Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-01 / 132. szám

Szeged, 1919. julius 1. DÉLMAGYARORSZAG A budapesti ellenforradalom. Mint teljesen megbízható forrásból érte­sülünk, a Budapesten lezajlott ellenforra­dalmi mozgalom után a szovjet­ kormány még tovább akarja fokozni azt a terrort, mely az ország megnyomorított fővárosának lakosságát már eddig is végső elkesere­désbe kergette. A tanácskormány a leg­­könyörtelenebb eszközöket alkalmazza, hogy ideig-óráig meghosszabbíthassa azt a proletárdiktatúrát, amelyet eddig is a magyar vér pazarlásával tudtak csak fen­­tartani. A tanácsok országos ülésének intéző bizottsága Garbai Sándor elnöklésével ülést tartott, amelyen Kun Béla kijelentette, hogy a legkíméletlenebb eszközökkel kell elnyomni a burzsoáziát, mert a proletár­diktatúra csak úgy maradhat fenn, ha mindent letipornak, ami a diktatúra kiépí­tésének útjában áll. Osztályharcot kell hir­detni — úgymond — és a burzsoáziát egységesen és erősen kell elnyomni. A gyűlés a következő határozati javaslatot fogadta el: A központi intéző bizottság arra való tekintettel, hogy a diktatúra enyhe keze­lése nemhogy észretérítené a burzsoáziát, hanem ellenforradalmi magatartásra biztatja, elhatározta, hogy a proletáriátus diktatúrá­ját a legteljesebb mértékben és a legkö­­nyörtelenebb eszközökkel alkalmazza és utasítja a kormányzó tanácsot, hogyha kell, fojtsa vérbe is a burzsoázia ellenforradal­mát. A szovjet­ kormány kinevezte Kun Bélát a vörös hadsereg helyettes főparancsnokává Budapest székhellyel. Az új főparancsnok­­helyettes első ténykedése az volt, hogy Budapestre és környékére a legszigorúbb kivételes állapotot rendelte el. A főváros utcáin három embernél több nem lehet együtt, mindenféle ellenforradalmi ténykedés vagy bárminő bűntett kötél általi halállal büntettetik, azokat az ellenforradalmárokat pedig, akiket kezükben fegyverrel fognak el, a helyszínen agyonlövik. A kormány egyidejűleg kinevezte a statáriális bírósá­got is, amelynek elnöke Kiss Miklós és melléje beosztotta Kürti Emil és Matuschevics István elvtársakat. Haubrich József, Budapest katonai főpa­rancsnoka és Jancsik Ferenc, a vörös őrség főparancsnoka is adtak ki parancsot, amely szerint minden ház kapuja este 8 órakor bezárandó s csak reggel 5 órakor nyitható ki. Általános záróra esti 9 óra, az utcán tartózkodni csak este 10 óráig szabad. Színházak, mulatóhelyek stb. zárva tartan­dók. A kávéházak reggel 7-től 9-ig és 6-tól 8-ig, éttermek és vendéglők csak déli 12 órától 2 óráig és este 6-tól 6-ig tartandók nyitva. Az ellenforradalom leveréséről beszámoló laptudósítások szerint a statáriális bíróság bőségesen ontja az embervért. A letartóz­tatottak közt van Bartha volt őrnagy is, a Ludovika­ Akadémia volt parancsnoka. A bíróság, amely folytatólagosan tartja üléseit, halálra ítélte Kiss István, Drassel József és Szabó László volt katonatiszteket, továbbá Osváth Zoltán volt tényleges századost, a 2. tüzére­red parancsnokát, Waldinbrecht Antal volt tart. főhadnagyot, a 2. tüzér­ezred ütegparancsnokát és Imrei Ferenc volt ténylges századost, a 28. üteg pa­rancsnokát. A lapok tudósítása szerint a vörös had­seregnek igen sok halottja volt; egyedül a Ludovika­ Akadémia körüli véres harcokban 17 vörös katona esett áldozatul. Egy Budapestről érkezett ember a kö­vetkezőket mondotta el a szegedi lapok tudósítóinak: — Olasz fogságból sebesülten tértem haza és Budapesten a Nádor­ utcai kór­házban ápoltak. Mivel a városban kevés az élelmiszer, a már kevésbé súlyos be­tegeket a kórházakból elbocsátják s ne­kem is távoznom kellett. Azt mondták, menjek haza s otthon gyógykezeltessem magamat, öt napig voltam Budapesten. A forradalomról nem tudok semmit, mert be­tegen feküdtem. Annyit tudok, hogy a 17 — 18 éves fiatalembereket csak kényszerrel lehet a vörös hadseregbe besorozni, még a 200 korona napi zsold ígéretével is. Azok­kal szemben, akik nem jelentkeznek kato­nának, a legnagyobb terrort alkalmazzák, letartóztatják s megtizedeléssel fenyegetik őket. A város néma, amióta azt a szigorú rendeletet bocsájtották ki, hogy minden nélkülözhető élelmet a katonáknak kell adni. Ezt úgy hajtják végre, hogy a polgá­r lakosságnak alig jut valami. A kivégzések mindennaposak. 23-án egy Király­ utcai ke­reskedőt végeztek ki, mert arról beszélt, hogy valamelyik nyomdában állítólag kor­mányellenes röpirat jelent meg. Budapestről a volt olaszországi hadifogoly Ceglédre, majd Kiskunmajsára ment. Vörös katonákkal utazott, akiktől azt a véleményt hallotta, hogy a proletárdiktatúra már csak napokig tarthat. Kiskunmajsán csapatokat koncentráltak, küldték őket a román fre­kra. Elmondta még, hogy Budapesten csepeli zászlóaljakkal találkozott. Többen kijeln­tették neki, hogy többet nem mennek a frontra, menjen a kormány. Az antant végleges békefeltételei Németországnak. Pár­is, június 26. Az antant végleges békefeltételei Németország számára a következők: 1. A szövetségesek készek a közel­jövőben Németországot bevenni a Nem­zetek Szövetségébe. 2. Elzász-Lotharin­­giában népszavazásnak nincs helye. 3. A Saar-medence a nemzetek ellenőrzése alá kerül, azonban a bányák kihaszná­lási joga Franciaországé. Népszavazás 15 év múlva. 4. Lengyelország független, szabad úttal a tengerhez. Danzing sza­bad város. Felső-Szilézia népszavazás­sal dönt sorsa fölött. 5. A német had­sereg százezer emberre redukálandó. 6. II. Vilmos császár vád alá helyezendő. Ez a minimum, amit a nemzetközi er­kölcs ily bűnös megsértésében megköve­tel. 7. Németország méltatlan arra, hogy gyarmatosítson. Ezért gyarmatai a nem­zetek szövetségeinek kormányzati jogkö­rébe vonatnak. 8. A reperációs bizottság nem lesz végrehajtó hatalom birtokában és a német intézmények ügyébe nem fog beavatkozni. Ugyanazon a címen fog a német nép fölött őrködni, mint szövet­ségesekén. 9. Németország 125 milliárd márka hadisarkot fizet. Négy hónappal a szerződés aláírása után oly javaslatot tehet, amelyet legelőnyösebbnek tart tar­tozása letörlesztésére. 10. Az antant Né­metországgal szemben lehetőleg a mél­tányosság szempontjából fog mind­nben eljárni. 11. A szabad kereskedelemben csak öt évig nem lesz viszonosság ö­­t év után Németország belép a Nur • • Szövetségébe. 12. Hogy az újonnan alakult államok szabadon mozogha sói­nak, szabad vasúti és viziót biztos t számukra. 13. A Rajna bal partjára egyezmény, amelynek pontjai később megállapittatnak, állítása csak a bolsevizmus megsemmi­sítése után lehetséges. Am­i a terrorista rendszer uralkodik Budapesen, állandóan zavargások és lázongások lesznek Ma­gyarországon. Andrássy Svájcban. Bécs, jun. 26. A bécsi „Neues 8ahr Blatt“ szerint gróf Andrássy Gyula és Huszár Vilmos, akik néhány hét óta az osztrák főváosban tartózkodnak, visszautaztak Svájcba, ahol a szövetségesek és sem­leges államok államférfiaival akartak érint­kezésbe lépni. Azt hiszik Bécsben, külö­nösen magyar körökben, hogy Andrássy Gyula igyekezni fog informálni az antan­tot a bolsevizmus állapotáról és az ál­talános magyar helyzetről. Remélik, hogy összeköttetései folytán sikerülni fog jelen­tős szolgálatot tenni az ellenforradalom­nak. Ugyancsak a „­ Uhr Blatt“ közlése szerint Andrássy Gyula be akarja bizo­nyítani, hogy a rend és nyugalom vissza­ öngyújtók tűzkövek nagy választék­ban, valamint úgy nagyban és kicsinyben kaphatók a C­EDE szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai­ utca 11. szám alatt. ■= : Telefon 15-20.

Next