Déli Hírlap, 1998. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-13 / 61. szám
1998. március 13., péntek Bírói engedély kell a titkos információgyűjtéshez Mikor bonthatják fel a levelet? Az elmúlt években a sajtó többször is hírt adott levélbombákról. Ezek az alattomos gyilkos szerkezetek szerencsére inkább csak külföldön vannak „divatban”, de nem árt felkészülni a veszélyre itthon. A legfontosabb, hogy minden gyanús esetben a rendőrséget kell értesíteni. Nem is olyan messze hazánktól, a szomszédos Ausztriában is sokáig nyomoztak egy levélbombaügyben. Akkoriban több ilyen küldeményt is, postára adtak, sőt volt olyan is, amelyik komoly sérüléseket okozott a címzettnek. Ezekre a levelekre az a jellemző, hogy általában vastagabbak, nehezebbek a szokásosnál, és figyelmeztető lehet még, ha a borítékon fura, zsíros folt látható, amely az elrejtett robbanóanyag miatt keletkezhet. Ha bármi gyanúsat észlel valaki, a legfontosabb, hogy ne bontsa fel a levelet, ez ugyanúgy érvényes a postai alkalmazottakra, mint a címzettre, hanem azonnal értesítsék a rendőrséget. Levelek felbontására egyébként is csak a rendőrségnek van joga, igaz, szigorúan szabályozott keretek között, titkos adatgyűjtés során. A rendőrségi törvény pontosan rögzíti, hogy a nyomozók miként ismerhetik meg például a levelek tartalmát. A törvény szerint:,, A rendőrség bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, körözött személy felkutatására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére - a törvény keretei között - titokban információt gyűjthet.” E tevékenység során vannak olyan nyomozati cselekmények, amelyeket csak bírói engedéllyel hajthatnak végre, és ezek közé tartozik a levelek, postai küldemények felbontása is. A rendőrség bírói engedéllyel „meghatározott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében (...) levelet, egyéb postai küldeményt, valamint a telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési rendszerek útján továbbított közlés tartalmát megismerheti, azt technikai eszközzel rögzítheti”. Ehhez a rendőrség különleges eszközöket használhat. A különleges eszköz alkalmazása iránti kérelmet a nyomozóhatóságnak az illetékes bíróságra kell benyújtania, amelyben az akcióval kapcsolatos minden érdemleges információnak szerepelnie kell. A bíró ennek alapján dönt az engedély megadásáról. Nagyon sürgős esetben a nyomozóhatóság vezetője is elrendelheti a titkos kutatást, illetve információgyűjtést, ám az engedélykérelmet akkor is be kell nyújtani a bírósághoz. Ha mégsem kapják meg az engedélyt, akkor a titkos adatgyűjtést a rendőrségnek azonnal és haladéktalanul be kell fejeznie, az addig rögzített információkat meg kell semmisítenie. H. Sz. Jelzik, ha sérült sérült levelet, ennek a ténynek a rögzítése nélkül nem kézbesítenek ki - tudtuk meg Gajdos Imrétől, a Magyar Posta Rt. Miskolci Igazgatóságának kézbesítési előadójától. Ha bármilyen sérülést észlelnek a levélen annak beérkezésekor, a szakadást körbehatárolják, a posta egyedi ragasztójával leragasztják, és egyértelműen jelzik, hogy így érkezett. Ezen eljárás nélkül a kézbesítő nem is viheti ki azt a címzettnek. Csomagok esetében némileg más az eljárás, ugyanis ilyenkor értesítést küldenek, és a postahivatalban veszik fel a jegyzőkönyvet a címzett jelenlétében. Ha valaki mégis úgy gondolja, hogy a leveléhez illetéktelenek hozzányúltak, vagy véletlen sérülés van rajta, és azt nem jelezték, panasszal fordulhat az illetékes postahivatalhoz, ahol az esetet kivizsgálják. A sérülten érkező levelet csak megjelölten kézbesítenek ki a címzettnek. Határon átnyúló szakszervezeti együttműködés Egy úton a borsodi és a kassai vasasok Egy időben területileg is együvé tartozhatott a Kassa környéki és a borsodi vasas dolgozói érdekvédelem. Későibb a határ kettéosztotta őket. Az utóbbi időben - köszönhetően a térségünkben megjelent szlovák érdekeltségű cégeknek ismét egymásra találtak a vasasok. A Vasasszakszervezet Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Szövetsége meghívására két napon át kassai szakszervezeti delegáció tartózkodott Miskolcon. A vendégek megismerkedtek a magyar szakszervezeti mozgalom, ezen belül a Vasasszakszervezet érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységével. A Jan Matu kassai területi szakszervezeti elnök és Robert Kulik, a Kelet-Szlovákiai Vasmű szakszervezeti elnöke által vezetett delegáció találkozott Luterán Lászlóval, az Észak-magyarországi Gyáriparosok Szövetsége (ÉGYSZ) elnökével és látogatást tett a Drótáru és Drótkötél Kft.-nél, valamint a Diósgyőri Acélművek Rt.-nél. Megyénkben jelenleg mintegy 14 ezer ember dolgozik a vasiparban, egyharmaduk a közelmúltbeli privatizációk révén szlovák érdekeltségű vállalatoknál. Ez is azon tényezők közé tartozik, amely miatt felértékelődött a két terület érdekvédelmi szervezetei közötti együttműködés. A közös vélekedés szerint a két ország vasasai hasonló problémákkal küszködnek, így együtt kell működniük azok megoldásában is. Ilyen terület a kollektív szerződések megkötése, a béremelések kérdése, a szociális megállapodások kiharcolása. Mindezeket tegnap írásban is rögzítették a felek. Sz. B. DELI HÍRLAP • BELPOLITIKA Felvonják az országzászlót Ünnepélyesen felvonják ma délelőtt fél 11-kor az országzászlót Diósgyőrben, a 101-es busz végállomásánál. Az ünnepi műsort a miskolci Móra Ferenc Általános Iskola tanulói adják, beszédet mond Mándi András, a terület országgyűlési képviselője. Kis híján a mentőorvos is meghalt TRAGÉDIA A BÁNYATÁRÓBAN Életmentő Emlékérmet kapnak Kis híján kettős tragédia történt tavaly augusztusban Telkibánya közelében. Mint arról annak idején helyszíni riportban beszámoltunk, egy ásványgyújtó fiatalember beszorult a gázokkal teli bányatáróba, és már csak holtan tudták kiemelni. A segítségére induló mentő orvos is rosszul lett, az ő életét a még idejében érkező tűzoltók mentették meg. Hősies magatartásuk elismeréseként a magyar kormány Életmentő Emlékérmet adományozott Ferencsák István tűzoltó őrmesternek és dr. Reusz Géza orvosnak. A kitüntetést a közeljövőben a B.-A.-Z. Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője adja át. Tavaly augusztus 27-én a délelőtti órákban Telkibánya közelében ásványokat gyűjtött a 24 éves 5. Attila egyetemista. Barátja vette észre, hogy az egyik bányatáróban rekedt a fiatalember, ezért a faluba sietett segítségért, ám társaival sem tudta kihúzni őt. Telefonon értesítették az encsi mentőállomást és a rendőrséget. A helyszínre érkező Reusz Géza akkor még orvostanhallgató-mentőtiszt, képzett barlangi mentő volt, ezért még esélyt látva S. Attila megmentésére, lemászott a mélyedésbe, hogy az üregbe szorult fiatalember mögé kerülve felnyomja őt a felszínre és az újraélesztést megkezdje. Emberfeletti próbálkozása nem járt eredménnyel, mert az üreg alatt lévő berobbantott bányatáróban megrekedt gázoktól rosszul lett és teljesen elgyengült. Időközben a helyszínre érkeztek az encsi tűzoltók. A helyszínt gépkocsival nem tudták megközelíteni, így közel 400 métert gyalog kellett megtenniük. Tájékozódtak a helyzetről, majd Ferencsák István őrmester a nála lévő zseblámpával a mélyedésbe világított. A látvány lesújtó volt, mert az egyik bentrekedt már térdre rogyva, mozdulatlan állapotban feküdt, míg a másik a lámpafényre reagálva csak a kezét tudta felnyújtani. Ferencsák István gyors döntést hozott, rájött, hogy nincs idő megvárni, amíg a védőfelszerelést a gépkocsikról elhozzák, mert az a még életjelet adó fiatalember életébe kerülhet. Becsúszott a mélyedésbe, a feléje nyújtott kezet elkapta és erős húzással a nyíláshoz rántotta. Társai segítségével az utolsó pillanatban sikerült kiemelni és gyors elsősegélyben részesíteni a sérültet. Reusz Géza élete kockáztatásával sietett a bajba jutott egyetemistán segíteni. Mint gyakorlott barlangi mentő, tisztában volt azzal, hogy védőfelszerelés hiányában a mentést rövid időn belül be kell fejezni. Életmentési kísérlete a rendkívül nehéz feltételek miatt majdnem az életébe került. Ferencsák István őrmester hősies emberi helytállásról tett tanúbizonyságot, amikor a veszélyforrás súlyosságát ismerve, védőfelszerelés nélkül lekúszott az üregbe és az ottrekedt, mérgezést szenvedett, mozgásképtelen Reusz Gézát az utolsó pillanatban kimentette. Ezek alapján találták őket méltónak arra, hogy átvehessék az Életmentő Emlékérmet. H. Sz. Ebben a bányatáróban lelte halálát az egyetemista fiatalember. (Jakubik László felvétele) Az eurokonform szódás viszonya a lovához Úgy tűnik, hogy hosszas vajúdás után végre megszületett a hazai állatvédelmi törvény. Létrejöttébe óriási energiát, tenger kilátástalannak tűnő munkát fektettek a hazai állatvédők, azonban - és ez aligha csökkenti érdemeiket - a törvény elsősorban mégis csak azért született meg, mert Európa felé menet már a szódás sem bánhat úgy a lovával, mint eleddig. Az euprokonform szódás ugyanis kénytelen betartani az állati jogok törvényben lefektetett minimumát: ez jó hír az állatoknak, akiket az ember elképesztő eufémiával általában ,,barátainak" titulál. Rossz hír az, hogy a gyakorlatban derül majd ki, mennyit sikerül (és mennyit akarnak) betartatni a törvényből, hiszen aligha lehet minden állattartó mellé rendőrt állítani. (Mint ahogy minden olajszőkítő, borpancsoló mellé sem lehet. Ha meg túl szorosan mellé állnak, akkor együtt karamboloznak, lásd: Halló Bár-eset.) Az állatok feltehetően okosabbak annál, hogy most kényelmesen hátradőljenek foteljükben (fészkükben, odújukban, óljukban), jól tudják, hogy ezután is elsősorban gyors lábukban (szárnyukban, uszonyukban) bízhatnak. Az emberben ugyanis nem célszerű megbízni, legfeljebb azokban, akik állatbarátnak születtek (de azért ne szépítsük, ők is csak húsevő csúcsragadozók, lásd: bécsi szelet, csülök pékné módra, stb.) A törvénynek vannak jól, és kevésbé sikerült részei. Megnyugtatóan rendezi például a kutyagumi-problémát, azonban a tehenek (őket ugyanis nem kedvtelésből tartják) továbbra is következmények nélkül feledkezhetnek meg magukról a közutakon. (De mi a helyzet a nem kedvtelésből, a hivatásos tenyésztők által, megélhetési okokból tartott kutyákkal?) A törvénynek két olyan passzusa van, amin a ma született bárány is cinikusan mosolyog: tilos lesz ugyanis kozmetikai és katonai célokból állatkísérleteket végezni. Mármost akinek hármasnál jobb jegye volt történelemből, az jól tudja: ez két olyan terület, ahol az emberek számára a törvény nem gátat, hanem leküzdendő akadályt jelent... Kiss József AZ ÚJRAÉLESZTÉS REMÉNYÉBEN Dr. Reusz Géza jelenleg az egri kórházban dolgozik, ott sikerült elérnünk, így idézte fel a történteket: - Akkor mentőtisztként dolgoztam. Kaptuk a hírt, hogy baleset történt egy bányatáróban. A helyszínen megtudtam, hogy csaknem egy órája lehetett már a fiatalember a barlangban, néhány perccel korábban még biztosan élt, ám akkor már nem tudtam kitapintani a pulzusát. Mivel a légzés leállása után néhány percig, de maximum 5 percig még van esély az újraélesztésre, gyors döntést hoztam, mert felülről nem tudtuk kihúzni. Bemásztam mögé, megpróbáltam megemelni a lábát, mert ha ez sikerült volna, fél percen belül ki tudtuk volna emelni. Alig töltöttem rövid időt a barlangban, én is megszédültem, kába lettem, olyan töménységben volt jelen a gáz. Az ezután történtekre már nem nagyon emlékszem, ahogy elmondták, kötelet dobtak felém, és abba kapaszkodva húztak ki. A friss levegőn hamar magamhoz tértem. Rettentően sajnáltam, hogy a fiatalemberen már nem lehetett segíteni. 3 Varroda Rudolftelepen Hajdanán a jól kereső bányászoknak nem okozott gondot a család eltartása, ezért a bányászfeleségek jelentős része nem ment el dolgozni, inkább a családdal foglalkozott. Az elmúlt években azonban fokozatosan elértéktelenedett a bányászok fizetése, ráadásul sokan a munkájukat is elvesztették, ami komoly szociális feszültségekhez vezetett a bányavidékeken. Ezen kívánt enyhíteni a rudolftelepi önkormányzat, amikor az Országos Foglalkoztatási Alapítványhoz pályázott támogatásért. A néhány évvel ezelőtt önállósult falu sikerrel járt, nyert a pályázaton, s ezt követően két vállalkozóval megállapodást kötött egy varroda létesítésére. Ennek alapján a Moda-Sikk 2000 Kft. varrodát létesített a faluban, amelyet tegnap avatott fel Vargáné Kerékgyártó Ildikó országgyűlési képviselő. Az üzemben jelenleg 22 asszonyt alkalmaznak, de a tervek szerint 50-re bővítik a létszámot. Bérmunkában dolgoznak. Az első megrendelés női blúzok készítésére szólt.