Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
1991-10-19 / 244. szám
• Vers-és prózamondóverseny• Több kiíró szerv a Kaposvári farsangi napok idejére, hagyományteremtő szándékkal 1992. február 7—8 —9-re meghirdeti a Csokonai Vitéz Mihály országos vers- és prózamondóversenyt. Az országos döntőre a megyei előválogatók után juthat el a két legszínvonalasabb versenyző. A Heves megyei döntőt várhatóan 1992. január 8-án rendezik meg a Megyei Művelődési Központban (Eger, Knézich Károly u. 8.). Jelentkezni ugyanitt lehet 1991. november 20-ig, név, lakcím, életkor és a választott művek feltüntetésével. Jelentkezési feltételek: alsó korhatár 16 év, a versenyzőknek kötelezően két lírai, vagy prózai alkotást kell választani, az egyik Csokonai-mű, a másik szabadon választható, a nagy költő magyar, vagy európai kortársának írása lehet (1750—1830). j c Az egri Népkertbe is megérkezett az ősz. Üresek a pihenőpadok. Falevél borítja a kedves kis székeket is. Apropó, székek! Ilyenek elkelnének a miskolci Népkert sétányain is ... (Szabán Gabriella felvétele) Templomavató után (Tudósítónktól) Bár október 6-án, a neves magyar ünnepen templomszentelés volt Tornakápolnán, mégsem csak az egyház ünnepéről beszéltek a résztvevők, hanem az egész falu ünnepéről. Az Árpád-korból ismert Tornai-birtok 1324-ben már a Kápolna nevet viseli. A magas hegyre épült kápolna és a köré települt falu már a középkorban virágzó településsé vált, mely dacolni tudott a történelem minden viharával. Átvészelt török tatárdúlást, falutüzet, háborúkat. A falu nevét adó kápolnát 1794-ben lebontották. A mai templomot 1802-ben építették, melynek a keleti falához 1806-ban tornyot ragasztottak. Az elmúlt, csaknem 200 esztendő nyomot hagyott nemcsak a templom állagában, hanem a falu, az egyház életében is. Megfogyatkoztak, de azért hitbe illeg meg nem törtek. És ezzel a rendületlen hittel fogtak hozzá három éve a templom megújításához. Emberfeletti erőt igényelt a munka, de a falu 19 lakosa (!) vállalva minden áldozatot, Isten segítségével befejezte templomának rendbehozatalát. — Mélyen megrendülten állok itt. Váratlanul ért, hogy ilyen sokan jöttünk el ünnepeim. Ez élő hitre vall. Ez a hit vezet el minket az egyház titkának a megismeréséhez — nyilatkozott az istentiszteleten dr. Mészáros István püspök. Becslések szerint ötszázan is eljöttek a hálaadásra. Az ünnepi program a jósvafői dalárda előadásával kezdő dik ■ [UNK] - a megmaradásról dött, melyet Veress Gábor színi lelkész beszámolója követett a templomfelújításról. Az istentisztelet az itt évtizedek óta elmaradt keresztelővel ért véget. A szépséghiba pusztán az volt, hogy a megkeresztelt gyermek nagyszülei sem élnek már szülőfalujukban. Pedig csodálatos volt az ünnepély, megrendítő a könnyes szemű zsoltár- és himnuszéneklők látványa, az elszármazottak hazalátogatása, az amerikaiak mellett francia és német vendégek jelenléte. De vajon elégséges-e ez? Nem szeretnék ünneprontó lenni, de a kérdés itt motoszkál bennem. Vajon a megmaradásnak lehet-e letéteményese a templom, még ha felújítottan is, de hívek nélküli? E kérdésekkel óhatatlanul is találkoznunk kell az elnéptelenedő, országosan is legszegényebb, legelmaradottabb közösségeinket látva. Nem hiszem, hogy elégséges egy-egy település jövendőjéhez az, hogy németek vásárolják meg hétvégi üdülőházaknak a volt(?) magyar hagyományőrző portáinkat. Ettől még nem népesedik be a mi földünk, ettől még hiába újul meg templomunk külsőleg, ha a falu összlakossága — azaz mind a tizenkilencen — nyugdíjasok. Sajnos e tények önmagukért beszélnek. Pedig csodálatos volt a templomszentelés és felemelő érzés a részvétel a falucska ünnepén. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy hitükért még mindig tudnak áldozatot is vállalni a tornakápolnaiak. György Horváth László Bioenergiaátadás, akupresszúra, akupunktúra, masszázs, fitoterápai, azaz: komplex természetgyónyászterápia MISKOLCI TERMÉSZETGYÓGYÁSZ KÖZPONT Semmelweis utca 3., telefon: 46/79-640 Nemzetközi energetikai napok Németország és Ausztria vezető szakembereinek részvételével nemzetközi energetikai napok címen rendez kétnapos tudományos tanácskozást a Magyar Elektrotechnikai Egyesület miskolci szervezete október 21—22-én Miskolcon a Tudomány és Technika Házában (Miskolc, Felszabadítók útja 5.). Titokban őrzik a sírt Fejlemények Petőfi-ügyben Távolodik a megoldás Néhány héttel ezelőtt vastag boríték érkezett szerkesztőségünkbe, melynek feladója a Megamorv Petőfi Bizottság volt. Amikor részletesen beszámoltunk róla, hol is tart a Morvai Ferenc által finanszírozott Petőfikutatás, pontosabban megkíséreltük, hogy a tengerikígyóvá növekedett ügy sarokpontjaira felhívjuk olvasóink figyelmét. GYÓNÁSI TITOK A Megamorv Petőfi Bizottság szerint akkor nagyot lépett előre az ügy, tekintve, hogy újabb — ezúttal levéltári — kutatásokat végeztek Szibériában, melynek során újabb perdöntő bizonyítékokra bukkantak. Hatalmas mennyiségű írásos anyagról van szó, melyek részletes bemutatása, de még felsorolása is meghaladta lapunk lehetőségeit. Ráadásul aligha tudtuk volna eldönteni a legfontosabb kérdést, azaz: hitelesek-e ezek a dokumentumok, helytállóak-e a belőlük levont következtetések. Pontosan ez a kérdés a neuralgikus pontja a Petőfi Bizottság és a Magyar Tudományos Akadémia közötti vitának is. A felbukkant dokumentumok alapján a Morvai-féle szakértőcsoport azt állítja, hogy kétségbevonhatatlanul számos magyart hurcoltak el 1848-at követően Szibériába, az Akadémia álláspontja szerint viszont valóban voltak magyar hadifoglyok a XIX. század végén Szibériában, csak éppen ők az 1863-as lengyelországi felkelésben való részvételükért kerültek oda. Voltak aztán az új forrásanyagoknak egyéb érdekességei is (legalábbis a laikusok számára, akik aligha rendelkeznek a források kritikus kezeléséhez szükséges tudással), így előkerült a barguzini pravoszláv templom gyónási könyvének egy lapja is, melyen Anna Kuznyecova neve olvasható (ő az a rejtélyes hölgy, akit a folklorisztikus elbeszélések kapcsolatba hoztak a távoli idegennel, a bizonyos „Petroviccsal”). DNS KÉNE Hasonlóan fontos lépés volt a Megamorv Bizottság részéről egy amerikai szakértőkből álló bizottság összehívása: az ő feladatuk az immár legendás barguzini csontváz személyazonosságának megállapítása lenne. A vizsgálati módszer természetesen roppant bonyolult, a lényege mindenesetre annyi, hogy a sejtekben található (és az öröklésért „felelős”) óriásmolekulát, a DNS-t vizsgálják, pontosabban összehasonlítják a szüleik sejtjeiből származó DNS-sel. Ehhez azonban — és ez a Megamorv Bizottság újabb közleményének témája ■— DNS-mintát kellene venni a a Petőfi-szülőktől, akik Budapesten, a Kerepesi úti temetőben nyugszanak, mert az amerikai tudóscsoport csak e minták birtokában tudja elvégezni a vizsgálatot. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott újabb közlemény szerint a Megamorv Bizottság megint úgy ítéli meg a helyzetet: valakik akadályozzák, hogy vérge fény derüljön a barguzini rejtélyre. Nem kapták meg például a Petőfi-szülők exhumálási engedélyét, ami lehetetlenné teszi, hogy az ügy tovább haladjon az általuk kijelölt úton. MODELLÉRTÉKŰ ÜGY Ismét mellékszálakra bomlott az amúgy is áttekinthetetlen ügy: a Megamorv Petőfi Bizottság állítása szerint az idén félmillió forintot ajánlott fel a Petőfiszülők szóban forgó felújítására, melyet a temető igazgatósága azzal a indokkal, hogy a sír még nem szorul felújításra, visszautasított. Közben mégis eltávolítottak a sírról egy bronz szobrot, amit a Megamorv Bizottság úgy ítélt meg, nem lehetetlen, hogy valakik bizonyítékokat akarnak eltüntetni. (Emellett a bizottság közleménye azt is tartalmazza, hogy ők fél éve titokban őrzik a sírt, és fényképeket készítettek a sírt megbolygatókról.) Úgy tűnik tehát, hogy a kezdetétől nagy ,port felverő és hazai közállapotainkat meglehetős pontossággal modellező Petőfi-ügy ma távolabb van a megnyugtató megoldástól, mint valaha ... Kájé Mikor less Mir, Vladimir? 13.) Oszd meg és uralkodj? Még a császár is védte Dubrovnikot Ott hagytuk abba, hogy nem tudni, miből háborúzik Milosevics. Mindenesetre meghirdette az Európához való csatlakozás programját, s ennek ürügyén népi adományozási és hitelezési rendszert vezetett be, hasonlatosat a mi valamikori békekölcsönünkhöz. — Valójában ez a „háborúkölcsön” volt? — Nem lehet tudni — tárja szét a karját Vladimir, aki szerb származású, s jó néhány éve Magyarországon él. Nem faggatom, de az a gyanúm, őt is behúzták a csőbe, ő is küldött haza pénzt. Volt, aki az évi nyugdíját ajánlotta fel. Például a külföldön élők is sok pénzt küldtek, abban a reményben, hogy fejlesztik a hazai ipart, s a vendégmunkások hazatérhetnek, illetve jó befektetésre számíthatnak a gazdag szerbek. Ha hinni lehet az újságoknak, csak márkában 800 millió jött össze, dinárban meg milliárdok. © ORTODOX, KONTRA KATOLIKUS — És Tudjman miből háborúzik? — Ez is rejtély. Megmaradt náluk az a bevétel, amit 1990-ben nem raktak be a közös kasszába. De érdekes módon előkerültek igen korszerű fegyverek is. Nem érti az ember, ugyanis Tudjman Tito tábornoka volt, s menesztették, mert nem értett egyet a fegyverkezéssel. — Talán épp a szerb szövetségi hadsereg fejlesztésével? — így is lehet mondani. — Szerinted honnan ered a szerb—horvát ellentét? Azon túlmenően, hogy beszéltünk a jelenlegi gazdasági szövevényről. — Tudni kell, hogy a szerbek Bizánchoz közel telepedtek le, így ortodoxok lettek, a horvátok katolikusok. Ezt a helyzeti előnyt, vagy hátrányt, épp csak szemlélet kérdése, mindenkor kihasználták a két nép ellen, az Ottomán birodalomban és a Habsburg-birodalom idején is. A második világháború pedig még mélyen él az emberekben, félnek a szerbek. — De végül is nem a horvátok kezdték gyilkolni a szerbeket. — Ez igaz. Szörnyű tragédia, teher ez. Horvátországban 1,2 millió szerb maradt csak. — Ezt hogy érted? — Úgy, hogy a második világháború alatt több mint 750 ezer szerbet mészároltak le. Nem pontos még mindig a szám. Jaszenovban 700 ezer emberi csontvázat találtak. Ez volt az akkori harmadik legnagyobb koncentrációs tábor. De például említhetem Glinát is, ez egy kis szerb falu, ahol a templomban 4 ezer asszonyt és gyereket mészároltak le, mert az apa állítólag partizán volt. — Végül is az „oszd meg és uralkodj’’ politikáját játssza ma is a két nép vezetése ... — A szerbeknek egy császáruk volt csak, egy bizonyos Nemanity Dusán. Ő az 1320-as években bullát adott a horvátoknak, garantálta Dubrovnik önállóságát,, megadta a legnagyobb kedvezményt a kereskedelemben. Sőt, ami példaértékű lehet, megbízta kincstára vezetésével Bucsity Jovant, egy horvát embert, mondván, ő is szláv, teljes bizalommal lehet iránta. Azok tehát, akik a múlt dicsősége jegyében akarják reinkarnálni Szerbiát, tessék, itt a példa. Még a császár is védte Dubrovnikot. • A NÉP NEM AKAR HÁBORÚT — Hogy éled meg mindezt mélyen, legbelül? — Valamit kellene mondanom a lányomnak is, akinek ugye az édesanyja magyar. A nép nem akar háborút. A népet félrevezetik, uszítják. Miközben piacgazdaságról papolnak, valójában a saját központi hatalmaikat akarják megerősíteni. Milosevics is, Tudjman is. Én azt mondom, minden ország politikai függetlenségét el kell ismerni. Vissza a fegyverekkel! Ugyanakkor közös érdek, hogy a köztársaságok között szabadon áramoljon az áru és a pénz. Ez minden nép elemi érdeke. S ezt minden épeszű vezetés a tárgyalóasztalnál beszéli meg. (Vége) Karosi Imre I lÖZUlÉÓl a Ételei ráül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2460 kilométer hosszú az úthálózat, és ehhez 760 híd is tartozik Ezek fejlesztése, karbantartása, javítása a Miskolci Közúti Igazgatóság feladata. De nincsenek könnyebb helyzetben a nógrádi és hevesi utakat kezelő igazgatóságok sem, hiszen a gazdálkodásra, rendelkezésre álló pénzből egyre kevesebb munkát tudnak elvégezni. Merre épülnek új utak? Milyen a kapcsolat az önkormányzatokkal? Hogyan készülnek a télre? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszol a miskolci rádió hétfő reggeli vendége, Stoll Gábor, a Miskolci Közúti Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese. A stúdió vendégétől az adás ideje alatt, reggel 6 órától 8 óráig a hallgatók is kérdezhetnek a 45-510-es ügyeleti telefonszámon. INFORMÁCIÓK AZ NSZK-BÓL ÉS AZ USA-BÓL. Munkaajánlatok, vállalkozások, befektetések. Magyarországon is végezhető mellék- és főállású tevékenységek. Kérje ingyenes, magyar nyelvű tájékoztatónkat! INFO-Service Thorner Str. 17. 0-8000 München 50 NSZK