Déli Hírlap, 1983. augusztus (15. évfolyam, 181-206. szám)
1983-08-08 / 187. szám
A mentőautók Helle István rádióműszerész felügyel a mentőautókban levő URH rádiótelefonokra. 1967 óta dolgozik a mentőszolgálatnál, s azóta a Sztornó készülék javítására, karbantartására specializálódott. Szirénázva robog a mentő a városon keresztül. Villog a kék fény, piros zászló lobog a kocsi tetején. Betegért mennek vagy súlyos sérültet visznek a kórházba, de lehet, hogy vajúdó nő fekszik az autóban. Kevesen tudják, hogy a kocsik és a mentőszemélyzet kiszolgálására valóságos „háttéripar” működik a mentőállomáson. sic Ebbe a szobába futnak be a mentőszolgálathoz érkező telefonhívások. Sajnos ritka az a perc, amikor valamennyi telefon néma. Innen riasztják az ügyeleteseket, s innen tartják a kapcsolatot rádiótelefonon keresztül az úton levő bajtársakkal. is. Kiss Béla, az egészségügy kiváló dolgozója autóvillamossági műszerész csaknem másfél évtizede javítja a mentőautók elektromos berendezéseit. Elvégzi a motordiagnisztikát, s felelős azért is, hogy a villogók és martin-kürtök, szirénák állandóan üzemképesek legyenek. (Kerényi László felvételei) r A déli tehermentesítő út építői egy fontos munkaszakasz végére értek: elhelyezték a Szinvát befedő gerendákat a városi rendőrkapitányságtól az MHSZ-székházig. A múzeum előtt most kezdték meg a régi mederfal elbontását. A befedett szakaszon megkezdődhetett a közműalagút szerelése is. Hőszigetelés a gépjavítóban Készülnek arre a Miskolci Cementip Gépjavító Vállalatnál. Aöldgáz-felhasználás csőkítésére, az energiatakaríg érdekében tovább fotátják az irodák és az üzemcsarnokok hőszigetelését. Az ajtók és az ablakok körüli szigetelést a csongrádi Vöröscsillag Mgtsz szakemberei végzik. iff. Fiatal lapátos (Barta Béla felvétele) \ Jog a környezetszennyezésre? Per és paragrafus Meg lehet-e vásárolni a jogot a környezetszennyezésre, -pusztításra? A válasz: nem! ! Bár sokan mégis úgy értelmezik a környezetszennyezésért kirótt bírságot, hogy ezzel egyfajta üzletet kötöttek, az okozott kárért ennyivel tartoztak ... Az első aggteleki nemzetközi ifjúsági környezetvédelmi szemináriumon többek között a bírságként fizetett milliókról, a kényszerítő jogszabályokról, a környezet- és természetvédelem egyik „legrázósabb” szakterületéről is szót váltottak a résztvevők. HA MINDENT BETARTANÁNK Jóval kevesebb paragrafus, jogszabály, de több eredmény — ez jellemzi a fejlettebb környezetvédelemmel bíró országokat. Nálunk még többnyire kényszeríteni kell az intézményeket, vállalatokat, s sokszor a magánszemélyeket is a környezet védelmére. A bírságolás, büntetés nem népszerű feladat, s a városlakók, állampolgárok többsége pedig szankciók helyett tisztább levegőt, vizet, csendesebb környezetet szeretne. Ma meglehetősen fejlett s fejlődő jogrendszer segíti nálunk a környezetvédelmet, de ha betartanánk mindent, amit a paragrafusok előírnak, megbénulna gazdasági életünk. A követelmények átfogó teljesítésére egyelőre nincs elegendő ereje, teljesítőképessége országunknak. így adódik a kérdés: mire jó, mire kényszerít a bírság? INKÁBB FIZET, MINT SZŰR ... Megyénkben tavaly csak szennyvízbírság címén 28 vállalat 40 millió forintot fizetett ki. Tetemes összeg a levegőszennyezésért kirótt is, ám sokszor mégsem beszélhetünk igazi kényszerítőerőről. Egy kilogramm por kiszűrése 2 forintba kerül, s a bírság csak 50 fillér kilogrammonként ... A veszélyes hulladékok esetében már komoly summa a pénzbírság: a gyakorlat azt mutatja, hogy érdemesebb inkább véglegesen megoldani az ügyet. Kétségtelenül kedvező a jel, hogy az előbbi tények ellenére is szép számmal épülnek megyénkben porleválasztó berendezések. Továbbra is gond azonban, hogy a bírságösszegek túlnyomó részét a vállalatok egyhányada fizeti csak, s ennek az az oka, hogy a levegőszennyezés mértékét sokszor bevallás alapján állapítják meg. A közeljövőben többek között ezért is korszerűsítik a levegőtisztasági jogszabályokat. CSAK KÉNYSZERÍTENI NEM LEHET Ugyancsak új jogszabály az 1984-től életbe lépő zajvédelmi rendelet: ezentúl hallásunk károsításáért is lehet majd büntetni. Szintén új lehetőség a természetvédelmi bírság, ami azért jár, ha védett területeken a védelem érdekeivel ellentétes tevékenységet folytatnak. Hogy megyénkben eddig még nem szabtak ki ilyen bírságot, nem a magasszintű természetvédelmet igazolja, hanem inkább az ellenőrzés hézagait tárja fel... Vajon miért volt érdemes a szemináriumon részt vevő fiatalokat megismertetni részletesebben is a törvényekkel? Nincs olyan jogrendszer, ami csak kényszerítéssel elérheti a rendet: önként, magánemberként s hivatalból is tennünk kell a környezet védelméért. A tettrekészséghez pedig elengedhetetlen a tájékozottság, a gondok s a lehetőségek pontos ismerete. KISS LÁSZLÓ Értéke: vas és festék Feketebodza exportra ,.Minden mennyiségben felvásároljuk a feketebodzát!” — így szól a hűtőipar és a Zöldért Vállalat közös hirdetése. Korábban senki sem foglalkozott ennek a feketebogyós növénynek a begyűjtésével. Vajon most mllyen célra vásárolják fel? — érdeklődtünk Szarka Józseftől, a miskolci hűtőház áruforgalmi osztályvezetőjétől. — Kevésbé köztudott, hogy a fekete bodza kitűnő festékalapanyag. Vastartalma miatt szívesen használják ejelnotszerek színezésére is. Szkojcban a nyugati országokban, ahol élelmiszerek megfestésére csak természetes alapanyagokat dolgozhatnak fel, jó árat fizetnek a bodzáért. Mi vállaltuk, hogy a Zöldérttel közösen, ebben a szezonban legalább 300 tonna bodzát vásárolunk fel. Ezt feldolgozva szállítjuk a nyugati megrendelőknek. Megszerveztük a gyűjtést három megatehenc Borsodban, Hajdúban, és Szabolcsban. Felvásárlónk tegnapelőtt ellenőrizte a termést, s jónak, érettnek találta. Busóként Göncön 48 kilót vettek át a gyűjtőktől, kilónként 6 forintért. Ezenkívül a minőség után 10 százalékos jutalmat fizetünk, s megtérítjük a szállítási költségeket. Kérésre ládát is adunk a gyűjtéshez. Az egycentis szárral behozott bodzabogyót a ribiszkéhez hasonló módon, géppel tisztítjuk. Mivel ennek a növénynek az exportja gazdaságosnak ígérkezik, jövőre már 800—1000 tonnát akarunk eladni külföldre. Jelenleg a megrendelők minden mennyiségben vermének feketebodzát, annyira elégedettek a nálunk vadon termő növény minőségével. Ez érthető is, mivel a gyűjtők kezét is olyan indigókékre festi a bodza, hogy három napig még súrolókefével sem tudják eltüntetni. (szántó) Nem a medvétől... Nem költözöm Pilisborosjenőre. Legalábbis augusztus 13-ig nem. Akkor rendezik ugyanis a falu határában azt a rockkoncertet, melyre több tízezer — egyes becslések szerint — 80 ezer — nézőt várnak. E koncert egyébként része lesz a magyar— amerikai kooprodukcióban készülő A fenevad című rémfilmnek, melyben egy hat méter magas, — géppel mozgatott — medve riogatja majd a nézőket. Az előzetes aggodalom azonban — olvasom az újságban — nem annyira a szörnyeteg, sokkal inkább a nagy számú nézőközönség miatt van. Pedig a helybeliek edzett emberek, hiszen itt forgatták annak idején az Egri csillagokat, de több ezer janicsár, szpáhi és végvári vitéz hadra kelve is kezes birkanyáj az ilyen koncertek közönségéhez képest. A rendezők azzal nyugtatgatták a falu lakosságát és a közvéleményt, hogy: „...a közönség többsége elég érett, csak azzal a 15—20 százalékkal lehet baj, akikkel amúgy is mindig gond van.” Csak 15—20 százalék? Ha megfelezem a legszerényebb és a nagyralátó becsléseket (20, illetve 80 ezerre tippelik a nézőszámot), akkor úgy 40 ezer látszik reálisnak. Negyvenezer húsz százaléka pedig nyolcezer. Tehát nyolcezer renitens, a kemény rockot játszó Nazareth együttestől feltüzelt — többnyire fiatalkorú — valahányezer között! Aki látott már akárcsak néhányszáz rockemléken nevelkedett fiatalt úgy istenigazából hangulatba lendülni valamilyen koncerten, annak nem kell a fantáziájára bíznia magát, hogy elképzelje a várható fejleményeket. De miért is osztozom én a pilisborosjenőiek aggodalmában ? Mondhatnám azért, mert kis országunkban bárhol is történik valami, az mindannyiunkkal történik. Mondhatnám továbbá, hogy bizonyára nem kevés miskolci „tini” kerekedik majd föl, hogy részese legyen a tömegbulinak. Van azonban egy harmadik indok is, ami miatt tollat fogtam. Idézem ismét, mit nyilatkozott az egyik illetékes: „...csak azzal a 15 —20 százalékkal lehet baj, akikkel amúgy is mindig gond van.” Szerintem ugyanis a 15—20 százalék nem „csak”, bármilyen lélekszámhoz is viszonyítjuk. Valószínűleg városunkban sincs több — az arányokat tekintve — csavargó, italozó, „szipózó”, bűnöző, a villamoson, buszon, Népkertben, Avason és másutt nőiket, fiatal párokat molesztáló egyedekből. (Az „ember” megjelölést tudatosan nem használtam!) Csakhogy ők a statisztikát meghazudtolóan sok galibát, keserűséget okoznak nekünk. Okoznak bizony, mindmáig, annak ellenére, hogy rendőreink mostanában rendszeresen átfésülik a kétes hírű szórakozóhelyeket, és a pályaudvarok környékét. Ahogy mondani szoktuk: „nagy erőket” mozgósítanak az ilyen akciókra, ám a rendőrök minden igyekezete kevés, ha nem kapnak elég segítséget. Nőismerősöm panaszolja, hogy a villamoson fényes nappal vele szemtelenkedő — még csak nem is „izompacsirta” — férfival való huzakodásban teljesen egyedül maradt. Diszkréten elfordultak a közelében állók, noha volt köztük néhány vállas fiatalember is. A rendőrségi akciók elszomorító tapasztalata, hogy ittas fiatalokat is szemrebbenés nélkül kiszolgálnak egyes vendéglátóhelyeken, az pedig már saját élményem, hogy a lakótelep csendjét felverő maroknyi suhanc megfékezésére annyi fáradságot sem fordítottak a környéken lakók, hogy felvegyék a telefont és kihívják az URH-s járőrt. Nos, ezért szorongok én is együtt a pilisborosjenőiekkel és ezért osztom más lapoknál dolgozó kollégáim véleményét: nem a filmben szereplő hatméteres medvétől kell félni, mert az egy gombnyomással megállítható. (beten) Városi tanácstaga fogadóórái Ma tartja tanácstagi fogadóóráját, Béres Pál és Lehoczky András, szirmai tanácskirendeltség, Vöröskatona u. 49. szám, 19 óra 3fél perckor; Bumbera László, Oszip I. a. 14. fezt., 18 órakor; Éles Sándorné, 1/3. saí pártalapszervezet, Tízes honvéd u. 21. szám, 17 órakor; Nagy János, III/8. sz. pártalapszervezet, Alpári Gy. tt. 2/a., 17 órakor; Soós Miklósné, Gagarin u. É3. IV/4., tól 19 óráig.