Déli Hírlap, 2002. április (34. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-16 / 88. szám

2002. április 16., kedd DELI HÍRLAP • VIDÉK A VIDÉK MÚLTJÁT KUTATJA A régészkedés az élete Az Ózd-Szentsimonban élő Füle Lóránt évtizedek óta régészkedik nagy si­kerrel. Mint mondja, még géplakatos ipari tanuló ko­rában az 1960-as évek de­rekán szerettette meg vele ezt az izgalmas elfoglaltsá­got egyik tanára, illetve az iskola igazgatója, Dobosy László. Füle Lóránt lakásának elő­szobája valóságos múzeum. A polcok a plafonig érnek, me­lyeken rengeteg régiség, lelet sorakozik katonás rendben. Mint azt megtudtam, érkezé­sem előtt nem sokkal ment el innen egy általános iskolás csoport, ugyanis a házigazda szívesen áll az érdeklődők, kí­váncsiskodók rendelkezésére, így téve közkinccsé szerzett is­mereteit, gyűjteményét, házi­múzeumát. Annak ellenére te­szi ezt, hogy 1997. október 20- án súlyos munkahelyi (üzemi) balesetet szenvedett és az egyik lábát combtőből ampu­tálni kellett. - A kutatási területe hol ta­lálható? - kérdeztem az ama­tőr régészt. - Szerencsére a közelben, Hangony község határában és a szentsimoni kenderföldi ho­mokbányánál. Az utóbbi hely­re már az udvarunkból oda le­het látni. Szentsimon közép­kori település a Sajó völgyétől délkeletre, a Bükk-hegység északnyugati nyúlványai kö­zött fekszik. Az egykori Gömör vármegyéhez, majd Borsod megye ózdi járásához, később, 1979-től Ózd városá­hoz tartozik, annak egyik pe­remterülete. A település a mai nevét egyháza védőszentjéről kapta.­­ Gyűjteményének darabjai mely korból valók? - Többsége honfoglaláskori lelet: nyílhegyek, kőbalták, or­sógombok, fibulák, római pén­zek és lehetne vég nélkül sorol­ni. Leginkább ezek érdekelnek, mert jó szakirodalmuk van. - Melyek voltak az első lele­tei, amiket megtalált? - Például az a bizonyos női koponya. Ő Szilvi, az ezeréves nő. - Miért éppen Szilvi? - Mert amikor előkerült Szilvi névnap volt (november 13.). A homokbányában talál­tam rá. Állítólag a 20-25 év körüli nőt emberáldozatként ölték meg, legalább ezer évvel ezelőtt. Az alsó állkapcsát bar­bár módon letépték. A kopo­nya fogazata azonban teljesen ép. Később találtam a homok­bányában egy dinoszaurusz szemfogat is, amely körülbelül 15—20 millió éves. - Hangony térségéből mi­lyen leletei vannak? - Nagyon sok minden. Megtaláltam egyebek között a település címerét is, amely­­ az 1300-1400-as évekből származik. Sok egyházi, il­letve kolostori lelet került elő - keresztek, rózsafüzér, papi övcsat és egyebek. Ezek egy része a hangonyi római katolikus templomban lát­ható egy tárolóban. Han­gony több mint 780 éves te­lepülés. A községről az első­­ írásos feljegyzés 1214-ből való, s innen számítják léte­zését. A települést arról a patakról nevezték el, amely­nek mentén fekszik. A Ba­­­­rátvölgyben 1368-ban a­­ Hangony nemzetség k­ét tag­ja, Lázár és Domonkos meg­alapították a pálos kolos­tort, melléje templom is épült Szent Anna tisztele­tére. A török hódoltság kez­­­­detén a kolostor és a temp­lom elpusztult, de a han­gonyi plébániát Pázmány 1629-ben még működő plé­­­­bániaként említi, de pap­hiány miatt rövidesen el­pusztult, a megmaradt kato­likus híveket leányegyház­ként S­zentsimonhoz csatol­ták. 1733-ban az alsóhang­onyi kőtemplom szentélye boltozott, hajója pedig men­­­nyezetes volt. A mai templom 1746 körül épült, oltárkövén 1745. V. 26-i keltezés olvas­ható. Titulusa ekkor Szent Anna lett annak folytán, hogy a pálos zárdatemplom köveit széthordták, és egy ré­szét az új templomba beépí­tették. A templomot 1735- ben szentély hozzáépítésével bővítették. 1842-ben a tor­nyot, 1899-ben két oldalhajót építettek hozzá, végül 1959- ben két oltárfülkét, öltöző­sekrestyét kapott. - A házimúzeumon kívül hol láthatók még az ön által talált leletek? - Az Ózdi Városi Múzeum­ban, a miskolci Herman Ottó Múzeumban és néhány darab Budapesten is. - Ha nem veszi rossznéven megkérdezem, hogy tarthatók ilyen értékes régészeti leletek magántulajdonban ? - Én az illetékes múzeum tudtával és engedélyével tar­tom ezeket. El nem adhatom, de nem is vagyok köteles be­szolgáltatni. - Milyen tervei vannak még a régészeti kutatás terén? - Rendszerezni akarom az anyagokat és ha egészségi ál­lapotom lehetővé teszi, ha csúszva-mászva is „kapirgál­­ni” szeretnék a terepen. Kerékgyártó Mihály Füle Lóránt és az általa talált huszita-sisak. Temetkezési urnák. A házimúzeum darabjai. (Kerékgyártó Mihály felvétele) TELEPÜLÉSRŐL TELEPÜLÉSRE Ózd, a nyolc völgy városa Hazánk északkeleti ré­szén, a Bükk-hegység és a szlovák országhatár kö­zött, az úgynevezett He­ves-Borsodi dombság te­rületén fekszik az egykori kohászváros, Ózd és több mint húsz kisebb-na­­gyobb település. A tájegy­ség legnagyobb folyója a Sajó, ebbe torkollik a leg­jelentősebb mellékvölgyet létrehozó Hangony-pa­­tak... Ózd vidékét túlnyomó részben őshonos tölgyerdő borítja bőséges aljnövényzet­tel, apró- és nagyvad állo­mánnyal. Itt kevésbé van földművelésre alkalmas terü­let, csupán a völgyek alja és a lankásabb dombvidékek ad­nak erre lehetőséget. A viszonylag szűk ózdi völgybe északról a Szenna­völgy és az Uraj-patak völ­gye, nyugatról Bolyok és a Hangony-patak mellett fekvő Hodoscsépány, délről Farkas­lyuk és Hétes völgye torkol­lik. A szintkülönbségek a vá­ros területén jelentős mérté­kűek. Legalacsonyabb a Hangony-patak völgye 148 méter tengerszint feletti ma­gasságban, a legmagasabb pontok között néhány domb­tető szerepel: a Szenna-völgy feletti 316 méteres, az Ózd és Somsály közötti 378 méteres, a Hétes-völgy és Farkaslyuk közötti 395 méteres, s a leg­magasabb a Farkaslyuk és Csernely közötti dombtető 395 méterrel. A régészeti kutatások azt igazolják, hogy Ózd területén már több mint kétezer évvel ezelőtt is volt emberi telepü­lés. Ózdnak mint település­nek a létezéséről viszont az első hiteles feljegyzés, okle­vél csak 1272-ből van. Az óz­di völgyet akkor mocsarak, nádasok borították, melyek­ből ősrengeteg kapaszkodott a környező dombokra. A tele­pülés a századok folyamán alig-alig fejlődött. 1564-ben hat jobbágytelket és négy zsellért írtak össze a község­ben. A XVII. század végétől lassú növekedésnek indult, de még sokáig jelentéktelen kis községe Borsod várme­gyének. Igazolja ezt az is, hogy 1828-ban sem lelkipász­tora, sem tanítója nem volt. Fényes Elek 1837-ben megje­lent munkájában 334 lakos­ról tesz említést. A vasgyár alapítására 1845-ben került sor. A termelést 1847-ben kezdték meg. Ekkor a gyár­nak mindössze kétszáz mun­kása volt. A szakmunkások nagy része bevándorolt né­met és szlovák volt. Ózd 1940-től nagyközség lett, ugyanis a szomszédos Bo­lyok és Sajóvárkony községet egyesítették a településsel, így, 21 ezer 421 lakossal egy csapásra az ország legnépe­sebb községei közé került. Ózd 1949. január 1-én városi rangot kapott. A nagyközség képviselő-testülete 1946- ban, majd 1947-ben kérte a település várossá nyilvánítá­sát. 1948-ban érkezett meg a belügyminiszter engedélye. Ózd város lakóinak száma jelenleg 43-45 ezer között változik. K. M. Ózd 1949. január 1-én városi rangot kapott. Két település - négy hír • Falufelújítási koncepció készül Göncruszkán. A tele­pülés önkormányzata ehhez felmérte az építészetileg ér­tékes épületeket. • Címert akar magának Göncruszka. Ennek megter­vezéséhez segítséget nyújt­hatnak az itt élt nagy múltú,neves családok címe­rei és a település pecsétnyo­mata is. • Encs-Abaújdevecser leg­idősebb lakosát köszöntötte dr.Menyhért Béla, Encs pol­gármestere. Kovács József a 89. évét töltötte be. Születés­napja alkalmából az óvodá­sok műsort adtak. • A településről elszárma­zottak találkozóját rendez­ték meg vasárnap Encs-Fü­­gödön. A rendezvényt a Tele­pülésrészi Önkormányzat és a Nyugdíjasok klubja kezde­ményezte és szervezte meg. A jelenlévők először falu- és rokonlátogatásokon, majd ökumenikus istentiszteleten vettek részt a református templomban. Ezután a­ kö­zösségi házban hallgathat­tak meg ünnepi műsort, be­szélgettek a helyi fiatalok­kal. Teleház Füzérradványban Füzérradványban a közelmúltban átadtak egy teleházat, ahol kilenc számítógép és másoló áll a lakosság rendelkezésére. Képünkön Azari Andrásné e-mailt küld a külföldön élő fiának. (Kozma István felvétele) 7 • ÁLLÁSAJÁNLAT • Horizontesztergályost keresnek A megyei munkaügyi központ kazincbarcikai kiren­deltsége ács­ állványozót, asztalost, autófényezőt, bolti eladót, bőrdíszművest, burkolót, cipész, cipőfelsőrész­készítőt, CD-hegesztőt, építész szakoktatót, építőmér­nököt, felnőtt szakápolót, horizontesztergályost, hús­bolti eladót, kozmetikust, liftszerelőt, maróst, nehéz­gép-kezelőt (JCB), pénzügyi tanácsadót, pénzügyi ter­vezőt, számítástechnikai műszerészt, üzletkötőt, var­rónőt, vendéglátó eladót, villamosgép-tekercselőt és villanyszerelőt keres. MMK Kirendeltség Kazincbarcika, Tóth Árpád u. 2. Tel.: Kazincbarcika 30/9558-131 Asztalos1 Kazincbarcika 48/512-882 Autófényező1 Kazincbarcika 06-30/436-2864 Bolti eladó1 Kazincbarcika 48/320-146 Bőrdíszműves1 Kazincbarcika 48/320-146 Burkoló5 Borsodszirák 48/320-146 Cipész, cipőfelsőrész-készítő1 Kazincbarcika 48/320-146 CO-hegesztő3 Oroszlány 20/932-4184 Építész szakoktató1 Sajószentpéter 48/320-146 Építőmérnök2 Kazincbarcika 48/320-146 Felnőtt szakápoló3 Kazincbarcika 48/514-800 Horizontesztergályos5 Oroszlány 48/320-146 Húsbolti eladó1 Kazincbarcika 48-320-146 Kozmetikus1 Szendrő 48/320-146 Liftszerelő1 Németország 48/320-146 Marosi Sajókápolna 48/521-174 Nehézgép-kezelő (JCB)1 Borsodszirák 48/320-146 Pénzügyi tanácsadó1 Kazincbarcika 06-30/9653-127 Pénzügyi tervező1 Kazincbarcika 06-30/2896-165 Számítástechnikai műszerész1 Kazincbarcika 48/320-146 Üzletkötő 15 Kazincbarcika 48/320-146 Varrónő5 Sajószentpéter 48/320-146 Vendéglátó eladó2 Kazincbarcika 06-30/935-3721 Vendéglátó eladó2 Alacska 48/320-146 Villamosgép-tekercselő1 Kazincbarcika 48/512-487 Villanyszerelő3 Szikszó 06-30/206-2388

Next