM-ben dolgozó fiatal, amikor azt mondta, hogy ,,A vetélkedő legnagyobb haszna a válla­laton belül mérhető le. A fiatalok kérték azokat a könyveket, amelyekről a ve­télkedőn szó volt.” Ugyan­ekkor ellentmondásos véle­mény alakult ki a Földes Ferenc Gimnázium nagyter­mében kedden délután meg­rendezett városi döntőről. Mindenki elismerte, hogy a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari KISZ-bizottság — ők állították össze a forgató­­könyvet — igen alapos, sőt áldozatos munkát végzett. Faller Katalin KISZ-titkár és Farkas Jánosné kultúrfe­­lelős megérdemli, hogy el­ismeréssel írjuk le a nevét. Ugyanakkor azt is el kell mondani — s ezt nem elma­rasztalásnak szánjuk­ —, hogy — úgy tűnik — nehéz szakí­tani a vetélkedő sablonokkal. A gond — amint az a beszél­getésekből is kiderült — a műveltség fogalmának kör­­vonalazatlanságából, megfo­­galmazatlanságából fakad. Mert igaz ugyan, hogy egy vetélkedőnek játékosnak kell lennie — fiatalokról van szó! —, tartalmaznia kell logikai feladatokat is,­­ valahogyan mérnie kell a lexikális tudást is, a kérdés azonban a ho­gyanon van. ..Baj­ nincs, hisz a körülbelül 1500 kér­désből csak 7-re nem tudott válaszolni az 50 fiatal. Még­is úgy véljük, hogy ezek a fiatalok komolyabb felada­tok megoldására is képesek ma már! MIT GONDOLNAK MISKOLCRÓL? Hogy mire alapozzuk ezt? Azokra a dolgozatokra, ame­lyet éppen ezek a­­ fiatalok írtak. A feladat az volt, hogy írják le véleményüket Mis­kolc művészeti életéről és tegyenek javaslatokat. A kedd délutáni verseny azzal indult, hogy Sír László, a vá­rosi tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezető­je értékelte ezeket a dolgo­zatokat. Sajnos, csak egy éj­szakára kaptam meg ezeket az írásokat (örömmel olvas­nék néhányat nyomtatásban is), de túlzás nélkül állítha­tom, hogy kevés üdítőbb ol­vasmányélményem volt az elmúlt hetekben! Első olva­sásra is meglepő ezeknek a fiataloknak a tájékozottsága és érettsége, az az alaposság, körültekintés, ugyanakkor egészséges kritikai szellem, ahogyan városunk kulturális életét szemlélik. Messzeme­nően nem kívülállóként, ha­nem a gazda jogos igényeivel, követelményeivel. Amellett, hogy feltérképezték a város kulturális életét, racionálisak, elfogadhatók a javaslataik is. Még a szigorúbb gazdasági helyzetre is tekintettel vol­tak. VÁROSKÉP ÉS MŰVÉSZET Érdemes néhány példát ki­ragadni, mit is tettek szóvá. A sokat emlegetett Petró­­gyűjtemény dolgát, Miskolc ,,kádergazdálkodását”, amely elereszti a tehetségeit, a jó művészeti propaganda és az erők összefogásának a hiányát, más szóval a kezdeményező­készséget is mondhatnánk, a pazarlást ténylegesen meg­tevő szellemi-művészi erő­inkkel. Szóvá teszik a város­képet, a kulturális intézmé­nyekkel való ellátatlanságot, de önkritikusan szólnak az ifjúság magatartásáról is. Észreveszik a jót is, s ez a realitásra való törekvés hite­lesíti a kritika jogosságát. A legnagyobb tanulság, ami túlmutat a vetélkedőn, az, hogy lehet, sőt kell is szá­mítani ezekre a fiatalokra! Ajánlatos lenne többször is megkérdezni őket, s a követ­kező vetélkedőkön már eleve ilyen célfeladatokat adni ne­kik. Mert már nem csupán játszani tudnak... Végezetül — ha már ve­télkedőről van szó — álljon itt a nyertes csapatok név­sora is (személyenként kö­rülbelül 300 forint értékű könyvajánlatokat kaptak): 1. Nehézipari Műszaki Egyetem I. csap, 2. a Föl­des Ferenc Gimnázium I. csapata, 3 az LKM II. csa­pata, 4. a Földes Ferenc Gimnázium Váci Mihály KISZ-alapszervezete. 5. az LKM 1. csapata. (horpácsi) Ma este bemutató A till Csapat madárka Négy éve, pontosan 1975. szeptember 20-án a sárospa­taki Kossuth Termelőszövet­kezet csűrjében játszotta elő­ször — magyarországi ősbe­mutatóként — a Miskolci Nemzeti Színház az itáliai író—színész—rendező—táncos, Angelo Beolio (Ruzante) Csapodár madárka című vá­sári komédiáját. A darabot, melyet most felújítanak, ak­kor egy főiskolás rendező ál­lította színpadra. Most a szín­ház művészeti vezetője ren­dezi. A két személy egy: Csi­szár Imre. Nagy siker volt annak ide­jén a „Madárka”, játszották téesz-magtárban, Diósgyőr­­­ben, a gyárban, az egyete­men, a Földes gimnázium udvarán és persze a Játék­színben. Akkor Blaskó Péter, Lázár Katalin, Csapó János, Maszlag István, Somló Ist­ván voltak a komédia sze­replői. A felújításban Lázár Katalin szerepét Szerencsi Éva, Maszlag Istvánét Új­la­ky Dénes vette át Csiszár Imre mondja: — ötven előadást ért meg a Csapodar madárka, az egész szezonban játszottuk. Hogy miért vettük újra elő? Úgy éreztem, hogy van még ebben a darabban jó néhány előadás, amit az is bizonyít, hogy már most minden jegy elővételben elkelt november­re és decemberre. — . ..Madárka*’ a rene­szánsz első írásos műve, még a commedia del* arte előtt­­ről. Sok kis jelenetből állt össze, ezeket a kis ..bohóc­­tréfákat*’ maga a szerző ját­szotta társával, társaival. A vallási színjátszással szakítva, Arisztophanészhez, Plautushoz nyúlt vissza, harsány, szóki­mondó komédiát teremtve. — A közönség, szeret ne­vetni, és mi úgy szeretnénk ezt az igényét kiszolgálni, hogy a színjátszás e kezdeti korának ragyogó darabjával színvonalasan szórakoztassuk. Négy hét próba áll mögöt­tünk, és reméljük, sok jó elő­adás előttünk. * Bemutató: ma este 7 óra­kor, a Játékszínben. (Sz) ♦ Ketten az ötszereplős Csapodar madárkából: Szerencsi Éva (Bella, a „Madárka") és Blaskó Péter (Menalo). (Jármay György felvételei) Holnap, 17 órakor kórushangverseny a sportcsarnokban November 2-án este 5 óra­kor a sportcsarnokban kó­rushangversenyt rendeznek a nemzetközi gyermekév al­kalmából. A miskolci álta­lános iskolák kórusai lép­nek fel. Gyertyagyújtás Nagyapám pap volt. A gyermekemlékezet furcsán szelektáló rostája a temetésből csak a feketeruhás házak tömkelegét, s a végte­lennek tűnő, csikorduló falusi­ fehér hóban rótt utat őrizte meg. Ott, naiv­ kisfiúsan kan­dikálva a fagyott, deresen csillogó görön­gyökön taposó gumicsizmás lábakat, lendült kapákat, s tompa, semmivel nem utánozha­tó dü­bögést rögzített hiányos rövid film­ként gyermekkori énem, máig megmaradóan. Élő emlékezetem nem sokat őrzött meg, örökre zárolt rekeszeiben a nagyapámról. Az or­gona mellől látott kopasz és fejkendős fe­jek szabályos rendjét, öregesen rezegtetett erős hangjukat, s nagyapám hangját ahogy a szószékre támaszkodva beszél, a fehérre meszelt falak közt. A hangját érteni csak most kezdem. Sokszor felmerül bennem pár, megmagya­rázhatatlan okból megragadt, paposan bölcs, olyan igazi­­,lelkek pásztora’’ mondata. Azóta már azt is tudom, hogy református létére zsidókat temetett, kilopva őket a gettóból. A segítséget nem felekezet szerint mérte. Régen voltam már ott, az ő temetőjében. Régen láttam már sok gyertya, mécses in­gadozó ezer­ lángja közt az elmúlás illatával terhes krizantém-halmokat. Tegnap láttam a virágokat. Igaz, illatukat nem érezhettem. A szemközti ház ablakainak kilincsén lógtak a hidegre akasztva. Halottak napján sokan lesznek a temetőd­ben is, nagyapám. A faluban azt tartják: halálra énekelted magad, mert végtisztes­ségben nem ismertél csak első osztályút. Tu­dom, hogy az emlékezés gyertyatanúi közül sok neked is ég, nagyapám. K. L. Hívj a messzeségbe! Az az igazság, hogy a film ,mint a végén sem értettem, nagyon távoli, elvont gondolat­sor eredményeként kaphatjuk azt a következtetést, hogy a kis család, csonka család, az elvált anya és kamaszodó fia egy másrata látásának valami ilyen egyértelmű, tiszta, szép életet jelentő, a messze távoli is kibontó értelme van. Az irodalmi alapanyag Vaszilij Suksin Fivérem című novellá­ja (ő írta a forgatókönyvet is), és ha erre gondol az ember, azt mondja, hogy az eredeti cím a jó, ha pedig a lényeg­ről gondolkodik, már nem is érdekli a cím. Egy, számunkra legfeljebb a közhelyek erejéig ismert világról kapunk olyan hiteles, lírai és egyben nagyon valóságos, sőt mindent egybe­vetve szórakoztató képet, hogy a két rendező, German Lavrov és Sztanyiszlav Ljubsin nevét nagyon szívesen írja le az em­ber. Vagy így is minősíthetjük: a­ filmet akár Suksin is ren­dezhette volna. A televízióban nemrég volt egy Suksin-sorozat, ami­kor a magyar nézők milliói is meggyőződhettek róla: hatalmas, pótolhatatlan egyé­niséget vesztett korai halá­lával a nemzetközi film­gyártás. Olyat, aki a min­dennapokat felmutatva mond ki mindig érvényes igazsá­gokat, és főként tudja ho­gyan kell egy nagy országot kicsi közösségeken keresztül megmutatni. Suksin olyan sajátosan orosz és nemzet­közi egyszerre, amilyen szin­tézisre a klasszikusok közül is csak a legnagyobbak vol­tak képesek. A leggazdagabbhoz, egy nép, az emberek lelkéhez fordulnak a film alkotói, mert történet alig van. Igen rövid és egyszerű a mese a nagy­­ folyó partján meghú­zódó kis faluban éldegélő fiatalasszonyról, és (mond­juk) tizenhárom-tizennégy éves fiáról. Az elvált apáról semmit sem tudni azonkí­vül, hogy ivott, fizeti a gye­rektartást, és már régen má­sik életet keresett magának. Anya és fia él, ahogy tud, mert a kis­kamasszal nem könnyű bánni. Ezért szól az­tán közbe az asszony fivére: férfi kell a házhoz! Hoz is egy kérőjelöltet, és hamaro­san magával viszi a fiút; hadd boldoguljanak a gye­rek asszisztálása nélkül a felnőttek. Nem boldogulnak, mert az asszony nem tud megbarátkozni a mafla, majd érthetetlenül, durván idét­len férjjelölttel, és a kisfiú is érzi, hogy nem ez az igazi apapótló. Értsük jól, a gye­rek nemcsak azért tiltako­zik, mert nem kell neki ide­gen, hanem, mert minden­ből úgy tudja: ez az ember nem kell. Jól értjük, mert Suksin és alkotótársai gon­doskodnak róla: árnyalatnyi tévedés se lehessen a nagy, meleg szívű, szabad szájú nagybácsi és a gyerek, a fi­vér és a nővér, az egymást kedvelő kamaszok, a fiúcs­kák és az öregember kap­csolatában. És még mi min­denről gondoskodnak, ami a többi között azért leírha­tatlan, mert a képben elbe­szélt lelki folyamatokat, emberi kapcsolatokat bar­bárság lenne tárgyilagos pró­zára fordítani. Nem lehet leírni, hogy mi­ért szép a tüzelőnek hasoga­tott nyírfatönk, és miért le­het csodálatos dolog az ilyen hófehér kérgű fa tüzénél melegedni. Elmondhatatlan az öregember arcának ezer­nyi változása, anya és fia cinkos összetartozása, a nagy­bácsi lelki finomsága, a nagy folyó végtelen nyugal­ma, az évszakok látható, és az emberi életek láthatatlan szépsége. A főszereplők, Li­­gyija Fedoszejeva Suksina, Sztanyiszlav Ljubsin és Mi­hail Uljanov neve azonban idekívánkozik. M— CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió. 12.00: Deli Kró­nika. - 12.20: Ki nyer ma? - 12.35: Ördögf­ Szilveszter: Bi­zony nem haltok meg. - 12.45: Zenemúzeum. - 14.28: Mindenki könyvtára. - 15.00: Rádiónapló. - 18.00: Csapó Károly régi ma­gyar dalokat énekel. - 18.13: Hol volt, hol nem volt ... - 18.30: Esti magazin. — 19.15: Holnap közvetítjük... - 19.35: A Ma­gyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. — Kb. 21.10: Nép­dalok. - 21.30: Háttérbeszélgetés. - 22.00: Hírek. - 22.15: Sporthí­rek. - 22.20: Tíz perc külpoliti­ka. - 22.30: Magyar előadómű­vészek. - 23.22: Olasz vokális zene. - 24.00: Hírek. - 0.10: Nó­ták. Petőfi rádió. 12.30: Hírek. -12.33: Mezők, falvak éneke. - 12.55: Kapcsolás a miskolci kör­zeti stúdióba. - 13.25: Gyermekek könyvespolca. - 13.30: Jó volna szállani. Schumann-művek. 14.00: Kettőtől fél ötig... - 16.30: Hírek. - 16.33: Útközben. - 16.33: Idősebbek hullámhos­­­szán. - 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben ... - 18.30: Hírek. - 18.33: Hét­­végi panoráma. - 19.55: Slágerlista. - 20.30: Hírek. - 20.33: Mit játsszunk? - 22.00: Most érkezett... - 22.30: Ope­­rettkettősök. - 23.00: Hírek. - 23.15: Dzsesszfelvételekből. -24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek időjárás. — 17.05: Női dolgok, női gondok. A szorgos munka ered­ménye. Asszonyok a betakarí­tásnál. Szerkesztő: Jakab Má­ria. — Zalatnay Sarolta régi táncdalokat énekel.­­ A túlóra ára. Onodvári Miklós jegyzete - 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Év vége előtt az üze­mekben. - Befejeződik a szü­ret Heves megyében.) - 18.25- 18.30: Lap- és műsorelőzetes. Televízió. 1. műsor: 16.35: Hí­rek. - 16.40: Melyiket az ötezer­ből? - 16.55. ..Életet az évek­nek.” - 17.23: Tévébörze. -17.35: Villanófény. - 17.35: Telesport. - 18.20: Ipari kaleidoszkóp. - 19.10: Esti mese.­­- 19.20: Tévé­torna. - 19.30: Tv-hiradó. - 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. - 21.30: Nyitott könyv. - 22.35: Tv-hir­adó 3. műsor Televízió, 2. műsor: 18.55: Fi­zika. Áramkörök. - 19.30: Tv­­hiradó. - 20.00: Bp. Honvéd-Partizán Belgrád férfi BEK ko­­sárlabda-mérkőzés. - 21.30- Tv­­híradó 2. - 21.50: Sakk-matt. Kiállítások: Miskolci Képtár (10-18): 230 év magyar festésze­te. - Kondor Béla-emlékkiállí­­tás. - Új szerzemények. - Her­man Ottó-emlékház (10-18): Her­man Ottó élete és munkássága. - Herman Ottó Múzeum (10-18) : Ember és munka. - ......... azok a gyerekek.” - Diósgyőri vár (9-15): A diósgyőri vár történe­te. - Péntek Diósgyőr életében. - Déryné-ház (9-15): A miskol­ci színészet története. - Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház (10- 18): Bartha Pál, Znak Károly. Faggyas István amatőr művé­szek kiállítása. - Mini Galéria (10-18): Kordos Jenő festményei. - Miskolci Galéria (10-18): Naiv művészet. Miskolci Nemzeti Színház, Já­tékszín (7): Csapodár madárka. Bemutató előadás. FILMSZÍNHÁZAK: BEKE Hívj a messzeségbe Mb. szí. szovjet film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 14 órakor Transzszibériai expressz Mb. szí. szovjet film Kezdés: hn 6, 8 órakor BÉKE kamaramozi Liliomfi Szí. magyar film Kezdés: 7 órakor KOSSUTH Fekete fülű Fehér Bim T * Mb. szí. szovjet film Dupla helyár! Kezdés: 13 órakor A gejzirvölgy titka Mb. szí. szovjet film Kezdés: 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Dráma a vadászaton Szí. szovjet film Kezdés: ti. 17 órakor TÁNCSICS Sztrogof Mihály Mb. szí. bolgár—olasz film Kezdés: 15, 17 órakor TÁNCSICS, kamaramo­ f Fekete Péter Szí. csehszlovák film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 7 órakor FÁKLYA Bátor emberek Mb. szovjet film Kezdés: 13, 17 órakor SZIKRA Visszajelzés Mb. szí. szovjet film Kezdés: 4, 8 órakor PETŐFI A vadnyugat hőskora I—II. Mb. szí. amerikai film Dupla és III. helyár! Kezdés: 8 órakor PERECES Hívj, a messzeségbe Mb. szovjet film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 8 órakor HÁMOR Családi összeesküvés Mb. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! III. helyár! Kezdés: 8 órakor PÉNTEK Kossuth rádió; 8.00: Hírek. - Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. - 8.27: Dvorzsák: I. Szimfónia. - 9.23: Miért fárad az olaj? — 9.33: Hegedül a fürge tücsök. Óvodásoknak. - 9.53: Lottósorsolás. - 10.00: Hírek. - 10.03: Képek és jelképek. —10.85: Felszín és mélység. Versek. — 10.40: Régi híres énekes­ek mű­sorából. — 11.00: Gondolat. -n.45: Ravel: Madagaszkár! da­lok. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05- Népdalok. - 9.00: Sláger­­­múzeum. — 9.33: Logósorsolás. — 10.00: Zenedélelőtt. - n.45: Tánc­zenei koktél.

Next