Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)
1982-08-24 / 199. szám
Nem szerelték a «ombot, régi pénzt Elköltöztek az automaták Néhány esztendővel ezelőtt hosszú sorban álltak az ételfalautomaták a miskolci Tiszai pályaudvar peronján. Akkoriban sok vád érte az üzemeltetőket, hogy nem működnek a berendezések, elnyelik a pénzt, s nem adtak szendvicset, üdítőt. Mosanában mégis gyakran halluk: hiányoznak az automaák, különösen a késő éjszaka órákban, amikor az Utasllátó Vállalat egységei beírnak. Mi lett az automaák sorsa? — tudakoltuk Juhász Ferencnétől, az Utaselátó Vállalat területi igazgaójától. — Még 1979 decemberében MÁV illetékes vezetői úgy döntöttek, hogy az első peon melletti automaták — letudja mi okból — balesetveszélyesek. Ennek következményeként szüntettük meg a teszmentes tejbüfé üzemeletését is. A szóban forgó utomatákat, mind a 15 gépet Budapestre szállítottuk, sem a legjobb állapotban. )tt rendbehozták és mostalamelyik hazai vasútállomáson üzemelnek. Miskolcn nem sok szerencsénk élt ezekkel a dán berendeésekkel. S ezért aligha hibáztathatjuk a gyártó céget, a pályaudvaron megforduló italok egy része mindent megtett azért, hogy a gépek Iromoljanak. Gombbal, régi pénzzel, zsetonnal és pénzutánzatú vaslemezzel etették az automatákat. Emiatt nagyon gyakran kellett kényszerszünetet tartani, s megtisztítani az automatát a beledobott tárgyaktól. Területünkön, a gyöngyösi Volánpályaudvarom a miskolcihoz hasonló étel-ital automatát üzemeltetünk. Ezzel soha semmi baj nincs. Igaz, hogy ez az automata meglehetősen zárt helyen található, a pályaudvar személyzeti irodája közelében. Miskolcon tehát nem számíthatunk újabb automaták üzembe helyezésére. Számunkra maradnak a vágányok közötti utasellátó pavilonok, s a mozgóárusok áruválasztéka. Nem nőttünk fel a praktikus étel-ital automaták kezeléséhez? (Szántó) el műszaki aekozodkust segíti új kiadvány A rohamos műszaki fejlődés nyomon követéséhez a szakirodalomban való rendzetes és folyamatos tájékozásra is szükség van. Aegfontosabb szakkönyvek,anulmányok, folyóiratok átekintése időigényes szellemi munka. Ehhez nyújt segítséget az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár Korszerű munkafeltételek — munkavédelem című kiadványa, amely kéthetenként, mintegy tizenöt, külföldön megjelenő friss szakcikk tömörített fordítását teszi közzé a lényeges ábrákkal, táblázatokkal együtt. A kiadványban rendszeresen közölnek híreket, szakirodalmi bibliográfiát. Havonta egyszer a már magyarra fordított és az információs központban beszerezhető közlemények jegyzékét s mellékelik. A műszaki szakemberek munkáját megkönnyítő és nélkülözhetetlen kiadvány blefizetési ára egy évre: 1200 forint. Megrendelhető az intézmény kereskedelmi főosztályán. Levélcím: Budapest, Postafiók 12. — 1428. Részletes felvilágosítást az információs központ VIII. kerület. Reviczky utca 6. szám alatti székházában adnak. Hagyományos családi házak A tervek szerint hagyományos családi házakat is építhetnek a vállalkozók Miskolcon, a Martintelepen a Bornemissza utca térségeiben. Összesen 126 lakás épülhet fel itt, tíz szabadon álló családi házként, a többi pedig ikerházas formában. A telkeket két ütemben készítik elő. A tervek szerint még az idén 56 telket átadhatnak az építtetők, a többi elosztása jövő év elején várható. Kapillata, Ini # ft pfponninnan IbUoo UllaZIiull A budai várnegyed rekonstrukciója során a műemlékjellegű lakóházak belső elektromos hálózatát is korszerűsítik. A műemlék-kapualjakhoz illeszkedő főelosztókat, kapcsolókat, valamint a lépcsőházak, udvarok stílusához alkalmazkodó világítótesteket kell kiválasztaniuk a tervezőknek. A munkát az ÉVITERV- re bízták. Városunkban is sorra felújítják a századforduló környékén, vagy még régebben épül lakóházainkat: talán nem lenne felesleges kapcsolatot keresni a budapesti tervezőkkel, hiszen nálunk is jó lenne töretlenül megőrizni vagy rekonstruálni az épületek hangulatát. Ha áll a vásár Közlekedés, vendéglátás a BNV-n A szeptember 17 és 26 között megrendezendő őszi nemzetközi szakkiállítások és a BNV idején szeptember 20-án, 21-én és 22-én a BNV területe 10 órától 14 óráig csak szakmai jeggyel látogatható, 14 órától viszont a nagyközönség is felkeresheti a vásárvárost este 19 óráig. Más napokon, így a két hétvégén is a nyitvatartás ideje 10 és 19 óra között van. A vásár legegyszerűbben a Metró Örs vezér téri végállomásától, sűrített menetrendben közlekedő 100-as autóbuszokkal érhető el, amelyek minden vásárbejáratnál megállnak. A Népszínház utca és a Lenin körút sarkától a BNV főbejáratáig ugyancsak sűrítve közlekednek a 29-es villamosok. A vásári vendéglátásról számos gyorsbüfé és étterem gondoskodik. Több pavilonban meleg ételt felszolgáló étkezdék üzemelnek. Hangulatos környezetet nyújtanak a karcagi Birkacsárdában, a dunakömlői Halászcsárdában, a Parasztcsárdában és az Expo étteremben. MISKOLC TÖRTÉNETE 42. Megjelenik a távírda és a telefon Miskolc történetének nevezetes dátuma 1859. május 28., a távíró, és 1888. december 15., a közhasználatú telefon megjelenése. A távíróhálózat a 19. század közepétől igen gyorsan kiépült. A pesti távíróállomás 1850. október 1-i megnyitását követte 1851-1854. között Szolnok, Cegléd, Szeged, 1855-ben Debrecen, 1856-ban Kassa, 1857-ben Tokaj távírójának megnyitása. A miskolci állami távírda megnyitását a korabeli hivatalos lap így közölte: „A magyarországi Miskolcon közforgalmú cs. kir. távíróállomás nyílt meg korlátozott napi szolgálati idővel. A Miskolcra irányított táviratok díját a zónajegyzék mutatja. Bécs, 1859. május 28. Majd közölte a zónajegyzéket; az ebben felsorolt 141 helységből 30 magyar volt. A táviróállomás vezetője Zappa Ferenc, bécsi főtávirász; beosztottja Erdman Róbert és egy vonalőr. A szolgálat hivatalos nyelve a német volt, táviratot csak e nyelven lehetett feladni. 1877-től tértek rá a vegyes nyelvhasználatra. A táviróállomás 1888. március 5-ig a mai Régiposta és Kazinczy utca saroképületében volt, innen került a Miskolci Takarék épületében működő posta helyiségeibe, mikor a „vasminiszter" a posta és távíró egyesítését elrendelte. A főutcai oszlopsor ideiglenes kiépítése gyakori újságtéma volt, míg tetszetősebb elhelyezést nem nyert. A tarifa díja a szavak számától és a távolságtól függött. Egy 25 szavas távirat Pestről Pozsonyba, vagy Szolnokra 2, Debrecenbe, Miskolcra 3 Culdenbe került. A táviratok díját 1888. június 1-től „frankó jegyben", tehát bélyegben lehetett a feladónak a táviratlapra felragasztani, majd visszatértek a pénzbeli díjlerovásra. A százafordulón a morze-rendszert felváltotta a Hughes betűíró távirórendszer, azt viszont a géptáviró követte, amelynek magasabb szintű változatát ma is használják. Az üzleti levélforgalom fokozatosan a vállalatok közötti közvetlen táviróösszeköttetésre terelődött át, melyet automata távíróközpont végez. A miskolci távíróközpontnak 373 ilyen „telex"-előfizetője van. Országok közti közvetlen tárcsás távírókapcsolat révén városunk Európa valamennyi országának nagy hivatalával tud közvetlen levelezőkapcsolatot teremteni. Még nagyobb lendülettel fejlődött a távközlés másik ága, a „telephon". Az első budapesti telefonközpont mely Puskás Tivadar magánvállalkozása volt — 1881. május 1-1, 25 előfizetővel való megnyitása után csakhamar vidéken is létesültek magánvállalkozói összeköttetések és hálózatok. Városunkban Hercz Zsigmond 1884-ben létesített összeköttetést a Borsod-Miskolci Gőzmalom és az Iparkamara között. A miskolci közhasználatú telefonhálózat létesítésére (Puskásféle központtal) 1888 ban a helybeli Wilhelm- és Jenei-cég kapott engedélyt. Jenei Soma engedélye a telefonon kivül „villamos csengők és más, e szakmába vágó munkákra is kiterjedt." A kassai postaigazgatóság által végzett műszaki bejárás után két hónapra, 1888. december 15-én a Széchenyi utca, akkori 52. számú, ún. Síibiger-féle házának udvari részében átadták a központot, és a hálózatot a közforgalomnak. A központba 25 előfizető volt bekötve, ebből 2 nyilvános állomás volt. 1890 elejére már 41-re nőtt az előfizetők száma, a forgalmat két telefonos kisasszony bonyolította le, havi 20 forintért. Telefonkönyv nem volt, az előfizetőket név szerint ismerték. Az előfizetési díj havi 5 forint volt. A hálózatot az új postatörvény alapján, 1896-ban váltotta meg a posta, és átköltöztette a maga Déryné utcai épületébe (ma Dolgozók Gimnáziuma); ekkor már 150 előfizetője volt. 1900. október 26-án létesült az első közvetlen, Budapest-Miskolc közti összeköttetés. 1939 ben a főposta új épületében helyezték üzembe a svéd Ericsson-rendszerű városi automata és helyközi félautomata központot, és a három peremkerületi törpeközpontot. 1944-ben a miskolciak közvetlen távtárcsázással hívhatták Budapest, Kassa, Veszprém, Sátoraljaújhely és Nyíregyháza előfizetőit. A kedvező fejlődésnek a fasiszták rombolása vetett véget. A felszabadulás után - 1945 elején — a megmentett berendezésekből az automata központot részlegesen üzemeltették. A felszabadulás előtti állapotot 1949-re elérték ugyan, de a nagymérvű népgazdasági és egyéni igényeket a város postája nem tudta kielégíteni. Központbővítéssel (1954.), új automata központ létesítésével (1969) javult a helyzet, de még további központ- és hálózatbővítésre van szükség, hogy a város hírközlése elfogadható legyen. KAMODY MIKLÓS IX. miskolci ipari kiállítás és vásár Az élelmiszeripar bemutatkozása (Folytatás az 1. oldalról) Az élelmiszeripar bemutatójának nagy sikere van a vásárban. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat standja meglehetősen eldugott helyen 131310'''' de így is sok a nézelődő náluk: mindenkit érdekel, hogy a kiegyensúlyozott ellátást biztosító cég mit vonultatel újdonságaiból. A húsipariakkal szemközt a Mezőkövesdi Áfész mutatja be ínycsiklandozó portékáit. Közülük is kiemelkedik a termékdíjjal jutalmazott lángolt kolbász, de aki csak rátekint az ízlésesen összeállított bemutatóra, máris éhesnek érzi magát. A sportcsarnok edzőterme is hagyományosan az élelmiszeripar kiállítóié. A Miskolci és Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat kenyerei, péksüteményei, s félkész termékei osztatlan elismerést arattak eddig a nézelődők körében. Amikor, pedig a látogatók kóstolót is kapnak az ízes termékekből , mozdulni sem lehet a standokon. Hasonló a helyzet a tejipar és a hűtőipar pavilonjainál is. Bőven fogy a Daniella ízesített túróhabból csakúgy, mint a mélyhűtött termékekből. A Kisvárdai Szeszipari Vállalat Miskolci Likőrgyárában készülő Coca- Colából és Sztár üdítőkből összeállított kiállítás is a tetszetősek közé tartozik, az ötletes Viking-kínálat pedig a Sárospataki Gyümölcsszesz és Üdítőipari Vállalat dekoratőreinek ízlését dicséri. Nem véletlenül állnak sortx a kóstolóért e két pavilon előtt. A kiállításon látottak is igazolják: élelmiszeriparunk egyre fejlődik, igazodva a kereslethez. S ennek elismerését látjuk azokban a díjakban, amelyet a vásáron kaptak. T. Z. if A mezőkövesdiek portékája láttán csordul az ember nyála... át Viking kínálta Viking — a dekoratőrök ötleteségét dicséri a sárospatakiak bemutatója Környezetvédelmi őrjárat Az idén másodszor szervezték meg a környezetvédelmi akciót városunkban. A városi tanács városgondnoksága, a városi járási rendőrkapitánysággal együtt indít őrjáratokat a városban: az URH-s autókban ülők ilyenkor nemcsak a közbiztonságra, hanem a környezet tisztaságára, rendjére is felügyelnek. Az idén június elsején kezdődött az akció, s a tervek szerint október elsejéig tart. A járőröző szakemberek nemcsak a szabálysértő polgárokat, hanem a környezetük ellen vétő vállalatokat, intézményeket is figyelmeztetik, szükség esetén felelősségre vonják. Nem a bírságolást tekintik elsődleges feladatnak, hanem az ismeretterjesztést, s a rendre, tisztaságra nevelést.