Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-01 / 178. szám

4 Magyar pénzintézetek hollandiai érdekeltsége. — A Délmagyarország tudósítójától. — Budapest, július 30. A három esztendő óta dúló,európai há­ború a nemzetközi pénzpiac terén Hollandiát szilárdabbá és biztosabbá tette. Németalföld gazd­agságárc nagy kiterjedésű és kiválóan ilkninisztrált gyarmatainak köszönheti. A tripay­a­ fog­szági pénzintézetek hollandiai össze­­kötetései a magyar jelzálog üzlet létesítésé­nek időpontjára vezethetők vissza. Ezen a té­ren a jelzálog hitelbank vezetett. London és Paris után az amsterdami piac volt az, amely a m­agya­r jelzálogleveleket­­ kedvező fogadta­tásban részesítette. A holland kistőkések, akik saját országukban nem invesztálhatták elég kedvezően pénzüket és a spekulatív üz­lettől tartózkodtak, szívesen vásárolgatták a biztos kamatot hozó magyar papírokat. Ily mód­­ra jutottak a mi zálogU­veletik Hollan­diába. A kezdeményezés nehéz munkáját vég­ző intézetek közül már csak egy-kettő dolgo­zik a holland pénzpiaccal. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár, Egyesült Fővárosi, Kisbirtokosok Országos Földhite Intézete, Agrár Bank, főként pedig a vidéki bankok, mint a Brassói Általános Takarékpénztár, Nagyszebeni Általános Taka­rékpénztár, Első temesvári és Debreceni Első Takarékpénztár az Eddélyi Magyar Jelzálog Hitelbank, amelyek valamikor nagyon élénk összeköttetésben állottak az amsterdami pi­accal. A magyar jelzálog bankok közül a Ma­gyar Agrár és Járadék Bank az Amsterdam­sehe Bank utján végzi kisorsolt záloglevele­inek beváltását. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank zálogleveleit a Rotterdam­sehe Bankvereinigung, míg a Magyar Jel­zálog Bankét a Lippmann és Rosenthal cég bonyolítja le. A záloglevél üzletet forszírozó bankok közül a Magyar Országos Takarék­­pénztár és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot említjük meg. A világháború a banküzlet terén is óriási változásokat okozott. A párisi és londoni vi­lágpiac a világ összes pénzérdekeinek köz­pontja Magyarországra nézve is megszűnt ép úgy, mint az egész internacionális összekötte­tés. A háború első hónapjában az amsterdami bankok közvetítették az üzletet Angliával és Franciaországgal. Hollandia a körülzárt kö­zépponti hatalmak úgyszólván egyetlen kikö­tője volt. A rotterdami és amsterdami nagy áruraktárakban temérdek nyersanyag és élel­mezési cikk halmozódott össze. Rizs, kávé, cu­kor, tea, kakaó, fűszeráruk, pamut, kender, bőreseraíanyag, réz, ón, széknád és még más­­más árucikket Magyarország és Ausztria ép úgy mint német szövetségesünk csakis Hol­landiában szerezhette be, mert sem az olasz­, sem a skandináv­ kikötőkbe nem futott be annyi áru A hollandi forint hirtelen keresett érték lett s a kereslet és kínálat örök törvé­nye folytán a németalföldi pénzegység árfo­lyama oly arányban nőtt, amm­ly arányiban a korona értéke hanyatlott. A pesti intézetek közül itt is a Magar Általános Hitelbanké a vezető szerep. Ez a bank, mely az Amater­dam&die Bankkal áll élénk s úgyszólván ki­zárólagos összeköttetésben, nagy munkát végzett, épugy, mint annak kassai és pozsonyi fiókja. A vidéki intézetek, melyek a fogyasz­­tó­ közönséggel és a kereskedővel szorosabb összeköttetésben vannak, jobban exponálták magukat, így a Horvát Takarékpénztár Zág­rábbján, a szegedi, temesvári és nagyvárnai pénzintézetek. Butikjainknak Hollandiában nagyon jó hírneve van és­ a magyar bankok organizá­ciója, rendszere, munkabeosztása csak a né­met­ mintain­tézetekkel hasonlítható össze. A hollandusok, kik a bábom előtt is interna­cionális bankárok voltak, az angol és német bankok mellett a magyar pénzintézetek orga­nizációját tartják a legpéldásabbnak. Végül még csak azt említjük meg, hogy a pénz­ügyek terén működő férfi­a­ink közül H­eker­­lét, Szterényit, Ullmann Adolfot, dr. Beck­e Marcellt és Lánczy Leót ismerik. Bankigaz­gatóink, úgy látszik, békeidőben sem nagyon keresték fel a hollandi piacot. Ez a feladat a háború utánra várja őket, V. M. Újabb 22.500 tonna elsülyesztése. 1 Berlin, július 31. Az angol csatornában és az Atlanti-óceánon újabban elsü­lyesztet­­tü­­Vk 22.600 tonnát. Az elsülyesztett hajók kö­zött volt a két halászgőzös által kisért Ortyg­­koga nevű 4856 tonnás angol tartálygőzös, * m­onille nevű 3527 tonnás angol gőzös koksz, szál, egy erősen megrakott nagy gőzös nyil­ván r­o kibán­ó a­n­y­a­gga­l. Az antant 265 hadihajót veszített. Berlin, július 31. A Wolff-ü­gynökség je­lenti: A Diadem-osztályhoz tartozó angol hadihajó elsülyesztésével az antant a háború alatt 26­5 hajóegysége­t veszített, összesen ,958 ezer 15 td­>mata­nt­aldmmpl. Anglia maga 166 egységet veszített 669.290 tonna tartalommal. A háború harmadik évében a német flotta " DÉ­LMAGYARÜfí^ZÁrí. äBSSättä S£SS£i2B8ieCS»«ISBaSaH«äMM&S£BiBS3!S8äS£Xäa«2Ua*tl8gf‘l egyetlen egy nagyobb hajót sem vesztett, az antant ebben az évben 19 nagyobb hajót, 8 csatahajót, 2 páncélos cirkálót, 1 védett cir­kálót és 8 kis cirkálót vesztett. *S=9e=5*rse Kerenszki újjászervezi a vezérkart. Bern. , julius 31. A Ternips-nek jelentik Pétervárról. Az oroszok új frontot rendez­tek be a Zbruc mögött. A 11. hadsereg vis­­­­szavonulása nagy veszedelmet jelent a he­tedik és a nyolcadik hadseregre nézve, a­melyeknek visszavonulás köz­ben amúgy is hagy akadályokkal kell megküzde­niök­. Hindenburg, aki nagy csatát vár, az orosz front déli részén tizenegy új hadosztályt vont össze. Kerenszki elhatározta a vezérkar és a pétervári katonai kerület átszervezését. Tetterős, fiatal tiszteket akar vezető he­lyekre állítani, akik a fronton és a demokra­tikus szervezőmunkában is, kiváltak. Szeged, 1917. augusztus 1. Hosszú frontszolgálat után itthon. — A Délmagyarország munkatársától. ■­ Valahányszor elhagyom a frontot, hogy néhány hétig boldog honpolgárnak érezhes­sem magam, mindannyiszor más és más ha­tást gyakorol rám a polgári élet. Ezúttal, hogy búcsút intettem a lövész­­árok-életnek, melyben hat hónapig tengőd­tem, az első román községben, ahol már meg­­h­ódolt benszülöttekkel találkoztam, annyira furcsán éreztem magamat mintha a másvi­lágról kerültem volna elő. Hogy irigyeltem a leigázott lakosság fesztelen, szabad életét. Hát még mikor városba kerültem és csinos, előkelő hölgyek derűs kacaját hallhattam. — Ugy­e milyen különös annyi idő után ilyen környezetbe jutni? —­ jegyeztem meg a mellettem kullogó tisztiszolgámnak. — Bizony ott mi úgy élünk, mint az álla­tok a vadonban. Betértem egy üzletbe. A vásárolt árukért koronával akartam fizetni. — Ez nem pénz, leit kérek, utasította vissza a kereskedő koronáimat. Dadogva bo­csánatot kértem és előszedtem a lejeket. Sze­rencse, hogy volt nálam. De hogyne lett vol­na, mikor engem is lei-vel fizet a katonai kincstár. Hogy miért, azt­ most nem kuta­tom, de hogy miért drágább a román lej a magyar koronánál, arra igazán kiváncsi va­gyok. Remélem, hogy a háború után majd erről is fogunk még csevegni. Mert az mégis csak kacagtató, hogy megvertük a románt és az ő pénze 25%-kal többet ér, mint a mi­énk. — Magyarországra érve az újságot, bön­gészem. Többek közt azt­ olvasom, hogy ágyú­val és karddal lehet csak külpolitikát csinál­ni. Kezembe veszem a Tolnai Világlapját és a hátlapján legújabb ajándékának A világ­­hábo­rú történetének címlapját szemlélem. Mosolygok a művészi rajzon. -Milyen gyönyö­rűen hamis, amint a katonák szallagos zász­lókkal és a tisztek karddal rohamoznak. Ön­kéntelenül arra gondoltam, hogy micsoda sok imádságot tartalmazhat a szöveg, ha már a címlapon is a múlt évszázadok háborújá­nak zománca csillog.­­Még mindig kard, zászló, füstölgő pisz­toly jelképezi a háborút. Csodálatos, hogy sokan mennyire szeretik a dohos múltat és mennyire félnek a szomorú jelenhez simulni. Talán attól tartanak, hogy megmarja őket. No és néhány napot itthon töltve, hallom, hogy afölött vitatkoznak öregfejű­ politiku­sok, hogy adjanak-e nekünk választójogot, vagy sem. Hogy nekünk adjanak-e? Nekünk, akik három év óta az ő bőrüket védjük! Hiszen máris megfoghatatlan, hogy ré­gi barátok milyen szokatlan érzéssel köze­lednek egymáshoz, ha a frontról hazakerülve itthon találkoznak. Mindegyik azt kutatja, vizsgálja a másikban, hogy a három év alatt hol tartózkodott és ha a fronton volt, mennyi ideig küzdött, ott. Az emberek egymás becs­­értékét másképen mérik, mint­­ eddig. Hát még a háború után? !Megj­ósolhatatlan, hogy milyen nagy át­alakulás lesz akkor minden téren. — helyen­ként, alapos megrázkódtatás kíséretében. H­omo. ­f^zlmunHa-elom­einda is előrajzoló rar és liiriz szepED. Hossuth Lajos-sugarút 21. Női divatáruk, bőráruk stb. Bámulatos olcsó árak i ■iíP^j# üzlet || szám. 3 ildPS

Next