Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)
1919-07-01 / 132. szám
Szeged, 1919. julius 1. DÉLMAGYARORSZAG A budapesti ellenforradalom. Mint teljesen megbízható forrásból értesülünk, a Budapesten lezajlott ellenforradalmi mozgalom után a szovjet kormány még tovább akarja fokozni azt a terrort, mely az ország megnyomorított fővárosának lakosságát már eddig is végső elkeseredésbe kergette. A tanácskormány a legkönyörtelenebb eszközöket alkalmazza, hogy ideig-óráig meghosszabbíthassa azt a proletárdiktatúrát, amelyet eddig is a magyar vér pazarlásával tudtak csak fentartani. A tanácsok országos ülésének intéző bizottsága Garbai Sándor elnöklésével ülést tartott, amelyen Kun Béla kijelentette, hogy a legkíméletlenebb eszközökkel kell elnyomni a burzsoáziát, mert a proletárdiktatúra csak úgy maradhat fenn, ha mindent letipornak, ami a diktatúra kiépítésének útjában áll. Osztályharcot kell hirdetni — úgymond — és a burzsoáziát egységesen és erősen kell elnyomni. A gyűlés a következő határozati javaslatot fogadta el: A központi intéző bizottság arra való tekintettel, hogy a diktatúra enyhe kezelése nemhogy észretérítené a burzsoáziát, hanem ellenforradalmi magatartásra biztatja, elhatározta, hogy a proletáriátus diktatúráját a legteljesebb mértékben és a legkönyörtelenebb eszközökkel alkalmazza és utasítja a kormányzó tanácsot, hogyha kell, fojtsa vérbe is a burzsoázia ellenforradalmát. A szovjet kormány kinevezte Kun Bélát a vörös hadsereg helyettes főparancsnokává Budapest székhellyel. Az új főparancsnokhelyettes első ténykedése az volt, hogy Budapestre és környékére a legszigorúbb kivételes állapotot rendelte el. A főváros utcáin három embernél több nem lehet együtt, mindenféle ellenforradalmi ténykedés vagy bárminő bűntett kötél általi halállal büntettetik, azokat az ellenforradalmárokat pedig, akiket kezükben fegyverrel fognak el, a helyszínen agyonlövik. A kormány egyidejűleg kinevezte a statáriális bíróságot is, amelynek elnöke Kiss Miklós és melléje beosztotta Kürti Emil és Matuschevics István elvtársakat. Haubrich József, Budapest katonai főparancsnoka és Jancsik Ferenc, a vörös őrség főparancsnoka is adtak ki parancsot, amely szerint minden ház kapuja este 8 órakor bezárandó s csak reggel 5 órakor nyitható ki. Általános záróra esti 9 óra, az utcán tartózkodni csak este 10 óráig szabad. Színházak, mulatóhelyek stb. zárva tartandók. A kávéházak reggel 7-től 9-ig és 6-tól 8-ig, éttermek és vendéglők csak déli 12 órától 2 óráig és este 6-tól 6-ig tartandók nyitva. Az ellenforradalom leveréséről beszámoló laptudósítások szerint a statáriális bíróság bőségesen ontja az embervért. A letartóztatottak közt van Bartha volt őrnagy is, a Ludovika Akadémia volt parancsnoka. A bíróság, amely folytatólagosan tartja üléseit, halálra ítélte Kiss István, Drassel József és Szabó László volt katonatiszteket, továbbá Osváth Zoltán volt tényleges századost, a 2. tüzérered parancsnokát, Waldinbrecht Antal volt tart. főhadnagyot, a 2. tüzérezred ütegparancsnokát és Imrei Ferenc volt ténylges századost, a 28. üteg parancsnokát. A lapok tudósítása szerint a vörös hadseregnek igen sok halottja volt; egyedül a Ludovika Akadémia körüli véres harcokban 17 vörös katona esett áldozatul. Egy Budapestről érkezett ember a következőket mondotta el a szegedi lapok tudósítóinak: — Olasz fogságból sebesülten tértem haza és Budapesten a Nádor utcai kórházban ápoltak. Mivel a városban kevés az élelmiszer, a már kevésbé súlyos betegeket a kórházakból elbocsátják s nekem is távoznom kellett. Azt mondták, menjek haza s otthon gyógykezeltessem magamat, öt napig voltam Budapesten. A forradalomról nem tudok semmit, mert betegen feküdtem. Annyit tudok, hogy a 17 — 18 éves fiatalembereket csak kényszerrel lehet a vörös hadseregbe besorozni, még a 200 korona napi zsold ígéretével is. Azokkal szemben, akik nem jelentkeznek katonának, a legnagyobb terrort alkalmazzák, letartóztatják s megtizedeléssel fenyegetik őket. A város néma, amióta azt a szigorú rendeletet bocsájtották ki, hogy minden nélkülözhető élelmet a katonáknak kell adni. Ezt úgy hajtják végre, hogy a polgár lakosságnak alig jut valami. A kivégzések mindennaposak. 23-án egy Király utcai kereskedőt végeztek ki, mert arról beszélt, hogy valamelyik nyomdában állítólag kormányellenes röpirat jelent meg. Budapestről a volt olaszországi hadifogoly Ceglédre, majd Kiskunmajsára ment. Vörös katonákkal utazott, akiktől azt a véleményt hallotta, hogy a proletárdiktatúra már csak napokig tarthat. Kiskunmajsán csapatokat koncentráltak, küldték őket a román frekra. Elmondta még, hogy Budapesten csepeli zászlóaljakkal találkozott. Többen kijelntették neki, hogy többet nem mennek a frontra, menjen a kormány. Az antant végleges békefeltételei Németországnak. Páris, június 26. Az antant végleges békefeltételei Németország számára a következők: 1. A szövetségesek készek a közeljövőben Németországot bevenni a Nemzetek Szövetségébe. 2. Elzász-Lotharingiában népszavazásnak nincs helye. 3. A Saar-medence a nemzetek ellenőrzése alá kerül, azonban a bányák kihasználási joga Franciaországé. Népszavazás 15 év múlva. 4. Lengyelország független, szabad úttal a tengerhez. Danzing szabad város. Felső-Szilézia népszavazással dönt sorsa fölött. 5. A német hadsereg százezer emberre redukálandó. 6. II. Vilmos császár vád alá helyezendő. Ez a minimum, amit a nemzetközi erkölcs ily bűnös megsértésében megkövetel. 7. Németország méltatlan arra, hogy gyarmatosítson. Ezért gyarmatai a nemzetek szövetségeinek kormányzati jogkörébe vonatnak. 8. A reperációs bizottság nem lesz végrehajtó hatalom birtokában és a német intézmények ügyébe nem fog beavatkozni. Ugyanazon a címen fog a német nép fölött őrködni, mint szövetségesekén. 9. Németország 125 milliárd márka hadisarkot fizet. Négy hónappal a szerződés aláírása után oly javaslatot tehet, amelyet legelőnyösebbnek tart tartozása letörlesztésére. 10. Az antant Németországgal szemben lehetőleg a méltányosság szempontjából fog mindnben eljárni. 11. A szabad kereskedelemben csak öt évig nem lesz viszonosság öt év után Németország belép a Nur • • Szövetségébe. 12. Hogy az újonnan alakult államok szabadon mozogha sóinak, szabad vasúti és viziót biztos t számukra. 13. A Rajna bal partjára egyezmény, amelynek pontjai később megállapittatnak, állítása csak a bolsevizmus megsemmisítése után lehetséges. Ami a terrorista rendszer uralkodik Budapesen, állandóan zavargások és lázongások lesznek Magyarországon. Andrássy Svájcban. Bécs, jun. 26. A bécsi „Neues 8ahr Blatt“ szerint gróf Andrássy Gyula és Huszár Vilmos, akik néhány hét óta az osztrák főváosban tartózkodnak, visszautaztak Svájcba, ahol a szövetségesek és semleges államok államférfiaival akartak érintkezésbe lépni. Azt hiszik Bécsben, különösen magyar körökben, hogy Andrássy Gyula igyekezni fog informálni az antantot a bolsevizmus állapotáról és az általános magyar helyzetről. Remélik, hogy összeköttetései folytán sikerülni fog jelentős szolgálatot tenni az ellenforradalomnak. Ugyancsak a „ Uhr Blatt“ közlése szerint Andrássy Gyula be akarja bizonyítani, hogy a rend és nyugalom vissza öngyújtók tűzkövek nagy választékban, valamint úgy nagyban és kicsinyben kaphatók a CEDE szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai utca 11. szám alatt. ■= : Telefon 15-20.