Déli Hírlap, 1980. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-17 / 140. szám

Tégla volt a bálában Targoncaverseny Szombaton délelőtt 88 ver­senyző izzadt és izgult a Le­óni Kohászati Művek ne­­mesacél-hengerműve előtti téren. Szokatlan sportágban mérték össze tudásukat. V­a­­lamenn­yien targoncavezetői versenyre jöttek. Borsod, He­ves, Ha­jdu-Bihar, Szabolcs- Szatmár és Nógrád megyék­ből. Egy országos vetélkedő területi elődöntőjét rendezte meg a KISZ Borsod megyei Bizottsága és a Lenin Kohá­szati Művek. Négy kategóriában indul­hattak a vállalatok legjobb targoncása:: ifjúságiak és felnőttek, elektromos, illetve motoros gépen Mind a négy kategóriában az első négy helyezett mehet tovább a szombathelyi országos dön­tőbe. Délelőtt a gyakorlati feladatokat végezték, délután pedig elméletben kellett bi­­zonyítaniuk, hogy alaposan felkészültek szakmai és poli­tikai ismeretekből. Az anyag­­mozgatás az iparban nagyon fontos feladat, ezért a rak­tározási és szállítási gondok enyhítésében sokat segíthet­nek az ügyes targoncások. Az öt női versenyző kö­zül — ők teljesen azonos fel­tételek mellett indultak a férfiakkal — a legeredmé­nyesebbnek Oláhné Kiss Gi­zella bizonyult.„Mind a mo­toros, mind az elektromos kategóriában indult, az utób­biban a második helyen ju­tott tovább. — 1975 óta dolgozom a Debreceni Konzervgyárban — mondja —, a házi verse­nyen én lettem a legjobb, így engem küldtek Mi­sk­olc­ra. Megpróbálok majd fino­mabban bánni a bálákkal, mint az előttem versenyzők egynémelyike. Ha otthon így felborítanék ■ egy üvegkon­­zerves rakományt. . mint az előbbi ,targoncás tette — sze­rencsére téglával volt meg­rakva —, hamarosan kezem­be adnák a munkakönyvét. Az­ elméleti és gyakorlati próbák után a következők jutottak tovább: az ifjúsági motoros kategóriában első Horváth Endre (BVM Mis­kolci Gyára)­, 2. * Takács László (5. sz. Volán, Nyír­egyháza), 3. Freikker László (Bodrogközi Állami Gazda­ság), 4. Tóth Imre (TVK). Ifjúsági elektromos kategó­riában: 1. Juhász Imre (VAS­VIII. , Debrecen), 2. Oláhné Kiss Gizella (Debreceni Kon­zervgyár). 3. Kőszegi János (VASVILL. Miskolc). 4. Sipők László (VASVILL. Nyíregy­háza). Felnőtt­ motoros kate­gória: 1. Bogarát Tibor (LKM). 2. Gémesi Mihály (Salgótarjáni Öblösüveggyár). 3. Hlavács László (TVK). 4. Gaz­só József (Borsodnádasdi Lemezgyár). Elektromos fel­nőtt kategóriában: 1. Nagy Sándor (Sírok­ Fémművek), 2. Kalocsai Béla (3. sz. Vo­lán, Miskolc), 3. Sápi László (VASVIII. Nyíregyháza), 4. ? Gémesi Mihály (Salgótarjáni Öblösüveggyár). (kerényi) ★ Ezt a bóját bizony félrelökte a targonca A kohászatban így kell raktározni (Kerényi László felvételei) Együttműködők: a tanácsok és a felsőfokú tanintézetek A főiskoláknak, egyete­meknek elsősorban az­ a fel­adatuk, hogy jól képzett szakembereket bocsássanak szárnyra, ám az oktatás mel­lett a kutatómunkának is otthont nyújtanak. Érmes kézzel fogható eredménye­­haszna egyebek között meg­mutatkozik a tanácsok és a felsőfokú tanintézetek együtt­működésében. A Pest megyei Tanács és a gödöllői Agrártudományi Egyetem szocialista szerző­désben is rögzített együtt­működése öt és fél esztendős múltra tekint vissza. A fel­sőoktatási intézmény részt vállal egyes termelőszövetke­zetek gazdálkodásának meg­­eaervezésében; a megyei ta­nács javaslatai alapján­ éven­te három kedvezőtlen termő­helyi adottságú, helyzetű kö­zös gazdaság számára készít ingyenes fejlesztési progra­mot. Ennek hasznát jól ér­­zékelteti a ráckevei Arany­kalász. Termelőszövetkezet példája: öt esztendeje még ez a gazdaság is igényelte az egyetem ilyen irányú segítsé­gét, s azóta — részint a jó program eredményeként — a megye egyik legjobb ter­melőszövetkezetévé fejlődött A nagyüzemi gazdaságokkal tartott szoros kapcsolat az agráregyetem tanszékei szá­mára is hasznos gyakorlati tapasztalatokkal szolgál, az oktatás és a kutatómunka színvonalának emeléséhez. Jutalom minden liter üzemanyagért Az Építőipari Szállítási Vállalat miskolci üzemegysé­ge az észak-magyarországi nagyberuházások és lakóte­lepek kiv­itelezéséhez 750 te­her- , és speciális gépjármű­vel végzi a szükséges szál­lítást. A vállalat már tavaly üzemanyag-takarékossági versen­yt hirdetett, melyben anyagilag is érdekeltté tette a gépjárműv­ezetőket. 1979- ben minden megtakarított liter üzemanyag után egy fo­rint 70 fillér prémiumot fi­zettek, az idén pedig két fo­rint 50 fillérre emelték a ju­talom összegét, így minden remény megvan arra, hogy az ez évre tervezett 2 szá­zalékos üzemanyag-megta­karítási tervet teljesíteni tud­ják, ami a kiadások 2 millió forintos csökkentését jelenti. Vizsgálják a Balatont A Balatonon az idén is folytatják a nyíltvízi tudo­mányos kutató munkát. A szakemberek számos helyszí­ni vizsgálatot tartanak. A ti­hanyi biológusok például a süllő éhezésének okát szeret­nék megfejteni. Beható vizs­gálatot igényel a tó úgyne­vezett biomasszája és a rész­ben még ma is nyitott kér­désnek számító iszaposodás is. A tudományos felméré­sekkel előkészítik a Kis- Balaton eredeti funkciójá­nak visszaállítását. Ezzel a Balaton legveszélyeztetettebb részét, a keszthelyi öblöt kí­vánják tehermentesíteni, ahol a szennyeződésnek mintegy harmada halmozódik fel. A veszélyforrás mérséklésére ugyanis ki kell alakítani a kis-balatoni vízvédelmi rend­szert: olyan nagy tározókat hoznak létre, amelyek befo­gadják a Zala vizét. Innen egyhónapos szűrés, ülepítés után jut majd a víz Bala­tonba. A kutatási program­ban a víz- és üledékminták vizsgálatán kívül szerepel a hullámzás, az áramlás irá­nyának, valamint az erózió méreteinek további kutatása. 0 veszteség nem vész el... Arfolyampolitikánk nem volt elég tudatos és következetes. Inkább csak ösztönösen éreztük, hogy az importdrágulás részben ellensúlyozható a forint felértékelésével. Az elmaradt árfolyampolitikai lépések hatása pontosan fel sem mérhető. 1973-ban a kétszeri intézkedéssel összesen mintegy 10 szá­zalékkal értékeltük fel a forintot, holott az export—import árszintemelkedések egyenlege körülbelül 30­­ százalékot indo­kolt volna Így az export-áremelkedésből származó többlet­bevételek nem kis mértékben a vállalati nyereséget növeltek, míg az importdrágulás hatása az államkasszát terhelte. 1974-ben a 22 százalékos export-árszintnövekedés teljes egé­szét a vállalatok kaszírozták be, miközben a 47 százalékos importdrágulás terheit az állam vállalta magára. Mindez, növekvő értékesítési gondjaink közepette azt a látszatot keltette, hogy jól mennek a dolgok, dinamikus fej­lesztésekre, gyors gazdasági növekedésre lehet berendez­kedni. S a vállalatok elért nyereségpozícióikra építették ter­veiket, azok fenntartásához később a termelői árak rende­zése során is ragaszkodtak. Ismeretes, hogy a­­ cserearány­­romlásból származó többletterheket, a végrehajtott anyag- és energia-áremelések többletköltségeinek túlnyomó részét az üzemek áthárították partnereikre. Így a gazdagodó vállalatok és a mind szegényebb népgazdaság ellentmondása tarthatat­lanná vált. Az aktív árfolyampolitika a lökés világpiaci inflá­ciós nyomást elháríthatta volna, a cserearányromlást azon­ban képtelen ellensúlyozni. Pedig 1972 és 1978 között mint­­egy 20 százalékkal romlottak a külkereskedelmi csereará­nyok, bizonyos termékek vásárlásánál-eladásánál ez az arány még rosszabb. Nyolc évvel ezelőtt például egy tonna búzáért három tonna kőolajat vásárolhattunk a világpiacon. 1978-ban pedig egy tonna búzáért alig több mint egy tonna olajat kap­tunk. Nyers marhahúsból egy tonna olajért ötször annyit­, a nyersgumiért több mint kétszer, a nyers kávéért több mint ötször, a nyers marhabérért kétszer annyit kellett 1978-ban cserébe szállítanunk. A vállalatok csak­­­ jelentős fáziskéséssel érzékelhették a megváltozott külgazdasági környezetet, a minőségileg új strukturális és hatékonysági követelményeket. Az életszín­vonal, a fogyasztói árszint pedig sokkal inkább egy korábbi időszak fejlődési vonalához igazodott, mintsem a világgazda­­sági korszakváltás­­ számunkra kedvezőtlen realitásához. De honnan és hogyan teremtették elő a szükséges többletforrá­sokat? A fogyasztást — néhány élvezeti cikk kivételével — az akkori át- és életszínvonal-politika szerint nem lehetett nagyobb forgalmi adóval terhelni. A mezőgazdaságot — a szolgáltatásokhoz hasonlóan — az alacsony árszínvonal, a mérsékelt jövedelmezőség miatt nem lehetett újabb elvoná­sokkal sújtani. Maradt tehát az ipar, méghozzá ott is a jöve­delmezőbb vállalatok köre. Az ipar viszont költségvetési többletfizetéseit közvetlenül vagy közvetve áthárította a vá­sárlókra. A drágább termékek felhasználói azonban a nö­­­vekvő költségeket már nem mindig tudták tovább hárítani másokra. Ilyenkor állami támogatásért folyamodtak. E bűvös kört áttörni csak az árrendszer és a gazdaság­politikai gyakorlat következetlenségeinek megszüntetésével lehetett. A népgazdaság tehermentesítése csak az üzemek, az intézmények, a lakosság fokozott terhelése árán lehetséges. Ahogyan eddig a fordítottja történt. A külgazdasági veszteség ugyanígy nem vész el, csupán átalakul. "Ám a gazdálkodó szervezetek e veszteségeket idővel jobb munkával ellen­súlyozhatják. •­ ­ KOVÁCS JÓZSEF A kohóknál * megtakarított energia A végösszeg: 24 millió fo­int; egy 18 tantermes ál­talános iskolát lehetne épí­teni ebből az összegből, me­lyet ebben az évben a Lenin Kohászati Művekben ener­gia-megtakarítással akarnak elérni. Fokozzák a hulladékhő hasznosítását, és a nagyol­vasztói fúvószél-hőmérséklet növelésével csökkentik a drá­ga koksz felhasználását. Má­jus végéig több mint 23 mil­lió forint értékű energia­­megtakarítást értek el. Bár a 111. negyedev­ben ko­­hójavítás miatt nagymérték­ben növekszik a gázfelhasz­­nálás, így is várhatóan de­cember 31-ig mintegy 5 mil­lió forinttal teljesítik túl a tervezett 24 millió forintos energia-megtakarítási prog­ramot. Építők jó ötlete Óvoda, iskola, ABC-áruház nagy konténerekben Az építőipar szakembereit regula foglalkoztatta: a be­ruházások kivitelezéséhez szükséges szakipari anyago­kat hogyan lehet gyorsan, gazdaságosan, kevés munka­erővel az építkezések szín­helyére szállítani, okosan, praktikusan tárolni és káro­sodás nélkül felhasználni. A megoldást — az országban elsőként — a Szolnok me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat találta meg a naeokon­­téneres anyagellátás formá­jában. A kisebb ház­ nagyságú .fém dobozok” belsejébe Dexion-Salgó polcokat sze­reltek be, ezeken helyezik el a különböző, gyári csomago­lású szerelvényeket, építő­ipari anyagokat. A terjedel­mesebb anyagok részére ra­kodó kosarakat rendszeresí­tettek. A kosarak ki- és be­rakodását gépesítették, eme­­lővillás targonca helyettesíti az emberi erőt. Egy-egy be­ruházás időtartamára a kon­ténereket közvetlenül az építkezések mellett helyez­ik el, s raktárként és kézimű­­helyként is hasznosítják. A beruházások kivitelezé­séhez, szakipari munkáihoz szükséges kellékeket előre elkészített program alapján továbbítják a helyszínre, egy­­egy óvoda, iskola, vagy ABC- áruház artyagát három ütem­ben szállítják ki a konténe­rekben. A vállalatnál ma már joggal állapítják meg, hogy az építőipari anyagellátás­ban jelentős minőségi válto­zás következett be csaknem százszázalékosan megvalósult egy-egy építkezés folyamatos an vak ellátása. Az anyagmoz­­gatáshoz fele annyi élőmun­ka szükséges, mint azelőtt. Jobb lett a munka szerve­zettsége, lényegesen nőtt a munkaidőalap kihasználtsá­ga. Ráadásul a nagykonténe­­res rendszer fokozatos beve­zetésével és szélesebb körű alkalmazásával szükségtelen­né váltak a rak­tárj­ell­egű fel­vonulási épü­letek, tovább csökkent az élőmunka szük­séglet növekedett az anyag­­takarékosság. A konténeres tárolással pedig szilárdabbá válik a társadalmi tulajdon védelme. A nagvkonténeres építő­­anyagszállítás céljaira váló­­egyen­­anyag­tároló eszköz be­váltotta a szakemberek re­ményeit, ezért az idén és jö­vőre újabb nagykonténereket vásárolnak. A villany- és cső­szerelő eszközök mellett, zárt egységekben kerülnek majd az építkezésre a padlók, fes­tékek, üveg- és tetőfedő anya­gok, majd az ajtók, ablakok sőt a beépített szekrények és konyhabútorok is. volt első negyven­­­­­ként húsztonnás — szállító és Virág­szak tanácsadó• Bemutató és vásár Nagy sikerű virágpalántá­­zási, -ültetési bemutatót és helyszíni vásárt rendezett a­­ hét végén, szombaton és va­­­­sárnap a színház mellett lé­vők virágboltja körüli, térsé­gén a Miskolci Kertészeti Vállalat. A hasznos szakmai taná­csokon túl — melyek jórészt a házgyári lakásokból kiala­kított városrészek erkélyei­nek virágosítását szolgálták: — a vállalat dolgozói ked­vezményes áron kínáltak úgynevezett egynyári palán­tákat, mint például petúniát, begóniát, vagy­­ gerrilunot

Next